Nógrád. 1984. december (40. évfolyam. 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

A népek közötti barátság nyelve 125 éve született Ludwik Lazar Zamenhof Az orosz birodalom len­gyel tartományának Bialystok nevű városában 1859. decem­ber 15-én született Ludwik Lazar Zamenhof, az eszpe­rantó nyelv alapszótárának és alapnyélvtanának a megalko­tója. A vallásilag és nyelvi­leg erősen megosztott — len­gyelek, litvánok, németek, zsidók és oroszok lakta — vá­ros szinte állandóan feszült légköré nagy hatással volt az emberi szenvedések iránt igen fogékony, jó nyelvérzékkel megáldott fiatalemberre. Ügy gondolta, hogy a város kü­lönböző nemzetiségű lakói közptt fel-fellobbanó gyűlöl­ködésnek nem lehet más oka, mint hogy az emberek nem értilk egymást, s egy közös nyelv egy csapásra megszün­tetné a nemzeti előítéleteket. Életcélul egy ilyen nyelv megalkotását tűzte ki. 1878-ban — alig tizenkilenc évesen — szűkebb baráti kör­ben mutatta be a Lingwe Uniwersale nevű tervezetét, amelynek az alapelvei már ugyanazok voltak, mint a ki­lenc esztendővel később a széles nyilvánosság elé tárt eszperantónak: egyszerű, lo­gikus nyelvtan és a nagy európai nyelvekből merített szókincs. Az orvosi diploma megszer­zése után 1887-ben megnő­sült, s felesége támogatásá­val jelentette meg először orosz, majd lengyel, német, francia és angol nyelven dr. Esperanto álnév alatt nem­zetközi nyelvének rövid szó­tárát és nyelvtanát. A kezdeti évek igen nehe­zek voltak a világnyelvalko­tó ifjú szemorvos számára. Varsó szegénynegyedében tu­dott csak rendelőt nyitni, na­pi 30—40 beteget fogadott, hogy családja megélhetését biztosítani tudja, s az esti és éjszakai órákban munkál­kodott az álneve nyomán eszperantónak elnevezett nyelv terjesztésén és művelésén. Te­vékenysége mégis sikeres volt; néhány esztendő alatt szinte minden európai nyel­ven jelent meg eszperantó nyelvkönyv, s évről évre nőtt az eszperantó nyelven kiadott irodalmi művek száma. Za­menhof igen nagy jelentősé­get tulajdonított a nyelv iro­dalmi alkalmazásának: az ő fordításában jelent meg esz­perantóul 1894-ben Shakes­peare Hamletje, s ez nem csupán a nyelv kifejezőere­jének a fejlesztéséhez, hanem tekintélyének a növekedésé­hez is hozzájárult. Zamenhof műfordítói tevékenysége iga­zából 1901-től kezdve bonta­kozott ki. amikor a neves pá­rizsi Hachette könyvkiadó esz­perantó szerkesztőséget hozott létre: itt jelentek meg Za­menhof fordításában Moliére, Goethe, Schiller és Gogol művei, valamint a teljes Bib­lia. Az igazi sorsfordulót azon­ban 1905 augusztusa jelen­tette. Ekkor rendezték meg a franciaországi Boulogne-sur- Mer városában az eszperen- tisták első kongresszusát. Az addig főleg írásban használt nyelv ragyogóan kiállta a szóbeliség próbáját: a húsz országból összesereglett 688 eszperentista kitűnően megér­tette egymást, sőt még esz­perantó nyelvű színieiőadás is szerepelt a találkozó prog­ramjában. A siker nyomán elhatározták, hogy ezután évente megtartják az eszpe- rantisták világtalálkozóját: Genf, Cambridge, Drezda, Barcelona, Washington, Krak­kó és Bern az első világhá­ború előtti kongresszusok színhelyei. Zamenhof szinte minden alkalommal nagyhatá­sú ünnepi beszédet mond, amelyek közpon ti gondolata a népek közötti megértés és barátság elősegítése. A nyelv akkorra már meg­szűnt az alkotó személyes ügye lenni, százezrek használ­ták és tízezrek tevékenyked­tek a terjesztése érdekében vi­lágszerte. Zamenhof 1912-ben a krakkói kongresszuson visz- szavonult minden mozgalmi tisztségéből, hogy ezzel is hangsúlyozza: az eszperantó nyelv nem az ő tulajdona, hanem a nyelvet használó nemzetközi közösségé. Az első világháború kitö­rése őt is megrázta, ugyan­akkor törekvéseinek a megva­lósulását láthatta abban, hogy a nemzetközi eszperantó mozgalom svájci irodája tíz­ezerszámra közvetített levele­ket, üzeneteket a hadviselő országok polgárai között. A háború végét már nem ér­hette meg, 1917. április 14-én hunyt el Varsóban. S ha mű­ve, az eszperantó nyelv, nem is szüntethette meg a nemze­tek közötti ellentéteket a vi­lágon, az elmúlt évszázad so­rán a népek barátságának ta­gadhatatlanul hatékony esz­köze lett. Benézik Vilmos Fejlesztés, ötlet, ellátás Nem a legfontosabb teendőink között sze­repel ezekben az években a kereskedelmi hálózat fejlesztése, bővítése, s várhatóan az elkövetkező esztendőkben sem kerül majd a rangsor élére. A megye hatodik ötéves terve a korábbinál szerényebb, 10—12 ezer négyzetméternyi kereskedelmi hálózatfej­lesztés megvalósításával számol — előtérbe helyezve többek között a munkáslakta tele­pülések és az új lakótelepek ellátásának ja­vítását, a gyermek- és diákétkeztetési gon­dok enyhítését, valamint az intenzív fejlesz­tési módszereket. Ha nem' is a fontossági sorend első he­lyén áll, a lakossági jövedelmek elköltésé­nek feltételei, körülményei ezekben az évek­ben is a figyelem fókuszában voltak. A me­gyei tanács és testületéi is több alkalom­mal foglalkoztak a bevásárlási körülmények alakulásával, hiszen a megyében élők ta­valy is csaknem nyolcmilliárd forint értékű árut vásároltak, változatlan áron számítva is többet, mint 1980-ban, s egyáltalán nem mindegy, hogy e jókora summát hogyan, mi­lyen bolti és választékbeli adottságok között költhetik el. A legutóbbi négy évben 7580 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményt he­lyeztek üzembe. A számítottnál nagyobb sza­nálások, boltbecsukások miatt azonban a kis­kereskedelmi boltterület a tervezettnél mér­sékeltebben bővült, ám még így is csaknem azonos az országos vidéki átlaggal. A keres­kedelmi beruházások kilencven százaléka a munkáslakta településeket gazdagítja, az új létesítményeknek csaknem a fele élelmiszert kínál. Az újonnan nyitott üzletek, ABC-áru- házak mérsékelték ugyan az áruellátásban tapasztalt indokolatlan különbségeket, de egészea nem szüntették meg. A községek bolti és vendéglátó-hálózati ellátottsága ma is alacsonyabb az országos átlagnál, s a meglevők között is sok még az aprócska, elavult, szűk raktárral rendelkező üzlet, mely csak részben képes megfelelni az igé­nyeknek. Az áruellátás azonban nem csupán bolti alapterület kérdése. Kisboltok vezetői a meg­mondhatói annak, hányszor kénytelenek a kért áru helyett mindössze őszinte sajnálko­zást nyújtani a vevőnek: elkerülte a falut a nagykereskedelem vagy a gyár szállító ko­csija. E hátrányos helyzetben a főboltosi rendszer csak részben tud enyhíteni, noha számuk a kistelepülések napicikkellátásának javítására éppen az utóbbi időben 85-ről 100- ra emelkedett. A fogyasztási szövetkezetek mozgóboltjai hasznosan töltik be hivatásukat — a salgótarjáni áfész után a galgamenti szövetkezet is útjára indítja, — de egyelőre inkább az egyszemélyes boltok betegség, sza­badság miatti bezárása idején teljesítenek el­látási feladatot, mintsem a választékot bő­vítenék észrevehető mértékben. Hosszú évek alatt megérett, s idén végre megkezdődött a kistelepülések hálózatának rekonstrukciója. Az összesen 138 egység re­konstrukcióját, ötven üzlet felújítását tartal­mazó 96 millió forintos, hároméves program­ból az idén 32 bolton végzik e! a szükséges munkákat, Kacsalábon forgó paloták persze ebből sem épülhetnek a falvakban — az ösz- szeg mindenesetre arra elegendő, hogy elfo­gadható külsejű és nagyságú, gyors, kulturált bevásárlást lehetővé tevő üzletekké váljanak a kistelepülések ma még zömmel igen elha­nyagolt bevásárlóhelyei. A falvak nétie. mint már annyiszor, a program végrehajtásához is jelentősen hozzájárul: oénzével, munkájá­val toldja meg a rendelkezésére bocsátott anyagi eszközöket. Miután vadonatúj, csillogó-villogó nagy üz­let viszonylag kevés helyen épül, a kereske- delem_ úgy segít magán, ahogy lehet. Áru- forgalmazásra csak az utóbbi években is húsz, korábban nem kereskedelmi célú helyi­séget vett igénybe, melyeket az új építésétől jóval szerényebb költségek árán berendezhe­tett, s a vásárlók rendelkezésére bocsátha­tott. Más esetekben termelő- vagy nagykeres­kedelmi vállalatokkal közösen üzemeltetett boltok segítségével — számuk megkétszere­ződött, eléri a 22-t1 — kímélik a saját fej­lesztési alapot. Több ízben a hagyományos kiszolgálású boltot alakították át önkiszolgá­lóvá. jelentősen megcsappantva ezzel a be­vásárláshoz szükséges időt. Az üzleti mun­kaszervezést, a . konténeres áruszállítás és az áru bolti előrecsomagolása ésszerűsíti, s a szűkösebb anyagi, lehetőségek mellett is bővül a gépi. technikai felszereltség. Az új üze­meltetési rendszerek elterjedése ugyancsak a nagyobb hatékonyság irányába mutat: a ru­galmasabb, a vevő igényeihez jobban alkal­mazkodó, esetenként hosszabb nyitvatartás a bolt forgalomlebonyolító képességét erősí­ti. A kereskedelem környezeti kulturáltsága még mindig nem jutott el a kívánatos szint­re, noha valamelyest az elmúlt években is javult. A szerződéses üzletek számának növe­kedése éppenséggel nem kedvez a na­gyobb tisztaságnak, rendnek, hiszen a bolti fenntartási költségek minél nagyobb mérvű leszorítása sokszor a festés, takarítás rová­sára megy. Ebben a kérdésben azonban nincs helye megalkuvásnak, különösen akkor nem, ha a kulturáltság nem is elsősorban a pén­zen, hanem csupán gondosságon, igényessé­gen múlik. Sz. M. i • Töredék (A múlandóság fölé) Figyelemre méltó idegen- nyelv-oktatási kísérlet szín­helye a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium. Célja, hogy az első és a második osztályokban kötelező két ide­gen nyelv — az orosz és az angol, illetve az orosz és a német — oktatása során a diákokban kialakuljon a fo­lyamatos társalgás készsége. A kísérlet az 1983—1984. tan­évben kezdődött. Az iskoia vezetése kiválasztott egy ar­ra alkalmasnak látszó máso­dik osztályt, s mert a mód­szer eredményesnek bizo­nyult, az 1984—1985. tanév­ben a kísérletet kiterjesztet­tek egy eiső osztályra is. A két osztály idegen nyelvi oktatásának órarendjét, tan­menetét gyökeresen átformál­ták, mégpedig úgy, hogy fel­hagyva az órák ma általá­nos felszabdaLtságával, elap- rózásával, egyhónapos ciklu­sokat alakítottak ki. Magya­rán az egyik hónapban csak oroszul, a következő hónap­ban csak angolul tanulnak a gyerekek, de mindennap! Kivételt képez a szeptembe­ri „felvezető”, valamint a téli és tavaszi érdemjegylezáró szakasz. Az új módszer kedvező ha­tása jelentkezett már a ta­valyi kísérleti oszálynál is, s az beigazolódott a második kiválasztott tanulócsoportnál is. Az egyhónapos folyama­tosság következtében megnőtt a tanulás intenzitása, az egy­mást követő órákon alig né­hány percre volt — és van — szükség az előző napon ta­nultak felelevenítésére, a fe­lejtés minimális, jóval több fására. Mind az ismétlés, mind az új anyag ismerteie- se, rögzítése az idegen nyel­ven történik. Mindennek kö­szönhetően ugrásszerűen emelkedik a tanulók az orosz, illetve angol nyelvű társal­gási készsége. A kísérlet bevezetéséhez az iskola vezetőinek persze meg kellett küzdeniük egy sor bo­nyolult órarendi és más szer­vezési problémával. Az sem kétséges, ha az új intenzív nyelvoktatási módszert kiter­jesztik még több tanulócso­portra, a helyzet tovább bo­nyolódik. Különösen az ok­tatás zökkenőmentességét biz­tosító órarend összeállítása jó néhány álmatlan éjszakai fog még okozni az igazgató­nak és munkatársainak. A cél azonban kecsegtető, s úgy tűnik fel, megéri a fáradtsá­got: a diákok ne csak ta­nulják, de el is sajátítsák, végül beszéljék, s felnőtt éle­tükben hasznosítsák is az iskolában - oktatott idegen nyelveket Töredék címmel 17 részes sorozat vetítését kezdi meg a televízió december 16-án. A népi vallásosságnak a provinciális művészet körébe tartozó tárgyi emlékei igen sokáig a művészettörténet mostohagyermekei voltak. Ne­hezen osztályozható művek, határmezsgyén születtek, ré­tegkultúrák metszőpontján, nagy stílusok perifériáján. Évszázadokon át fontos fel­adatot teljesítettek: a falu vallásos életének voltaik kel­lékei, és ugyanakkor tükröz­ték, szabályozták a parasztság, illetve a kisvárosok, a kispol­gárság és parasztság közötti átmenetet alkotó rétegek kép­zőművészeti kultúráját, esz­tétikai ízlését. A paraszti vallásosság tár­gyi emlékeit bemutató fil­mek nem kultúrtörténeti be­számolók, céljuk nem az, hogy a valllásszociológia szel­lemében számba vegyék a népi vallásosság sajátossága­it, hanem egy — mindeddig érthetetlenül mellőzött — sa­játos művészeti terület titka­it tárják fel: a provinciális művészet látásmódját, for­makincsét, nemes egyszerűsé­gét és mély érzelmi tartal­mát. A 17 részes sorozat filmjei: Mindörökké. A múlandóság fölé. Harangláb. Madonna. Kőkrisztus. Virágozó Aszta­losok I. (Reneszánsz) Mind­szentek. Üvegkepek. Virágozó Asztalosok II. (Dunántúl). A tákosi templom, Vasboldog­asszony. Piéh-Krisztus. Virá­gozó Asztalosok III. (Kelet- Magyarország). Mária-siralom. Krucsay-oltár. Virágozó Asz­talosok IV. (Észak-Magyar- ország). Sirató. Kálvária. A filmsorozat alkotói: ope­ratőr: Abonyi Antall és Né­meth Attila, írta és rendez­te: Olasz Ferenc. Mozgásszervi betegségeket kezelnek a balassagyarmati rendelőintézet fizikoterápia­osztályán. A rövidhullámú, az ultrahangos, az ingeráram os és a galvanikus kezelése­ket naponta átlagosan hatvan beteg veszi igénybe. Öregek és fiatalok háza Garzonház a Gorkij-telepen A salgótarjáni Gorkij-lakó- negyedtoen az építési terület kialakításával megkezdték egy nyolcvan lakásos garzonház ki­vitelezését. Az épület meg­rendelője a Salgótarjáni vá­rosi Tanács kivitelezője az Agrofil Építőipari Szövetkezeti Vállalat. A beruházás lebo­nyolításával a Nógrád me­gyei Beruházása Vállalatot bízták meg. Az elképzelések szerint a három lépcsőházzal osztott objektumban negyven lakást jövőre, negyvenet pe­dig 1986-ban fejeznek be. A Gorkij-telepi garzonház kü­lönlegessége, hogy annak egyik szárnyában olyan idős emberek, házaspárok fognák lakni, akik nem szorulnak kórházi, vagy szociális ottho­ni ápolásra, gondozásukat sa­Hibásak voltak a bútorok Amikor az egyik bútorgyárból egy vidéki lakberendezési válla­lathoz az áru megérkezett, meg­állapították: a szekrények sérül­tek, a székek támláin pedig a szövet kidörzsölődött. Ezért a vállalati mind a gyár, mind a szállító ellen kártérítési pert in­dított. — A szállítási vállalatnak a megrendelő érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia — mond (la ki a Legfelsőbb Bíróság. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a feladás és rakodás módjára kell ügyel­ját maguk meg tudják olda­ni. Ebben a szárnyban fel­vonót is felszerelnek. A kiu­talásnál előnyben részesül­nek azok, akik cserébe le­mondanak régi, több szobás lakásukról. A másik épület­szárnyban éppen ellenkező­leg, fiatal házasok jutnak ei­ső otthonukhoz. A garzonház földszintjén, különösen az idősék hasznos időtöltéséhez, játékterem, tár­salgó, rádiózás, tévézés célját szolgáló helyiséget rendeznek be; lesz a földszinten melegí­tő konyha és étkező is. A tervek közt szerepel, hogy hasonló rendeltetésű épületet a későbbiekben Balassagyar­maton és Pásztón is létesíte­nek. nie, hanem az áru minőségét ia ellenőrizni köteles. A bútorok ki­szolgáltatásakor felvett jegyző­könyvből megállapítható: a hi­bák részben gyártási eredetűek, mert a szekrényeken repedések keletkeztek, részben pedig a helytelen berakásból származnak, amelyek a szövet sérülését okoz­ták. Az előbbiért a bútorgyár, az utóbbiért a szállítási vállalat felelős. Ezérfl közrehatásuk ará­nyában kártérítésre, illetve a ja­vítási költségek viselésére kel­lett őket kötelezni. fc* % i A cél: beszédnyelv elsajátítása Idegenny elv-oktatási kísérlet Salgótarjánban idő jut az új anyag elsajátí-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents