Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-10 / 264. szám
Brackó István: így kerek a világ Miskolcról még nem készült ten vizsgálja. Több írásában valóság buktatja ki, teszi nyíl- riportikötet. Pedig aligha van is foglalkozik pl. a közieke- vánvalóvá. Á demokrácia még egy városunk, amely déssel. (Köszönöm, jól! Kicsi nagy kérdése, leckéje azonban egyértelműbben mutatná fel nekünk ez a város, Felkészül- az, hogy az időben és helye- az elmúlt évtizedek pozitív tünk?) Miskolc egyik súlyos sen felismert érdekek megfe- változásai.t, feszültségeit, kín- gondjával. Elemzi a trombó- lelő intézményes és politikai zó, olykor szégyenletes ellent- zással fenyegető tömegközleke- fórumokat is kapjanak. Senkit mondásait, mint ez a hirte- dés és az úthálózat nehézsé- se vigasztal meg, mert len és mesterségesen felduz- gélt, de úgy. hogy történelmi kinek se használ már, zasztott, a Szinva völgyébe, visszapillantást és országos, sen- hogy időközben néhány vezetőt élriport vagy a széppróza nyelvén leírják, ábrázolják „hanincs garancia arra, hogyazo- egyszer Az érdek mellett az érték az ércdúsító és a cementgyár nemzetközi összehasonlítást is mozdítottak az állásából, ha satujába beszorított település, ad. Ez a sok szempont egyMi az oka, hogy oly keve- más mellé helyezése, ütjtöz- kát a hibákat még sen vállalkoznak arra, hogy a tetőse óvja meg attól, hogy már nem követik el. egyoldalú legyen, ugyanakkor ez ad drámai feszültséget is problémája is foglalkoztatja a zánk második városát”. Az az írásainak. A kiindulási szerzőt. Természetesen első- egyik ok maga a hövékedés. pont, amelyről elindul min- sorban emberi értékekről van ÍAz elmúlt négy évtizedben fél- denkor a személyes élmény, szó, mint pl. munfca-szákma- midílió ember fordult meg Mis- amelyet vagy szubjektív ref- szeretet, hűség, az alkotókedv kolcon, de csak 100 ezer te- lexiók (Köszönöm jól! pl.) és képesség. Portréiban olyan lepedett le véglegesen. Allan- vagy egy logikus gondolatsor sorsokat mutat be (Remekül dónak tekinthető tehát a követ valaminő frappáns csat- tegye dolgát, Ki váltja be a fluktuáció, s ez — sajnálatos tanéval. Helyemként előfordul zsetonokat? Tégy jót és be- érzéken-y didaktikusabb, moralizá-lóbb szólj róla. módon — mindig értékcsökkenéssel, a kvalifikáltabb értelmiségi és munkásréteg elveszítésével jár. Logikusan következik az a Nyitnikék stb.), összegzés is, ám ezeket oldani amelyek valamilyen ok miatt tudja (olykor keserű) irónia- a történelem árnyékába kerülval, vagy publicisztikus indu- tek. méltatlan-méltánylaváros és megye iparának egy- emeli írásait az átlag- (napi- ol dalúan nehézipari lattal, furor publicussal. Ez lan helyzetbe. Ez önmagában lehet erkölcsi kérdés, hajla- v-agyunk rá, hogy a ténveket, de nem vész el csupán moralizáljunk róla. bennük, mert a jelenségeket Brackó azonban csavar egyet jellegé- lap) riportok fölé. Jól ismeri mosak is bői, másrészt az elmúlt évtizedek szűkkeblű és szűklátókörű városvezetéséből is. Ez- csak példaként idézi. Legiobb a dolgon, s bebizonyítja, hogy zel párhuzamos tendencia a (mert legmiskolciibb) írásának ez a legvéresebben közügy, több településből (Diósgyőr, az Ultrina ráció címűt tartam hiszen ezek az emberek a Vasgyár, Üjdiósgyőr, Hejőcsa- az avasi lakótelepről. A naioi- társadalom pillérei. Amikora ba, Szirma, Görömböty, Mis- lap szenzációtól (Végvári Jó- közvélemény figyelmét rájuk kolc) összeolvasztott város zsef, akkor még avasi lakos irányítja, akkor nagyon is pohajdan-i (munkás és részben (ma már debreceni...) ..tace- litikus, hiszen nem elég min- polgári) hagyományainak az paon” felezte ki tiltakozását a dig a ..szemléletváltozás szükelhaliványodása, feledésbeme- városvezetés, a tervezés és ségességéről” papo'ni, ha a rülése is. Sokszor hangsúlyoz- építkezés ésszerűtlenségei el- cselekvésre illetékesek nem zuk Miskolcon (maguk az ős- len. éppen az eset körüljárd- tesznek semmit. Példaként az lakók is), hogy nincsenek ha- sával jut el az általánosig, a újítókat említem itt, s nem- gyományai, holott ez nem közügyiig. Az akkori felisme- csak az üzemieket, akiket igaz. Ám ezek megismerésé- rés azóta az új választási tör- Brackó is megkeseredett em- hez, tudatosításához, feltárd- vényben is megfogalmazódott: bereknek ismert meg és diósához kétségtelenül idő és tű relem, valamint ftzükségelitetilk. nagyobb beleszólás illeti meg rázol. összegzésül, feltétlenül hogy szorgalom a lakosságot a közpénzek felhasználásába, az egész közös- erényként emelem ki. Nos, ezek az adottságok, pá- séget (esetünkben lakótelep) mind a 12 írás Miskolcról ro-suiiva a jó megfigyelő, érintő döntésekben. Brackó szól, a szó jó értelmében ebszitnaháló képességgel, kellő azonban nem elégszik meg miskolciakhoz, intellektuális erővel mind fel- ennek a megállapításával. Azt egyáltalán nem lelhetők Brackó István írásai- is nyomozza, hogy miért nem must jelent, hanem a pars pro ban, aki egy évtizede újság- evidens ez, mi tartja vissza az tato (rész az egészért) elv éríró városunkban, Riportjainak embereket attól, hogy érdé- vényesíltését, amely az egyes- legnagyobb értéke a problé- keiket felismerjék, annak ben (Miskolciban) is igyekszik maérzékenység és a nyitottság, hangot adjanak, azokat fele- felmutatni az általánost, s ez Képzettsége szerint közgáz- lösen képviseljék is. Ezzel az teszi majd izgalmas olvas- dász, s ez nagy segítségére elemző igénnyel lesz több mánnyá a kötetet szerte az van, meg is óvja attól, hogy írása holmi bírálat ósdinál, hi- országban, ahol hasonló gomszen a vezetés tévedéseit a legnyiilvánvalóbban maga a Ez azonban provinciailiz• provincia jelenségeit csupán önmagukban, elszigeteldok szorítanak. Horpácsl Sándor A fiafai művészek stúdiójának őszi kiállítása Mindig azt várták a fiatal lemző választékossággal. <3 A holnapit akaró ifjú maképzőművészektől, itthon és legalább mindig kitalál va- gyár képzőművészek akkor külföldön, hogy újítsanak, lamit, ezúttal is, bár viiag- érhetnek el sikert és mara- Nem is lehet rosszabb vá- érzése sötét. Igényesen, nem dandó eredményt, ha a jö- lasztás a fiatalok esetében a biztos, hogy indokoltan. Mér- vőben képzeletüket sokkal megállapodásnál, az ismét- ték a szélsőség, mely olykor szigorúbban kötik egybe a lésnél. A probléma évek óta érdekes is, mint Csaba Iván társadalom várakozó igényé- nálunk abból adódik, hogy Kígyóbőre, Koncz András, vei, a meghökkentés helyett kísér létezők ed vük nem a mű Fehér László, Lonovics Lász- a kísérletező kedvet fel nem véglegességére törekszik, ha- ló felületei. Több szerkezei, adva, hanem elmélyítve — nem sokszor megelégszik egy belső építészeti egység látvá- megoldásra törekednek. Műgesztussal, akcióval, így sok- nya, működése hatáskeltö, vekre. Egyetemlegesen, mini szór félkész képek, plaszti- így Jovián György Mediter- stúdió, egyénenként, mint a kák születnek. Ez elég a rán szertartása, B. Szabó Zol- művészet jelöltjei, meghökkenlésre, de nem tán huszonhárom méteres elég a gyönyörködéshez, a Taoja, mely a belső tér land’ felismeréshez. Ea a képző- art elképzelése vászonra te- művészeti divat nálunk is rítve. Érdekes: se több, se meghonosodott. Sürgős fe- kevesebb, lülvizsgálatra van szükség, mert a művészet szabadsága nem adhat teret olyan szabadosságnak, mely eleve le- .. mond az értékről ahelyett, Mossak a gyümölcsfákat sehogy új elemekkel, eszközok- ™zata, Papp Tibor szellemes kel valósítaná meg. Akkor Casanova er elmezese. DicséLosonci Miklós-V i &ÍT Szalay Lajos: Lelkiismeretfurdalás Bemutatjuk a Balázs Béla Stúdiót A Balázs Béla Stúdió 1964 óta tartja nyitva kapuját a pákiemelkedő alkotásai. A cső- folytatódik ma is Dárday, port akkoriban még nem Szalay, Vitezy dokumentum- lyakezdő, fiatal filmes nem- rendelkezett közös program- filmjeiben, zedék előtt. Valójában, már mai, csupán az együttműködés — Milyen filmeket íorgat- évekkel korábban is működött szükségessége, a közös alkotó nak ma? egy félhivatalos klub, ahol az műhely inspirálta őket. Hu- — A hetvenes évektől do- ifjú alkotók megvitathatták a szonhat fiatalember szövet- kumentumfíimeket, kisjáték- frissíben elkészült filmjei- kezett egy közös gondolat je- filmeket és egyre inkább kígyében. Hős korszak volt! sórleti jellegű filmeket ké- Lírai hangvételű filmeket szítanék munkatársaink. — Kik lehetnek a stúdió két. Az ötletet is ez a klub sugallta: hozzák létre a fiatalok szárnypróbálgatásait elő- vagy dokumentumfilmeket segítő, lehetőséget kínáló készítettek. állandó stúdiót. így született meg a Balázs Béla Stúdió. Alapító tagjai voltak Máriássy Judit, Elek — Azóta bizonyára többen tartoznak a stúdióhoz. — Ez jelentette a legnaJudit, Gábor Pál, Gyömgyössy gyobJ3pro^^ ' ban. Azok is csatlakozhatnak Imre, Rózsa János, Huszárik r°1 ^kerülök autói ti . n hozzánk, akiknek nincs főisnalunk kerestek lehetőségeiket, tagok lettek, de jöttek tagjai? — A Színház- és Filmművészeti Főiskola valamennyi hallgatója már negyedéve« korában dolgozhat a stúdióZoltán, Kardos Ferenc, Kéz- dy Kovács Sándor, Tóth Já kólái végzettségük, persze, ha már előzőleg valahol bizonyínos, Novák Márk és Gál hozzánk idősebb filmesek is. tották rót«rmetteégüket. Je-_x_!x_ ____x A utikereses ideie voll A ,__....... I stván. Ma már jól csengő nevek a filmszakmában. A átkelés ideje volt! A 1<m, nyolcvan tagunk van, ------------------------- .tudrn létszáma feMuzaadt o*- köatük 58 hivatáBoss rendezS’ — A fiatal rendezők, vagy ^en *oie- .^?..volt * DÍ1J’ vagy operatőr. A többiek máa operatőrök nem, vagy csak évente mmd°.ssze 5—6 pályákról, területekről érkeznehezen kapták meg az első «^eszitesere vállalkozhattunk. ^ megbízatásaikat. A mi stúdiónk visizont lehetőségeit kínált az önálló munkához — — Jött a következő „baláas- béláis” nemzedék. — Igen, de öt-hait év múlmondja a Balázs Béla Stúdió tán már jobb helyzetben volt titkára. Pintér Judit, akit a az új nemzedék (Szomjas Pasaréten lévő filmgyárban György, Gazdag Gyula vagy kerestünk meg, hogy képet Kosa Ferenc). Az ő nevükhöz kapjunk az elmúlt évek mun- már újabb korszak kapcsoló- kájáról és a jelen lehetősé- dik: tudományosan megalapo- geiről. A Lumumba utcai gyárban alakult meg, és indult útjára az első csoport. — Hány filmet készítenek évente? — Sajnos, ma sem jobb a helyzet, mint induláskor. Évi 6—8 film forgatására vállalkozhatunk legfeljebb. Az idei pénzkeretünket már szétosztottuk, körülbelül nyolc kis- fiilmre elég. — Minden elkészült film bemutatásra kerül? — A leforgatott munkákat zott szociológiai iskola. ők film- már konkrét program szerint dolgoztak. A cinema verite módszereivel az élet közvet- levetítik a tagság előtt, es — Már az indulás is fel- len fényképezésére vállaikoz- közösen megvitatják. Persze keltette a szakma figyelmét tak. Legérdekesebb alkotásaik vannak filmek, amelyeket nem — folytatja Pintér Judit. — között olyan filmek találha- fejeznek be, főleg mert for- Hiszen Szabó István Te és tök, miint Schiffer Pál Hosszú gatás közben elfogy a pénz. én, Sára Sándor Cigányok futásodra mindig számítha- Megpróbálunk ilyenkor segi című filmje San Franciscóban, illetve Lipcsében fesztiváldíjat nyertek. A Te és én később még egy nagydijat Sok a képi elemzés, ebből tűnik ki Kovács Péter Balázs: Okirata. Bukta Imre: lesz igazán jó a magyar stúdiónemzedék őszi seregszemléje, ha nem elmúló divatjelenségekre, hanem önmagára, társadalmi feladataira összpontosít. Arra az emberi várakozásra, mely új műveket igényel a fiatal kép- eőmű vészektől. Űj festményeket, szobrokat, grafikákat, merész terveket és elgondolásokat, de műveket, a tnivesség igényével. Leleményben nincs hiány, atádi tereprendezési terv, pazar ötletek váltakoznak, melynek vázlatrajzait és marendő Homolya Gábor emb- lematikus tömörségű Moliért plakátja, Farkas László ironizáló plasztikája, Buták András objektje, Körösényi Tamás installációja, Török Richard füves altalajba ejtett Petőíi-íeje. A teammunkák' közül liléimét érdemel Kalmár István—Sinkó István Vízizenéje; muzsika, plasztika, tér összhatásaként, és a nagysokszor az elmélyülés, a í;- kettjét láthatjuk a íiomítss. a véglegesítés hia- son — Samu Géza, nyával. Barabás Márton preparált madarai és zongora- roncsa képelemmé alakul jelkiállitá- Trombi- lás Tamás, Romvári János, Kalmár István közös elképzelését. 8 NOGÄAD - 1984. november 10H szombat .Varsói fisz '84' Kortárs zenei fesztivál A „Varsói ősz” kortárs színmüvéből készült, vala- ve, Witolfl Lutoslawski zenei fesztivál hangversenyprogramja évről évre bővül. operarendező bravúros be. mutatkozását hozta: az egyik Ryszard Peryt volt, aki Szer- hallgatóknak gej Prokofjev „Tüzeä angyalkát vitte színre a poznaBerg Wozzeck-jenek lenítője, a varsói Wielki előadásában. Az idei fesztiválévad „Vakok” című kamaraopera- ja, amelynek alapja Maeterlinck hires drámája; egy összegyűlnek, poznani együttes előadása- muzsikáljanak, ban, Edward Boguslawski tunk vagy Huszárik Zoltán tend, de ez nem minden esetElégia című munkája. — Az ben sikerül. Filmrendezőink akkori fiatal filmesek több többnyire elnézőek egymás irányba próbáltak kitörni. A munkáival szemben, ez a vikapott Franciaországban, legjellemzőbb vonulatuk a tákon derül ki. Ami a beEzek voltak az első nemzedék dokumentarista irányzat. Ez mutatást illlleti, sajnos ma *■ sincs kapcsolatunk a MOKÉP- pel, s a fiatal rendezők munkáit legfeljebb a filmklubokban vetítik. * — A „baláasfoélásók” olykor külföldön is sikereket aratnak. — Ez igaz. Gyakran látogatnak el hozzánk külföldi filmesek is, hogy megnézzék legújabb termésünket. Stúdiósaink szép számmal hoznak haza díjaikat a különböző rö- vidfilmfesztiválokiról is. A* utóbbi esztendőkben nyolc- tíz kisfilmúnket vetítették illetve vetítik jelenleg is Londonban, Birminghamban, Belgrádiban. — Hogyan fogalmazhatnánk meg ennyi év fennállása es működése után a Balázs Béla Stúdió helyzetét? — Általában gazdasági nehézségek jellemzik helyzetünket, de ennék ellenére minden évben születik egy-két jó film. Nincsenek nádunk nagy törések, hullámhegyek vagy hullámvölgyek. Hogy segítsünk magunkon, mi is kooperációs lehefcőségék után kutatunk, és úgy tűnik, erre nyílik is mód. Szénáiul Bél* i III. mint Krzysztof Szwajgier szimfóniája, amelyet a Fii- mulatságos „Mezítláb” című harmónia Narodowa zenekara Az idei, sorrendben már a 27. minioperája a krakkói Stu adott elő Mario di Bonaven- Varsói ősz két fiatal lengyel színház együttese előadása- túra vezényletével. A rigai ban. Lett Kamarazenekar műsoÓriási élményt jelentett a rán az ukrán Jevgenyij Keresztelő Sztankovics „Lirica” szimfóSzent János-székesegyházban niája, Borisz Csajkovszkij Krzysztof Penderecki „Len. „Az állatöv jegyei” című ni Opera előadásában, amá- gyei requiem”-je. (Stuttgart- kantátája, valamint két lett sik Marek Grzesinski, Alban ban néhány nappal később mű ősbemutatója szerepelt. megje- került sor e hatalmas és meg- A katowicei Sziléziai FiL Teatr rázó mű egészének ősbemu- harmónia bemutatta a „Var- tatójára.) A szimfonikus sói ősz” megrendelésére ké- kü- hangversenyek közül a leg- szült művet, Paul-Heinz Ditfc. ionosén gazdag színházi tér- nagyobb sikere a Junge rich „Concert avec plusieurs mést hozott. Az említetteken Deutsche Philharmonie együt- instruments No. 4” című al- kivül látható volt Jan Astriab tesének volt. Tagjai a nyu- kotását a szerző vezénylelégatnémet zenei főiskolák vei. Egy másik éjszakai kon- hallgatói, akik rendszeresen cer't érdekessége az elekro- hogy együtt nikus zene egyik legújabb alkotása volt, a magyar Pala- A Filharmónia koncertjei chich Iván „Ludi spaziali „Belzebúbszonátája”, amely közül messze kimagaslott a per pianoíort • naetro” című Witkacy, a J&ies lengyel írd záróhangverseny, intőké mű. műve,
