Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-10 / 264. szám

Á magyar idegenforgalom eredményeiről és terveiről A II. országos Nyilatkozik dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter T Hogyan alakult Magyaror­szág idegenforgalma 1984-ben a várakozáshoz, a tervezett­hez képest? Az idegenforgalom hazánk politikai és gazdasági életé­nek szerves részévé vált. A magyar lakosság is együtt él nemzetközi idegenforgal­munkkal, elfogadja azt, elis­meri jelentőségét, örvendetes, hogy Magyarország iránt to­pább nőtt az idegenforgalmi érdeklődés mind a szocialista, mind a nyugati országok ré­széről. A KGST-országokból beuta- r.ók száma a tervezettet meg­haladóan, 30 százalékkal nő, és év végéig eléri a 9 millió utast. Ebből származó ide­genforgalmi devizabevételünk 18 százalékkal, a kiutazások-- kai kapcsolatos devizakiadá­sunk pedig — a forgalommal arányosan — 20 százalékkal növekszik. Idegenforgalmi ak­tív egyenlegünk 17 százalék­kal haladja meg az előző évit, ami külgazdasági kapcsolata­inkat figyelembe véve kedve­lő. A tőkésországokból beuta­lók száma 20 százalékkal nő, és várhatóan eléri a 3,5 mil­liót. A beutazófargalom dön­tő részét jelentő osztrák és NSZK-ból érkező látogatók mellett ebben az évben meg­nőtt az érdeklődés hazánk iránt egyéb tőlkésországok. ré­széről is (Franciaország, Olaszország, Anglia, USA, Ka­nada). Konvertibilis tőkés-be­vételünk — a tervezettet va­lamelyest meghaladó mérték­ben nő. A magyar lakosság KGST-or­szágokba történő kiutazásai­nak száma is dinamikusan, mintegy 20 százalékkal nö­vekszik, várhatóan meghalad­ja a 4—5 millió utast. Első­sorban Csehszlovákia iránt nőtt meg a magyar lakosság érdeklődése. A tökésországok- ba 9 százalékkal több magyar állampolgár utazik, mint 1983- ban. ön hangsúlyozta az ország- gyűlés kereskedelmi bizottsá­ga számára készített e lőtér- Vesztésében: „A turizmus nem- csali gazdasági kérdés... köz­vetlen hatást gyakorol... a Nemzetközi kapcsolatokra”, iíogyan látja az idegenjorgu lom idei sikerét politikai Szempontból? Már az előbbiek is tifel nak árra, hogy idegenforgast& po­litikánk bevált, jól szolgálja általános külpolitikai érdeke­inket, hozzájárul nemzetközi kapcsolataink kiszélesítéséhez, « az enyhülésért folytatott te­vékenységünk részévé vált. Az idegenforgalmon keresztül is ápolni kívánjuk a szocialis­ta országokhoz fűződő baráti kapcsolatainkat. Célul tűzzük ki, hogy az, eddigieknél is jobban ismerjük meg egymást, eredményeinket és gondjain­kat egyaránt. Ezért arra to- rékszünk, hogy a hozzánk lá­togatók reális tájékoztatást kapjanak, s hogy fogadóképes­ségünkkel arányosan, kultu­rált körülményeket teremt­sünk a KGST-országoklból ha­zánkat meglátogatók számára. Mindenekelőtt növelni kíván­juk idegenforgalmi kapcsola­tainkat a Szovjetunióval. En­nek feltétéiért igyekszünk meg­teremteni. A szomszédos baráti orszá­gok magyar nemzetiségű la­kosságával is jó kapcsolat ki­építésére törekszünk. Ezért szorgalmazzuk többek között a határhnenti települések köl­csönös idegenforgalmát. A nyugati országokkal foly­tatott idegenforgalmunk jó példa a különböző társadal­mi, gazdasági berendezkedésű országok közeledésére. Minta­szerű a viszonyunk például Ausztriával, amit az idegen- forgalom is támogat. Hogyan válik be az osztrák hitelkonstrukció, illetve, mi­lyen eredménnyel működnek az éppen épült szállodák? Milyen jövőt szánnak a to­vábbiaknak, értve ezen az osztrák konstrukcióban most átépülő szállodákat és az egyébb létesítményeket? Mit terveznek 1988-re a kisebb •pénzű turisták fogadása ér­dekében? Az 1978-ban megkötött osztrák—magyar idegenfor­galmi hitelmegállapodás ér­telmében 300 millió dollár ér­tekben osztrák építőipari cé­gek Magyarországon szállodá­kat és más idegenforgalmi ob­jektumokat fővállalkozásban kulcsrakész átadással építet­tek, illetve építenek. Az oszt­rák hitelből finanszírozott be­ruházások üzembe helyezésével idegenforgalmunk fejlesztési programjának átfogó célkitű­zéseit teljesítettük, illetve tel­jesítjük: a szállodai helyek jelentős számú bővítése a fő­városban, egyes termálterüle­teken, és a Nyugat-Dunántú- lon; az idegenforgalmi infra­struktúra, szolgáltatás fejlesz­tése bizonyítja ezt. Ez idáig 15 létesítményt helyeztek üzem­be, amelyből 8 szálloda — több mint 4700 szállodai és 5600 vendéglátóhellyel —■, valamint 4 balatoni uszoda- komplexum, a hegyeshalmi új közúti határátkélőhely és a Belvárosi Kávéház (Lidó) szó­rakoztatóközpont tartozik ide. Az üzembe helyezett szállo­dák eddigi üzemelési-gazdál­kodási tapasztalatai kedvező­ek. Az új szállodák megfelel­nek várakozásunknak: bővült a vendégkör, dinamikusan emelkedett az 1 úgynevezett szállodai tőkésvendég-éjsza- kálk száma, s az egy vendég­re jutó bevételek is növeked­tek. Ezek az új szállodák is hozzájárultak ahhoz, hogy a konvertibilis devizabevételek meghaladják az előirányzottat. A hitelszeríkezet keretében 1985-ben kezdi működését a Budapest Kongresszusi Köz­pont, a Rege, a Béke, a Hun­gária, az Erzsébet és a Taver­na Szálloda, a sárvári gyógy­üdülő-szálloda, a képviseleti irodaház, a Ferihegyi repülő­tér új forgalmi épülete, a kopháza! új közúti határát­kelőhely, és még jó néhány más létesítmény sorolja előbb­re helyünket a világban ide­genforgalmi szempontból is. A kisebb pénzű turisták fo­gadására alkalmas kínálati alap továbbfejlesztése részben szervezési intézkedéseket kö­vetel, részben nagyobb anyagi lehetőségeket feltételez. A szervezési intézkedéséken el­sősorban meglévő lehetősége­ink jobb kihasználását értjük, így például az idegenforgal­mi főszezonban a kollégiumok és diákotthonok nagyobb mér­tékű turisztikai célú igénybe­vételét, vállalataitok részéről az árnyaltabb, a belföldi ke­resletet jobban figyelembe vevő árpolitikát, a falusi tu­rizmus fejlesztését, a hatéko­nyabb reklám- & propagarv beszélgettünk, hogy az embe­riség miként próbáit szinte minden korban — beleértve az ősikort is — halhatatlanná lenni, megtalálni a bölcsek kövét, az aranycsinálás mód­szerét, az örökifjúságot nyúj­tó elixírt. Miiként próbált minden korban az álmokból jövőt jósolni, hogyan találta fel azokat az „egyedül üdvö­zítő” dolgokat, amelyék se­gítségével szeretné eifkerülmi az elkerülhetetlent is. Az emberi remény határta­lan. Az emberi butaság n'em- kevésbé az, erről külön vas­kos könyvet tudott írni Ráth- Vég István jó húsz évvel ez­előtt. Leszóltuk aztán, ami éppen a kezünk ügyében volt, a cigarettáinkon lévő filtert, amit ugyancsak a végső meg­oldás reményében adott át az emberiségnek maga az em­beriség. hogy majd ettől egészségesebbek leszünk. El­rontva vele valamennyi híre­sen jóízű egykor volt cigaret­tát, Camelt, Simon Artz-ot és mind a többit is (a hazaiak­ról ne essék szó, azok más lapra tartoznak). Megyek az­tán megírni ezt a tárcát, ami­ről nem tudhattam, hogy ép­pen ez a tárca lesz és nem egy másik, nyitom a levél- szekrényt, ott a lánc megint! A fohász, a kézzel írt szöveg arról, honnan ered ez a levél­lánc, mit kell tennem, ha azt alkarom, hogy végre rámmo­solyogjon a szerencse, és mi várható arra az esetre, ha Az anyagi eszközöket ille­tően lehetőségeink erősen kö­rülhatároltak. Szállodavállala­taink hosszú évekre megter­heltek a korábban félvett hi­telek törlesztésével, így csak kevés új, alacsony kategóriá­jú szállodai hely létrehozá­sára vállalkozhatnak. Na­gyobb lehetőségük van erre a helyi erőforrások (tanácsi, szövetkezeti, mezőgazdasági pénzeszközök) összpontosítá­sára képes megyei idegenfor­galmi hivataloknak. Ezt a te­vékenységet — indokolt eset­ben — az Országos Idegen­forgalmi Hivatal az Idegen­forgalmi Alapból is támogat­ja. Milyenek a tapasztalatok a magyarok külföldi utazásaival kapcsolatban? Van-e és meny­nyiben kihatásuk ezeknek az importra, illetve a belkereske­delemre? Milyenek a kilátá­sok — az utazásokat illetően, beleértve a társasutazásokat — 1985-re? Folyamatosam figyelemmel kísérjük a turistaforgalmon keresztül történő árumozgást. Egyes számítások szerint az árukivitel (külföldiek és ma­gyar állampolgárok részé­ről) az éves belkereskedelmi értékesítés mintegy 3,5—4 szá­zalékának felel meg. A ma­gyar és a külföldi turistáik árubehozatala hasonló arányú. A turisták árukivitelében azo­nos arányban szerepelnék élel­miszerek, ruházati és ipar­cikkek. A turisták által be­hozott áruik között a döntő — 50 százalék feletti — arányt az iparcikkek képviselik. Ezek az arányok természetes kö­vetkezményei belső kínálati és árszerkezetünknek. A külföldiek legális körül­mények közötti áruvásárlása a világon mindenütt az ide­genforgalom természetes kí­sérőjelensége. Egy-fcét helyi, átmeneti jellegű problémától eltekintve ez jelentősebb áru- ellátási nehézségeket nálunk sem okoz. A következő éwe valószínűleg növekedni fog a nyugati kiutazások száma, de csak mérsékelten. A társas- utaiknál — úttípustól függően — külötniböző mértékű árvál­tozásokkal kell számaink A jövő nyári programokat az utazási irodák meg ezután hozzák nyilvánosságra, de a kínálat az előrejelzések szerint az idei kínálatnál színesebb és bővebb lesz. Milyen terveik wmneák a jövő évre c belföldi — ezren nem írok négy napon belji'l húsz példányt a fohászból stfo. Tegnap, amikor kinyitottam a levélszekrényt, már volt egy ebből a levélből, de volt egy hónapai ezelőtt is és min­den évben néhányszor, akko­riban is, amikor egy „jövő­menő titokzatos egyén” egy­szer csak eltűnt abból a ko­csiból, amelynek gazdája a furcsa-titokzatos útszéli stop­post felvette, vitte, vitte, be­szélgetett is vele, egyszeresek azt vette észre, hogy ahol ed­dig ült a kocsi hátsó ülésén — már nincs ott. Menetköz­ben felszívódott. Mielőtt el­tűnt — megjósolta napraké­szen a világvégét. Ez aztán kellően elterjedt és a kérdé­ses napon százak és ezreik fi­gyelték — hogy lesz vége en­nek a világnak. Mindez a huszadik század végefe'lé tör­tént velünk. Amúgy különben jólpallé- rozott elméjű pesti barátom kérdezte tőlem a minap „szó­val, te Nógrádby.n élsz, meg­van még a halottlátó asszo­nyotok. ..?" Rémlik persze, hogy élt errefelé de inkább a közeli Hevesben, a század­elején egy halottlátó asszony­társ, annaik aztán akkora hí­re lehetett, hogy a mi me­gyémé is kisugárzott. A Ba­ba Kati lehetett Szilvásvára­don, ő volt errefelé a leghí­resebb, főzött is a holt lel- kekinek és megágyazott ne­damunkát. VILÁGAINK Bölcsek köve Az imént még éppen arról nem követem az utasításokat; belül a városkörnyéki — tu­rizmussal kapcsolatban? Köz­tudott, hogy a szociálturiz- mus, a beutalás üdülés is drá­gul, lesznek-e olcsóbb, csalá­di kirándulási, üdülési lehe­tőségek? A jövő évben az előző éveknél fokozottabb figyel­met fordítunk arra, hogy mi­nél több olcsóbb belföldi üdülési, hétvégi kikapcsolódá­si, kirándulási programajánla­tot kínáljunk. Nagy utazási irodáink — amelyek a prog­ramok zömét biztosítják — több mint 1500 belföldi uta­zási programajánlatot adnak ki ez év végéig. Valamennyi programajánlat tartalmaz nyugdíjas, csoportos diáik ár- kedvezményeket, továbbá nö­veljük a jól bevált, népszerű ■és garantált kedvezményes belföldi társasutazásig bérletek számát, fajtáját (például az IBUSZ és a Volánturist szer­vez bérletes belföldi társas- utazásokat). Ugyancsak emlí­tést érdemel a többgyerekes csalódok részére az IBUSZ által szervezett kedvezményes üdülési lehetőség. A Budapest Tourist külön ifjúsági és gyermekűd ülést programokat szervez az iskolai szünidők időszakára, és megjelenteti az iskolai kirándulások program- füzetét is. A városkörnyék' kirándu­ló- és szabadidő-centrumoK or­szágos hálózatának kiépítésé­re az Országos Idegenforgal­mi Tanács 1983 végén prog­ramot hirdetett. Ennek lénye­ge, hogy a helyi erők, anyagi eszközök összefogásával, koor­dinálásával, városaink tömeg­közlekedési eszközökkel is el­érhető térségeiben, elsősorban hétvégi szabadidő-eltöltésre, szórakozásra és pihenésre al­kalmas területek létesüljenek. Első lépésként az Országos Idegenforgalmi Hivatal ez év végéig — kutatóintézetek be­vonásával — koncepciót ké­szít, amelyben szakmai javas­latot tesz e centrumok külön­böző típusaira, azok funkcio­nális tartalmára. Egyik ki­emelt cél lesz a főváros tér­ségében további ilyen létesít- ményegyüttesek kialakítása, mert viszonylag itt a legna­gyobb az elmaradás. Az ipari városok környékén a lakosság aktív pihenési lehetőségeinek növelése hozzájárulhat töb­bek között a Balaton téher- mentelítéséhez is. Várkon.vi Endre leik, közben meg mindenfélé­ről elbeszélgetett velük; Elég volt elmenni a Bába Katihoz és eléállni, már mondta is — ki áll az ember mellett a túl­világról érkezve ést azt is, hogy most éppen mit mond a jólélek. Bába Kati nem volt valamennyiről jó vélemény- nyel elmondta azt is, hogy sok a hamis köröttük, meg a nyugtalan, meg az erőszakos, aki akikor is jön ha nem hív­ják. Hát pontosan úgy lehet ez is, minit az életben. Elég baj az. Legalább a-z lenne más­ként elrendezve. De hát mind­ezt Bába Kati mondta, míg mondta és mindig voltak so­kain (túlságosain is sokan), akik elhitték neki mindaddig, amíg maga is átmeót társa­logni, azóta nem látja senki. Ez a mi vidékünk nevélte fel egyik legjelesebb spiritiszta fiát is, Madáchnak, a költő­nek legidősebb gyerekét, Madách Aladárt, aki híresen belemerült a spiritizmusba. Olyannyira, hogy járt Angli­ában is tanulmányozni az ot­tani halottidézők módszereit, apja-na:gyapja könyvtárát — a későbbi irodalomtörténet nagy bánatára — jórészt még ő maga pusztította azzal, hogy spiritiszta szaikköinyvekre cse­rélt sok értéket, amikor meg­halt, a korabeli sajtó fontos­nak tartotta halálhírének köz­lésekor megjegyezni, hogy el­hunyt ez meg ez, a „jó gaz­dálkodó és ismert spiritisz­ta. ..” Ezzel a fohászlánccal vagy mivel azonbain nem tudok mit kezdeni. Minden eddigi csodaszer és bölcsek köve, jóslás és álomfejtés, halha­tatlanságot megelőlegező divat üzleti oldalakat is fel tudott mulatni azoknak, akik szeret­rajzbiennálé anyagából YViirtz Ádám: Középkor nek a dolgok mögé vagy alá nézni. Az egyik legjobb pél­da erre mindmáig kétségtele­nül az amerikai Sikerklub, ahova néhány dollár fejében lehetett belépni (többezer tag­ja volt, az jó néhányezer dollárt jelent önmagában) és ennek fejében kapott az em­ber egy utasításfélét. Amikor aztán elhagyta a lelki-testi ereje — akkor még nem is­merték az ugyancsak csoda­szerként jelentkező biológiai naptárt! — elég volt néhány percig lazítani, majd: erősen koncentrálni arra, hogy a klubtagok mennyien vannak! Tőlük átterjedt az energia, az ember elvesztve enerváltságát felpattant és sikeresen rohant tovább (amit amúgy is meg­tett volna, ha egy kicsit ki­fújja magát). De a fohász­láncban nincs semmi konk­rét üzlet. Ezért gyanús. Sen­kinek sehova nem kell befi­zetnem egyetlen cenitat sem. Másszóval és egyszerűen fo­galmazva kizárólag a saját butaságomra számít. Vagy a babonaságom szintjére síb. Vagy leírom hússzor az egé­szet és akikor várhatóan sze­rencse ér (nyerek a lottón), vagy megnézhetem magam, úgy járok mint... és itt Jön­nek a riasztó példáik, egy va­lóságos lelki Hérosnak kell lenni ahhoz, hogy ennek a fe­nyegető sornak ellent tudjon állni a halandó. A családtagok aztán mond­ják ám, hogy tegnap is volt a szekrényben belőle „mit csináltatok vele?” kérdezem ijedten „bedobtuk a szomszéd szekrényébe” és nyilván a szomszéd is bedobta a szom­szédéba, ő viszont bedobta a mienkbe (írjak már fohászt is vagy húszait, eleget vecení a gépet), de ekkor aztán be­vallom én is a családnak, hogy „gyerekek, a minap én is bedobtam egyet a mienkből a másik szekrénybe, hogy me­lyikbe, arra már n^m emlék­szem”. „Mi néha el is sza­kítjuk. .Aha, Néha elszakít­ják, de miért nem minden al­kalommal? Miért érzik szük­ségét annak, hogy legalább ezt az egyet továbbadják, mint a tüzes vasat úgy dob­ják el (át) hirtelen, fájjon a szomszéd feje a húsz példány körmölése végett. így aztán persze soha nem lesz rend a lánccal körülöttünk. Valószí­nűleg mindenki átdobja a má­siknak és a nagyszámok tör­vénye szerint időről időre ugyanaz a fohász hozzánk ke­rül. , Megbocsátható módon ke­resi a ember a bölcsek kövét és a halhatatlanság egyedül üdvözítő módszerét? Nincs is nagy baj, amíg csak arról van szó, hogy egy-egy ház le­vélszekrény-gépezetébe beke­rült egy fohász vagy mii, ás azt körkörösen dobáljuk egy­másnak néhány hétig, amíg valaki egyetlen határozott mozdulattal, elszakítja a lán­cot, vállalva egy oroszlánszí­vű Richard bátorságával min­denféle égzengést. „Semmi­lyen okból, legyen bármi, ne szakítsa meg a láncot! Ne fe­lejtse!” szól a levél befejező része. Ha kilenc napon belül történne velem valami — be­kerülnék a rossz példák kö­zé. Es halhatatlanul járnám « világot. T. Pataki László NOGRAD - 1984. november 10., szombat 7 i

Next

/
Thumbnails
Contents