Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
Árcképvázlaf száztíz év után Munkaverseny, kongresszus, évforduló írta: Medved Károly Sötét haj, sötét szemöldök, ■ötéten csillanó szempár. Forró temperamentum, rabbanó vitalitás illenék hozzá. De nem. Kleiban Rezső szavának folyása nyugodt, mint azoknak az embereknek, akik minden fontos dologra ráérnek. Kerek száztíz esztendeje dolgoznak a Kleibanok ebben » gyárban. A dédapák — anyai ágról is — a Rima első telepített munkásai között voltak, négy évvel a gyár alapítása után kezdtek gyökeret ereszteni a kicsinyke, szegényes Tarjánban. A család egyik ága Nyustya környékén fogta kezébe a vándorbotot, a másik Ausztria felől indult a boldogabb jövő reményében. Becsülete volt a jó munkásnak, és Kleiban Rezső ősei mindig Is azok voltak. — Igen erős tiszteletnek ör- vendet az öregem, és ezt már a tanulóévekben érzékeltem — nyúl vissza a saját maga történelmébe a negyvenesztendős művezető, a terebélyes, öreg családfa egyik új hajtása. — Megkérdezték, mert ak- kor ez fontosabb volt, mint ma, hogy ki fia vagy gyerek? Mondtam az apám nevét, és az öreg szakik szíve megnyílt előttem. Az én helyem itt az apám csinálta meg, az ő megbízható, kemény munkája lett az én protekcióm. Gyermekkora is, egész eddigi élete a Salgótarjáni Kohászati Üzemekhez köti. Si- hedernyi kölyökként a gyári gyerekeké volt mind az egész hegy, erdő, ami környezi a város e táját. Tudták, melyik kertben érik a legjobb ízű gyümölcs, amiből csöppnyi furfanggal, készséges szívességgel kapni lehetett. Tudták azt is, melyik öregnek, mikor kell lehányni a szenet a pincébe — s ott voltak. Hát aztán így hiába kínáltak a frissen végzett villanyszerelő legénynek majd kétannyi órabért a bányánál, az egyszerűen elképzelhetetlen volt, hogy munkakönyvébe más is kerülhetne, mint ennek a gyárnak a neve. Gyermekkora, családja, szakmája után ide köti most már mozgalmi munkája is. Az öntő és dróthúzó dédapák, nagyapák jó ajánlólevele csak a start volt: a pályát ő futja be egyedül, a célszalagnál neki mérik az eredményt, összkomfortos otthona a nagyszülők hajdani kolónialakásának helyén magasodik, s ez a jelen. Az a másik az emlékekben él. Érzékenységgel, megértéssel viseltetett az emberek gondjai iránt. Ami másnak fájt, őt sem hagyta nyugton. S mert ilyennek ismerték, hallgattak szavára. Jó hétévi KlSZ-tit- kárkodás után számára sem, másnak sem volt meglepő, hogy az akkori alan.szervezeti párttitkár, Juhász László egv jóízű beszélgetés után így szólt hozzá: a hosszadalmas vita, sőt, hangos szó is, ha a vezetőségi tagok egy-egy témát megbeszéltek. — Mostanában sietősebbek ezek a beszélgetések — gondolkodik el Kleiban Rezső. - Nem jó dolog ez. Mindenki fut, ezernyi a kötelesség, és kell a pénz. Hát hajtják. Én is, hiszen nagy a lányom, szeretünk szépen öltözködni, utazni is. De — azért más is van. Pár hete géemkázok, de nem jutna eszembe emiatt a közösségi munkáról lemondani. Lehetne tán száz forinttal több a zsebembe... Azt a másikfajta hiányt azonban nem tudnám pénzzel pótolni. A sietősebb tempó persze megintcsak a titkár dolgát, gondját növeli. Közös megmozdulások előtt több rábeszélés, agitáció kell, némelyek ugyanazt a dolgot többször is szívesen elmagyaráztatják maguknak. Régi jó harátok. gyerekkori pajtások de jól jönnek ilyenkor is! Két szóból is értenek, nem kéretik masukat, s a példa előbb- utóbb hat, idővel csak szétsugározza erejét. — Nagyon szép a munkám kedvemre való, szívesen fog lalkozom az emberekkel — vallja a párttitkár. — Csal félek, megkérgesít az érdek telenség, amibe olykoy ütkö zök. Félek, hogy az altaláno: nagy rohanásban elszaladunl olyap értékek mellett, ami! fontosak lehetnének számunk ra. S még csak észre sen vesszük. Szerencsére Kleiban Rezső nem fáradékony, futja kitartásából. S hogy meddig? Ö úgy mondja: addig egészen biztosan, míg az emberek bizalmát érzi. Sz. M. A mimlülVPrCfMlV °^an szocialista társadalmi vi- lEIMIInnfCI ACIIf szony, amely tömegméretekben fejezi ki a dolgozók szocialista viszonyát a munkához, a munkavégzéssel összefüggésben a dolgozó társaikhoz, a társadalom politikai, gazdasági céljaihoz. Ennek fő jellemzője az önkéntes elhatározásokon alapuló kezdeményezés, amely a munkaköri kötelességet meghaladó teljesítményre, a képességek teljes körű kifejlesztésére, az alkotó tevékenységre, az új megoldásokra, továbbá a tudás, a műveltség gyarapítására, a közösségi gondolkodásmód és magatartás kialakítására irányul. A tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az elmúlt évtizedekben elért eredményeink szerényebbek lennének a dolgozók millióinak aktivitása, cselekvő támogatása nélkül. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a szocialista munka- verseny-mozgalom az országépítő munka minden fázisában maradandó módon éreztette hatását. Gondoljunk csak az Arccal a vasút felé, a hídcsata, a széncsata néven ismertté vált mozgalmakra. A versenyben résztvevők odaadó, gyakran áldozatos munkája, önként vállalt kezdeményezései meghatározó tényezői voltak az iparosításnak, a szocialista mezőgazdaság kiépítésének és fejlesztésének, a korszerű közlekedési és kereskedelmi hálózat megteremtésének. A munkaverseny eredményesen segítette a termelőerők és a termelési-társadalmi viszonyok fejlődését. Megőrizte a progresszív munkáshagyományokat: a munkavégzés tisztességét, a szakmai önérzetet, a kultúra értékeit és a közösség dolgai iránti érdeklődést, a felemelkedni-aka- rást, mindazt, ami sajátja a dolgozó emberek többségének. Látnunk kell azonban azt, is, hogy a munkaverseny- mozgalom minden korban magán viseli az adott időszak társadalmi és gazdasági fejlettségének jegyeit. Eredményei és gondjai megítélésénél nem lehet elvonatkoztatni azoktól a viszonyoktól, melyek között a mozgalom létezik, működik, amelyek a verseny résztvevőinek magatartását, munkáját befolyásolják. A társadalmi, gazdasági életben jelenleg is végbemenő változások, különösen a gazdálkodás nehezebb, bonyolultabb körülményei, a hatékonysági és minőségi követelmények növekedése, az érdekeltségi viszonyok változása, a vállalatok növekvő önállósága, a munkahelyi demokrácia fejlődése új helyzetet, megváltozott feltételeket teremtenek a munkaverseny számára. A változó helyzet figyelembevétele érezhető már több Nógrád megyei gazdálkodó egységnél. A XIII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére indult munkaverseny-vállalások új elemeket tartalmaznak. Több helyen a gazdasági tervezés a munka- mozgalmakat, mint a gazdaság belső tartalékait mozgósító tényezőket veszi figyelembe. A verseny rugalmasabbá tételével jobban alkalmazkodik a tervezés nyitottságához, az évközben is többször változó értékesítési feltételekhez. Az SKÜ-ben, a szénbányáknál, az ELZETT szécsényi gyárában és néhány mezőgazdasági nagyüzemben a munkaverseny-vállalások egy része csak arra és olyan időszakra szól, amelyre konkrétan megfogalmazhatók a munkahelyi programok, a munkafeladatok. Az ilyen vállalások azért is eredményesebbek, mert teljesítésük értékelésére, erkölcsi, anyagi elismerésére akkor kerül sor, amikor a munkát elvégezték. Ez ösztönzőleg hat az újabb, jobb eredmények elérésére, további évközi vállalások megtételére, teljesítésére. A munkaverseny célkitűzései között már eddig is szerepeltek a társadalmi munkaprogramoknak olyan elemei, amelyek az anyag és energia gazdaságos, hatékony felhasználására, a hulladékanyagok hasznosítására ösztönöznek. Az ÉMÁSZ-nál, az üveggyárakban, az Ipoly Bútorgyárban, a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben és a szénbányáknál tett vállalások — egy-tíz millió forintos megtakarítás — azt bizonyítják, hogy a munkaversenyben részt vevők egyre nagyobb gondot fordítanak az anyag- és energiatakarékosságra, a hulladékanyagok hasznosítására. A termelőegységek egy részében, ahol exportképes termékeket is gyártanak — így az üveggyárak, az ELZETT szécsényi gyára, a fémipari vállalat Balassagyarmaton, — olyan hasznos felajánlásokat tettek, melyek igen fontos nép- gazdasági érdekeket is szolgálnak. Növelik exportbevételeiket, javítják az export jövedelmezőségét, a szállítási határidőket maradéktalanul teljesítik. Ahol arra népgazdasági igény van és a vállalati lehetőségek is biztosítottak — mint az Ipoly Bútorgyárban, Salgótarjánban az öblösüveggyárban és Balassagyarmaton a kábelgyárban, — olyan vállalásokat tettek, amelyek a termelési bevételek túlteljesítését, segítik elő. Egyes gazdasági egységekben pedig arra vállalkoztak, hogy nyereségtervüket 3—6 százalékkal túlteljesítik. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál olyan konkrét vállalások születtek, amelyek egyes objektumok tervezett átadási idejét 2—6 hónappal lerövidítik. A Nógrádi Szénbányáknál új, vagy meg— Köztünk a helyed. Kleiban Rezső válasza önkéntelen volt: Vasúti forgóvázak Egyiptomba és Tuniszba — Magam is így érzem. Most már tíz esztendeje, hogy az üzemfenntartás karbantartó pártalapszervezeté- nek titkára. Csaknem ugyanennyi ideje megyei pártbizottsági tag is. — Súlyosnak éreztem a felelősséget. Ehhez az alapszervezethez mindig hatvannál több párttag tartozott. Ennyi ember gondját vállalni harmincéves fejjel... Később beláttam, hogy ez még kevés is. Ha eredményt akarok elérni, törődnöm kell mind a három- százhetvennel. nemcsak azokkal, akik tagjai a pártnak. Megismerte a pártmunkát és megtalálta hozzá a jó módszereket. Abban például, hogy 'a napi súrlódások, viták hamar „lecsengenek”, sokat segít a gazdasági vezetéssel ki- énített kapcsolata. Régi barátok, jó ismerősök vannak ott is, értenek egymás szem- hunvorításából is. Eevedül soha semmiben nem dönt, a ve-, zetőségi tagok véleményéről nem mond le. Az elhatározás akkor lehet csak egészséges, s úgy érdemes kitartani is mellette, ha a többiek gondolatát. szándékát is tükrözi. Régebben bizony gyakori volt Sikeresen teljesíti első tő- késexport-megrendelését a Ganz-MAVAG mátranováki híd- és darugyára. Egyiptomi felkérésre száz vasútikocsi- forgóvázat kell szállítania az esztendő végéig. Bár a szállítási határidő még messze van, a megrendelés felét már teljesítették, s a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben tevékenykedő gyár dolgozói a legjobb úton haladnak, hogy december 10-ig a századik forgóváz is elhagyhassa az országo.t. Ugyancsak „jó áll” a mátranováki gyár egy másik — tuniszi — tőkés 1 megrendelése: nyolcvanhat vasúti forgóváz. Tekintve, hogy ezeket a budapesti anyavállalat telepén szerelik be a vasúti kocsikba, s így indítják őket rendeltetési helyükre, Mátranovákon mindent elkövetnek, hogy ez mihamarább megtörténhessen. A már befejezett hetven tuniszi forgóvázat rövidesen követi a fennmaradt tizenhat. A mátranováki híd- és darugyár dolgozóinak keze munkáját jól ismerik hazánk számos nagy ipari beruházásán, a híd- és sztrádaépítkezéseken, de letették névjegyüket a prágai metróépítkezésen, a jugoszláv Dráva-hidak, a vietnami vasúti hidak kivitelezésén is. A felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben igyekeztek olyan feladatokat is vállalni, amelyekben méginkább kifejeződik a fiatal gyárban felgyülemlett ipari-termelési kultúra. A vasúti forgóváz már ilyen termék. Kitűnő minőségével, kedvező árával sikerült tért hódítani vele az exportpi >- con. Továbblépve ezen az úton Mátranovákról útntk indítottak két forgóváz-mintadarabot az ázsiai Malays ába, ahonnan a jövő évre 'e'entős megrendelésre számítanak. A Ganz-MÁVAG mátraterenyei gyáregységében 480 millió forint termelési értéket állítanak elő az idén. újított versenyformák bevezetésére került sor. A karbantartó brigádoknál felújították a Munkád mellé add a neved mozgalmat. Űjra beindították a kihívásos versenyeket, amelyben 4 front- és 6 külszíni brigád vesz részt. Már eddig is szép eredményeket produkált a vágathajtó vállalati és a Döntsünk rekordot vetélkedési forma. A XIII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny eddigi vállalásai, felajánlásai azt bizonyítják, hogy az üzemek lassan felismerik: a versenynek vannak állandó és változó elemei. Az állandó elemekre — mint a nagyobb teljesítményekre való törekvés, az alkotó munka, a műveltség fokozása, társadalmi munkaakciók — korábban is születtek felajánlások. Ma egyre többen ismerik fel, a követelmények változása megkívánja, hogy kiválasszák a legmegfelelőbb versenyformát, a legalkalmasabb szervezeti kereteket és kidolgozzák az ezekhez tartozó irányítási, szervezési, értékesítési, szabályokat, az elismerés módját. A felajánlások igazolják, hogy a versenyben részt vevő szocialista brigádok képviselik a munkásművelődés üzemi bázisait. Keresik azokat a módszereket, amelyek segítségével elérhető, hogy a munkaverseny még jobban összekapcsolja a kimagasló munkateljesítményeket, a szocialista emberi értékek erősödésével. A szocializmus építésének olyan szakaszában vagyunk, amikor a korábbinál is sokkal több függ a műveltségtől, a politikai és szakmai ismeretektől, a hozzáértéstől. A jelenleg folyó munkaverseny is jelentős formálója a szocialista tudatnak, a közösségi magatartásnak. Hozzájárul a közművelődés fejlődéséhez, a szakmai tudás és politikai tájékozottság növeléséhez. Az elért eredményeket elismerve látnunk kell azt is, hogy a versenyben korábban is voltak megtorpanások és a fejlődés ma sem mentes a gondoktól. A munkaverseny még nem mindenhol képes a lehetséges mértékben feltárni azokat a meglevő tartalékokat, amelyek a termelés emberi tényezőiben megvannak. Nem lehet kellően eredményes a verseny ott, ahol azt nem irányítják megfelelő színvonalon. Akadozik a versenyfolyamat, de még a munka is ott, ahol az üzem és munka szervezettsége alacsony színvonalú, ahol nem folyamatos az anyag- és szerszámellátás. Kedvezőtlenül befolyásolja a verseny eredményességét,' ha a bér- és jövedelempolitikai eszközök elvesztik ösztönző funkciójukat, ha nem megfelelő a vezetői felfogás és magatartás, a dolgozók körében végzett nevelő és propagandamunka. Ezért is szükséges a Minisztertanács, a SZOT és KISZ Központi Bizottsága határozatának megfelelően, a munkaversenyt elsősorban munkahelyi kategóriaként kezelni. Annak szervezése, irányítása, a feltételrendszer biztosítása a vezetők munkaköri kötelessége. A megújulásnak olyan fontos elemei, mint a tervfeladatok gyakori változását rugalmasan követő versenykezdeményezések, a teljesít-' mények jobb érvényesítése a vállalásokban, az értékelésben, az elismerésben, a verseny demokratizmusának, a bri-' gádok önkormányzati szerepének növelése, az érdekeltségi viszonyok és a verseny hatásosabb összekapcsolása, mind olyan feladatok, melyeket nem lehet központilag megoldani. A verseny általában ott színvonalasabb, ahol a versenymozgalom irányítása szervesen beépül a vállalat belső irányítási rendszerébe, ahol a túlcentralizáltság, túlszabályozottság elkerülése érdekében a munkahelyi veze őket, a közvetlen termelésirányítókat és a velük partner társadalmi tisztségviselőket állítják a verseny irányításának kulcs-* pozícióiba. Azokban az üzemekben is jobb eredményeket értek élj ahol a szocialista brigádoknál is alkalmazzák a vállalkozás lehetőségét, annál is inkább, mivel a brigádod létrejött tűk óta vállalnak és vállalkoznak. A vállalatok egy részénél azzal is számolnak, hogy a dolgozók értékrendjében előbbre kerültek az anyagi érdekek, hogy arányeltolódás ment végbe a szabad idő felhasználásában, nőtt a jövedelem kiegészítésére fordított idő. Ilyen körülmények közötti najycbb társadalmi, erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik azokat a kollektívákat, egyéneke:, alak továbbra is sokat áldoznak a közösségi célokra. A szakszervezetek egyre töbo üzemben alapvető feladatuknak tartják, hogy sikerre vigyék a dolgozók kezded ményezéseit. Azok a szervek végzik helyesen a munkájukat, akik igénylik a munkahelyi vezetőktől a verseny feltételeinek biztosítását, akik törekszenek a bürokratikus vonások visszaszorítására, népszerűsítik a kivaló eredményeke* elérő dolgozókat, munkakollektívákat. Ilny vélem, mindannyiunk közös feladata, hogy segítői*» sünk a XIII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben vállalt feladatok teljesítését. Ezzel járulunk hozzá a népgazdasági célkitűzések eredményes, a VI. ötéves terv minél sikeresebb teljesítéséhez. Bánk, Balassagyarmat, Bátonyterenye, Bércéi... Tervezések „fordulóban" Érdeklődésre számottartó tervek készül ek el, illetve készülnek a NÖGRADTERV-nél. A tanácsi teiwu.ő vállalat s napokban fejezte be a banki motel átaukitásához kellő műszaki dokuins'i'áclók megrajzolását. \ 320 ezer forint értékű munkát az bdegeníor- galmi Hiva*nl rendelte meg az irodától. A kivitelezésre várhatólag jövő-e kerti! sor; ennek nyomán fűthető lesz majd a kedvelt épü’et. Rövidesen befejeződik « bá- tonyterenye- Mátra lakótelep beépítési tervének összeállítása. A Guznvcs György irányításával zaj ó munka i nr’.'iő 70 ezer forintot ér Min terv félezer lakás, iskola, gimnázium, óvoda, szo’gáhat'.'ház is lesz a kijelölt területen. Közel áll elKész,ültéhez a salgótarjáni Besztszce-telep főterének m *g-a.;zotása is, e munka Dakn fínosné irányításával zajl k. Utaka*, Iákat, padokat, parkosított terőieteket „álmodnak papírra” d műszakiak; ezek adnak fazont az épületek környezeté-j nek. Hozzáfogtak a balassagyarmati északi városrész beépítési tervének kimunkálásához. A Rákóczi úttól a határig terjedő területről van szőj Két lakótelep: egy kisebb és egy nagyobb készül majd ott a jövendő években. A mostani tervezést Vezér Csaba iráJ nyitja. Ugyancsak Balassagyarmatra, a kórház környékére két, egyenként huszonegy lakásos épületet terveznek. A négyszintes házak műszaki dokumentációit most kezdték rajzolni. Ugyancsak e napokban vette kezdetét egv nyolctantermes iskola megtervezése. Az oktatási intézmény épületét Bercelen állítják majd föl; még ebben az évben elvégzik a NÖGRÁD- TERV építészei. NÖGRAD — 1984. november 7., szerda 5 /
