Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
Losonczi Pál a Kambodzsai Népköztársaságban (Folytatás az 1. oldalról) Délután a program koszorúzással kezdődött, majd a kambodzsai függetlenségért elesett hősök emlékművénél lezajlott kegyeletes tisztelet- adás után ugyancsak a kormányszálláson megkezdődtek a két küldöttség tárgyalásai. A két küldöttség péntek délutáni tárgyalása három órán át tartott. A szívélyes, őszinte és baráti légkörű tárgyaláson Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a Kambodzsai Népköztársaság államtanácsának elnöke kifejezte örömét, hogy a két ország kapcsolatai az 1980-as budapesti látogatása alkalmával kiadott közös nyilatkozat szellemében eredményesen fejlődnek. Tolmácsolta hazája köszönetét a magyar nép erkölcsi és anyagi támogatásáért. Tájékoztatást adott Kambodzsa belső helyzetéről, az 1979 januárja óta a gazdaság, kulturális élet és az egészségügy helyreállítása érdekében tett lépésekről, fejlesztési tervekről. Elemezte Kambodzsa nemzetközi helyzetét, a térségben mutatkozó feszültség okait. Hangsúlyozta, hogy hazája a béke, jószomszédság és az el nem kötelezettség politikájának híve. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átadta a Magyar Népköztársaság vezető testületéinek üdvözleteit és jókívánságait. Egyetértőén értékelte a kétoldalú kapcsolatok elmúlt négyévi fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a magyar párt- és állami küldöttség mostani kambodzsai látogatása is a közös elveken és érdekeken alapuló kapcsolat megszilárdítását és továbbfejlesztését szolgálja. Küldöttségünk vezetője tájékoztatást adott belső helyzetünkről, nemzetközi gazdasági és politikai törekvéseinkről. Rámutatott, hogy a Magyar Népköztársaság szerény lehetőségei szerint a feszültségek csökkenését, a békés vi- szonvok erősödését, a kölcsönös bizalmon és a fegyverzetek minél alacsonyabb szintjén alapuló nemzetközi biztonságot igyekszik előmozdítani. A magyar küldöttség a ma délelőttöt vidéken tölti. Várakozás előzi meg a tervezett szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozót Az NSZK-toan élénk visszhangot váltott ki Andrej Gro- miko szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tervezett találkozójának a híre. Az első televíziós és rádiós kommentárok szerint a szovjet—amerikai kapcsolatok ezzel túljutottak az elmúlt évek mélypontján. Lassú olvadás várható — hangoztatták a nyugatnémet megfigyelők. Az amerikai elnök levélben tájékoztatta Wilfried Martens belga kormányfőt arról, hogy szovjet—amerikai megbeszélések kezdődnek a fegyver- eetkorlátozási tárgyalások felújítása tárgyában — közölte a belga kormányszóvivő. Georgiij Arbatov, a Szovjet Tudományos Akadémia Egyesült Államok és Kanada-imité- zetének igazgatója, aki csütörtökön találkozott Neil Kin- nocfckal, a brit Munkáspárt vezérével, a Kiiinnodk kíséretében tartózkodó újságíróknak illetve az angol televíziónak azt nyilatkozta: még korai kategorikus nyilatkozatokat tenni arról. hogy a januári Gromilko—Shultz találkozó valóban tényleges előrelépést hoz-e a fegyverzetlkorlátozás terén. A leszerelési tárgyalások sorsa — mondotta — a politikától függ, nem pedig technikai részletektől. Mindazonáltal — fűzte hozzá — ő maga reméli, hogy „lesz valami mozgás”. Arbatov emlékezfettet rá, hogy a Szovjetunió , mindig készen állt a tárgyalásokra. A mii,nap épp Konszitantyim Gser- nyeinlko, az SZKP KB főtitkára javasolt „széles témaválasztékot” az amerikaiaknak. Közös Gc c a Losonczi Pál vezette magyar náit- es A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Vietnami Szocialista Köztársaság államtanácsának meghívására, 1984. november 19. és 23. között Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tett a Vietnami Szocialista Köztársaságban. Losonczi Pált és a magyar küldöttség tagjait fogadta Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. A magyar küldöttség Hanoiban részt vett a tiszteletére rendezett nagygyűlésen, továbbá a fővárosban és Ho Si Minh-városban meglátogatott néhány gazdasági és kulturális létesítményt. A barátság és a kölcsönös megértés szellemében zajlottak a megbeszélések Losonczi Pál és Truong Chinh, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke között. A vietnami fél tájékoztatást adott a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusának a szocializmus építésére, a haza szilárd védelmére vonatkozó határozatai végrehajtásáról és a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetközi tevékenységéről. A magyar fél nagyra értékelte a vietnami népnek a kommunista párt vezetésével szocialista hazája építésében és védelmében elért eredményeit, és kifejezte változatlan szolidaritását. Elismeréssel szólt a Vietnami Szocialista Köztársaság külpolitikájáról és nemzetközi tevékenységéről, amelv- lyel aktívan hozzájárul a szocialista közösség egységének erősítéséhez, a nemzetközi béke és biztonság ügyéhez. A magyar fél tájékoztatást adott a Magyar Népköztársaság belső helyzetéről, az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, a gazdasági feladatokról és a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, valamint az ország külpolitikai törekvéseiről. A vietnami fél elismeréssel szólt azokról a sikerekről, amelyeket a magyar dolgozó nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével a szocializmus építésében elért. Nagyra értékelte a Magyar Népköztársaság aktív külpolitikáját, hozzájárulását a béke, a szocializmus és a társadalmi haladás ügyéhez. A felek elégedetten állapították meg, hogy a két párt és állam, valamint a két nép közötti hagyományos barátság és együttműködés a marxizmus—léninizmus és a szocialista internacionalizmus alapján minden területen fejlődik. Losonczi Pál és Truong Chinh aláírta a Magyar Népköz- társaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság barátsági és együttműködési szerződését. Ez a fontos okmány jól tükrözi a két ország barátságát és együttműködését, a kétoldalú kapcsolatok sokoldalú fejlesztésében elért eredményeket. Aláírása újabb lépést jelent a kapcsolatok fejlődésében és erősítésében. A látogatással egyidejűleg megtartotta XII. ülésszakát a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság. Értékelte a két ország gazdasági együttműködésének eredményeit, a közösen meghatározott feladatok végrehajtását, s kijelölte a további tennivalókat. Az ülésszakról jegyzőkönyvet írtak alá. A nemzetközi kérdésekről folytatott megbeszéléseken aggodalommal állapították meg, hogy az imperializmus és a nemzetközi reakció szélsőséges köreinek politikája miatt tovább fokozódik a nemzetközi feszültség. Ezek az erők arÜtközet fibroncsospusztán A németek erősen szolgai- paftjZ2|10k ÜVOltlában (18.} gaimaztalk a Monosza vidéke- ' nek felderítését. Balassagyarmat már december 9-én felszabadult. A II. ukrán front előretörő éke szlovák területen harcolt. Ha nem akartaik gyűrűbe kerülni, a kiút csakis észak felé, Fülek, Losonc, irányába vezetett. így kerültek ezekben a napokban német felderítő járőrök Abroncsospuszta közelébe is. Három német jött lóháton, az erdei úton, két tiszt és az ordenánc. A partizánok már jó előre észrevették őlket, de „hallgatták”. A rajtaütés nem mindig előnyös, Paldcsek bácsi is kint járt ekkor a határban. — Emlékszem, kapa volt a hátamon és lestük a partizánokkal, mit csinál majd a három német. Aztán úgy határoztak, kiszedik belőlük mi a szándékuk. — Engem a kapával eléfoük küldtek. Kerültem egyet az erdőben és máris a három germánnal szemben jöttem. Megállítottak. — Papa, wo sind partizánom! Verstehen? Partizán? — Megértettem én, hogy mit alkarnak, de egy darabig csak hallgattam. Merre mutassak? Azt mégsem mondhatom, hogy nem tudom, nem is értem, nem is láttam parti- eánt. Ügy sem hinnék el. Végiggondoltam, merre vannak a mieink, aztán másfelé mutattam : — Arrafelé menjenék... dort Bind... A többiről már csak a harcállásponton értesült. A partizánok, amikor megtudták, hogy a németek utánuk szaglásznak, a lovasok elé kerültek és elfogták őket. Kihallgatásukkor elmondották, hogy utat keresnek északnyugat felé a visszavonuló alakulatok számára. Tehát minden pillanatban várni lehet a németek elvonulását. December 25-én értesültek, hogy Salgótarjániban már bent vannak a szovjet csapatok. Hamarosan elérik Abroncsos- puszta vonalát is. Az őrséget megerősít tették. Kiadták a parancsot, hogy mindenki teljes harckészültségben pihenhet csak a szálláson. Délről várták a németeket, a hegyen át vezető erdei utakon. Mindenfelé őröket állították és riasztólövéssel kellett jelt ad- niok. Novák Béla vette észre elsőnek a vonuló német zászlóaljat. A levegőibe lőtt! — Riadó! György Béla: — Bandur Árpival Krupáéknáll pihentem. Nem sóikkal előbb jöttünk be őrségből. Fáradtak voltunk. A tulipános ládán ülve összevettük a hátunkat, úgy bóbiskoltunk. Arra emlékszem. hogy elszunnyad'.,am c iga nettázás közben és amikor felriadtam a cigarettavég még égett az ujjaim között. Tehát nem sok idő telhetett el. amikor riasztottak, hogy nyakunkon a német. Krupáéknál kinyílt az ajtó... György Béla: Elsőnek Bandur Árpi lépett ki a sötétbe. Sorozatot kapott. Hat-hét golyó lyuagatta át a testét, de nem halt meg azonnal, ő és egy szovjet partizán voltak az NÓGRÁD - 1984. november 24., szombat ábrán es asp usztai összecsapás első áldozatai. ' Bent maradni? Lehetetlen, mikor kint küzdenek a többiek. Odakint viszont... György Béla: Vagy három méterre tőlem két német, kezükben villámgéppuska. Lövik a parancsnoki épületet. Azonnal határozni kellett. Ha észrevesznek egy pillanat és végem. Kibiztosítottam a nyeles kézigránátot és odavágtam. A géppuska elhallgatott. Valaki a heves puskaropogásban kiáltott: — Az erdőbe emberek. A hegybe... György B^la is arra vette az irányt, ahonnan a hang jött. A Monosza-hegyen találkozott később társaival... Palicsek Gyula: A parancsnoki épületből elsőnek az a hallgatag orosz ugrott ki (Lapsov volt), és leterítette a lépcsőre kapaszkodó németet a géppisztolyával. Aztán Nógrádi és a másik parancsnok (Tömpe elvtárs) ugrottak ki az udvarra és szólt a géppisztoly. Én úgy éreztem, hogy nagyon rövid ideig tartott, pedig szinte egész éjszaka lövöldöztek a pusztában. Akkor bejöttek a németek és megtalálták a szikratávírót. Kérdik, kik voltak itt? De nem is várják a választ, mondják, hogy én partizánokat bújtattam? Csak a váltam vontam, hogy én arról nem tehetek. Idejöttek, akárcsak maguk... A Palicsek családot a sarokba lökték, és megkezdődött a vérengzés a pusztán. Morevszki Jánosné: Az én sógoromat, Szojka Pált agyonlőtték, pedig csak 22 éves volt és nem csinált semmit. Amikor vitték a németek azt kiabálta, hogy — „anyuka! anyuka”! Ott lőtték agyon, ahol most a transzformátor van. Kurinyák Marikát gránáttal ütötték agyon az anyja szeme láttára, pedig csak másfél esztendős volt. Palicsek Gyulának megparancsolták, hogy temesse el a halottakat. Palicsek bácsi az ajtóban találta meg Bandur Árpit. A németek bajonettel a földhöz szögezték a torkát. December 29-én, amikor a Nógrádli-par- tizánegység egyesült a szovjet csapatokkal, akkor mondták meg idős Bandur Gyulának, hogy a fia meghalt. Egy hétig nem vették a szavát. .. Abroncsospusztáról tizenhét férfit hurcoltak el a németek. . . Az SS-zásziIóalj másnap takarodott tovább, és a partizánok! rövidesen üdvözölhették a II. ukrán front előnyomuló csapatait Fülek térségében. Véget ért a harc. Ismert és névtelen hősök indultak el a négy égtáj felé, hogy folytassák, ahol abbahagyták a mindennapos munkát. Ki bányász lett ismét, ki katona, pártmunkás vagy a rend őre. Palicsek bácsi büszkén emlegette egy későbbi, húsz év után lezajlott epizódot. Az évforduló táján nála járt Nóg rádi elvtárs, és megszorította a kezét: Jól van öreg! — Én nagyon megszerettem őket, mind egytől-egyig... Az abroncsospusiztaii bíró udvarán át megy a felesége egy csuporral, kopott, csór ba szélű csupor, talán még abból ivott Bandur Árpi. Utoljára! Az életben maradottak örökké őrzik emlékét. (Vége) C. Gy. izlemény állami Htildattség v etnarni látogatásáról ra törekszenek, hogy megbontsák a történelmileg kialakult stratégiai egyensúlyt, katonai erőfölényre tegyenek szert a szocializmus, a haladás, és a béke erőivel szemben. Nyilvánvalóan ezt a célt szolgálja az új amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéták telepítése is egyes nyugat-európai államokban. E politika a világ nukleáris fegyegetett- ségének növekedését, a fegyverkezési hajsza fokozódását eredményezte. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a világ valamennyi állama, minden békeszerető és haladó, demokratikus erő részt vállaljon az enyhülési folyamat fenntartásában és megszilárdításában, a nemzetközi problémák békés megoldásában. A felek egyetértettek abban, hogy az egész emberiséget fenyegető veszélyek csökkennének, ha a NATO tagállamai érdemi választ adnának a Szovjetuniónak és szövetségeseinek a fegyverkezési verseny korlátozására, a katonai erő alkalmazásáról való lemondásra és a bizalom helyreállítására irányuló kezdeményezéseire, így 'a Varsói Szerződés tagállamainak 1984. május 7-i budapesti felhívásában megfogalmazott békejavaslataira. Különösen fontos lépést jelentene, ha a Szovjetunió kezdeményezésének megfelelően érdemi tárgyalások kezdődnének a világűr katonai célú fel- használásának megakadályozásáról. A két fél nagy jelentőséget tulajdonít a bizalom- és biztonságerősítő, valamint a leszerelési kérdésekkel foglalkozó stockholmi konferenciának. Megállapították, hogy csakis a minden érdekelt állam jogos politikai és biztonsági érdekeit szem előtt tartó tárgyalások vezethetnek el az európai béke és biztonság megszilárdításához a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Valamennyi nép érdeke azt kívánja, hogy továbbfejlődjék a két- és többoldalú politikai párbeszéd és az önállóság, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség és a társadalmi berendezkedés tiszteletben tartására épülő együttműködés. A Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság nagyra értékeli a Szovjetunió következetes erőfeszítéseit a béke megőrzésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére. A felek kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak a szocialista közösség országai egységének, védelmi képességük erősítésének és együttműködésük fejlesztésének. Hangsúlyozták a KGST-tagországok ez éyi felső szintű értekezletén hozott határozatok fontosságát a gazdasági integráció erősítésében. A küldöttségeik nagy figyelmet fordítottak az ázsiai térség biztonságává! összefüggő kérdésekre. Az imperializmus szélsőséges köreinek törekvései nyomán fokozódott a feszültség az ázsiai földrészen. A felek elítélték a militariz- mus újjáélesztesere, az agresszív katonai-politikai szövetségek létrehozására irányuló kísérleteket, síkra&zálltak a vitás kérdések békés, tárgyalásos rendezéséért. A Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köz-' társaság támogatja a szocialista országoknak azokat a javaslatait, amelyek Ázsia- -békéjének és biztonságának megteremtésére, a távol-keleti bizalomerősítő intézkedéseikre, az ázsiai és csendes-óceáni országok közötti — az agresszióról és az erőszak alkalmazásáról való lemondásiról szóló — egyezmény aláírására, valamint az Indiai-óceán térségének! békeövezetté nyilvánítására vonatkoznak. A felek megállapították, hogy a délkelet-ázsiai feszültség fő oka az imperialista és más reakciós erőknek az indokínai országokkal szembeni ellenséges politikája. Ügy vélik, hogy a térség problémáit békés eszközökkel, az indokínai és az ASEAN-országok közötti" párbeszéd útján, az egyenjogúság és egymás .jogos érdekeinek tiszteletben tartása alapján, mindenfajta külső beavatkozás nélkül kell megoldani. A Magyar Népköztársaság támogatja a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság és a Kambodzsai Népköztársaság következetes politikáját, a déilkelet-ázsiaii térségnek a béke, a stabilitás és az együttműködés övezetévé változtatására irányuló törekvéseit. Mind-rét fél megerősítette, hogy támogat minden olyan kezdernér.yezést, amely a térség problémáinak a fenti szellemben történő megoldását célozza. A magyar fél támogatásáról biztosította ^Vietnam törekvését, hogy a békés egymás mellett élés elve alapján, a két nép érdekeinek és óhajainak, Ázsia és az egész világ békéjének megfelelően normahzáíja kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal. A két fél méltatta a kambodzsai és a laoszi népnek az új társadalom építésében elért eredményeit és támogatásáról biztosította a nemzeti függetlenségük megszilárdítása érdekében tett erőfeszítéseiket. Ismételten kifejezték határozott álláspontjukat, hogy a Kambodzsai Népköztársaság kormánya a kambodzsai nép egyetlen törvényes képviselője, és vissza kell kapnia jogos helyét az ENSZ-ben, valamint más nemzetközi szervezetekben. A magyar fél üdvözölte a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Kambodzsai Népköztársaság elhatározását, hogy a Kambodzsai Népköztársaság fokozatos erősödésének, az indokínai országok jóakaratának bizonyítékaként évente sor kerül a vietnami önkéntesek részleges kivonására Kambodzsából. A közel-keleti helyzetről megállapították, hogy a válság tartós és igazságos, átfogó rendezésére van szükség. Elítélték az imperializmus mindenfajta agresszióját és beavatkozását a közép-amerikai, karibi térség belügyeibe. Szolidaritásukat fejezték ki e térség országainak, népeinek a nemzeti függetlenségért és szuverenitásért vívott küzdelmével. A felek megerősítették, támogatják Afrika népeinek harcát társadalmi és gazdasági felemelkedésükért, a gyarmati rendszer fejszámolásáért. Hangsúlyozták, hogy a megoldatlan kérdéseket a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartásával kell rendezni. Nagyra értékelték azt az egyre növekvő szerepet, amelyet az el nem kötelezett országok mozgalma vállal az imperializmus, a gyarmatosítás és újgyarmatosítás, az agresszív háborúk ellen, az egyétemes béke és a nemzetközi biztonság megőrzéséért és erősítéséért, a világgazdasági problémák megoldásáért folyó küzdelemben. Üdvözlik és támogatásukról biztosítják Indiát, amely az el nem kötelezett országok mozgalmának elnökeként politikájával tevékenyen hozzájárul a világ békéjének és biztonságának a megszilárdításához. A magyar fél elismeréssel szólt a Vietnami Szocialista Köztársaságnak a mozgalomban kifejtett aktív tevékenységéről. A két fél teljes megelégedéssel nyilatkozott a Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség Vietnamban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Megáliapitotta, hogy az hozzájárult a két párt, a két állam és a két nép barátságának, a szocialista közösség égységének erősítéséhez, a béke és a társadalmi haladás ügyéhez. Losonczi Pál a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Magyarországra Truong Chinht, aki a meghívást köszönettel elfogadta,' (MTI). i
