Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-23 / 275. szám

<'V

3f.

r-f,

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK^

Al M SZMP NO.GRJD, M E GYE I

, M E GYE I T A N A C S .T. A P J

XL. ÉVF., 275. SZÁM

ARA: 1,40 FORINT

1984. NOVEMBER 23., PÉNTEK

Ülésezett a KISZ Nógrád megyei bizottsága

Miként ételi

a

ialalol?

Életmód, szabad idő — e két fontos témát tűzte napirendjére a KISZ Nógrád megyei bizottsága csütörtöki ülésén, amelyet Bátonyterenyén tartottak meg. A tanácskozást megelőzően a salgótarjáni Bányász, valamint a bátony- lerenyei szép új művelődési házak munkájával, a szabad idő hasznos eltöltését segítő tevékenységekkel ismerkedtek meg. Ezt követően került sor a bátonyterenyei művelődési ház ifjúsági klubjában a testületi ülésre, amelyen Kovács László, a Nógrádi Szénbányák KISZ-bizottsága titkárának előterjesztésében vitat ták meg a KISZ-szervezetek tevékenységét, különös tekintettel az életmód alakítására, a szabad idő eltöltésére.

Kovács László egyebek között elmondotta, hogy az NSZV-nél harmincegy alapszervezetben közel ezeregy- -száz ifjúkommunista tevékenykedik, s több mint negyven százalékuk tagja a pártnak. Életmódjukat számos sajátos tényező befolyásolja, mint például az életkori, végzettségbeli tényezők, a megélhetési viszonyok. Figyelembe kell venni azt is, hangsúlyozta a beszámolón, a fiatalok jó része munkaidőn túl is szeretne többletjövedelemhez jutni, ezért gyakorta dolgoznak szabadnapjaikon is, túlóráznak, tevékenykednek a vállalati gazdasági munkaközösségekben, valamint otthon is hasonló elfoglaltságokat keresnek. Ugyanakkor, a szabad idő jelentős részét foglalja le az otthonteremtés, a családalapítás és a gyermeknevelés.

Az alapos előterjesztést követően többen hozzászóltak. Havasi Zoltán. az NSZV KISZ-bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy valameny- nyi alapszervezet programjában jelentős szerepet kap az életmód alakítása, a szabad idő hasznos eltöltése. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a túlműszakokban, a munkaidő utáni tevékenységek okozta terhelésekben rejlő veszélyekre. Lichner András Salgótarján városi KlSZ-bizottságá- nak első titkára elismerően szólt a bányász művelődési házak szerepéről, arról, hogy nemcsak e terület fiataljait, hanem a környékbelieket is bevonják programjaikba. Kis- pái Sándor, a kisterenyei KISZ-szervezet titkára megemlítette, hogy bizonyos közösségi formák, mint például a szocialista brigádmozgalom, az ifjúsági vitakörök veszítettek népszerűségükből. Czikora Gvörgyné, a vállalati szak- szervezeti bizottság munkatársa arról szólt, hogy minden harmadik dolgozó az ifjabb generációhoz tartozik, a gyár jelenét-jövőjét egyaránt meghatározzák. Említést tett a sajátos munkakörülményekről, s arról, hogy hiányzik egy ■középgeneráció a bányász- nemzedékek közül, akik közvetlenebbül is segíthetnék a legfiatalabbak beilleszkedését. Szót kért még többek között Mályer Agnes, a KISZ KB kulturális osztályának munkatársa, aki elmondotta, hogy e témakörben egy országos fölmérés készül, amelyhez jó adalékul szolgáltak a nógrádi tapasztalatok. Végezetül Molnár Katalin, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára foglalta össze a vitát, majd a testület egyéb szervezeti kérdéseket tárgyalt.

Ä kormány tárgyalta

Előtérben az elektronika alkalmazása

A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:

A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott azokról a tárgyalásokról, amelyeket' a szovjet kormány meghívása alapján Nyikolaj Alekszand- rovics Tyihonovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével folytatott Moszkvában. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette.

A Minisztertanács megerősítette . az elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazásának elterjesztését szolgáló központi fejlesztési és szervezési program koncepcióját. Ügy döntött, hogy a programot a népgazdaság VII. ötéves tervével egyidőben, azzal

Hazai beruházások '

Az idén tovább bővült a versenytárgyalási és vállalkozási rendszer alkalmazása a hazai beruházások megvalósításában. Az építőiparban a kivitelezők versenyeztetésével kötött szerződések összege a múlt esztendőhöz képest hétszeresére nőtt. A kivitelező építőipari szervezetek több mint tízmilliárd forint értékű beruházásra illetve fenntartási-felújítási munkákra kötöttek versen y tárgyalások alapján szerződést. Hasonlóan terjed más tárcákhoz tartozó vállalatoknál is a versenytárgyalásos rendszer. Az új módszerek részleteiről és eredményeiről tájékoztatták Pichler Ferencet, az MTI munkatársát, az Állami Fejlesztési Bankban és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumiban.

Az év első 10 hónapjában csaknem ezer versenyfelhívást hirdettek meg, s ezeknek több mint a fele eredményes volt. A versenyfelhívások zömét építési mimikáikra írták ki. A múlt évben az építőipar ágazatai közül elsősorban a mélyépítési munkáikban

Érdeklődtek az érdekeltek

Szolgáltatásokról Salgótarjánban

Tegnap délelőtt a megyei tanács látta vendégül a szolgáltatást végző megyei vállalatok és szövetkezetek vezetőit, a pártbizottságok és a tanácsok képviselőit.

Havas Ferenc, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd rövid bevezetője után átadta a szót Szilas Pálnak, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság titkárának.

Az előadó röviden áttekintette a szolgáltatások, azok fejlődésének rövid múltját. Mint az könnyen belátható, a háború után az alapellátásban és így a szolgáltatásban is — a közvetlen szükségletek kielégítése volt a legfontosabb cél. A hatvanas években — azt mondhatjuk — robbant” az életszínvonal, és mind nagyobb igény jelentkezett az új, és újabb szolgáltatásokra. Ez volt a szolgáltatásfejlesztés extenzív szakasza, amikor is hiányokat kitöltő, milliárdokat igénylő beruházásokra került sor ebben az ágazatban. Az eredmények mellett azonban negatív hatása is volt a meny- nyiségi fejlődésnek, hiszen háttérbe szorult — érthetően — a szolgáltatók és az ügyfelek mindennapi kapcsolata, az udvariasság, de nemegyszer a jó minőségű munkavégzés is. Akadt olyan esztendő, amikor a fejlesztés a húsz százalékot is meghaladta, s közben kevés figyelmet fordítottak a jövedelmezőségre, a racionális gazdálkodásra. Tagadhatatlan viszont, hogy ebben az időszakban kialakultak az igények szerinti új szolgáltató ágazatok, amiknek erényeit a lakosság élvezhette. Az extenzív szakaszból azonban hamarosan át kellett térni — ez a hetvenes évekre esik — az intenzív feűődés szakaszára. A korábbi” hienny!s°gi gyarapodás lelassult, sőt stagnált is, ezért *a. „talpon maradás” érdekében a figyelmet esősorban a minőségi fejlődésre kellett fordítani. (Az állami támogatás is csökkent.)

A nyolcvanas években — ez már a közelmúlt — a megnehezedett” külső és belső gazdasági helyzetben a polgáltatásban korábban kialakult szervezeti formák és az államilag maximált árak ellentmondását föl kellett szabadítani. Az új határozatok az érdekeltségi viszonyokat változtatták meg, s ennek nyomán várható volt az ágazatban dolgozók szemléleti változása is. Nem történt meg. Továbbra sem a vevő határozta meg egy-egy szolgáltató egységben dolgozó jövedelmét, hanem a központi bérgazdálkodás volt ebben a döntő. Ezért vált szükségessé a decentralizálás, amelynek a legutóbbi időben lehettünk tanúi.

Még a központi intézkedések, amelyek pedig a szolgáltatás fejlesztését szorgalmazták, az állami és szövetkezeti szektor volumenének csökkentését idézték elő az elmúlt esztendőkben, addig a magán- és illegális vállalkozások bevétele gyarapodott. A decentralizálódással a korábbi nagyvállalatok, mammut- szövetkezetek kisebbekké alakulva. már alkalmasabbak a kisiparral versenybe szállni.

Az új esztendőben ez utóbbi intézkedés támogatására a decentralizált állami és szövetkezeti szolgáltató vállalkozási formák kedvezményeket kapnak az adózásban. A jövő tehát a kisebb, mozgékonyabb, a jövedelemben érdekeltebb szolgáltató egységeké.

A hozzászólók kérdéseiből már a jövendő gyakorlat bizonytalanságai csendültek ki. Mede Szilárd például —, aki a Salgótarjáni Ruházati Szövetkezet elnöke — a szövetkezet további sorsa felől kért információkat, míg Pongrác András a Nógrád megyei Szolgáltatóipari Vállalat igazgatója korábban megalakított leányvállataik, és az anyavállalat jövendő helyzetéből adódó gondokra kért megoldást. A TIGÁZ képviselője, Juhász Pál e hatalmas tröszt megyei vállalatokká való alakításának lehetőségét vetette föl.

Az előadó válaszai után, Havas Ferenc a megyei tanács elnökhelyettese köszönte meg az őszinte előadást, a problémákat fölvető kérdéseket. Hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a szolgáltató cégek lakossági kapcsolatait, s kihangsúlyozta, hogy épp a hallottakra támaszkodva az új szabályozókat figj^lembe véve, az egységeknek meg kell találniuk a leghatékonyabban működő szervezeti formákat. Mint zárszavában mondotta:' — a szolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevők közös érdeke, hogy a jövőben jelentkező lehetséges problémákat ne várják meg, hanem azt igyekezzenek megelőzni.

Ropogós zsemlék százezrével

összehangolva kell előterjeszteni a Minisztertanácshoz.

A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a szakmunkásképzés helyzetéről. Kötelezte az illetékeseket, hogy a jelentésben összegzőit tapasztalatokat a közoktatás fejlesztésére kidolgozott program végrehajtásának menetében

hasznosítsák. (MTI)

alakult ki jelentősebb verseny. Az idén annyiban változott a helyzet, hogy ma már a budapesti lakás- és kommunális építkezéseken is megélénkült a verseny. Ugyanakkor a tervek elkészítéséhez többnyire még a hagyományos módon, versenyeztetés nélkül találnak a megrendelők partnert.

Az eddigi esszesítésékb51 megállapítható: az építtetők a versenytárgyalások 42 százaléka esetén a legalacsonyabb

(Folytatás a 2. oldalon)

A Nógrád megyei Sütőipari Vállalat tizenöt üzeméből naponta átlagosan ötvennégy tonna kenyeret, valamint 200 ezer darab kiflit és zsemlét, illetve finomsütményt küldenek a fogyasztókhoz. Ezzel a mennyiséggel alapvetően, —• mintegy 80 százalékban — biztosítják az ellátást, amelyet az áfészek és sütő kisiparosok egészítenek ki pékáruval. A sütödék nagy része már átesett korszerűsítő felújításon vagy éppen ezekben a hetekben végzik ott a rekonstrukciós munkákat, ezzel lényegesen javultak a dolgozók munkakörülményei, az egyenletesen jó minőségű termékek gyártása biztosított, sőt választékbővítésre is nyílott lehetőség. Képünkön: a salgótarjáni, úgynevezett süteményüzemben

korszerű berendezésekkel, szállítószalagos siitőalagútban készül a ropogós zsemle, az üzletekbe kerülő terméket Fü- löp Viktor és Nagy Zoltán ellenőrzi.

—kulcsár—

Losonczi Pál Ho Si Miob-várostan

Csütörtökön reggel elutazott a vietnami fővárosból a Losonczi Pál vezette magyar párt- és állami küldöttség. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az Elnöki Tanács elnökét és kíséretét a hanoi Chi Linh téren Truong Chinh, a VKP KB PB tagja, a VSZK államtanácsának elnöke búcsúztatta.

Az ünnepélyesen feldíszített Chi Linh téren felcsendült a vienami és a magyar himnusz, s eldördült az államfőnek járó huszonegy díszlövés. Ezután az Elnöki Tanács elnöke Truong Chinh kíséretében meghallgatta a díszszázad parancsnokának jelentését, majd elvonult a vietnami néphadsereg díszalakulata előtt. A magyar küldöttség vezetője elköszönt a Hanoiban dolgozó magyar

kiküldöttektől és a búcsúztatásán megjelent több ezer hanoi lakostól.

Miután vietnami úttörők virággal kedveskedtek az Elnöki Tanács elnökének és feleségének, Losonczi Pál és kísérete gépkocsival a Hanoi melletti Női Bal nemzetközi repülőtérre hajtott. Nem sokkal ezután a magyar küldöttségét szállító különrepülőgép délnek, Ho Si Minh-város felé vette útját, ahol a vietnami látogatás folytatódik.

Vietnami látogatásának második állomására az Elnöki Tanács elnökét elkísérte Bor- bándi János, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Rév Lajos, az MSZMP KB tagja, államtitkár, a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnö;

ke, Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács. Tájé» koztatási Hivatalának elnöke, Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese^ Nagy Gábor külügyminiszterhelyettes és Bényei Béla, haj zánk vietnami nagykövete. Elkíséri Ho Si Minh-városi látogatására az Elnöki Ta-j náes . elnökét Chu Huy ManJ a VKP KB PB tagja, az álJ lamtanács elnökhelyettese.

Ho Si Minh-város nemzet J közi repülőterén Losonczi Pált és kíséretét Nguyen Van Linh, a városi pártbizottság első titkára, Phan Van KhaiJ a városi tanács megbízottéi«! nöke, Le Quang Chanh, a ta-<j mécs elnökhelyettese, a külügyi osztály vezetője és Duy Lien, a hazafias front váró-1 si szervezetének elnöke fogadta. (MTIi

020100320201530201