Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

első országos szemléje Szentgotthárdon A nemzetiségi Kórusmozgalomról ,árusok első éjét a közel- .ndezték meg i don a Magyaror- ^eiszlávok Demokrat!- Szövetsége, a Kórusok Országos Tanácsa és Vas me­gye Tanácsa szervezésében. Az Őrség északnyugati részén fekvő több mint 800 éves város az osztrák, a jugoszláv és a magyar országhatár ta­lálkozásánál két napon át a hazai délszláv nemzetiségi kórusok hangversenyeinek adott otthont. Hangversenyt adott a kimlei horvát vegyes kórus, a pécsi horvát-szerb gimnázium leánykára, a kép­házi „Mihovil Nakovic” nép­dalkor, a budapesti szerb-hor- vát gimnázium énekkara, a drávasztárai vegyes kórus, a hercegszántói délszláv klub énekkara, a pécsi Janus Pan­nonius Gimnázium és Szak- középiskola leánykara, a tö­köli horvát férfikórus, a pé­csi „August Senoa” klub asz- szonykórusa, a felsőszölnöki „Pável Ágoston" énekkar, a rábatótfalusi szlovén asszony­kvartett, a szentpéterfai hor­vát énekkar, s természetesen a szentgotthárdi városi kórus és a helyi általános iskola gyermekkórusa. Szakmai ta­nácskozásra is sor került, amelyen értékelték a kóruso­kat és a műsorválasztást. To­vábbképzésként előadást tar­tottak a magyarországi dél­szláv népzenék típusairól, a délszláv kórushagyományok­ról s megvitatták a délszláv kórusmozgalom időszerű kér­déseit. Nógrád megyében szlovák, kisebb részben német nem­zetiség él. A szentgotthárdi országos szemlén elsősorban a délszláv kórusmozgalom helyzete, eredményei, fejlesz­tésének módozatai kerültek szóba. Ügy véljük azonban, hogy az első pillantásra spe­ciálisnak látszó kérdések is hordoznak általánosítható ta­nulságokat az egész hazai nemzetiségi — így a Nógrád megyei szlovák és német — lakosság, illetve kórusmozga- űom számára. Másrészt Rudolf Péterrel, a Kórusok Országos tanácsa nemzetiségi bizottsá­gának elnökével is szót vál­tottunk Szentgotthárdon, álta­lában a nemzetiségi együtte­sek helyzetéről a magyaror­szági kórusmozgalmon belül. Szóljunk rövid«* a hazai délszláv kórusokról és szem­léjükről. Lukács István, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének kulturális főelőadója hangoz­tatja: különösen a tavalyi szövetségi kongresszus nyomán mindinkább olyan kulturális tevékenységi formákra helye­zik a hangsúlyt, amely szo­rosan összefügg az anyanyelv ápolásával. Ez egyébként a lön nemzetiségi hangversenye többi nemzetiség számára is két szervezünk. Tervezzük < elsőrangú kérdés. A korábbi- nemzetiségi kórusvezetök to- akban a délszláv kulturális vábbképzését. Így jövőre tevékenységben is a folklór délszláv és a német nemze- volt a domináns. tiségi kórusvezetők tovább­— Ügy gondolom, az első képzését szervezi meg a Nép kórusszemle megrendezésével művelési Intézet Baranyában, az élő beszéd művelésében Itt alapképzést kapnak is tettünk egy lépést, a nem- résztvevők. C kategóriájú mi- zetiségi zenei anyag egy ré- nősítést szerezhetnek. Pécs szének bemutatásán kívül — megfelelő személyi és tárgyi jegyzi meg Lukács István. — feltételekkel rendelkezik eh Tervünk, hogy az amatőr- hez, a résztvevők köre is fő­mozgalom más ágainak is ként Baranyából, Somogyból megteremtsük a bemutatko- és Zalából kerülhetne ki, de zási lehetőséget hasonló or- természetesen az ország más szágos szemle keretében. vidékéről is. A tapasztalato­— Miért most és miért kát majd összegezzük, s el Szentgotthárdon rendezték képzelhető, hogy a későbbiek- meg a kórusok szemléjét? ben Esztergomban rendezünk — A délszláv kórusmozga- hasonló továbbképzést esetleg lom az elmúlt évek során a szlovákoknak és a romá- hosszú — és többnyire spon- noknak. Egyébként, a szak­tan — fejlődésen ment ke- emberképzésnél is jelentke­resztül. Most érett meg a ta- zik gond, például a jellegze- lálkozóra, amint azt Szent- tes nemzetiségi hangszeres gotthárdon adott hangverse- zeneoktatásban. Hogy csak nyeivel is bizonyította. Az or- egy példát mondjak, tambu- szágban jelenleg körülbelül raoktatás egy-két zeneiskolá húsz délszláv kórus működik, ban van Magyarországon. 1 főként Baranya, Győr-Sopron — A nemzetiségi együtte­és Vas megyékben. Itt a leg- sek repertoárjában szereplő jobbak vannak jelen. A ren- anyag eredetiségének kérdése dezvény szemlejellegú, a kő- is fölmerülhet időnként. Mit rusok produkcióit szakmai bi- kívánnak tenni annak érde- zottság értékeli, de nem ad- kében, hogy az együttesek a nak ki helyezéseket. A szem- legjellemzőbb nemzetiségi ze- lét azért rendeztük ebben a nei anyagot mutassák be? városban, mert a délszláv kó- — Ez valóban nagyon lé­rusmozgalom napjainkban n.yeges kérdés. Éppen ezért Nyugat-Magyarországon a leg- szorgalmazzuk a nemzetiségi- fejlettebb , itt a Szentgott- ek körében a gyűjtőmunkát s hárd környéki szlovén vidé- szeretnénk mind hatékonyabb ken is. Szeretnénk túllépni a támogatást nyújtani a gyűj- folklórszemléleten, számunk- főtt zenei anyag, a népdalok ra alapvető kérdés, hogy a és népdalfeldolgozások publi- nyelv fönnmaradjon, az anya- hálásához. Korábbam már nyelv mind több alkalommal hirdettünk pályázatot nemze- jusson szóhoz, ezért is gon- tiségi népdalcsokor összeállí- dol-tunk a kórusok, majd a tására s ez hozott is szép továbbiakban a színjátszók és eredményeket. Most jelenik a bábosok országos találko- majd meg a pályázat ered- zóinak megszervezésére, s eh- ménye, ezt mintának szánjuk, hez Vas megye, illetve Szent- Itt az a leglényegesebb kí- gotthárd kitűnő partnernak vánalom. hogy helyi gyújté- bizonyult. sek folyjanak. Egyébként, A délszláv kórustalálkozó szeretnénk, ha a nemzetisé- egyik szervezője a Kórusok gi együttesek repertoárjának Országos Tanácsa. Rudolf összeállítói is elsősorban a Péter, a KÖTA nemzetiségi helyi anyagot szólaltatnák bizottságának elnöke szerint: meg. g helyi gyűjtést végez- alapvető cél, hogy a nemzeti- nének. Azt gondoljuk, való­ségi együttesek a magyar kó- di értékek kerülhetnek is elő rusmozgalmon belül szakmai a jövőben is, amelyek nem- szempontból is helytálljanak, csak az adott nemzetiség, ha­Milyen gondok jelentkez- nem az egész ország zenei nek? kincsét gazdagíthatják. A — A nemzetiségi együtte- munka folyamatos, a német sek bizonyos szempontból nemzetiségek fúvósanyaga hátránnyal indultak, kevés a már megjelent, tervezzük a szakmailag képzett, ugyanak- délszláv tamburaanyagot is kor az anyanyelvet jól beszé- mielőbb megjelentetni, s ter- lő kórusvezető — mondja Ru- mészetesen hasonló vállalko- dolf Péter. — A együttesek zásokra van szükség a szó­többsége vidéki, a zenei köz- vák és a román nemzetisé- pontoktól távol működik. A giek körében is. Ezek az KÓTÁ-n belül a nemzetiségi anyagok nagy segítséget ad- bizottság azért alakult, hogy nak a nemzetiségi kórusmoz- szakmaiíag támogassa és ga-lomnak a vonzó szereplési szervezze ezeket az együtte- lehetőségeken kívül. seket. Ennek jegyében pél­dául a zened világnapon kü- Tóth Elemér A Biblia világa Ádám és Éva a paradicsomban; a kiűzetés pilla­natában, az első emberpár bűn­beesése, Mózes, Jónás, Noé, Ab­raham, Dávid történetei. Val­lási és mitológiai fordulatok — raj­zok, rézmetsze­tek, tollrajzok, rézkarcok, víz­festmények, fa­metszetek, mi- niatúrák, világ­hírű művész és ismeretlen mes­terek kézjegyé­vel, a Szépművé­szeti Múzeum kultúrtörténeti je­lentőségű grafi­kai kiállításán. A múzeum rendkívül gazdag grafikai gyűjte­ményéből 250 la- §jj pót láthat ezút- lg] g közönség 3 Biblia Ötesta- Marcantorio Raimondi (1480—1527) mentumának il- Adám és Éva — Rézmetszet lusztrációi közül. (A bemutatott lapok fele sí műtárgyak időbeni hatá- most szerepel első ízben ki- rait. állításon.) Az Ószövetség — Rendkívül izgalmas egy- a Biblia első része — a zsi- más mellett látni különböző dó vallás isteni eredetűnek korok művészeinek felfogá- tartott és a kereszténység ál- sában, értelmezésében a Bib- tal is szentnek elismert 45 iia egyes jeleneteit, könyvét tartalmazza. Hu­szonegy történeti könyv fog­lalja össze, mitikus, legen­dás elemekkel elegyítve a zsidó nép történetét, az ős­történettől kezdve az i. e. II. századig: Mózes öt könyvé­től (A Teremtés, a Kivonu­lás könyve, a Papi könyv, a Népszámlálás és a Törvény megismétlése könyve) a Mak- kabeusok két könyvéig. A hét tanító célzatú írás tar­talmazza az ún. bölcsesség­könyveket: Jób könyvét, a (tévesen) Salamonnak tu­lajdonított négy művet: a Rembrandt: Példabeszédek, és a Bölcses- József és ség könyvét, a Prédikátor- Putifárné — könyvet és az ugyancsak ide Rézkarc számított Énekek énekét, s (1606—1669) végül Jézus, Sirák fia köny­vét, közébük ékelve az (ugyancsak téves) hagyomány Albrecht purer, Rembrandt, szerint Dávidtól származó Raimondi es meg vagy ne- Zsoltárok könyvét. Az Ótes- gyedszáz művész megjeleni- tamentum szövegét a 17 pró- lsében követhetjük Ádám és fétai könyv zárja. ®va alakját. ... , ... .. Itáliai, lombard, német, Az ótestamentum torténe- csejlj holland, francia meste- tei a középkor művészéit rek művei sorakoznak a tár- éppugy megihlettek mint a lókban a falakon. Kiemelke- kesobbi korok festőit, a re- dik Dürer néhány lapja. Van neszansz, a barokk alkotóit metsZet, amely Fiziano vaj- vapr a XJX szazad képző- da utón készültj 48 grafika művészeit. A kiállítás az Raffaen0 stanzáinak másola- Ószövetseg könyveit követi a ta> arneiyeket Poussin irányí- Teremtes könyvétől a Profé- fásával készítettek, ták könyvéig — a XIV. sza­zadtól a XIX. századi meg- Igen gazdag és változatos jelenítésben. A XIV. század a múzeum tulajdonában levő elejéről Ausztriából szárma- Rembrandt-kollekció. A ka- zó Biblia pauperum, s a talógus szerint a bibliai té- XIX. század második feléből májú történeti festmények a való — Gustav Dóré illuszt- XVII. századi Hollandiában, rálta — monumentális Bib- főként a század első felében lia-kiadvány jelzi a kiállítá- igen népszerűek — s az ezen a téren is messze a többi festő fölé magasodó Remb­randt biblikus tárgyú művé­szete semmiképpen sem te­kinthető korától elszigetelt, hanem éppenséggel mélyen a hagyományokban gyökerező jelenségnek. Rembrandt ótestamentuml témájú festményeit, rajzait, rézkarcait nem kompozicio­nális megoldásainak különle­gessége, nem az ábrázolt je­lenetek rendkívülisége vagy a feldolgozott témák valami­féle szokatlan sokfélesége kü­lönbözteti meg kortársaiétól, hiszen képszerkesztéseiben igen gyakran használt fel ko­rábbi, XV—XVI. századi vagy korabeli (többnyire grafikai) mintaképeket, az ábrázolt je­lenetek forrását pedig szá­mára mindössze a Biblia né­hány könyve, a pátriárkák, Dávid, Tóbiás, Sámson és Eszter története . jelentette. Ha vallási felfogásának jel­legét nem is ismerjük ponto­san, bizonyos, hogy régi Bib­liájával kivételesen bensősé­ges viszonyban élt, és a ben­ne olvasott történeteket a protestantizmus szellemé­ben. szabadon és önállóan értelmezte. Ezeket a történe­teket az élet valóságos fé­nyeiként élte át, s az embe­ri sorsok minden fajtája iránti rendkívüli megértésé­vel, az emberi lélek érzé­keny rezdüléseit is észrevevő kivételes megfigyelőképes­ségével és művészi géniuszá­nak páratlan kifejezőerejével ábrázolta műveiben. Az Ótestamentumot bemu­tató grafikai kiállítás 1985. március 15-ig tart nyitva. A későbbiekben tervezik a foly­tatást, a Biblia Üjtestamen- tumának grafikai feldolgozá­sát is bemutatva. K. M. Emlékezés Rafael Győző Viktor életművére Rafael Győző Vilktor festői munkássága az utóbbi eszten­dők nagy felfedezése. Együtt született a századdal, 1900-ban Komáromiban. Nyergesújfalu- ban ismerkedett meg Kerns- tok Károllyal, 1919-ben Csont- váryt is felikereste műtermé­ben. életének utolsó napjai­ban. Rafael Győző Viktor ze­nésznek, orvosnak készült — képzőművész lett: restaurátor, szobrász, belső építész, festő egv személyben. Tehetségét Vaszary János ismerte fel a képzőművészeti főiskolán, az ő támogatásával kapta meg 1926-ban a római ösztöndíjat. 4928-ban az UME grafikai dí­jával Párizsba ment tanul­mányútra, később közel-kele- *i útja lett jelentős, hiszen Eiibánomban az 1930-as évek­ben többször is, hosszabb ide­ig ott tartózkodott, ő tervezte mee a bejrúti parlament belső terét, számtalan freskót fes­tett. restaurálta a balbeki romépületeket. Egy ideig tagja volt a Szo­cialista Képzőművészék Cso­portjának a két világháború között, később Pogány Ö. Gá­bor bízta meg 1945 után az aquincumi orgona helyreállí­tásával. Több hazai kiállítás mellett 1964-ben nagy sikerrel rendezték meg — nemzetközi elismerés közepette — bejrúti tárlatát Libanonban, Egyes műveit bemutatták a velencei biennálén, továbbá Budapes­ten, Pozsonyban, Esztergom­ban és Párizsban is. Képei megtalálhatók a Ma­gyar Nemzeti Galériában, bu­dapesti, győri és külföldi ma­gángyűjteményekben. Sokkal jelentősebb festő, mint a hí­re. Korábban Pápán, most a kőbányai Pataky István Műve­lődési Központban nyílt kiál­lítás életművéből. Lebilincse­lő anyagot szemrevételezhe­tünk. Olyan ember munkáit, aki élesen gondolkodott, aki minden regiszteren tökélete­sen kifejezte magát. A reális látásmód és a sű­Rafael Győző Viktor: Könyöklő nő Székely asszony gyermekkel 8 NÓGRÁD - 1984. november \7U szombat rített elvonatkoztatás egyaránt kifejezési eszköze, s a mű igényeinek megfelelően ötvözi is a leíró, absztrakt elemeket. Mindig másképpen, — hely­zettől, alkotástól függően. Az egyik állomás a Székely asz- szony gyermekkel című mű szertartásos nyugalma, ez a kép az UNESCO tulajdona. Impozánsak csellós, harmóni- kás figurái. Bravúrosan egy­szerű megannyi csendélete, vörös, kék, fekete, fehér, ult­ramarin -tónusban tartott kompozíciója, mely érzékelte; ti mély líráját és festői tuda­tosságát. Szimbolikus tartalmú a Hullámok című alkotása, ta-rdosi tája és mértéktartóan konstruktív Könyöklő nője is, az asszonyi létezés általá­nos önarcképe. Losonci Miklós KATONA JUDIT: Bánat Hol libbennek, merre suhan­nak, hol vannak az egykori lányok? Burjánzik ölükben a rák, gyönyörű mellükben a tályog, csak szemük szomorúbb, hajuk fakóbb, karjuk erőtlen. Milyen földvárat, eget laknak, tőlünk milyen irgalmat kaptak: felismersz-e majd valaha köz­tük a megkövült időben? Aforizmák Ha azt, amire fiatal korod­ban vágytál, öreg korodban kapod meg, óvakodj tőle. (Goethe) * Még a bolha sem örömből ugrál. (Stanislaw Jerzy Lee) * A nők kormányozzák a vi­lágot, és ezt senki nem tudja jobban, mint a szeretett fér­fi. (James Jones) * Szerettek volna elvitorlázni, de a hajó ki volt kötve. (maláj közmondás) * Az érzelmek kódexét főleg két szív kereszteződésénél al­kalmazzák. (Krecia P.) * Nem egy ember jól elren­dezett fiókokból rakta össze az íróasztalhoz vezető lépcsőt, (Slawomir Wróblewski) i

Next

/
Thumbnails
Contents