Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
Leltár a tsz-ben Fékezett haitőerő Mi lesz veled egyösszegű? Nem ok nélkül oly gyakori a téma napjainkban a dolgozó ember személyes érdekeltségének megteremtése, a nagyobb gazdasági sikerek végett latba vetett különféle ösztönzők okos alkalmazása. rA remhányl Rákóczi Mezeje Termelőszövetkezet szaki raktár év végi leltározása, mely bizottság tereskei telepén megtörtént a műelnöke Paulovits László volt. Az ötmillió forintos készlet átfogó ellenőrzésével közel egy hét alatt végeztek. — gy — Siker, nehézség, buktató Gyorsan megtanulták Elsárgult, újságiból kivágott annak idején csak három apátíényképek, akileveleik, vörös vándorzászló mutatják útját a Petőfi Sándor Szocialista Brigádnak úgyszólván megalakulásának első percétől, naplam-anyátián jószágot neveltem, de baj annyi volt velük, mint egy nagyobbfajta családdal. Az itt dolgozóknak azonban jainkig. Nem volt ez az el- ez nem újdonság. Nem is megmúlt majdnem tizenkét esztendő olyan könnyű, mint »milyennek ma gondolnánk. A számos sikerrel tarkított utat legalább ugyanennyi nehézség, buktató is kísérte, de az emberek kitartásai, szorgalma, hozzáértése minőig is úrrá lett a nehézségeken. H bázni tilos Bakos Gyula, Kecskés József és Gaimbár Erzsébet, a Mátraaljai Állami Gazdaság szakosított sertéstelepén dolgoznak úgyszólván az első afiaptól. Náluk jobban senki nem tudja, mit jelent tucatnyi év egy ilyen hatalmas állattartó telepen, amelynek éves bevétele kis híján százmillió forint, amely ezer ton- jxaszám ontja a húst. — Itt soha nem volt köny- nyű a munka —, így Bakos Gyula tenyésztésvezető. — Igaz, sokat segít, hogy nagyon jó kollektíva jött össze az elmúlt években. Egy iparszerű- en üzemelő állattartó telepen csak a kiváló csapatmunka .hozhat eredményt, hiszen .mindegyikünk munkája a másikéra épül. Ha valaki a technológia elején akármilyen kicsit is hibázik, azt hónapokkal később a végén sem biz- ,tos, hogy be tudjuk hozni, ki (tudjuk javítani. — Ezért is vállalják egyre kevesebben az állattenyésztői munkát — kesereg Kecskés József áliategészségőr. — A nagy felelősség, a hét végi, ünnepnapi elfoglaltság sokakat visszatart ettól a hivatástól. Pedig nagyon szép, ha valaki szívvel-lé'lekkel tudja csinálni, mert ezt másként nem lehet. El smert szakmai munka Gambár Erzsébet, a telepen dolgozó tizenöt nőt is képviseli: — Sokan nem is hiszik, több oíyan munkakör van, ahol a női kéz mellett a női lélekre is szükség van. Elhiszem, valóban különösen hangzik ez egy iparszerűen működő állattartó telepen, pedig így igaz. Elég csak arra a több ezer gyámoltalan kismalacra gondolni, amelyik itt látja meg a világot. Tudja, mennyi gond van velük? Bevallom, tudom. Jómagam oldhatatlan feladat. Többen közülük még Bábolnán, a mezőgazdasági kombinátban sajátították el a szakmát, s ott valóban megtanítják az embert ama, amire kell. Ennek ellenére, 1973-ben nagy és új feladatot kellett ellátná az akkor épült telepen. Az idekerülő dolgozók többsége először látott ilyen húsgyárat. Nem volt tapasztalatuk, nem volt gyakorlatuk, amit megtanultak, azt leginkább a saját kárukon. Igaz, nagyon gyorsan... Erről tanúskodik a brigádnapló is, amely úgyszólván napról napra ismerteti a közelmúltat, az 1973. március havi alakulástól. Akkor 32 fő neve szerepelt az alapítók között, mostanra hússzal gyarapodott a számuk. Alig több mint egy évvel később, 1974 áprilisában lettek jogosultak a szocialista cím viselésére. Ezt követően külföldi látogatók egész sora nyilatkozott elismerően az itt látottakról. Pedig jó néhány közismerten szigorú, tengeren túli szakember is ellátogatott a szakosított telepre. Alakulásuk után négy évvel már a „Vállalat kiváló brigádja” címmel dicsekedhettek, de járt náluk a televízió „A HÉT” című műsora is. Szakmai munkájukat ismeri el az az oklevél, amely szerint a megye sertéstenyésztésében első helyezést értek elL összetartó erő Pedig nekik sem könnyű. Az utóbbi néhány évben igen nagy változás következett be náluk is. \ — Az induláskorihoz képest csaknem megduplázódott a hízókibocsátás — mondja Gambárné. — Idén több mint í3 ezer sertést értékesítünk közvetlenül a húsipari vállalatoknak, de ezen kívül hatezer állatot adunk ki bérhizlalásra kisgazdaságokba. Éves bevételünk a hizlalásból megközelíti a 90 millió forintot, miközben a dolgozók létszáma alig-alig nőtt. — Ebben nagy szerepe van a legkorszerűbb, úgynevezett ketreces malactartásnak — veszi át a szót Bakos Gyula. — Így kisebb az állatok fertőzési veszélye, hig'ién.ikusabb a hústermelés. Műszáki gondjaink viszont sokasodnak, ami nem csoda, a telep jócskám elmúlt tízéves s ez mind nagyobb feladatot ró az itt dolgozóikra. Az itteniek Visizont tisztában vannak ezzel és vállalják a megnövekedett feladatokat is. Annak ellenére, hogy egyre drágul az üzemeltetés —, így a termelés is — még mindig négymilliós közvetlen nyereségre számítanak. — Nem vagyunk elégedettek ezzel — fűzi hozzá Gambárné. — Annál Inkább, mert hiába teszünk meg mi minden tőlünk telhetőt, ha például nincs kukorica a drága tápókban. Hiába értékelik a szak emberek igen jónak az egy kilogramm húsra jutó 3,6 kilogrammos ab rakfelh asználást, ha a táp minden kilóját úgy kell megvásárolnunk. Sorol hatnám tovább is... — Ennek ellenére —mondja Kecskés József — színes, érdekes és vá l tozatos a mun kánk. Azt hiszem ez az ami elsősoran itt tartja az embereket, összekovácsolja a kollektívát és képessé tesz minket mind nehezebb feladataink megoldására. Zilahy Tamás A Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetkezetnél ez az arány 35—40 százalék között mozog. Földmunkáknál, betonozásnál, falazásnál, vakolásnál, szakszerelő-ipari munkáknál, sőt, egy-egy terTudott dolog, hogy megsok- méks9rozat kibocsátásánál is szorozza a hajtóerőt az, ha a szélesebb áttekintéssel értelmezett cél egyben egyéni érdeke is. Azzá teheti többek között az egyösszegű utalványozás módszere. Az érintett dolgozók, brigádok előre tudják, mi a feladat, az elvégzés határideje, s a bér, ami jár érte. Ha az utalványozottnál több időt fordítanak a munkára, a fizetség akkor sem magasabb, ha viszont előbb befejezik, újabb feladathoz foghatnak hozzá, tehát javulnak a kereset esélyei. Meghökkentően magas teljesítményemelkedést tulajdonítanak az egyösszegű utalványozásnak — már ahol alkalmazzák. Mert úgy tűnik, hogy — leszámítva, talán egyedül az építőipart — méltánytalanul háttérbe szorult ez az egészében véve remeknek tetsző ösztönzési módszer. A Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál a módszer hasznossága felől meggyőző arányban használják az egyösszegű utalványozást. De még ezzel sem elégedettek. Tordai György főmérnök: — Mi ösztönözzük további kiterjesztését, a munkásoknak is jó ez. Annak örülnénk igazán, ha teljes körű lehetne, da egyösszegű utalványt csak előre pontosan az utalványhoz nyúlnak. Szarvas Imre főkönyvelő: az ember — Rendkívül előnyös az utalványozás a szövetkezet számára. Pontosan tudjuk, hogy a kifizethető pénzekért milyen teljesítményre számíthatunk. Nálunk a teljesítménynövekedést mindig az egyösszegű utalványozás hozza, s ez általában tizenöthúsz százalék, de volt precedens harmincszázalékos produktumnövekedésre is! A főkönyvelő megítélése szerint a 60—70 százalékos alkalmazási arány volna az optimális, ez esetben már biztonságosan kézbe tudnák tartani a teljesítményeket, a hatékonyságot. A piaci helyzet, a partner szállítási fegyelme azonban gátja az alkalmazás nagyobb gyakoriságának. A szövetkezetnél úgy látják, hogy a dolgozó az utalványon szereplő bérösz- szege szerint szervezi meg munkáját, s talán jobb lenne, ha ebbéli készségességébe más szempontok is beleszólnának. A szervezésben kifejtett igyekezet azonban így is tény, s hasznára van a közösségnek. Ami a telepített vállalatokat illeti, az egyösszegű utalványozásnak lényegesen szű- kebb terepet hagynak, s még e behatárolt mozgástérben is enyhe fenntartással viseltetnek vele szemben. A salgótarjáni öblösüvegmegtervezhető munkákra ad- gyárban a hatvanas évektől fogva használják az utalváhatunk ki. Sajnos, akkor gém minden alkalommal, hiszen a szervezettség mostani színvonala sok esetben a fiókban marasztalja az utalványt. Molnár István munkaügyi előadó: — Hiába mérjük fel a munkaidő szükségletét pontosan, ha a nyílászáró, mondjuk háromhónapos késéssel érkezik meg, s ezen túl is számtalan az ezernyi nyűg- gel-bajjal beszerezhető hiánycikk. Könnyen megeshet az is, hogy a már utalványozott munkáról valami akadály miatt másüvé kell rendelni az embereket, lehet, hogy már nem is ők fogják befejezni, amit elkezdtek. Így aztán az egyösszegű áldásos hatása nem mindenkor érvényesül tisztán. A munkaügyi előadó egyébként egyértelműen jónak, ösztönzőnek tartja a módszert. Az alapján kifizetett bér a vállalatnál jelenleg a darabbéres törzsbér 60—70 százalékát teszi ki, ami igen magas hányadot jelent. Ezt az arányt véleménye szerint saját erőből legfeljebb már csak tíz százalékkal lehetne emelni. nyokat — teljesítménnyel pontosan mérhető lakatos, kőműves, villanyszerelő, illetve kisegítő, kiszolgáló tevékenységekre. Egy-egy kemence, vagy gép felújításakor például minden esetben utalványoznak. Szabad Sándor termelési osztályvezető: — Nem ez a gyakori nálunk, hanem a teljesítménybérezés. Az egyösszegű utalványozás ösztönző erejéből különben is veszít azáltal, hogy különféle elvi meggondolásokból és fölsőbb utasításokhoz kapcsolódóan féket is „beszerelünk”. A nagyobb probléma azonban az előre kidolgozott időknek a valóságos teljesítmény alapján való ellenőrzése. Az utalványon szereplő idők megállapítása rendkívül körültekintő, pontos munkát kíván. Az, aki ezeket kidolgozza, esetenként az üzem-, vagy a művezetőtől kér támpontot hozzá, hiszen minden művelethez nem érthet. Az üzemvezető, a művezető is ember. S ha már saját dolgozói keresetéről van szó, közölheti az időt kicsit lazábban is. Neki is, 'a gyárnak is az az érdeke, hogy az emberek megmaradjanak! De közös érdek az is, hogy a kifizetett pénz mögött megfelelő teljesítmény álljon! Ezt pedig az úgynevezett multirrioment módszerrel, a filmtechnikán alapuló teljesítményméréssel ellenőrzik. A kamera percenként rögzíti, mit csinál éppen a munkás. A film olykor arról árulkodik, hogy szereplője a 480 perces munkaidőből csak 320- at, vagy még kevesebbet tölt el munkájával, s néha huzamosabb időre el is tűnik a felvevő látószögéből. Tény, hogy az embereket csak az első néhány napon zavarja a rájuk szegeződő kamera, később már minden a maga szokott medrében folyik. A termelési osztályvezető úgy véli, hogy az egyösszegű utalványozás gyakoribbá válásának feltétele a vele egy- időben elterjesztett teljesítményellenőrzés. Enélkül az utalvány hatása megbízhatatlan, a gazdálkodási eredmények szempontjából csak amolyan porhintés. A Vegyépszer salgótarjáni gyárában alig, a külső szerelési munkáknál viszont alkalmazzák az egyösszegűt. Balogh László főmérnök: — Nézetem szerint ott válik be az utalványozás, ahol a szakmunkások leleményességére alapozzák egy-egy munka sikerét, meg ott, ahol nem kötött a munkaidő. Nálunk szerencsére olyanok a műszaki és technikai adottságok, hogy a rendszeresen karbantartott normák szavatolják a reálisan elvárható erőfeszítést. A külső szerelés, nos, az más tészta. A munkás távol a családjától azon van, hogy minél előbb hazajusson, tehát nem napi nyolc órát, hanem látástól vakulásig dolgozik. Túlórával aligha győznék, így hát utalványoznak. Balogh László: — Legalább tízszázalékos intenzitásnövekedést lehet az utalványnak tulajdonítani, ennyivel ügyesebben halad a munka. Jó dolog az utalványozás, tapasztalatom szerint nyugaton széles körben alkalmazzák. Mondom: jó, csak nálunk sok a fal. Gondolok itt a bérplafonra, a teljesítmény- és bérnövekedés közötti degresszív kapcsolatra. El kell fogadni: a gazdasági élet sűrűjéből egy s más dolog talán másként fest. Az egyösszegű utalványozás hatására bekövetkező, általánosan emlegetett tíz-harminc százalékos teljesítményemelkedés azonban minden másnál meggyőzőbb érv. Ezért az ígéretért már érdemes egy jó módszert az őt megillető helyre tenni. Szendi Márta Segít a STÉSZ Tetőfedés új módszerekkel Ismeretes, hogy országos viszonylatiban — és ez alól városunk Salgótarján sem kivétel — igen sok probléma merül fel a lapos , tetők szigetelésével kapcsolatban. Ezen a gondon a Salgótarjáni .Tervező és Építőipari Szövetkezet egy technológiai újítás hasznosításával kíván segíteni. Az új módszer és lehetőség jelentőségét a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállaltat már felismerte, s ennek megfelelően egy kísérleti munka elvégzésére adott megbízást. vitása viszont nehézkes és időigényes. A szövetkezetünk által alkalmazott tetőfedési technológia vizes diszperziós műanyag, nem tűzveszélyes, egészségre ártalmatlan, igen elasztikus, új és régi felületekre egyaránt alkalmazható. A különleges anyag még mínusz 20 fők felett is rugalmas marad. Az nyitják, hogy érdemes a városiban mindazon épületek tetőfedését ezzel a módszerrel elvégezni, amelyek vállalatunk kezelésében vannak. Az új technológiát jónák tartjuk, tanulmányoztuk annak műszaki paramétereit. Az új módszer alkalmazása azt is jelenti, hogy a beázásra irányuló lakossági bejelentések ily módon elkészített felőle- száma csökkenhet, illetve ten még lehet járni is. A kivitelezőik szerint az általunk alkalmazott technológiával meg tudjuk oldani a salgótarKözismert, hogy a tetőszi- jáni lapos tetők beázással kapgetelés hagyományos módja a bitumen-, vagy az aszfaltszigetelés kábránypapírral kombinálva. Ezeknek az anyagoknak a feldolgozása 150 fok feletti hőmérsékletet igényel, ugyanakkor tűz- és baleset- veszélyesek. Sajnos, a nem megfelelő felhordás és az idő múlása miatt, a kátránypapír és az egész bevonat felhólya- gosodik és törést okoz. Ezért a tetőfedés tönkremegy. Jacsolatos gondjait, problémáit. A kísérleti munka elvégzésekor a Salgótarjáni Ingatlan- kezelő Vállalat beruházási vezetője, Varga Sándor, az újszerű tetőfedéssel kapcsolatban az alábbiakat közölte: — A korábbi években a kísérleti épületekben három-négy évenként folyamatosan végeztük a tetőjavítást, illetve a -szigetelést. Az új technológia eddigi tapasztalatai azt bizomegszűnik. Ezzel egyidejűleg a vállalat pénzügyi helyzete is javul, mert az új technológia alkalmazása csökkenti a kivitelezési költségeket. A STÉSZ megbízottai kijelentették, hogy készséggel állnak a megrendelők rendelkezésére. Segítséget kívánnak nyújtani mindazoknak a vállalatoknak, amelyek a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalathoz hasonlóan, megoldásra váró tetőfedési gondokkal küszködnek. Deme Attila Mesterséges mézelixír Kirgiz tudósok csoportja a mézre jellemző tulajdonságokkal rendelkező elixírt kísérletezett ki. Ismerve a méz biokémiai összetételét a kutatók az új készítményt a szükséges komponensek apró tégláiból építették fel. Mindenékelőtt méz- tartalmú fűfélékiből (friss vagy száraz formában), amelyekből egyszerűen megoldható a nek- tárkoncentrátum kivonása. Ezt követően a hegyi füvek vizes kivonatát keresték, meghatározott hőmérsékleten és ideig. Az ember által készített méz összetétele változtatható. Egyszerűen változtatható a készítmény lázcsillapító, izzasztó vagy vízhajtó tulajdonsága. Ehhez csak a megfelelő gyógy- füvek kivonatainak adagolását kell megváltoztatni. r NÓGRÁD — 1984. november 17., szombat
