Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)
1984-11-16 / 269. szám
A mai energiaínséges időkben ahol csak lehet, takarékoskodni kell a* üzemanyaggal. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva a Mátraaljai Állami Gazdaság szakosított sertéstelepén tankolhatnak az erő- és munkagépek, s így nem kell Pásztora bemenniük, ami igen számottevő idő- és energiamegtakarítást eredményez. — Gyurkó — Új szolgáltatás a magánlakást építőknek A TÜZÉP makacskodik Salgótarjánban, a Bizományi Áruház régi épületében, a Rákóczi út 3. szám alatt található az ingatlankezelő vállalat ingatlanközvetítő és lakásgazdálkodási osztálya. Az ablakokban kívülről is jól felismerhető szakkönyvek, tervjavaslatok árulkodnak arról, hogy nemrégiben a városi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján új tevékenységgel bővítették, amúgy is szerteágazó munkájukat. — A megyeszékhelyen magánlakást építeni szándékozóknak szeretnénk rendelkezésre állni. Kezdve az építési telek kiválasztásától, a szükséges engedélyek, iratok beszerzésén keresztül egészen a használatbavételi eljárás V lefolytatásáig — mondja Kiadni Nándor, az osztály fiatal munkatársa, aki egy- személyben afféle információs bank szerepét is betölti, ha családiház-építésről van szó. Nagyon sok helyre juttattak el tájékoztatót, amelyben felsorolják, mi mindent nyújtanak leendő ügyfeleiknek. Így például a műszaki tervellátás, adaptálás, tervezői művezetés, közreműködés a pénzügyi feltételek és kedvezmények megszerzésében, az építőanyag-ellátásban, építőipari gépellátásban. — Milyen telket kínál ezekben a napokban? — A városi tanácstól körülbelül ötven telek tartós használatba adására kaptunk megbízást. Zagyvarónán, Pin-, tér-telepen és Somoskőújfaluban ajánlhatok. Emellett figyelemmel kísérem a napilaphirdetéseket, s persze, én is nyilvántartom. Arra is akad példa: az ingatlant értékesíteni akaró állampolgár egyenesen hozzánk fordul — válaszol az ügyintéző. A magánlakás-építés következő lépcsőfoka a műszaki terv készítése. Manapság nyolcezer forint körül kérnek a tervezők egy egyedi tervért. Viszont, ha valaki az ajánlott tervek tucatjainak valamelyikét választja, harmadából megúszhatja az adaptálással együtt Az osztályon nyilvántartják a tervezői névjegyzékben szereplőket, csak- úgy, mint a kivitelezést vállaló magánkisiparosokat, vállalati gazdasági munkaközösségeket. sőt, még a magánfuvarozókat is. Így egy helyben szinte minden, az építéssel kapcsolatos tudnivalóhoz hozzáiuthat az érdeklődő.- Még az Országos Taka- rékoénztártól is beszereztem az ismertetőt, itt is tájékoztatást tudunk adni, milyen mellékletek kellenek az építési hitel engedélyezéséhez... — Az építőanyag-ellátásban, beszerzésben mire vállalkozhatnak az ismert, korántsem rózsás körülmények között? — Jártam a salgótarjáni TÜZÉP-telepen. A velünk való szerződéskötési javaslatra elutasító választ kaptam, pedig a szándék világos lehetett: ha az építtető úgy kívánja, megkötjük helyette a TÜZÉP-en az anyagbiztosítási szerződést. Igaz, ez sem garancia az anyagellátásra! A TÜZÉP makacs álláspontja más lapra tartozik, az építőanyag-ellátásban szinte kizárólagos szerepet tölt be. Más tehát a tárgyalási alap. Megint más az ingatlankezelő vállalat jószándéka az osztály tevékenységének bővítésével. Hiszen pillanatokon belül kiderül: eljárnak a földhivatalnál, ott a jegyzék arról, hogy milyen gépet, honnan és mennyiért kölcsönözhet az építeni szándékozó. Igyekeznek takarékosságra buzdítani a leendő lakástulajdonost. Például statikai terveket is készítetnek kívánság szerint, aminek betartásával tízezrek spórolhatók meg a kivitelezés során. A készleten ott a szakkönyvek, amelyből gyorsan kiderül, mit és hogyan lehet házilagosan elkészíteni. Persze szakszerűen. — Bízunk abban, hogy a szolgáltatásunk, amelyért csekély díjat számolunk fel, hamarosan noDszerű lesz. s minden családi házat építő nálunk kezdi — jegyzi meg Seres Vladimir, az osztály csoportvezetője. ő egyébként a lakáscseréket, az állami ingatlanok értékesítését fogja össze a kilencfős osztályon. — örvendetes, hogy növekszik az általunk lebonyolított lakáscserék száma. Akik a nagyobb lakás kisebbre, vagy ugyanolyanra szeretnék elcserélni, általában megtalálnak bennünket. Emellett a névjegyzékben szereplő minőségi lakáscserék is hozzánk tartoznak a testületi döntést követőén. A tanácstól a cserékhez havonta kapunk lakásalapot, s előfordul, hogy egyetlen lakással három-négy csere is megoldható — magyarázza a csoportvezető. Kik cserélnek és miért? Elsősorban az idős, egyedül élő emberek szeretnének kisebb lakást, amelyből sajnos, a kívánatosnál kevesebb van. Mások a munkahelyhez, a rokonokhoz szeretnének közelebb kerülni. Az osztály készséggel áll rendelkezésükre, bár sokszor nem egv-két hét múlik el. amíg az ügy végére pont kerül. — Az állami lakások, ingatlanok értékesítését is végezzük. Az arra kijelölt, vagy állampolgári kezdeményezés után engedélyezett vásárlások szintén hozzánk tartoznak — említi Seres Vladimir. A forgalmuk? Jönnek az ügyfelek, hiszen manapság majd minden családban akad lakásügy. \ í'~ M. Sz. Gy. Tartalékaink UófnmriÓ7ntwon közgazdász tanácskozott núrOulSZdZOIVcII nemrégiben Siófokon, a Központi Statisztikai Hivatal meg mások szervezésében. A tartalékok szerepe a hatékonyság növelésében címmel. Egyetemi tanárok, az Országos Tervhivatal, az Ipari Minisztérium, az Állami Fejlesztési Bank, meg más jeles intézmények - vezetői álltak az előadói emelvényre, hogy kifejtsék ezzel kapcsolatos gondolataikat és javaslataikat. Ha azt mondjuk, hogy milliárdos — sőt, a távlatokban: százmilliárdos — összegekben mérhető az ilyen viták tétje, egyik-másik olvasónk netán túlzásra gondol. Pedig szó sincs ilyesmiről. Ez már akkor is kiderül, ha hozzávetőleg leltárt készítünk arról, hogy mit nevezünk napjainkban ki nem használt lehetőségeknek, adottságoknak, vagyis hogy mit értünk az oly sokat emlegetett tartalékok fogalmán? Kezdjük az energiával. Sokak előtt ismert, hogy 1979-ben még 10,7 millió tonna kőolajat használt fel az ország, az utóbbi esztendőkben pedig már csak mintegy 8,5 millió tonnát, jóllehet az 1980—83 közötti négy évben mintegy 5 százalékkal nőtt az ország nemzeti jövedelme. A számok egybevetéséből világosan megállapítható, hogy az egységnyi ipari-mezőgazdasági termék előállításéhoz ma jóval kevesebb olajra, energiára van szükség, mint azelőtt. Ha így folytatódik, közüggyé válik — és kell is, hogy váljék — nálunk az ésszerű, takarékos energiagazdálkodás. Már azért is, mert a nemzetközi összehasonlítási programok egyértelműen kimutatják, hogy még most is vagy 30 százalékkal magasabb a fajlagos energiafelhasználásunk, mint sok nálunk fejlettebb és gazdagabb országé. Ugyanezt mondhatjuk az anyaggazdálkodásról is. Közhelyszámba megy már, hogy gépeink 20—30 százalékkal még ma is súlyosabbak, mint a hasonló rendeltetésű, korszerű, nyugati berendezéseké. Az ilyen túlsúlyos gépeket eladni is bajosabb, mint a könnyebbeket. Senkit sem vigasztalhat az a tudat, hogy néhány esztendeje még többet nyomtak termékeink, vagyis itt is tettünk már egyet és mást. A témával foglalkozó szakemberek egyébként már rég kimutatták, hogy minden százaléknyi anyagmegtakarítás 10 milliárd forint kiadástól mentesíti az országot. Áttérhetünk a készletekre, amely majdnem olyan sokat koptatott fogalommá vált, mint az anyag és energia. Sokak előtt ismert, hogy a legtöbb nyugati gyár néhány napos raktári készlettel dolgozik, nálunk viszont — a hiánycikkek viszonylag magas száma, a szerződéses és szállítási fegyelem lazaságai meg más okok miatt — sok vállalatunk szinte hörcsög módjára halmozza fel raktárterületén az ilyen-olyan alkatrészeket, félkész árut, egyebeket. Emiatt — a KSH kimutatása szerint — 1982 végén 687 milliárd forintot tett ki a népgazdaság készlet- állománya. Összehasonlításul nem árt tudni, hogy ugyanabban az évben 696 milliárd forint volt az ország nemzeti jövedelme, más szavakkal: ma már majdnem annyi ilyenolyan anyag hever raktárainkban, mint amennyi egyévi munkánk haszna. Igaz ugyan, hogy a készletgazdálkodás ésszerűsítésében, korszerűsítésében is elértünk már egyet és mást, de hogy mit jelentene számunkra a készletcsökkentés minden százaléka, az könnyűszerrel kiszámítható. Ezzel csak három területet ragadtunk ki az anyagi tevékenység szférájából. Nem beszéltünk még a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosításáról (vannak országok,' ahol alig marad hulladék, mert szinte mindent újrafelhasználnak), nem tértünk ki arra, hogy drága, sokszor milliós értékű gépeink kevésbé vannak kihasználva az alacsony műszakszám miatt, mint például az NSZK hasonló rendeltetésű berendezései. De a „leltár” érzékeltetéséhez elég lesz talán ennyi isi Az említett leltárhoz tarozik még sok más, tonnában, kilóban és hasonlókban nem mérhető szellemi tevékenység is, mint például az ugyancsak évtizedek óta emlegetett munka- és üzemszervezés. Elképzelhető, hogy ez sem hat az újdonság erejével, dehát a tények azok tények: az Ipari Minisztérium adatai szerint azokban a gyárakban, ahol külföldi üzemszervezőket állítottak be, rövid idő alatt 20—74 százalékkal nőtt a munka termelékenysége. S vannak olyan helyek — ilyen például a vgm-ek világa —, ahol még külföldi szervezőkre sem volt szükség, s mégis ilyen látványosan megugrott a produktum. De még ezzel sem teljes a lista, hiszenl épp a minap szólt arról a televízió képernyőjén az ország egyik legismertebb nagyvállalatának vezérigazgatója, hogy véleménye szerint a szürkeállományban rejlenek á legnagyobb tartalékok. Értve ez alatt, hogy ha a magyar mérnökök és persze munkások érdekeltebbek lesznek abban, hogy újítsanak, feltaláljanak, akkor több olyan találmányt jegyez fel a világ, mint például a Ruibik-kocka vagy a Cavington értágító gyógyszer. Dny még ezzel sem értünk a bizonyos Dűl leltár végére, annyit talán érthetővé válik, hogy a vezető gazdaságpolitikusok miért beszélnek oly gyakran a tartalékok mozgósításának szükségességéről. Aki áttekinti egy kicsit az előbbi listát, az meggyőződhet arról, hogy jövőbeni boldogulásunknak valóban ez a kulcsa. A gazdaság-’ irányítás korszerűsítése is azt célozza, hogy ezeket a ki nem használt lehetőségeket kiaknázzuk végre. Munkák a határban Nem okozott kárt és az időszerű mezőgazdasági munkáikat sem akadályozza a hidegre fordult időjárás. Annak ellenére, hogy a megye egyes területein mínusz 10 fok alá süllyedt a hőmérő higianyszá- la, jól halad a cukorrépa szedése és a kukorica betakarítása. Mindkét munkával a jövő héten végeznek a nagy- üzeméklben, viszont mélyszán- baniivaló még 8—10 ezer hektár aíkad. Igaz ez a fontos ta- lajmunka az utóbbi napokban felgyorsult, mert a betakarítás befejeztével mind több nagy teljesítményű erőgép szabadul föl. Egyenletesebb mlinkelés védőruházati ellátás Az utóbbi időben egyenletesebbé vált a munka- illetőleg a védőruházati ellátás. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat — 14 alapanyag-gyártó és konfekcionáló vállalattal és szövetkezettel közösen — EGROTEX Védő- ruházati Gazdasági Társaságot hozott létre, amely felmérve az igényeket, a lehető leggyorsabban rátér az eddig gyakran hiányzó védőruhák gyártására és forgalmazására. A gazdasági társaság tevékenysége máris enyhítette a láng-, olaj- és saválló védőruhák hiányát. A kedvező tapasztalatok alapján még az idén hat vállalat. illetőleg szövetkezet részvételével újabb gazdasági társaságot létesítenek. ERGOSZTRON néven, amely az élelmiszeripari, a kereskedelmi és a vendégig- tóipari dolgozóknak kínál praktikus és esztétikus munkaruháikat. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat mintegy 80 vállalattal, illetőleg szövetkezettel működik együtt annak érdekében, hogy a mumíka- és védőruházat megfeleljen a speciális igényeknek: ne csak védelmet nyújtson, hanem igazodjék a technikai, technológiai követelményekhez, s egyben segítse használója jobb közérzetét is. Új szolgáltatásiként a kereskedelmi vállalat bevezette azt a lehetőséget, hogy a dolgozók utalvány alapján fhunka- ruhájukiat személyesen választhatják ki tizenhárom saját és tizenhét más kereskedelmi vállalattal közös üzletben. fgv lényegesen csökkent a korábban gyakori kifogás a nem megfelelő méret miatt, öt fővárosi nagyvállalatnál úgynevezett rak tárüzletet is létesített, ahol szintén személyesen választhatják ki a dolgozók a nekik megfelelő munka-, illetve védőöltözéket. Ez a módszer egyben aura is alkalmas, hogy a kereskedelmi vállalat közvetlenül megismerje a fogyasztók igényeit. A kölcsönös érdekeltség alapján működő ralkitárüzletek hálózatát jövőre vidéken is elterjeszti a vállalat. A Munkaruházati Kereskedelmi Vállalat új szolgáltatásként bevezette nvunkaruha- szerviz-szolgálatát, amely visszavásárolja a vállalatoktól az elfekvő, de fel nem használt munka-, illetve vé- dőöltözékeket, és segítséget nyújt a készlet felfrissítéséhez. Így a vállalatok a számukra legmegfelelőbb * ruházathoz jutnak, a kereskedelmi vállalat pedig másutt értékesítheti a minőségi követelményeket kielégítő öltözékeket _ rr z u r o Pásztó és vonzáskörzetének ötezer tanulója vesz részt kötelezően — évente egyszer — fogászati szűrő- és kezelési vizsgálaton. A fogászati hónap keretében a fogorvosok a Kun Béla Általános Iskolával közösen felvilágosító előadásokat, vetélkedőt és raJakiállítást rendeznek. X
