Nógrád. 1984. november (40. évfolyam. 257-281. szám)

1984-11-16 / 269. szám

PftMJEGYZET Ritter Aladár: // Láttam az új világ születését"Egy riporter emlékeiből (4.) A november 7-i magyar lapok is hírül adták, hogy a NOSZF 67. évfordulójának előestéjén Moszkvában köz­zétették az Állami-díj idei kitüntetettjeinek névsorát. Ebből megtudhattuk, hogy olyan neves művészek is ré­szesültek a magas elismerés­ben, mint Jevgenyij Jevtu­senko, aki a „Mama és a neutronbomba” című verses elbeszéléséért kapta meg a dijat és Szergej Bondarcsuk, akit a „Vörös harangok” cí­mű alkotásáért jutalmaztak e kitüntetéssel. Szerencsés egybeesés, hogy Bondarcsuk filmjét — a szovjet filmek fesztiváljának keretében — épp ezekben a napokban játezák a magyar mozik, „Láttam az új világ születését” címmel. (A „Vörös harangok” első két részét már év elején láthattuk „Mexikó lángokban” címmel.) Hogy hazánkban hányán fogják megtekinteni az Álla­mi-díjas produkciót, azt még korai volna megjósolni, jó­magam mindenesetre mint­egy harmincfős középisko­lás tanulócsoport társaságá­ban néztem végig a salgótar­jáni November 7. Filmszín­házban, ahol — a hivatalos programban — három egy­mást követő napon mutatták be a filmet egy-egy előadás­ban, hasonló érdeklődés mel­lett. .. Persze nem ez az egyetlen kitüntetett film, amit a kö­zönség nem tűntet ki érdek­lődésével. Példának okáért Warren Beatty „Reds” (Vö­rösök) című filmje sem ara­tott várt közönségsikert, da­cára annak, hogy 1981-ben ennek a produkciónak a ren­dezője is díjat. kapott, ha (nem is államit, de Osoart, miként a film operatőre és egyik epizodistája. Igaz, ná­lunk ezt a filmet eleddig csak szűk körben mutatták be... Pedig a két film ösz- szevetése igencsak helyénva­ló, tekintve, hogy Warren Beatty kétrészes filmje ugyan­azt a témát dolgozza fel. mint Bondarcsuk, nevezetesen; John Reed amerikai újság­író életét és munkásságát. Bár az amerikai produkció forgatásához előbb kezdtek hozzá, Bondarcsuk ezúttal gyorsabb volt, mint annak­idején, amikor — mintegy „vitatkozva” King Vidor két­részes amerikai feldolgozásá­val — több év késéssel vitte filmszalagra (négy részben) a Háború és békét. (Az ame­rikaiakkal való nemes ver­sengésnek egyébként régi tra­díciói vannak a szovjet film­művészetben. Ismeretes, hogy a méltán világhírű „Sivatagi tizenhármak” elkészítésére maga Sztálin inspirálta Mi­hail Romm rendezőt, megiri­gyelvén egy amerikai wes­tern sikerét. De hozhatnánk példát a közelmúltból is, ami­Egy zsebtolvajiskola növendékei kor a „Halál 50 órája” című kétrészes amerikai háborús filmre, a „Felszabadítás” cí­mű ötrészes monstre alkotás­sal „válaszolt” Jurij Ozerov, aki ezért a teljesítményééért mellesleg ugyancsak magas állami elismerésben részesült.) Ami a „Vörös harangok”- at illeti, megfelelő, válasz az amerikai kihívásra. Művészi­leg éppoly elhibázott, mint Warren Beatty filmje, csak persze hosszabb... A hibaforrás mindkét film esetében az aránytévesztés. Míg Warren Beattyt joggal érheti vád, hogy csak vázlat­ként kezeli az alapanyagot, és túlságosan is John Reed — kétségkívül érdekes — szemé­lyiségére, jellemfejlődésére koncentrál, addig Bondarcsuk épp ellenkezőleg. Nála a tör­ténelmi események, a politi­kum kerül előtérbe, és bár­mennyire igyekszik John Reed szemén keresztül láttatni az eseményeket, filmje nem több, mint az alapanyag, azaz; a történelmi események kró­nikája. Ezt a krónikát azon­ban nem sikerül művészi pi- edesztáh'a emelnie. Hogy érthetőbb legyen a dolog, néhány mondatban vá­zolnunk kell John Reed pá­lyafutását. Az 1887-ben szü­letett amerikai újságíró egye­temi tanulmányai végeztével egy baloldali lap tudósítója­ként részt vett a mexikói for­radalomban. Itt szerzett él­ményeit írta meg „Fegyvert ragadott Mexikó” című ri­portkönyvében, (magyarul; „Viva Villa” címmel olvas­ható), ami viszont neki szer­zett hírnevet. John Reed azonban nem sokáig pihent babérjain, csakhamar Orosz­országba utazott, ahol szem­tanúként élte át az októberi forradalom eseményeit, az új világ születését. A sorsfordu­lóról írt krónikája, a „Tíz nap, amely megrengette a vi­lágot” túlszárnyalta előző ri­portkönyvének sikerét is. E könyvhöz egyébként Lenin írt előszót, akivel épp úgy közeli barátságban volt. mint Trockijjal. A forradalom győzelme után hazatért az ,USA-ba, és részt vett az amerikai kommunista párt megszervezésében, majd is­mét Szovjet-Oroszországba utazott, ahol 1920 októberé­ben — tífuszban — elhunyt. Hamvait a Kreml falába he­lyezték el. A „Vörös harangok” első két része — a „Mexikó lán­gokban” — értelemszerűen Reed mexikói riportkönyve nyomán készült, míg a „Lát­tam az új világ születését” című részek forgatókönyve Reed főműve alapján. (Meg­jegyzendő, hogy a „Láttam az új világ születését” címmel a Szovjetunióban kiadtak egy angol nyelvű Reed-kötetet is, amelyben a mexikói és szov­jet-orosz forradalomról írt krónikájának részletei egy­aránt helyet kaplak.) Amikor aaA. -írjuk- hogy Bondarcsuk . ajlyotás.a nem több a Reed-féíe ' krónika íilmszalagra rekonstruálásá­nál. egyúttal elismerjük a vállalkozás dicséretes szán­dékát. Történelmi témák fel­dolgozásánál ugyanis hajla­mosak a rendezők arra, hogy heroizálják. vagy épp ellen­kezőleg, deheroizálják a tör­ténelmi eseményeket. Mind­jük, szovjet filmekben ez utóbbira nemigen találunk példát, ám annál többet a patetikus megfogalmazásra. Nos. Bondarcsuk ezúttal érez­hetően törekedett a visszafo­gottságra. .. Hogy ennek a szándéknak nem mindig sikerült megfe­lelnie? Ezen aligha csodál­kozhatunk. Hiszen Bondar­csuk mégis csak szovjet filmrendező és nem amerikai újságíró. Meg aztán az a bi zonyos tíz nap mégis csak „megrengette a világot”. Pintér Károly A Nemzeti Kaszinóba köny- nyebb volt bejutni, mint _ a régi pesti alvilágba. A főúri kaszinó tagságához elég volt egy őrgróf és egy herceg, mint ajánló. Az alvilágban a jassznyelv ismeretén kívül a néhány „nehéz fiú”, azaz leg­alábbis fegyházviselt alak, lehetett ajánló. Öklös Laci be­törő és Dagi Pepi feasszafúró vállalt kezességet megbízha­tóságomért, amikor a Conti utcai kocsmában összejöttem az alvilág néhány jelentős személyiségével. A pipás gróf­nak nevezett Károlyi Gyula, majd a törpe Napóleonként ismert Gömbös Gyula minisz- terelnököslködött akkor, ami­kor cikksorozatot írtam a pesti alvilágról. Ebből talló­zunk. Mutassuk be Megyvegy Vi­lit, a kasszafúrók királyát. Nincs olyaú páncélszekrény­ajtó, amelyet speciális fúrói­val és kulcsaival ne nyitott volna ki. Egyik nagybank Wert helm szekrényét csak három kulccsal lehetett nyit­ni. Igen ám, de az egyik „kul­csos” igazgató Bécsbe re­pült. .. Azonnal szükség volt b i zon yos rész vén ykö legek re, meg valutáikra. A rendőrség­től kérték segítséget. Megy­vegy Vili éppen szabadlábon járt. Detektív kérte. hogy nyissa fel a kasszát. Vili min­denkit kiküldött a páncélte­remből, — mert szakmai tit­kát nem kívánta elárulni — és tíz perc múlva jelentette: „nyitva van!” Vili, a szakma művésze, persze igen szép jutáimat ka­pott. Az alvilág nem volt szer­vezett. de szakosodott. Fő- szakmák argotban és magya­rul: fieppnis — okmányha­misító, erdőző — saóhámos, blattos — okos zsugás — ha­miskártyás, bugázó — cupfer — zsebtolvaj, falazó — a be­törő vigyázó ja,.. Az alvilág nyelvén: a le­ány — cinka, a férfi — ma- nus, a ruha — salnl. a cipő topogó, a kalap — bré, a to- ioncház — jergli, a rendőr — hé, a detektív — hekus és fő­kapitányság — óberihé... A pitinek nevezett kisstílű szélhámostól — a hatszabás villában élő nemzetközi ha­miskártyásig mindenféle „brátkám” akadt. A sok zseb- öblítő közül is Laji bácsi a legnevezetesebb, több okból is. Például 25 éves működése során csak egyszer bukott le — és ő volt a pesti zsebtol- vajisikola igazgatója. Annak idején ..Zsebtolvaj iskola a Nagykörúton” címmel írtam riportot a Mester tanodájáról. Valójában a Salétrom utcá­ban székelt ez az akadémia. Tulajdoniképpen Laji direktor úr adta az ötletet, hogy be- álljaik növendékei sorába: — Szép hosszú a kezed és elég intelligensnek is látszol. Jó cupfert nevelnék belőled. „Ez aztán a riport!” — gon­doltam és ráálltam... Pár nap múlva kezdődött a tanfo­lyam. Hatan jelentünk meg az első előadáson. Szinte hi­hetetlen, hogy mennyi a tan­tárgy: kéztorna, ujjnyújtás, kézápolás, öltözködés, ember- ismeret, és persze a zsebtol­vajlás elmélete, valamint gya­korlata. Tanulótársaim közül főképp Háromszemű Icára emléke­zem. Nevét onnan nyerte, hogy monoklit viselt. Kevés olyan sudár termetű, szőke ha­jú. gyönyörű leány mászkált akkortájt Pesten, mint Ica. .. Hosszú lenne részletesebben elmondani a furcsa is-i óráit, így csak a fontosabbakról be­széljünk. — Az igazi zsebesnék — okított mesterünk — egyfor­ma hosszúságú a jobb kéz mu­tató- és középső ujja. Két uj­jad kell kiemelni a pénztár­cát, és egyebet. Az egyik gyakorlat ígv ala­kult: lapos, keskeny üvegpo­hárban elhelyezett pénztárcát úgy kellett kiemelni, hogy a pohár fel ne dőljön, vagy meg ne moccanjon. A tante­rembe később olyan bábu ke­rült, amelven a szabók a ru­hát próbálják. A bábura fér­fizakót húztak, amellynélk al­jára sok éleshanigú csengőt varrtak. Ügy kellett kímélni a briftiasmiit. hogy ne szólal­janak meg a csengők. Később már borotva pen gékiked szegé­lyezett zsebből kellett kihúzni a pénztárcát. Eleinte össze­vágta két Ujjúnkat a borot­vapenge, dehát: minden kez­det nehéz. Mesterünk többször megintett, mert ügyetlennek tartott. A tanfolyam negyedik he­tében már valódi helyszíne­ken gyakoroltak a hallgatók. Pályaudvarokon, villamoson, buszon. Professzor urunk szemlélőként jelent meg, a hallgató „dolgozott”. Kisze­melte az áldozatot. A tanul­tak szerint helyezkedett el mellette és — miután kitapo­gatta helyét, — kiemelte a tárcát. Párosban úgy dolgoz­tak, hogy az egyik kilopta a tárcát és átadta a segítőnek, aki a következő állomáson le­szállt. „A páros azért jobb — tanította mesterünk —, mert ha az áldozat azonnal észre­veszi a lopást, és tényleg a cupfert gyanúsítja, akkor már a társánál van a zsákmány — és hiába jön a rendőr...” A segítőt egyébként szaknyel­ven abnéhmermek nevezték. Az elővizsga idején, amikor a villamoson kellett megmutat­ni, hogy mit tudunk és ho­gyan dolgozunk, Laji bácsi el tá vol ított i ntézményéből. — Tehetségtelen vagy! Az első kísérletnél elkapnak — hangzott véleménye. így hát megbuktam, de azért figyelemmel kísértem az isi további sorsát. Melléktan- tárgvként a zsehnjetszést is tanulták növendéktársaim. Egy elzüllött olasz gróf, aki­nek a huszas évek elején ha­sonló iskolája volt Budán, csak zsebmetszést tanított. A bugás különleges, borotvaéllel felszerelt gyűrűvel dolgozik. A zseb alján „vonalat húz” és kezébe csúszik a pénztár­ca. Pesten nem lett népszerű a zsebmetszés, mert a briftas- ni nem egyszer megakadt — és a cupfer bajba jutott. Pár évveil a zsebtolvajis­kolában történt dicstelen tá­vozásom után, Párizsiban vé­letlenül találkoztam Három- szemű Icával. Szebb volt mint valaha. Férje angol zsebtol­vaj, akivel duóban dolgoz­taik. ., Bemutató színház Egerben Döntött az ismét önállósult egri Gárdonyi Géza Színház szervezeti formájáról, műkö­désének alapelveiről a Heves megyei Tanács. A színházat, illetve társulatát 1966-ban összevonták a miskolci Nem­zeti Színházzal. Ez az együtt­működés azonban nem váltot­ta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Az egri színház, amelynek épületét az utóbbi két évben restaurálták, új utakat keresett azzal a céllal, hogy az eddiginél hatéko­nyabban, valóban közmegelé­gedésre tudja betölteni Thá­lia Heves megyei otthoná­nak szerepét. A tanács döntése szerint a Gárdonyi Géza Színház a jövőben — 1985. január 1- től — társulat nélküli, úgy­nevezett befogadó színház­ként működik, önálló báb­színházi tagozat lesz és a kötelékébe tartozik majd az Agria Játékszín is. Műsorpo­litikájában messzemenően ér­vényesíti azt, hogy Eger az ország egyik legnagyobb di­ákvárosa. Állandó vidéki színpadot biztosít majd az egri színház a fővárosiak közül a Katona József Színháznak, a vidéki­ek közül pedig a miskolci­nak, a szolnokinak, a debre­ceninek, a kecskemétinek és a kaposvárinak. A műsort, mintegy 40 százalékos arány­ban, más színházak művészei­nek esetenkénti szerződteté­sével, saját produkciókkal töltik ki. Az utóbbival egy sajátos, önálló színházi alko­tóműhely kereteit akarják megteremteni. A színház művészeti veze­tésével Szikora János rende­zőt bízták meg. Mm műsor KOSSUTH RADIO: l.2fs Eladott gyár. Vicsek Fe­renc riportja 8.50: Két szvit 0.33: írül, pirul a sült alma 0.53: Lottósorsolás! 30.05: Ágota kisasszony J0.ll: Magyar művészek operett­felvételeiből 10.59: Lottóeredmények 11.00: ..Kell a jó könyv** 11.51: Glinka: Keringőfantázia 12.30: Ki nyer ma? — Sopronban 12.45: Fülep Lajos: A magyarság pusztulása 12.55: Kedves lemezeim 13.51: A lipcsei rádió énekkara énekel 14.10: A magyar népdal hete. V/4. rész 14.29: Rahmaninov: II. zongora- verseny 15.00: Erről beszéltünk 15.30: Hétszlnvirág 16.05: Százszorszép Színház 17.04: Kossuth-díj korhű keret­ben. Major Tamás. II. rész 17.29: Régi híres énekesek műso­rából 17.51: Évszázadok mesterművei 18.15: Hol volt. hol nem volt.»« 19.15: Húszas stúdió 20.15: Zenekari operarészletek 20.39: A magyar népdal hete 21.30: Földközelben 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Eszmék faggatása 23.00: Lemezmúzeum 23.24: Mozart: Klarinétötö« 0.10: Madrigálok PETŐFI RADIO] 8.05: Operettrészletek 8.50: Tíz pero külpolitika 9.05: Napközben 9.53: Lottósorsolás! 10.45: Láttuk-hallottuk lt.25: Tntermikrofon 12.10: A Halié zenekar két Suppé- nyitányt Játszik 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophúllám 14.00: Péntektől péntekig 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.35: A magyar népdal hete 20.35: Zerkovitz-melódiák 21.05: Senki többet? Harmadszor! 22.20: Magnóról magnóra 23.20: A mai dzsessz 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STCDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon (A tarta­lomból: Tanácsok autósoknak — A téli felkészülésről. — Tetőtől talpig: mit kínálnak a Skala Áruházak. — Egészségügyi szol­gálat. Beszélgetés dr. Pénzes Gé­za főorvossv.1. — *co?rsmok a hétvégére.) Szerkesztő: Jakab Mária 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- é3 mű- sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: lévétorna (ism.) 8.10: Iskoláiévá 8.30: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 3—4. oszt.) 9.00: Kémia (középisk. I. oszt.) 9.05: Földrajz (ált. isk. 6. oszt.) 9.15: Német nyelv 9.35: A vidapintyek titka 10.20: Játékos időtöltések 10.50: Képújság 14.30: fskolatévé 14.50: Ha a világ rigó lenne. 1 15.15: Játék műalkotásokkal 15.35: Mi és a komputer 16.10: Hírek 16.15: Égi postások, VI/5. rész 17.10: Képújság 17.15: Pannon krónika 17.45: Szövetkezetek tájékoztatója 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Zenés Tv-színház 21.10: Nézze meg az ember (reklám) 21.25: A fele sem igaz! 22.00: „Népek kiáltják sorsodat, szabadság” 23.35: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 18.15: Képújság 18.20: Don Quijote 18.45: Az állatok nyomában 19.00: Vén csont 19.30: A francia csipke 20.00: Gondolkodó 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Ritmikus sporlgimnaszti- ka, EB. 22.05: Budapest kertjében 22.45: Képújság BESZTFRCEB ANY A: 19.30: Tv-híradó 20.00: A TASZSZ-hírügynökséget felhatalmazták a következő nyilatakozat közzétételére. 21.03: Hat dobás a kalapba. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Társastáncverseny 1984. 0.10: Hírek í. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Ritmikus sportgimnasztika EB 21.30: Időszerű események SK.W: Életút, lydátáfc. 1, géa MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: A vadon szava. Színes, szinkronizált an­gol kalandfilm. Iskolamozi: Ba­rátom, az esernyő. — Balassa­gyarmati Madách: 2-t6l. Há­romnegyed 6 és 8-tól: Harctéri regény. (14) Színes szovjet film. — Pásztói Mátra: Nehéz fiúk. Színes szovjet film. — Szécsénvi Rákóczi: Vassza. I—II. (14) Szí­nes szovjet film. — Rétság: Könnyű testi sértés. (14) Színes magyar film. — Érsek vácikért; A profi. (16) Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. — Nagy- lóc: A Jedi visszatér. Színes amerikai fantasztikus kaland­film. 4 NQGRAD - 1984. november 16., péntek 20.00: Zenés Tv-színház. Róka fogta csuk« r í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents