Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-12 / 240. szám

I^yn* a f»^z?rei*?f!iß! Béwmíkw €§ettdliáb©rífcás m dáridé A Salgótarjáni városi Ta­nács rendelete a lakóépüle­tek, ingatlanok házirendjéről lassan két éve hatályba lé­pett már. Az abban foglal­lak következetes végrehajtá­sa érdekében a tanácsi szak- igazgatási szervek kellő szi­gorral járnak el. Az alábbi­akban a házirend néhány olyan rendelkezését említjük meg, amelynek megszegése miatt szabályértési eljárás in­ch tható, és a rendelkezést megszegők 3000 forintig ter­jedő pénzbírsággal sújthatok. A tanácsrendelet hatálya Sal­gótarján igazgatási terülétén kiterjed — tulajdoni formá­tól függetlenül! — minden la­zavaró, akár a lakáson be­lül, akár a lakáson kívül, de az épületen belül zajt okozó tevékenységtől. Például sza­bálysértésnek minősül a zajos éneklés és kiabálás, botrányt okozó ittasság, nagy hangerő­vel történő rádió-, televízió-, lemezjátszó- és magnetofon­hallgatás. A „csendháborítás” említett esetei nincsenek nap­szakhoz kötve: elkövetése nappal is, éjjel is a rende­letbe ütközik. E körben a zajt okozó háztartási gépek, munkaeszközök használatát köti időhöz a rendelet: pél­dául a zajt okozó padlókefé- lőt, porszívót, mosógépet, centrifugát, egyebeket csak kő — és vegyes rendeltetésű 7—20 óra között szabad hasz- épületre, beépítetlen ingat- nálni. lanra, valamint minden sze­mélyre, aki állandó vagy ide­iglenes jelleggel az épületben, illetve az ingatlanon kodik. Az együttélés szabályai kő­iül elsőként említhető, hogy minden lakó köteles tartőz­Az ingatlan tisztán tartási kötelezettségei közül fontos szabály, hogy a tulajdonos tartóz- vagy az általa megbízott sze­mély illetve szerv köteles gondoskodni a téli időszak­ban' a közterülettől az épü­letig húzódó utak. járdák, lépcsők hótalanításáról, jég­kodni a többiek nyugalmát telenítéséről. A lakóházak közös használatra szolgáló helyiségeire két magatartási szabályt is előír a tanácsren­delet, miszerint a lakásokból errefelé szellőztetni tilos, to­vábbá — kapualjban, lép­csőn, lépcsőházi pihenőben — szeszes italt fogyasztani tilos. Az esztétikus városképet pedig a következő két ren­delkezés hivatott biztosítani. Ezek szerint: erkélyen, te­raszon, loggián, udvarban, va­lamint kertben csak a város­képet nem rontó és közízlést nem sértő bútorok, díszek helyezhetők el. Ruhaneműt kiteríteni erkélyen, teraszon, loggián csak korlátmagasságig szabad. A házirend megsértése mi­att az elmúlt fél évben csu­pán néhány szabálysértési el­járás indult, főleg rendőrsé­gi feljelentés alapján. A kö­zeljövőben azonban egyes rendelkezésekben foglaltak betartására a városi tanács szakigazgatási szerve fokozott figyelmet fordít. Hz udvaron hiába momlooatluh.. Kinek kell a fórum? — Fiúk, aztán ott legyetek két órakor a parlamenten! — Oké, főnök! Csak addig még kimegyünk a városba, megiszunk valamit, aztán jö­vünk. A fiúk kimentek a ba. Megittak valamit, nem jöttek vissza. varos­Aztán Nem volt jó uborkaszezon A Salgótarján és Vidéke Mindezek ellenére a sző- többen jelezték, hogy nem Afész igazgatósága megtár- vetkezet a lakosság burgo- kívánnak a szövetkezettől gyaita a szövetkezet burgo- nya-, zöldség-gyümölcs ellá- burgonyát, zöldség-gyümölcsöt nya-, zöldség-gyümölcs ellá- tását megfelelően biztosította vásárolni, fásának helyzetét, valamint a az év eddig eltelt időszaká­téli tárolásra való felkészü- ban. Augusztus végéig bur­lést. gonyából 801 tonna került A Salgótarján és Vidéke felvásárlásra, melyből 225 Afész szerepe a város és a tonna a szövetkezet saját megye lakosságának burgo- bolthálózatába került. Zöld- vállal amelyek konkrét nya-, zöldség-gyümölcs ellá- ségből 1100 tonna felvásárlás- ’ fásában 1984-ben — a ZÖL- bői 234 tonna, gyümölcsből DÉRT Vállalat tevékenységé- 462 tonna felvásárlásból 93 nek részbeni átvállalásával — tonna került a saját bolthá- jelentősen növekedett. A sző- lózatba. vetkezet már 1983 őszén meg- a kedvezőtlen időjárás kü­ké zdte felkészülését a téli tá- ionosén az uborkaXelvásár- ben szorgalmazták^ hogy a Tolásra. A salgótarjáni^ tele- Jásra volt rossz hatással. A burgonya-, zöldség-gyümölcs pen 25 tonna burgonyát, 300 tervezett 1300 tonna uborkából ellátást elsősorban a saját tonna zöldséget^ és 70 tonna csak 400 tonnát sikerült fel- bolthálózatban kell biztosíta- almát tárolt, míg 100 tonna vásárolni. Ennek követkéz- ni, továbbá azoknak a válla- zöldséget és 150 tonna almát ménye, hogy a 300 tonnás latoknak, amelyek a szövet­egyéb helyeken tároltatott, exportterv csak 135 tonnában kezettel megáliapodást köt- Mivel a ZÖLDÉRT korszerű lett teljesítve, tőkésexportra, nek burgonyatárolója az átszer- . „övefckezethen már mes- „ .. . vezés során a szécsényi áfész- Vozanaatc a tón tárr,iá=r= A sz°vet’kezet salgotarjam hez került, így vele kötött £felkészülésAzelképzelés telep<í igyekszik rugalmasan megállapodást 700 tonna búr- ° i megoldani a burgonya, zold­gonya tárolására, hogy a la- hte7 ^ tn se*?-gyümö!cs felvásárlását és kossáei igényeket ki tudia 400 tonna zöldségét es 150 értékesítését. Ez a szándéka kossagi lgenye K1 ,,,, ,ja tonna álmát tarol a szövet- a megalakult 24 fős elegiitem. A burgonyaellatas- , t iát g bértárolás telePen megalakult 34 fos ban sajátos helyzet alakult £plán Ja’ tárolt készletből r>z0cia]ista bngadnakis. A ki A szövetkezet által tárolt a.aPlan- A tarolt KeszietDox brigád a felszabadulási es ki. a szövetkezet aitai tarolt kivanja ellátni a szövetkezet tonere«nisi mnnbvwwnv­burgonyanak a felmeres alap- iát bolthálózatát valamint kongressfusl munkaveiseny dán elegendőnek kellett volna f NÓE, ád megyei ^ Vendé^ám ben lgyeksz”k eleget tenni a lenni június végéig a lakos- yáííafat és TkísteJnyelIfész Jakossági _ igények mind jobb igénvek kielégítéséhez V?í. , es,a *vl^er<enyei “lesz kielegitesenek. szem előtt igények kieleg.tesehez. eddlg bejel tett igényeit. _ A tartv= a gazdálkodás haté­A szövetkezet a téli táro­lásra a konkrét igények alap­ján készül fel. Ellátási fele­lősséget csak saját boltháló zatában és azon szerveknél igé­nyüket bejelentették. A téli tárolás nagy kockázattal jár, s a szövetkezet szeretné el­kerülni a súlyos tárolási veszteségeket. A szövetkezet igazgatóságának tagjaiból töb sági Amíg az üzemi konyhák, a lakosság, valamint az egyéb kiskereskedők és kistermelők által tárolt burgonyakészle­tek el nem fogytak, addig a burgonya fogyasztása meg­egyezett a korábbi évek ha­sonló időszakaival. Áprilistól viszont már egyre növekvő megrendelések érkeztek a szö­vetkezet salgótarjáni telepére és ennek következeiében a tárolt burgonya úgy elfogyott, hogy május közepétől már csak a saját bolthálózat igé­nyét tudta kielégíteni. Ez bi­zonyos feszültséget jelentett az ellátásban, de az újburgo­nya korai megjelenésével a burgonyahiány mérséklődött. Az alapellátást hagymából, gyökérből, sárgarépából, fe­jes káposztából, almából, za­vartalanul biztosítani tudta a szövetkezet. A primőr- és nyári időszakban igen bonyo­lult volt a lakossági igények elvárt szinten történő kielé­gítése. A tavasz és a nyár hű­vös és csapadékszegény idő­járása következtében vala­mennyi zöldség és gyümölcs érése késedelemben volt, de a termett mennyiségek is jó­val a korábbi szintek alatt maradtak. A termékek minő­sege is sok kívánnivalót ha­gyott maga után. Mindehhez hozzájárult még a zöldség- gyümölcs forgalmazásban or­szágosan kialakult helyzet, mely során a lánckereskede­lem sokszor eltüntette, majd az árakat jelentősen megemel­ve piacra dobta a terméke­ket Emiatt sokszor zavarok jelentkeztek az ellátásban. A termékek az előző évhez vi­szonyítva jelentősen megdrá­gultak és előfordult az is, hogy bizonyos termékeket csak kis mennyiségben si­került beszerezni. nagyfogyasztóknak már jú- konyságának javítását. musban kiküldte a szövetke­zet a felmérő leveleket, de Dudás Pál Ugyanakkor volt néhány Oravecz Attila a szakmun-' foghíja ennek a beszámoló- kástanulók közös gondját nak. Nem értékelte átfogóan tette szóvá: legyen egy tan­a legutóbbi parlamenten ei- műhelyük, s időben kapják hangzott javaslatok, fölveté- meg az ösztöndíját. Ettől ko­sek sorsát. Kissé hosszan molyabb problémák is van­foglalkozott a KISZ munká- nak, egészítette ki az egyik jával, jóllehet a gazdasági nemrég végzett szakmunkás­vezetés szempontjából csu- tanuló: nem sajátíthatják el pén az érdekvédelmi és-kép- a szakma alapjait megfelelő­viseleti jogosítványok gyakor- en a diákok, mert nincsenek sk lásáról kell szólni; ugyanakkor meg ehhez a szükséges sze­jóval részletesebb tájékozta- rnélyi és tárgyi feltételek.’ Éppen csak határozatképes tás szükségeltetett volna a Például, az egyik szakokta- volt a PENOMAH balassa- pénz tételes fölhasználásáról, tótól valóssággal rettegnek a gyarmati gyárának ifjúsági Persze, mindezek lényegében tanulók... parlamentje. Ha nincs ott az nem csorbították az alapos Innentől már inkább egy a tizenhét szakmunkástanuló, és tartalmas beszámolót, s panaszfórumra hasonlított a s a számláló nem túlzottan a hozzászólások során végül parlamenti tanácskozás. Bí- jóindulatú, akkor mehetné- is szóba kerültek az említett rálait érte az üzemi demokrá-’ nek újra a meghívók. Habár, dolgok. ciát, a munkafegyelmet. Az­mi a garancia arra. ha nem tán a vezetői oldalról hang­pénteken délután két órára sfc zott el az a példa, hogy az hívták volna össze a fórumot, egyik esztergályosnak a mi­nkkor többen eljönnek? Las- Nyolcán kértek szót, s va- nap fél kettőkor szóltak, vé- san általános gyakorlattá vá- lamennyiük mondandójából gézzé el azt a tízperces mun- lik, hogy hétfőn még, pén te- kiérződött: feszültségekkel kát, belefér még a munka­kén, már nem dolgoznak — terhes ez a munkahely. Ám időbe bőven, mire az illető finoman szólva — teljes erő- ezek a feszültségek részint a felháborodottan utasította bedobással a munkahelyeken, rendszeres, s pontos informá- vissza a kérést. Így aztán valóban nem sok lódással, tájékoztatással, ré- Lehetne folytatni a példá­iéval kecsegteti a szervező- szint, pedig a szükséges gaz- kát, hiszen végül is igazi két egy-egy péntek délutáni dasági, politikai, szervezési parlamenti fórum kereke- rendezvény. De azért ne ken- teendőkkel feloldhatók, avagy dett, kötetlenül, szabadon és jün-k mindent erre! csillapíthatok. őszintén mondta ki-ki a gond­Már az első hozzászóló,' a ját-baját. Még javaslatok is ^ helyi KISZ-titkár megadta elhangzottak, hogyan kellene az alaphangot: jobban csinálni. Dicse István igazgató két — Nem igaz, hogy ennyire héttel korábban kiküldte az passzívak lennének az itte- Jfí intézkedési tervet. Azt a ja- ni fiatalok — mondta —, vaslatot, amely az elkövet- hogy ne érdekelné őket, mit Csupán egyetlen szépség- kező három év ifjúságpoliti- tesznek az érdekükben a hibája volt az egésznek: ép­kai feladatait körvonalazta, gyár vezetői! És, ha itt nem pen azok hiányoztak, akiknek A mintegy félórás beszámo- te<sszük szóvá, az udvaron leginkább szóltak ezek a ló korrekt hangvételű, tárgyi- már hiába mondogatjuk! példák. Valaki említette is, lagos volt. Nem hallgatta el Tény: nem ennyire passzí- szinte mindig ugyanazokkal a gondokat, azt, hogy nem vak ezek a fiatalok, hiszen az arcokkal találkozni a ren- tudják kellően megfizetni a számos szakmai versenyen, dezvényeken. Érdekes módon dolgozókat; baj van a mun- politikai, kulturális rendezvé- ők azok, akik „törik magu- kafegyelemmel, sokan még nyen, társadalmi megmozdu- kát”, időt, energiát áldoznak,’ „trombitának” nézik a tár- láson ott vannak, vállaikoz- hogy javuljon a dolgozók köz- sadalmi tulajdont..., de szólt nak, dolgoznak. De nézzük érzete, helyzete, az eredményekről is. tovább a hozzászólásokat! Tanka 'László * Tovább kell fejlesztenünk kapcsolatainkat A finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter tájékoztatója Befejezve magyarországi Iá- lói Agrártudományi Egyete- togatását a Hilton Szálló Má- men, és az egyetem nagygom- tyás-termében sajtótájékozta- bosii tehenészetében; a kere­tót tatott Toivo Juhani Ylä- pestarcsai Szilasmenti Terme- järvi, a Finn Köztársaság lőszövetkezetben; megtekintet- mezőgaadasági és erdészeti te a Budapesti Tejipari Vál- miniszitere. Hazánkban tett, több napos munkalátogatása során a miniszter — amint elmondotta — járt a Gödöl­.lúliustól gyártják a Juior gyermekbútort az Ipoly Bútorgyár szécsényi asztalosüzcmé- ben, A tízféle szekrényből és egyszemélyes heverőbői az idén négymillió forint értékben szállítanak a Budapesti Bútorkereskedelmi Vállalatnak. — Bencze — lalat egyik üzemét, s tanul­mányozta Szekszárdon a ma­gyar szőlőtermesztési és bort tárolási technológiát. A mi­nisztert látogatása során fo­gadta Marjai József minisz­terelnök-helyettes, Veres Pé­ter külikereskedélmii minisz­ter, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmiszeripari mi­niszter, valamint Csendes Bé­la, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Magyarországi tapasztala­tait összefoglalva a miniszter elmondta, hogy megismerték a magyar mezőgazdaság mind­három szektorát, jártak több háztáji gazdaságban is. A finnországi viszonyokkal ösz- szehasonlítva a miniszter úgy látja, közösek a gondjaink, nevezetesen, hogy náluk is hatvan év körül van azoknak az átlagéletkora, akik napi munkájuk mellett mezőgazda- sági termeléssel is foglalkoz­nak, s ez nem egy biztató helyzet a jövőre nézve. Meg­tudtuk. hogy a finn mezőgaz­dasági termelési rendszer több évtizedes törekvése az ország teljes, agrárimport­mentes ellátása. Ennek a tö­rekvésnek az átlagosan 1,5 hektáros finn magángazdasá­gok igyekszenek is eleget ten­ni, de kenyérgabonából ennek ellenére az ország — elsősor­ban a mostoha természeti vi­szonyok miatt — behozatalra szorul. A jól szervezett finn értékesítési rendszer teszi le­hetővé, hogy tejtermékekből, marhahúsból és tojásból az ország jelentős mennyiséget exportál. A kérdésekre válaszolva a miniszter elmondotta, hogy a magyar szakemberek élénken érdeklődtek a teipari gépek, az erdőművelési technológila és az erdőművelő gépek, va­lamint a finn mezőgazdasági termékeket csomagoló gépek iránt. Finn részről élénk ér- déklődés és kereslet mutatko­zik a magyar gyógy- és fű­szernövények termesztése és feldolgozása, tejtermék-előál­lító berendezések, valamint a gabonaszárító- és táróló­technológia iránt. — Elkép­zelhető, hogy finn cégek ki­fejlesztenek egy új, a sajátos közép-európai viszonyok kö­zött legjobban alkalmazható szárító- és tárolórendszert. Megkérdezték a minisztert, mi az oka annak, hogy Finn­ország nagyon kevés magyar gyümölcsöt és húsipari szá­razárut — szalámit, kolbászt — vásárol? Toivo J. Yläjärvi ennek okát abban látja, hogy nagyon szigorúak a finn ag- rártermékimportra vonat­kozó előírások, valamint ab­ban, hogy a magyar külkeres­kedelem csak akkor jelentke­zett a finn piacon export- készségével, amikorra Finn­országnak már megvoltak e téren a hagyományos kapcso­latai. Így, és csak így fordul­hat elő például, hogy északi rokonaink Ausztráliából im­portált almát esznek! Végezetül a miniszter el­mondotta: magyar kollégájá­val —, akit egyébként finn­országi látogatásra hívott meg —, abban állapodtak meg, hogy három hét múlva, a két államtitkár vezetésével össze­ül a magyar—finn mezőgaz­dasági munkabizottság, amely többek között megtárgyalja a két állam közötti együttmű­ködés lehetőségeit az erdé­szetben és a termékfeldolgo­zásban, valamint abban, hogy a közös termékekkel a har­madik világ piacain miként tud együtt megjelenni a ma­gyar és a finn érdekeltség. (hegyes) WÓGRAD - 1984. október 12., péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents