Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-12 / 240. szám
I Pintér István cikksnwat* 1944 nktéber 15-p évfordulóján: 2. Csak „alkotmányosan" Miközben Horthy tétovázik, « hitleristák tervei már készen állnak. Már hetek óta „német védelmet" élvez Szá- íasi Ferenc nyi.lasvezér, és kinyomtatták azokat a kiáltványokat is, amelyekben az áll: a kormányzó „nemzetárulása” után átveszi a teljes hatalmat és nemzet vezetővé nyilvánítja magát, folytatva a harcot a „német birodalom oldalán a teljes győzelemig”. Budapesten van Ottó Skorzeny s különítménye, az SS leggyakorlottabb emberrablócsoportja. Budapesten vannak már azoz s német csapatok is, amelyeknek meg kelj akadályozniuk Magyarország kiválását a háborúból.. Ennek az akciónak a fedőneve „Páncélököl.” És jól halad a Maus-akció !s. amelynek célja a Várban működő kiugrási irodát vezető ifjú Horthy Miklós, a kormányzó fiának elrablása, hogy majd az ő életével zsarolják meg apját. Hitlerista ügynökök jugoszláv partizánmegbí- zottaknák adják ki magukat és október 15-én délelőttre találkozót beszélnek meg a „kis Horthyval”. A Gestapo terve így szól: „A fiú és a tárgyaló partnereinek letartóztatása a megbeszélés folyamán és a lehetőség szerint a mindkét részre nézve kompromittáló dokumentumok biztonságba helyezése részünkről előzetesen elvégzendő. A megbeszélések alapján meg kell kísérelni megtudnunk, az ellenféllel való kapcsolataikat és az eddigi tárgyalásaikat. Lehetővé tenni e helyen a további megbeszéléseket, abban az esetben, ha az akció sikerül. A fiút kényszeríteni arra. hogy saját emberein keresztül hivatalos válaszként üzenjen T-nek (Titónak — a szerző), akihez «kísérőként-« a mi emberünk menne. Esetleg merénylet megkísérlése. A biztonsági szolgálat vezetője a tárgyalások során legébe- rebben figyeli, nem merülr Harminc fiatal magyar képző- és iparművész kiállításának ad otthont Párizs legelőkelőbb negyedében az F.lysée-palota és a Concorde tér között az Espaee Pierre Cardin, a világhírű divattervező által alapított kulturális központ, a francia főváros kulturális életének egyik érdekessége. A kiállítást a Budapesti Iparművészeti Vállalat és Pierre Cardin közösen .rendezte, a bemutatott alkotásokat Pierre Cardin válogatta nek-e fel előre nem látott veszélyek, szükség esetén a rohamcsapatot akcióra utasítja.” Horthy tervei? Október 14-én, szombaton délberi egy órakor a kormányzó magához hívatja kis- barnaki Farkas Ferenc tábornokot. Elmondja neki, hogy Moszkvában Faragho aláírta a fegyverszüneti egyezményt, amelynek értelmében szembe kell fordulniok a nád Németországgal. — Hogyan? Milyen előkészületek történtek erre? — érdeklődik Farkas. Horthy csak legyint: — Ézt majd valahogy kijátszom! — jelenti ki. S aztán megemlíti a tábornoknak, hogy azért tájékoztatta mindenről, mert esetleg másnap, október 15-én, a proklamáció elhangzása után őt nevezi majd ki miniszterelnöknek. Farkas Ferenc távozik, s Tost alezredes, a szárnysegéd jelenti, hogy Utassy ezredes visszaérkezett Maliinonvszikij marsalltól. Horthy maga fogadja az ezredes jelentését. A szeme sem rebben, amikor Utassy elmondja: a szovjet csapatok magyarországi parancsnoksága csodálkozott, hogy felhatalmazás nélkül és teljesen tájékozatlan tisztet küldtek hozzájuk tárgyalás céljából. S amikor Utassy azt jelenti, hogy a szovjet főparancsnokság 48y órán belül várja a követelményeknek megfelelő katonai megbízottakat, Horthy megparancsolja Utassynak: maradjon készenlétben, egy másik, később kijelölendő tiszttel együtt ő tér majd vissza Maliinovszkij főhadiszállására. Közben Horthy Am'brózyva-l átküldi Lakatos miniszterelnökhöz a rádióproklamáció már kész szövegét. A miniszterelnöknek fogalma sincs, hogy a fegyverszünetet már aláírták, nem ismeri annak feltételeit, s a proklamáció ki. Október 10-én este nyitották meg a kiállítást, s már az első órákban nagy közönségsikere volt, sok százan tekintették meg a fiatal magyar művészek munkáit. Az Espaee Pierre Cardin 1970 óta működik az egykori Theatre Des Ambassadeurs helyiségében, amelyet Pierre Cardin teljesen átépített, hogy a lehető legváltozatosabb formában szolgálhassa a modern múzsákat. A híres divatdiktátor ugyanis valóságos szerelmese a modern művészetnek. elolvasása után azt javasolja: a kormányzó törölje azt a kitételt, hogy Magyarország aznaptól kezdve hadiállapolban lévőnek tekinti magát Németországgal. Ambrózy az észrevételt továbbítja Horthynak. A kormányzó egyetértésével aztán a kabinetiroda főnöke törli a szövegből azt a bizonyos részt, amely egyedül adhatna bizonyosságot az országnak. Az aláírt fegyverszünetről még mindig nem tud sem a miniszterelnök, sem a honvédelmi miniszter, sém a vezérkar főnöke. Horthy Lakatoson és Farkason kívül csupán Ambrózyval, Vattayval, Agg- teleky tábornokkal, az új budapesti helyőrségparancsnokkal, Lázár tábornokkal, a testőrség parancsnokával közli a valóságot. Felesége, fia és menye viszont természetesen a beavatottak között van. Tulajdoniképpen belőlük áll ezekben a napokban a kormány. Horthy úgy kezeli a háborúból való kiugrást, mintha az Horthynak családi ügye lenne. Az ország sorsa nem fontos, csak az, hogy a Horthy család túlélje a nehéz időket. Horthy végre hozzálát, hegy előkészítse a kormányt, ühimbát délutánra összehívja a minisztereket, Jurcsek és Remé- nyi-Schneller nélkül, nehogy ezek azonnal informálják a németeket. Vörös János tartson beszámolót a katonai helyzetről, magyarázza el a minisztereknek, hogy nincs már remény, Lakatos pedig szavaztassa meg a miniszterekkel a legfelsőbb elhatározást: hagyják jóvá, hogy Horthy fegyverszüneti kérelemmel forduljon a szövetségesekhez. Azt, hogy a fegyverszünetet már meg is kötötték, ráér a magyar királyi kormány megtudni a másnap délelőtti koronatanácson, amelyen természetesen már Jur- csek és Reményi-Schneller is ott lesz. Végtére is az alkotmányos formákat be kell tartani: a két miniszternek akkor is helye van az ülésen, ha a Gestapo fizetett besúgói. Más előkészületeket is tesz a kormányzó. Vasárnap délelőtt fél 12-re felhívja a Várba Hlatky Endre miniszterelnökségi álamtitkárt, a rádió kormánybiztosát, ö viszi majd el a rádióba a proklamáció szövegét. Pontban déli tizenkét órára Veesenmayert, Hitler meghatalmazottját hívatja Horthy. Még mielőtt a proklamáció elhangzana. közli vele, hogy fegyverszünetet kötött. Horthy szavát adta Hitlernek és Veesenmayernek, hogy a németek előzetes értesítése nélkül nem kezd semmiféle akcióba, s egy magyar úr a németeknek adott szavát nem szegi meg. Ha viszont Veesenmayerrel a bejelentés előtt néhány perccel közli elhatározását, szavát is megtartja, s időt sem enged ne- k' a cselekvésre. Horthy figyelmen kívül hagyja, hogy a németek már mindenről tudnak és semmiféle más katonai előkészületet nem tesz. Illetőleg: várbeli bizalmas katonai tanácsadóival, Vattayval és Lázárral, Ambrózy kabinetfőnök bevonásával megtanácskozza a Vár védelmének feladatait. A proklamáció elhangzása uuán a Vár köré majd aknákat raknak le, s a testőrség felkészül a védelemre. Hogy mi lesz a fővárossal, az országgal? Ez Horthyt hidegen hagyja. Azt tanácsolják neki, hogy utazzék Beregszászra az I, hadsereg főparancsnokságára, Dálnoki Miklós Bélához, ott biztonságban lehet. Az alten- gernagy azonban hősi pózba vágja magát, s kijelenti: — Nem hagyom el a süllyedő hajót! Ahhoz, hogy a hajó ne süllyedjen el, éppen arra volna szükség, hogy Horthy Miklós a hozzá hű csapatok főparancsnokságán keressen védelmet. ö azonban ..alkotmányosan” cselekszik. Es ez a cselekvési mód egyenlő azzal, hogy átjátssza a hatalmat a nyilasok kezére. Tétlenül, különböző tanácskozásokkal telik az idő. A hitleristák pedig, akik tudják: a kormányzó a velük való szakításra készül, de még nem tudják pontosan, mikor, elhatározzák: kezükbe veszik az események menetét. Október 15-én délelőtt 9 órára a jugoszláv partizánmegbízottaknak álcázott hitlerista ügynökök egy Eskü téri irodában találkozót beszélnek meg ifjú Horthy Miklóssal. És miközben a „kis Horthy” a másnapi találkozóra készül, rejtjelzett távirat, immáron ultimátum érkezik Moszkvából, amely a szovjet vezetés teljesen jogos bizalmatlanságát tükrözi: „I. Haladéktalanul kezdjék meg a magyar csapatok visszavonását a Tisza vonalától' Budapest felé, egy részük pedig mérjen csapást a Szolnok térségében védekező német csapatokra. 2. A magyar csapatoknak haladéktalanul adjanak parancsot a német csapatok ellen harctevékenységre, és a Vörös Hadsereggel való kapcsolat felvételére. 3. 1944. október 16-án reggel 8 órára juttassák el Szegedre a magyar és a német erők elhelyezkedéséről rendelkezésre álló összes adatot, a továbbiakban pedig állandó és teljes tájékoztatást nyújtsanak katonai tevékenységükről és elhelyezkedésükről.” Horthy az események sodrában ennek a történelmi jelentőségű táviratnak tulajdonította a legkisebb fontosságot. / Következik: 3. SS-akció és koronatanács Magyar kiállítás Párizsban Dallamok és szobrok Régi hagyomány a képzőművészet és a zene kapcsolata. Chagall festette például a párizsi opera mennyezetét A budapesti Operaház freskói Lotz Károly révén hírnevesek. A francia balettművészetet jelentik Degas táncosnői, balerinái, s Medgyessy Ferenc Táncosnő szobra szintén társul a magyar nemzeti balett értékeihez. Képzőművészetünk és operakultúránk kézfogása régi örökség, szinte egyidős dalszínházunk születésével. A homlokzat mellvédjén magyar és külföldi zeneszerzők arcképei láthatók, de a színház varázsában festette híres Fináléját Vaszary János. Kis- faludi Stróbl Zsigmond portrét mintázott Venczell Béláról, az Operaház kiváló énekeséről, aki a 30-as években volt dalszínházunk erőssége. Napjainkban e házon kívül, de a ház jegyében születnek alkojások. így a maga nemében páratlan Jakab Károly festőművész és Kelemen Kristóf szobrászművész párhuzamos sorozata, mely korunk szellemiségeinek, köztük a zeneművészet nagyjainak arcképcsarnoka. Mindketten megörökítették Simándv József, Radnay György, Szalma Ferenc, Moldován Stefánia, Gogolvák Antal. Béres Ferenc énekművészek alakján festményen, szoborban. Kelemen Kristóf jelenlegi fővárosi kiállításán zenéve! kapcsolatos nlasztikái között láthatók Adám Jenő, Szokolay Sándor, Béres János, Horusitzky Zoltán, Varga Mátyás portréi. Mindez művészeti életünk növekvő kapcsolatrendszerére Utal: fokozatosan megszüntetik az egyes műfajok izoláltságát maguk a festők, írók, muzsikusok. Figyelemre méltó, hogy Vörösné Barta Éva hamarosan sajátos kollekciót mutat be az Erkel Színházban, Híres operaszerepek, operaénekesek portréit, továbbá híres operák festői átköltésut, mintegy összegezett .vizuális színpadát. Barta Éva — Barta Ernő lánya — a század- forduló jeles alakjának, kiváló képek festőjének szellemi utóda, vlráqcsendéletek es Tisza-parti tájak mellett az operatémára specializálta magát. Műtermében remek sorozat készült Mozart, Verdi, Bartók világáról, s ami külön érdekesség: a híressé vált magyar operaénekeseket eg.v- egy nagy szerepükben vonultatja fel portréképein. Ezek így összetettek: egyszerre jelenítik Radnai Györgvöt és Puccini Toscáját, ahol zengő lírai baritonjával Scarpia rendőrfőnököt alakította. Moldován Stefánia. Sass Szilvia, Rende Zsolt egyaránt kedves szerepének leimezében vált a festészet eszközeivel immár művelődéstörténeti emlékké. Megújult Operaházunkban a zene festőink, szobrászaink jóvoltából, nagy szövetségesre talált. Losonczi Miklós MO műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: A bővítés szándékával 8.50: Zenekari muzsika 9.33: Hosszúszáru galuska 9.53: Lottósorsolás! lo.os: Baudelaire versel 10.10: Földön, vizen, levegőben 10.50: Benár György fúvósműveiből 11.00: Gondolat 11.45: Kodály: Négy olasz madrigál 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Tersánszky Józsi Jenő: A tiroll kocsmáros Bodnár György könyvszemléje 12.55: A zene Is összeköt. 14.10: válogatott perceink 15.29: Népi dallamok nagy mesterek kezében is.05: Házicérna 17.00: Helyszínrajz a budapesti hulladékhasznosító műről 17.25: Daloló, muzsikáló tájak 17.54: A sárga Rolls-Royce. Részletek Ortolan! filmzenéjéből 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Embermesék 20.15: örökzöld dallamok 21.30: Kényszerváltás... — ki, miért, hová? 22.20: tíz perc külpolitika 22.30: Eszmék faggatása 23.10: Kamarazene 0.10: Vlrágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Spanyol népi dallamok 8.19: Dunajevszkij operettjeiből 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 10.25: Válaszolunk hallgatóinknak 10.45: Láttuk-hallottuk 12.10: Népszerű fúvősátlratok 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Nóták 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 15.30: Könyvről könyvért 15.40: Egészségünkért! 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Sport. 20.00: Nótakedvelőknek 21.05: Rádiószlnház 22.10: Kirándulás a spanyol popzenében 23.20: Coco. Részletek Prevln i«- nés játékából 24.00: Éjféltől hajnalig MISKOLCI STŰDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-magyarországon. (A tartalomból: Hiánycikkek nyomában. A szolgáltatóműsor vendégei: a gyártók. A kérdezők: a hallgatók.) Telefonszám: 35-510. Szerkesztő:' Nagy István. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze- *tes. 4 NÖGRÁD - 1984. október 12., péntek MAGYAR TELEVÍZIÓ« 8.05: Tv-torna (ism.) 8.10: Iskolatévé. Technik» 8.35: Német nyelv. 8.55: Kémia középiskolásoknak 9.00: Tájak, emberek, nyelvjárások 9.20: Kamera A film lexikája L 9.50: Lottósorsolás 10.00: Környező világunk. A zsiráf. Angol filmsorozat. (Ism.) 10.50: vallási élet Bulgáriában. 11.15: Képújság 15.05: iskolatévé. Deltáeska 15.25: Adni, kapni jól Zenélő szerszámok 15.40: Tecnnika 16 .00: a magyar népballada. 16.35: Hírek 16.40: Postafiók 250. 17.00: Sakk-matt, különkiadás 17.20: Képújság 17.25: Tánc és mozgás — Mozgás és táno 17.55: Reklám 18.00: Kalendárium 19.00: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hfradó 20.00: Csak ülök és mesélek. Vitray Tamás műsora 21.00: A hét műtárgya Munkácsy Mihály: Poros üt 21.18: Péntek esti randevú 22.00: Magellán 22.10: A lángelme. Amerikai bűn- ügyi komédia 23.40: Tv-hiradó 3. í. MCSOR: 18.15: Képújság 18.20: Don Quijote. Spanyol fűm- sorozat. XXXIX/1. rész. 18.45: Az állatok nyomában. Xlll/12. rész: Az ardennes-1 erdő. 18.35: Keresztkérdés 19.25; Egy hang és néhány maszk 20.00: Aldo Nicola): Holtodiglan. Tévéjáték (ism.) 21.115: Tv-híradó 2. 21.25: Fejezetek,» magyar képírás történetéből. I. Historizmus. 22.05: Képújság BESZTERCEBÁNYÁI 11.30: Tv-hlradő 20.00: Bratislaval zenei ünnepségek 21.15: Szélrózsa 22.00: Ez történt 14 óra alatt 22.15: Halál egyenes adásban. Francia film 0.20: Hírek 2. MŰSORI 19.30: Tv-hlradó 20.00: Két férfi, egy eset. 21.00: Maria Medvecka (ism.) 21.30: Időszerű események 22.00: Dzsesszpódlum MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 2-től: Vadállatok a fedélzeten. Színes szovjet filmvigjáték. 7- től: Egy tiszta nö I—II. (14). Színes, szinkronizált francia- angol film. ISKOLAMOZI: Lili- omfi. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: A pagoda csapdája. Színes, szovjet háborús kalandfilm. — Pásztói Mátra: Az ember, aki lezárta a várostl Színes, szinkronizált szovjet film. — Szécsé- nyi Rákóczi: A Jedl visszatér. Színes, amerikai fantasztikus ka- landfilm. — Rétság: Te, rongyos elet!. . . Szines magyar film. MESEMOZI: Rexi, a zeneszerző. — Érsekvadkert: Gracs fivérek (14). Szines, szinkronizált szovjet bühügyi film. Nyolc OSCAR-DÍJ! 1981-ben készült színes, szinkronizált angol—indiai film. Louis Fischer: „Gandhi élete” c. könyve alapján írta: JOHN BRILEY , Kép: Zene: BILLY WILLIAMS és RAVI SHANKAR RONNIE TAYLOR Rendezte: RICHARD ATTENBOROUGH Főszereplők: — BEN KINGSLEY, Candice Bergen, Edward Fox, Sir John Gielgud, Trevor Howard, John Mills, Martin Sheen, <- Geraldine James. Megyei bemutatók: X. 13—17. BALASSAGYARMAT, X. 18—24. SALGÓTARJÁN. Az előadások kezdete: du. 1/2 4 és este 7 órakor. „Számomra a Gandhi-film profán szentkép, amelyben hívők és nem hívők egyaránt megtalálhatják az istenségüket. Ennek a filmnek kristálytiszta, biblikus egyszerűsége — fénysugár, amely a világpolitika bonyolultságában való eligazodásunk riadalmát vagy szkepszisét jótékonyan enyhítheti. Miért is? Talán mgrt az emberség hatalmának erkölcsi fölényét minden más földi hatalom erőfölénye fölé helyezi. Ezért lehet korunk filmje a Gandhi. (...) Richard Attenborough művészi pályája legnagyobb álmát váltotta valóra a Gandhi-film létrehozásával. Hogy mi az impozánsabb ebben a korszakos munkában, a monumentalitása-e — a kétszázhuszonhét technikus, a huszonhét főszereplő, a kétszázezer statiszta, a lenyűgöző tömegjelenetek, a döbbenetes vérengzések képei? Vagy az egy szál színész, akit nem élethű Gandhi-maszkja tesz Gandhivá, hanem a lelke, ama nagy lélek, amit hindi szóval Mahatmának mondanak, s amit e színész a tulajdonává tett? Az utóbbira szavaznék, ha nem tudnám, hogy ez a film a kettő, tömeg és személyiség egymásrahatásából bontakoztatja ki nagyságát, s nem pusztán a méreteiből.” (...) (Sas György: GANDHI, Film Színház Muzsika, 84/39. sz. a
