Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-31 / 256. szám
SALGÖTRRjnni A HOGRAD SALGÓTARJANI MELLEK1ETE milHtllllllllHIIHt ■lllllMIIIMIIII|IMUII|MIIIIIHIHHIUMIII|llillllllllHIMIIIiHlilllllUIIIHIilllll|lllll|IIIIIIIIHlt|ll|IIIIIIIIUMIIIIMMIIIIIIIIII illlMMI|IIIMII|IIM'l|lllll|lllll HllllllttlllHIIIIIHIIIIIlllll'lll IIHI|HIJIIII||l||IIJIIII|llll|lll|lllillllliJIHIIIIIIIIII|HIIIMIIItilltlllllllllIlltllUlltmillllllilJlillllllllllll!ll!tlllllllJIIU|llllli|lllll<litf Növekvő önállóság és felelősség! A vállalati belső mechanizmus működésének tapasztalatai Salgótarján ipari üzemeiben A vállalati szervezeti rendszer fejlesztésével elő kell mozdítani a hatékonysági követelmények érvényre jutását, a vállalatok közötti gazdasági verseny kibontakozását - állapította meg az MSZMP Központi Bizottságának idei április 17-i állásfoglalása, amely a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladataival foglalkozott. Az is megfogalmazódott, hogy következetesen folytatódjék a szervezeti korszerűsítés. A vállalati méretek a gazdaságosság és a termelés követelményeihez igazodjanak. Javítani kell az állami vállalatok közötti kooperációt, valamint az állami vállalatok és a szövetkezetek közötti együttműködést. A külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodás az elmúlt öt évben a vállalatok tevékenységében Salgótarjánban is megkülönböztetett szerepet biztosított a belső mechanimus korszerűsítésének. A város és vonzáskörzete hat önálló és hat városon kívüli központú kiemelt ipari gazdálkodó egységénél a szervezeti, irányítási érdekeltségi rendszerek számottevően változtak, átalakultak, fejlődtek, vagyis jól szolgálták a gazdaságpo- li tikai célok helyi megvalósítását. Egyre fontosabb eszközeivé válnak a vállalati erőforrások hatékonyabb kihasználásának, a külső piaci Körülményekre való reagálásnak, a versenyképesség javításának, a belső tartalékok feltárásának, a teljesítményekkel mindinkább összhangba kerülő jövedelemnövekedésnek. A nehezebb gazdasági feltételekre válaszolva nőtt a termelő-gazdálkodó egységek önállósága és felelőssége. Időközben önállóvá vált a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, és a Volán 2. sz. Vállalat. A korábbinál na- gobb gazdasági önállósággal rendelkezik az Üvegipari Müveken belül az öblösüveggyár és a síküveggyár. Nagyobb hatáskört kapott a BRG, az OBV, a VEGYÉPSZER és a Váci Kötöttárugyár kazári gyára. Az önálló vállalatoknál — a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben és a Salgótarjáni Ötvözetgyárban — számos új, önelszámoló egységet hoztak létre. A Központi Bizottság áprilisi állasfoglalása alapján módosul a központi irányító- szervek és a vállalatvezetés közötti kapcsolat, valamint viszonyrendszer, kiteljesedik és kibővül a vállalatvezetés Nógrád megyei Építőipari Vállalatnál és a síküveggyárban tettek kezdeményezést. A tervezés, a vállalati stratégia és taktika kialakítását szolgáló mechanizmus korszerűsítésében kedvező, hogy erősödött a piacra irányultság, a rugalmasság, a nyitottság, a döntések decentralizálása. Kedvező a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, hogy a gyárrészlegek központi ajánlások alapján önállóan készítik e! terveiket, teret engedve a kezdeményezések kibontakozásának. Ugyanakkor kevés helyen foglalkoznak megfelelő tartalmú, hosz- szabb távra szóló stratégiai tervezéssel. A néhány helyen rövid idő óta működő igazgató tanácsok ez irányú taSalgótarján és vonzáskörzete kiemelt ipari gazdálkodó egységei I. Önálló vállalatuk 1. SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK 2. SALGÓTARJÁNI RUHAGYÁR 3. SALGÓTARJÁNI ÖTVÖZETGYÁR 4. SALGÓTARJÁNI VASÖNTÖDE. ÉS TŰZHELYGYÁR 5. NÓGRÁD MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT 6. VOLÁN 2. SZ. VÁLLALAT. II. Városon kívülről irányított vállalatok 1. OBV salgótarjAni banyagépgyára 2. BRG salgótarjAni gyAra 3. VEGYÉPSZER SALGÖTARJÁNI GYÁRA 4. üm salgótarjAni öblösüveggyára 5. üm salgótarjAni síküveggyára 6. VÁCI kötöttárugyár kazári gyára rendszere: a kollektív- . és egyszemélyi vezetés kombinált alkalmazására kerül sor. Ezért is indgkolt az elmúlt évek tapasztalatainak összegzése. Számos kezdeményezés tapasztalható a vállalati szervezetek ésszerű felépítésére. A kiemelt gazdasági egységek egyre átgondoltabb szervezeti rendszerben dolgoznak. Ennek ellenére az irányítási szabályzatok nem ' folyamai-, hanem szervezetcentrikusak, a szervezeti kiépítés kereskedelemre és vállalkozásra orientált irányítására csak a Salgótarjáni Ruhagyárban, a pasztalatai kedvezőek. A vállalati belső mechanizmus korszerűsítésében az elmúlt években a legfontosabb előrelépésre a piacorientált szervezeti és irányítási rendszer megteremtésében került sor. Megkülönböztetett figyelmet kapott a termékszerkezet folyamatos átalakítása a két üveggyárban, a BRG-ben és a VECYÉPSZER-ben. Előtérbe került az export-import tevékenység, a belső források átcsoportosítása, az újítások segítése a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a Salgótarjáni Ruhagyárban és a Váci Kötöttárugyár kazári gyárában. A szemlélet változását gátolja, hogy még több helyen él a hagyományos pro- filhozkötöttség, a nagyobb önállóságtól és a komolyabb kockázatvállalástól való félelem. A piackutatás fejlesztéseben is számos tennivaló akad. A termelő-gazdálkodó egységek többségére a belső érdekeltségi rendszerek fejlesztése nyomán összességében a hatáskörök és a felelősség, a kollektív és egyéni alkotókészség kibontakoztatására való ösztönzés javuló összhangja a jellemző. Az érdekeltségi irányelvek középpontjába a jövedelmezőség növelése, a minőség javítása, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság, az exportfeladatok teljesítése került. A legcélszerűbbnek bizonyuló bérfejlesztési mechanizmust az üveggyárakban alakították ki. A vállalatok egy része — az üveggyárak, a kohászok és a ruhagyáriak — elnyerte és zömmel eredményesen alkalmazza a kísérleti jövedelemszabályozásban való részvételt. Sok ugyan a jó kezdeményezés, ám ezek egy része nem válik a belső mechanizmus tartós elemévé. A teljesítményelszámolás hiányosságai több területen gátolják a helyes érdekeltség kialakítását. Az információs rendszer továbbfejlesztésében az utóbbi években látványos előrelépés történt a számítástechnika alkalmazásával. EzeK azonban csak kezdeti szakaszai egy korszerűen gépesített rendszernek. A jelen állapot hiányosságai közé tartozik többek között a sok felesleges adat rögzítése. A tűzhelygyárban és az állami építőknél törekvés tapasztalható áz irányítási lánc rövidítésére. Ennek ellenére a döntések szétaprózódnak, a felső szintű vezetők sok operatív kérdésben döntenek. A központi rendeletek alapián megkezdődött a felsőbb és középszintű vezetők pályázati úton, és meghatározott időre szóló kinevezési gyakorlata. Az első tapasztalatok az öblösüveggyárban és a tűzhelygyárban kedvezőek. A vezetők személyére vonatKongresszusi munkaverseny- felajánlásukként a BRG salgótarjáni gyáregységében a Szilágyiné Nagy Zsuzsa vezette szocialista brigád vállalta, hogy minden körülmények között biztosítja az exporttermékek határidőre való összeszerelését. A korábbi években nyújtott teljesítménye alapján a Komarov nevét viselő kollektíva már elnyerte a Vállalat kiváló brigádja címet. Vállalásuk is a gyáregység terveinek maradéktalan teljesítése érdekében történt.’ A kilencfős brigád tagjai túlórázva és szombatokon is dolgoznak, hogy a nem rajtuk múló. akadozó alkatrészellátás ellenére is ütemesen készüljenek el a híradás-technikai termékek. Képeinken a Komarov brigád tagjai közül bemutatjuk Márton Ilonát (bal felső kép), Gyiire Lászlónét (jobb felső kép), valamint Szepesi Islvánnét és Mészáros Attilá- nét (alsó kép). • — kulcsár — Szorgos szocialista brigádok A kongresszusi és felszabadulási mun ka verseny ben határidő előtti átadást vállalt a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Oravecz Sándor vezette szocialista brigádja. A salgótarjáni Pécskő utcában épülő 12;A jelű lakóépületben dolgoznak. A felvételen: a lépcsőház vasalását és szerelvényezését végzik a brigád tagjai. A kongreszusi és felszabadulási munkaverseny igen nehéz erőpróba elé állítja a több mint 2000 dolgozót foglalkoztató salgótarjáni sík- üvegyárat. Az utóbbi másfél évtizedben közel másfél milliárd forint beruházással valósággal megifjodott a 90 éies nagyüzem. Ám az idei 145 millió forintos nyereség- terv háromszázalékos túlteljesítése így sem tűnik könnyű feladatnak, két hónappal az év befejezése előtt. Annak ellenére, hogy az utóban evekben a nyereség ösz- szege rohamosan emelkedett. Mig 1980-ban csak hatmillió forint nyereséget értek el, tavaly már 130 millió folyt be a gyári kasszába. A mostani 15Ó millió forint körüli nyereség eléréséhez a korábbinál is takarékosabb gazdálkodásra, hatékonyabb munkára, a minőségi termékek arányának növelésére, a gozdatudat erősítésére van szükség. A jó minőségű A és B üveg aiányát két százalékkal kivonják növelni a gyengébb minőségű, és csak olcsóbban eladható C üveg termelésének csökkentése révén. A jó minőségű üvegből havi 750 ezer négyzetméter síküveget kell gyártani, hogy a pótvállalás is teljesüljön. E célért szorgos szocialista brigádok serénykednek. A húzóüzemben jó hírnévnek örvend a Gagarin 1., az Előre, a Brezs- r.yev és az Andropov Szocialista Brigád. A Korgarov Szocialista Brigád pedig a Népköztársaság kiváló brigádja címmel büszkélkedhet. Tóth Miklós brigádvezető újságolta. hogy gyors hengercserékkel, két-három órát nyernek, úgy, hogy közben nem dermed meg az üveg. A Salgótarjáni Síküveggyárban jelentős hagyományai vannak a szocialista brigádmozgalomnak. E kollektívák száma az 1980. évi 52-röl 66-ra emelkedett, az összes brigádoké pedig 66- ról 90-re. A 2110 dolgozóból 992 vesz részt a szocialista versenymozgalomban, vagyis az összes munkások 48 százaléka. Ez a szám négy évvel ezelőtt még csak 34 százalék volt. Jól tudják a gyárban, hogy a tulajdonos az állam, viszont a gazda a gyári közösség, Továbbra is alapvető célnak tartják a belföldi igények teljes kielégítését, a dollárelszámolású kivitel gazdaságosságának növelését, a hatékonyabb és takarékosabb gazdálkodást, mert csak így teljesíthetik, amit a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben vállaltak. kozó választás lehetősége bővült, nőtt a kádermunka nyitottsága, demokratizmusa. Valamennyi gazdasági egységnél fejlesztették az üzemi demokrácia fórumrendszerének működését, nőtt a demokratikus fórumok szerepe a vezetői döntésekben, de főként a döntés-előkészítő munkában. A szervezeti és belső irányítási rendszer kiépítésével, a páríszervek és -szervezetek is rendszeresen foglalkoztak. Az idén rrjinden kiemelt gazdasági egységben megvizsgálták a vezető pá'rttestü letek az ezzel összefüggő tapasztalatokat. Megállapították, hogy rendszeres a vállalati belső mechanizmus korszerűsítése, de mind az alapfolyamatokban, mind az azokat segítő politikai munkában számos formális elem tapasztalható, és az indokoltnál kevesebb a kezdeményezés. Salgótarján és vonzáskörzete iparában sajátos körülmény, hogy a 12 kiemelt gazdasági egység fele a városon kívüli irányítású nagyvállalathoz , tartozó gyár és gyáregység. Belső irányítási, szervezési és ellenőrzési rendszerük a nagyvállalat mechanizmusának alakulásától függ. Ezzel kapcsolatban néhány gond tapasztalható. A kereskedelmi, piackutató, gazdasági elemző és műszaki fejlesztő szervezeteik nem elég fejlettek, munkájuk elmarad a követelményektől. Több gyárív gyáregységi formában működő üzem feladata kizárólag, vagy döntően a termelés végrehajtására korlátozódik. Ez tapasztalható a bányagépgyárban, a BRGben, Kazáron és a VEGYÉP- SZER-ben. Ez nagymértékben meghatározza a műszaki és közgazdasági értelmiség összetételét, A jövő szempontjából hátrányos, hogy igen magas a közvetlen termelésirányításban részt vevő felsőfokú végzettségűek száma, ennek következtében rendkívül alacsony a kutatásban, a fejlesztésben, a piackutató tevékenységben fogNehéz kilenc hónap Nehéz kilenc hónapot hagyott maga mögött a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. A négyezer fős kollektíva háromnegyed évi mennyiségi tervét 96,5 százalékra teljesítette. Ennél jobban sikerült az értékterv megvalósítása, amely 97,2 százalékra teljesült. Á kísérlett bérgazdálkodás alkalmazása bizony ennél jobb eredményeket feltételez. A gyáregységek közül a hengermű 99 százalékra teljesítette tervét. Munkájukat anyagellátási és piaci nehézségek hátráltatták. A huzalműben minőségi és anyagellátási nehézségek jelentkeztek. örvendetes, hogy a kovácsológyár és a bátonyterenyei gyáregység túlteljesítette tervét. Utóbbi jó piaci pozíciókkal is rendelkezik. lalkoztatott, magasan képzett szakemberek aránya. Végezetül az is gondot okoz, hogy a vallalatközpontok és a helyi gyáregységek között kialakított tervezés, hatáskör és munkamegosztottság kévés kivételtől eltekintve — egyoldalúan központosított. A Központi Bizottság április 17-i állásfoglalása alapján a vállalati belső mechanizmus működésének tapasztalatait és továbbfejlesztésének feladatait hétfői ülésén reflektorfénybe állította a salgótarjáni városi pártbizottság is, és továbblépés érdekében megfelelő határozatokat hozott,
