Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-31 / 256. szám

Tanácsi döntés készül ■ ■ Üzem a városért Városi utak, hidak, parkok, le rek, vízelvezető árkok és patakok kezeléséről határozat­tervezetet készítenek elő a vá­rosi tanácson. Eszerint az említett műtárgyak felétti ke­zelői jogot a városi tanács imint felügyeleti szerv átadja a költségvetési szervének, a városgazdálkodási üzemnek. GAZDASZEMMEL A városgazdálkodási üzem fcokrétű, szolgáltatói jellegű feladatai közé tartozik az utak, hidak építése, egyéb karbantartó, javítási munka, köztisztasági tevékenység, köz­területek. parkok rendbetétele. Mindezeket az üzem a városi tanács műszaki osztályának közvetlen irányítása mellett látja el. Az előkészítés alatt álló tanácsi döntés a tanácsi közterületek gondozásában, ápolásában, felújításában a ke­zelői jogot teljes egészében a Városgazdálkodási üzem részé­re kívánja átadni. Természe­tesen a tanácsi tervben, költ­ségvetésben e munkákra meg­határozott pénzügyi keret biz­tosítása mellett. A kezelői jog átadásával azt a célt kívánják a városi veze­tők elérni, hogy a városgaz­dálkodási üzem a gondos gaz­da szemével munkálkodjék a város szépítésében. Kiterjed­tebb figyelő szolgálattal, köz­terület-felügyelettel állandóan kísérjék figyelemmel a város közigazgatási területén a taná­csi utak, hidak, vízelvezető árkok, parkok, egyebek álla­potát, s ha azonnali beavatko­zás szükséges, azt sürgősen megtegyék. A műszaki szük­ségesség és indokoltság tehát állandóan az üzem szempont­ja legyen munkájának megha­tározásánál. A városi taanács műszaki osztályának egy dol­gozója továbbra is figyelem­mel kíséri a városgazdálkodá­si üzem munkáját, azt segítve és ellenőrizve, hogy az üzem valóban igazi gazdája, keze­lője lehessen a városnak. HA BESZAKADT A RÁCS Győr és hatékony intézke­dés lehetőségét teremti meg a kezelői jog átadása. A jelenle­gi szabályozás szerint, ha egy víznyelő rács beszakadt, ha a tanácsi úton kátyú keletke­zett, ha a hídon egy korlát­oszlop megroppant, a javítási munkákat a városi tanács műszaki osztályának kellett megrendelnie a városgazdál­kodási üzemnél, akár a lakos­ságtól, akár mástól érkezett a bejelentés. A készülő döntés lehetővé teszi azt, hogy ha például beszakadt rácsot, el­dugult csapadékvíz-elvezető csatornát jelentenek az üzem­hez, úgy az üzemnek nem kell megrendelésre várnia, hanem közvetlenül intézkedhet a ja­vítás ügyében, a műszaki osz­tály értesítése nélkül. Bizonyos esetekben tehát a nehézkes adminisztrációs utat is felszámolja a készülő ta­nácsi döntéssel kialakuló hely­zet, s remélhetőleg az előnyös változást —, mert mindannyi­unk szeme előtt zajlik munká­juk — a lakosság is észlelni fogja. Hiszen a kezelői jog át­adása nemcsak azt jelenti a városgazdálkodási üzem szá­mára, hogy saját hatáskörében eljárhat az említett, gyors helyreállítást igénylő munkák­nál, hanem kötelessége is el­járni, intézkedni. A városi tanács műszaki osztályának felügyeleti joga azonban nem szűnik meg, ugyanis az üzem feladatter­veinek meghatározásához szükséges lesz az egyetértése, és lehetősége lesz az elvég­zett munkák ellenőrzésére is. A műszaki osztály részére is előnyt jelent ugyanakkor a kezelői jog átadása, mert a hatósági munkájának ellátá­sára biztosít az átszervezés több időt. A városgazdálkodá­si üzem pedig nagyobb fele­lősséggel járó tevékenységét a jelenlegivel azonos létszám­ban fogja elvégezni. — 7.S — Érvénybe lépett a közterület használatáról szóló tanácsi rendelet Salgótarján város Tanácsa rcn- hatóságot értesíteni kell. Az el- rán befolyt és a költségekkel «leletet alkotott a közterületek hagyott tárgyakat, üzemképtelen csökkentett összeg az elévülési használatáról. A rendelet október járműveket, a szállító a tulajdo- idő elteltével a városi tanács fej- 25-én lépett hatályba. Az általá- nos költségére szállítja el a tá- lesztési alapját illeti meg. nos rendelkezésben kimondják a rolóhelyre. Amennyiben az elha- a közterületek használatáról rendelet célját, amely meghatá- gyott jármű tulajdonosa nem de- szóló tanácsi rendelet foglalkozik rozza a közterületek használaté- ríthető ki, a felszólítást a városi a parkolóhelyek fenntartásával rak rendjét, a közterület-hasz- tanács hirdetőtábláján harminc és a parkolóhelyek üzemeltetésé- nálati díj mértékét és fizetésének napra kifüggeszti. vei. A vegyes rendelkezésben ki­módját, a KRESZ hatálya alá „ mondják, hogy szabálysértést, kö­nem tartozó közterületeken tárolt A vftt «1 és 3000 forintig terjedő üzemképtelen járművek eltávoli- ^..^í§D?(f,en járművek értékest- Pénzbírsággal sújtható: aki üzem- fását és a fizetőparkoló működe- u/xmkepteien jármüven eiieKesi néntelpn járművel közterületet tésével is. Többek között sével kapcsolatos előírásokat. A rendelet hatálya kiterjed roióhelyről el nem szállított tár­. . képtelen jármüvei közterületet hatósági engedély nélkül, vagy mondja « rendelet, hogy a tá- auó, ellérö módon használ: aki Salgótarján közigazgatási terű- "akat "s üzemképtefen jármű- a '«“«Parkoló használatáért ] n. á — n t ,rl r\l - I - vT«? Ír o 1 r’r a 1'71- ' _ .. _ ............. l étén a telekkönyv helyrajzi- ‘„Vm“SlHtós napi megfizetését megtagadja szám-mutatojában közterületként jatól számított egy év elteltével A most ervenybe lepett tanacs­— például közút, járda, tér, köz- értékesítheti vagy annak ered- rendelet külön foglalkozik a köz­park — nyilvántartott belterületi ményíelensége esetén megsemmi- terület-használati díjak mértéké- földrészekre, továbbá a belterü- sitheti. Amennyiben a tulajdonos vel * kimondja, hogy az I. dí.i- leti földrészletek, illetőleg épít- a hatóságilag elszállított jármű- övezethez a városközpont — az menyek -« például épületárká- vet „ém váltja ki, akkor mind öblösüveggyártól a kórházig — riuk alatti járda, alpi— és felül- a iármu, mind az abban levő és az új lakótelepek, a II, dí.i járó — közhasználatra átadott tárgyak ' értékesítésére, vagy övezethez a város többi területe részére. megsemmisítésére vonatkozó sza- tartozik. A tanácsrendelet intézkedik a bályokat kell alkalmazni. Az ér- A városi tanács közteriilet- közterület-hasznalat engedélye- tékesítési árat az üzemmel egyet- használatáról szóló rendelete Zésének módjáról. Kimondja, őrlésben, az értékesítő vállalat megtekinthető a városi tanácson, hogy a köz.erűiét rendeltetésétől állapítja meg Az értékesítés so- illetve a tanácstagoknál, eltérő használatához, ha jogsza­bály másként nem rendelkezik, -_______:_ e ngedély szükséges. A közterület­használat engedélyezésével kap­csolatos ügyekben a városi ta­nács műszaki osztálya, mint el­sőfokú hatóság jár el. Ha a köz­terület állandó jellegű használa­ta építési engedélyhez kötött, építési munkával kapcsolatban szükséges, annak engedélyezése felöl az engedélyben az építési­létesítési engedély megadására jogosult hatóság határoz. Az en­gedély a meghatározott idő le­teltéig, a megállapított fettétel bekövetkeztéig. illetőleg vissza­vonásáig érvényes. Intézkedik a rendelet a közte­rület-használati díj mértékéről, és fizetésének módjáról. Ebben a többi között kimondja a rende­let, hogy a közterület-használati dij mértékét — az ÉVM által ki­adott irányelveknek megfelelően *— külön rendelet tartalmazza. Foglalkozik a rendelet a közte­rület-használati dij fizetésének mentessége alóli feladatokkal is. Az engedélyező hatóság a követ­kező esetekben a közterület- használati díj fizetésének kötele­zettsége alól — kérelemre — rész­ben vagy egészben felmentést ad­hat, ha azt vagyoni és szociális helyzete indokolja, a lakosság jobb ellátása érdekében az áru­kínálat fokozása szükségessé te­szi, ha társadalmi és tömegszer­vezetek kérik és más esetekben. Külön kiemelten foglalkozik a tanácsrendelet az üzemképtelen járművek közterületen történő tá­rolásával. A rendelet alkalmazó sa szempontjából üzemképtelen jármű: a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező az < jármű, amely egyébként a köz­úti forgalomban csak ilyen en­gedéllyel és jelzéssel vehet részt. Idesorolják a baleset folytán megsérült és elhagyott jármüve­ket, avagy a műszak? állapotá­nál fogva a közúti közlekedésre alkalmatlan, mert a jármű hiá­nyos, roncs vagy sérült. Közte rületen üzemképtelen jármű köz­terület-használati engedély nél kül nem tárolható. Az tizemkép télén járművön az engedélyes jól látható módon köteles feltüntet­ni a lakcímét, és a közterület­használati engedély számát — mondja ki a többi között a ta­nácsi rendelet. Külön paragra­fusban foglalkozik a tanácsren­delet. a közterületen elhagyóit tárgyak és az üzemképtelen jár művek elszállításával. Ennek igen fontos része, ha a tulajdonos ki léte nem állapítható meg, vagy a felszólításnak nem tett eleget, jármű azonnal elszállítható, el­szállításáról az illetékes rendőr A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat távfűtési tizemében már október elején megkezdjék a távfűtés-szolgáltatást, melyet a hidegre fordult időjárás tett szükségessé. Közel négyezer lakás, közületek és ipari fogyasztók vannak a rendszerbe bekapcsolva. Képünkön: a nyári karbantartás után megújult hőcserélő készülékek. — sy — Nap mint nap akad kisebb- agyobb vásárolni való dol­gunk a boltokban, így hát nem csoda, ha a kereskedel­mi ellátás helyzete szinte ál­landóan napirenden levő fel­adat, nemcsak Ét háztartás­ban, hanem az államigazga­tásban is. Majorosné Sándor Erzsébetet, Salgótarján város Tanácsa termelés-ellátás felügyeleti osztályának ke­reskedelmi főelőadóját a ke­reskedelmi egységek ellenőr­zéséről, annak tapasztalatai­éi kérdeztük. — Éves munkaterv alap­ján dolgozunk, amely kiter­jed a magán-, az állami és a szövetkezeti kereskedelemre mondotta. — Hogy mi szere­pel ebben a tervben? Még májusban foglalkoztunk a gyermek- és diákétkeztetés helyzetével, megvizsgáltuk továbbá a papír-, írószer- és iskolaruházati termékek áru­kínálatának alakulását, a szerződéses üzemeltetésű egv- ségeknél, az illetékes rendőri szervvel együtt arra vol­tunk kíváncsiak, kiszolgál­ják-e a fiatalkorúakat és az ittas egyéneket az üzemelők? Az iparcikküzletekben n gyer­mekruházati cikkek, a férfi- és női fehérneműk, az olcsó ruházati áruk terén néztük meg a fogyasztói érdekvéde­lem érvényesülését, de ugyan­erre lesz, illetve már most is zailik esfv vizsgálat' hasonló témakörben. — Van bőven munkájuk .'. I — Az ellenőrzéseket aktíva­hálózat segítségével végez­zük, a szakembereken kívül 15 társadalmi ellenőr vesz részt a munkákban. Köszönet illeti fáradozásaikat, hiszen fizetség nélkül, az ügy iránti elkötelezettségből járják a boltokat, vigyáznak a fogyasz­tói érdekek érvényesülésére. — Az utóbbi években meg­szaporodtok a magánkereske­dők. Miként jelentkezik ez a tény az önök munkájában? — Való igaz, 1982-től meg­duplázódott a magán-kiskeres­kedők száma. E pillanatban összesen 125 engedély érvé­nyes. Ezek között a legkülön­félébb foglalatosságok sze­repelnek, például: díszállat- és -halkereskedő, divat-aján­dék árus, pecsenyesütő, zöld­ségkereskedő, bőrdíszműves, kávékimérés, ruhakölcsönzés, hogy csupán néhányat em­lítsek. Ez évben idáig 27 en­gedélyt írtunk alá. Hadd je­gyezzem meg, hogy az enge­délyezés elé semmiféle aka­dályt nem gördítünk, amenv- nyiben a jogszabályi előírá­soknak megfelel a vállalkozó, mint például a szakmai ké­pesítés, a büntetlen előélet. — Nemrégiben a fogyasz­tói érdekvédelem helyzetét vizsgálták. Milyen tapasztala­tokkal ? — Ez évben eleddig több mint 100 vizsgálatot végez­tünk. Többek között arra vol­tunk kíváncsiak, milyen az áruellátás, hogyan alakulnak az árak, megnéztük a mérési szabályok érvényesülését, a szavatosságokat, a környezeti kultúrát, szóval komplexen mindent. Meglehetősen vál­tozóak a tapasztalataink, jó és rossz példákkal egyaránt találkoztunk. Nem találtunk a próbavásárlásnál eltérést, az utóbbi vizsgálataink során például a 18. számú ABC- ben, Zagyvapálfalván, aztán a Csizmadia úti élelmiszer- boltban. vagv a baglyasaliai Petőfi úti üzletben, ugyanak­kor felelősségre vonást kel­lett kezdeményeznünk a vá­sárlók megkárosítása miatt a 221. számú, Pécskő úti élel­miszerboltban, a zagyvarónai 82. szám üzletben, hogy né­hány konkrét esetet is em­lítsek. Meg kell azonban mondanom, hogy ezek az el­lenőrzések, természetesen nem lehetnek hű tükörképe! az egységekben végzendő összmunkának. Hiszen, ha ép­pen aznap érkezik áru, nyil­ván nagyobb a boltban a zsú­foltság, vagy ha pontosan előtte való nap címkézték ki az árakat... szóval, jóllehet, nagyon szigorúan vesszük ezeket az ellenőrzéseket, ám sokrétűen és emberi módon igyekszünk eleget tenni a kö­vetelményeknek. — Mégis, milyen vastagon fog a ceruza? — Nézze, ez évben idáig huszonöt szabálysértési bírsá­got szabtunk ki, a legalacso­nyabb összeg 1Ó00, a legma­gasabb tízezer forint volt. Hogy kinek mennyi a bírsá­ga, az mindig az adott, konk­rét esettől, körülményektől függ. Árcsalással egyébként aránylag ritkán találkozunk, inkább a mérésekkel és az árak kiírásának hiányossá­gaival. Hadd említsem itt meg, hogy például az árellen­őrzés mire terjed ki; felada­ta az árszabályozó rendelke­zések végrehajtásának, alkal­mazásának, a közzétett ható­sági árak betartásának előse­gítése, az ármunka színvona­lának javítása a megelőzés eszközeivel, továbbá a jogta­lan érvényesítés feltárása és megakadályozása, valamint intézkedés a hiányosságok megszüntetésére és a felelős­ségre vonás kezdeményezése. Nos, talán ebből is látható, hogy mennyire sokoldalú egy- egy ellenőrzés, amely jól tud­juk, korántsem népszerű, há­lás feladat. De feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a fo-- gyásztól érdekek minél ke­vesebb károsodást szenvedje­nek — mondotta befejezésül Majorosné Sándor Erzsébet, Salgótarján város Tanácsa termelés-ellátás felügyeleti osztályának kereskedelmi fő­előadója. (ta-) Rendelkezések az állattartásról Több rendelkezés körülte­kintő vizsgálata, elemzése után alkotta meg a Salgó­tarjáni városi Tanács ez év tavaszán az állatok tartásá­ról szóló 4/1984. számú ta­nácsrendeletét. Figyelembe kellett venni a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelé­séről szóló minisztertanácsi határozatot, a köztisztaság fenntartásáról szóló rendele­tet és irányelvet, továbbá a környezetvédelmi szabályo­zásokat, s tekintettel kellett lenni az építésügyi jogszabá­lyokra is. Már a város múlt évben elfogadott általános rendezési terve is ezekre figyelemmel állapította meg az építési övezeteket, ame­lyek egyben eltérő állattar­tási övezetet is jelentenek. Az állattartásról szóló ren­delet négy építési övezetre határozza meg a tartható ál­latok köret. Az I. építési öve­zetben sem nagy állat, sem kis állat nem tartható. A II. építési övezetben korlátozott számban lehet állatot tarta­ni, attól függően, hogy a te­rület töbDszintes vagv ha­gyományos családi házas be- építettségű. A III. építési övezetben nagy állatok közül csak sertés tartható korláto­zott számban és kis állat is csak meghatározott számban. A ÍV. építési övezetben min­denfajta nagy állat és kis állat tartható, de csak korlá­tozott számban. Az üdülőte­rületeken az állatok tartása tilos. Külterületen három zártkerti csoport, illetve zárt­kerten kívüli terület hatá­rozza meg a tartható állatok körét és számát. Természetesen a különbö­ző építési övezetekbe tartozó területek, utcák felsorolására Itt nincs mód. csupán néhány említendő jellemzésül. pél­daként. Így az I. építési öve­zetbe tartozik a városköz- nont. a vásártéri lakótelep, Schuyer. Munkás. Lovász utca. a Gorkij- és Kemerovo- laikótelep. a nyuaati város­rész, a Malinovszkij üt. va­lamint a Beszterce-lakótelep. ■ívévé az Ybl Miklós és Me­ző Tmre út családi házas -zakasza ametvek a II építé­si övezetbe tartoznak A II építési övezet néhány terü­lete: Vöröshadsereg út. Nép­hadsereg út, Dimitrov út, Zrínyi út, Május 1. út, Fel- szabadulás út. Bajcsy út. Kun Béla út, Kazinczy út, Ber­zsenyi út. A III. építési öve­zetben — többek között — található Somoskőújfalu hét utcája, Somoskő, Salgóbánya, Jónás-íelep, Pintér-telep, Csizmadia-telep, Somlyóbá- nya-telep, valamint Rónabá­nya. A IV. építési övezetbe tartozik Somoskőújfalu előző övezetnél fel nem sorolt ut­cái. Zagyvaróna, kivéve a Tóth Ferenc út és Zagyva út vonalától délre eső terü­let. .továbbá Rónafalu. A tanácsrendelet Salgótar­ján közigazgatási területén az alábbi helyeket nyilvá­nította üdülőterületnek: Cam­ping út, Getíőc-tető, Somlyó A. terület (Somlyóbánya-telep felett), Somlyó B terület (Somlyóbánya-telep alatt), Eresztvény—Napsugár terü­let. Ökörkő terület. A rendelet alkalmazása szempontjából nagy állat kö­rébe tartozik: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske; kis állat: a baromfi (tyűk, liba, kacsa, pulyka, gyöngytyúk) és a nyúl. Az egyéb általatok kö­zött az alábbiakat említi a tanácsrendelet; eb. macska, prémes állat (nutria, herme­lin stb.), méh, galamb, dísz­madár, egzotikus állatok (hüllőfélék, mosómedve, ten­gerimalac, aranyhörcsög, stb.). A II. építési övezetben csupán kis állat tartható, és az is csak a hagyományos családi házas, lakótelkes be­építés esetén. Ezeken a he­lyeken összesen 10o darab kis állatot lehet tartani. A III. építési övezetben a nagy állatok közül négy darab sertés, vagy juh vagy kecske tartható, továbbá 100 darab kis állat. A IV. építési öve­zetben bármilyen nagy álla­tot lehet tartani, de csak né­gyet, és itt is lehetőség van 100 darab kis állat nevelésé­re. Fontos szabálya a rende­letnek az, hogy az egészség- ügyi és oktatási intézmények területein, a közösségi és társadalmi rendeltetésű, vagy nagy tömegforgalmú, intéz­ményi funkciókat ellátó épü­letekhez tartozó területeken állat tartása tilos. Mindenütt tartható azonban háztartási szükségletre, közvetlen fo­gyasztás céljára kis állat zárt helyen három napig. A külterületi állattartás szabályozása körében ki­mondja a tanácsrendelet, hogy a bérelt parcellákon nagy állat nem tartható, de 30 darab kis állat igen. Az egyéb állatok tartására vo­natkozó lényeges rendelkezés, hogy a város egész területén: belterületen lakásonként és iakás nélküli ingatlanoknál ingatlanonként egy darab eb tartható. Ugyancsak egy macska lehet lakásonként az udvarral és kerttel nem ren­delkező vagy több lakásos lakóházban. Engedéllyel sza­bad prémes és egzotikus áil- lattenyészetet létesíteni. Részletesen megfogalmaz­za a 4/1984. számú tanács- rendelet az állattartással kap­csolatban az épületek elhe­lyezésére vonatkozó rendel­kezéseket, valamint az állat­egészségügyi és környezetvé­delmi előírásokat. Engedély szükséges az állatok elhelye­zésére szolgáló és tartásuk­kal kapcsolatos épületek és építmények létesítéséhez. Ál­lattartás során a nagy és kis állattól származó trágyát (trágyalevet) szilárd burkola­tú, zárt, szivárgásmentes tá­roló kell vezetni, és elszállí­tásáról rendszeresen gondos­kodni kell. Átmeneti rendelkezésként tartalmazza a rendelet, hogy azokon a helyeken, ahol ko­rábban érvényes rendelet sze­rint szabad volt állatot tar­tani, a jelenlegi rendelet sze­rint viszont tilos, az állat­tartás megszüntetésének vég­ső határidejét az érdekelt állattartók kérelmére legké­sőbb 1985. december 31-ig, lehet meghosszabbítani. A tanácsrendelet megalko­tásánál a városi tanács az állattartók érdekeit egyeztet­te az építési, előírásokkal és az állatartás hagyományaira is tekintettel — éppen e ren­delet alapján — közérdekből vagy különösebb indokolt magánérdekből meghatárpzott ideig egyéni kérelemre a ta­nácsrendeletben foglaltaktól eltérően is engedélyezhető, illetve korlátozható, vagy megtiltható az állatok tartása (zsa)

Next

/
Thumbnails
Contents