Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

egkezdte munkáját a X. országos békekonferencia

(Folytatás az 1. oldalról.)

tömegek megnyerése és mozgósítása megsokszorozhatja a békemozgalom erejét. A világ 35 év alatt sokat változott, ez a felismerés azonban időtállónak bizonyult. Ezt tanúsítják - azok az új béke- mozgalmak is, amelyek az elmúlt években jöttek létre a világ különböző részein, elsősorban az- amerikai közepes hatótávolságú rakéták túszává tett Nyugat-Európá- ban.

— Népünk, minden ember boldogulásának legfontosabb feltétele a béke — mondotta a továbbiakban. — A feszültebbé vált nemzetközi légkör, a világgazdaság változásai próbatételek elé állítanak bennünket, de gondjaink ellenére békében élünk. Igaz, a földkerekség több pontján véres összecsapások zajlanak, de nem lehet eléggé becsülni, hogy Európában, ahol a két világrendszer közvetlenül érintkezik, s ahol máig is a legnagyobb a katonai szembenállás mértéke, már csaknem 40 esztendeje sikerült megőrizni a békét.

A különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésének körülményei között a gazdasági kapcsolatokból kölcsönös haszon származik, a nemzetközi munkamegosztás előnyeit százmilliók élvezik. Századunk népvándorlása, a turizmus a személyes élmények és kapcsolatok erejével köti össze a népeket, erősíti barátságukat, békevágyu- kat. Az emberiség valódi kulturális értékei hamarabb válnak közkinccsé. Emlékeznünk és emlékeztessünk a hidegháborús korszakra, amikor mindez elérhetetlen voltí, amikor népek szigetelődtek el egymástól. Mindennek kárvallottja az emberiség \;olt.

A magyarság több mint ezer éve Európa közepén él, itt, ahol a történelem. során a - h adalvi try a i oly sbksjQv.ífa- lálkoztak,a f egyfifenék et annyiszor mérték össze. Sorsunk úgy alakult, hogy a mi népünk többet szenvedett háborúktól, elnyomástól, mint sok más nép. Magyarország — történelmi okokból — sohasem volt olyan gazdag, mint például az angol, a holland vagy a francia birodalom, sőt népünk többször is szinte gyarmati sorban élt, s fájdalmasabban, nehezebben tört .élőre a társadalmi haladás is országunkban. Az a nép. a,mely annyit szenvedett, mint a miénk, soha nem felejti. el, hogy mit jelent számára a béke. Az a nép, amelynek nemzeti létét nemegyszer fenyegette végveszély, igazán tudhatja és értékelheti, mit jelent számára, hogy kevés híján négy évtizede szabad, a társadalmi haladás élvonalában menetel.

Megőriztük és ma is őrizzük történelmi sorsfordulónk tanulságait. Elsősorban azt, hogy békénk megőrzése, gazdasági és társadalmi fejlődésünk csak a haladás oldalán, a szocialista országokkal szoros szövetségben biztosítható.

Ezért — miközben ma is tisztelettel adózunk a fasizmus szétzúzásában döntő részt vállaló szovjet népnek — bé- kepol'itiikánik sarkkövének tartjuk együttműködésünk, barátságunk, szövetségünk erősítését a Szovjetunióval és a szocialista közösség országaival. Az a meggyőződés vezérel bennünket, hogy nemzeti érdekeinket és a béke ügyét is akkor szolgáljuk legjobban, ha a két világrendszer küzdelmében egyértelműen állást foglalunk, és a társadalmi igazságosságért, az emberibb jövőért, a szocializmusért küzdő erőkkel szövetségben haladunk.

őrizzük és változatlanul időszerűnek tartjuk azt a tanulságot is, hogy az agresszió, a háború erői megfékezhetők és legyőzhetek, ha az emberiség józanul gondolkodó, nagyobbik része összefog a leg- íootosabb, az élet megőrzése

érdekében. Pártunk és kormányunk ennek szellemében tevékenykedik a nemzetközi életben. Következetesen törekszünk arra, hogy bővítsük országunk politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait, a különböző társadalmi berendezkedésű országok állampolgárainak találkozási, ismerkedési lehetőségeit. Keressük a közös fellépés lehetőségét mindazokkal, akik felismerték: a fegyverkezési hajsza. a konfrohtáció politikája értelmetlen, veszélyes, és minden népnek, keleten és nyugaton egyaránt felmérhetetlen károkat Okoz.

Németh Károly ezután arról szólít, hogy napjainkban nagy veszély fenyegeti földrészünk és a világ békéjét. — A fegyvergyártásban érdekelt és a realitásokat figyelmen kívül hagyó imperialista körök mindent elkövetnek azért, hogy eltemessék Helsinki szellemét. A politikai enyhülés nem volt ínyükre, hiszen az a katonai enyhülés felé mutat. Rágalmazzák a békemozgailmakat, a keletieket és a nyugatiakat egyaránt. Hatalmas eszközöket fordítanak erre, és ha nem megy kívülről, megpróbálnak belülről zavart kelteni. A fegyverkezési verseny fokozásával azt a nem titkolt céljukat is szeretnék elérni, hogy gazdasági nehézségeket okozzanak a szocialista országoknak. Az emberiségnek tudnia kell, hogy lakhelyüket, a földet kik fenyegetik pusztulással, hogy kiknek a lelkén szárad az anyagi és szellemi erőforrások mérhetetlen pazarlása, miközben vérlázító nyomorban élnek embermilliók. A fegyverekre költött hatalmas összegek bőven elegendőek lennének ahhoz, hogy a földkerekségen mindenki boldogulhasson, emberi körülmények közé kerüljön, hogy a világon minden gyermek iskolába járhasson. Ezt ki kell harcolnia az emberiségnek.

A nemzetközi helyzetet azok a szélsőséges imperialista körök élezik, amelyek a fegyverkezési versenyt fokozni akarják, őnös érdekből arra törekszenek, hogy a történelmileg kialakult; katonai erőegyensúlyt —, amelynek létrehozása a szocialista közösség országainak nem kis anyagi áldozatába került —, felborítsák, s erőfölényre tegyenek szert,

A Szovjetunió, a szocialista országok ezt semmiképpen sem engedhetik meg. Nem csak a szocialista országok népeinek, de minden más népnek is életbevágó érdeke, hogy az erőegyensúly fennmaradjon. Mi, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt- azt hirdetjjük,- arra hívunk fel. hogy ne fegyverkezzünk, hanem tárgyaljunk, mégpedig olyan megállapodásról, amely minden érdekelt fél egyenlő biztonságát garantálja, a fegyverzet mainál lényegesen alacsonyabb szintjén. Közös nemzetközi állásfoglalásainkat, önálló külpolitikai lépéseinket az vezérli, hogy a békére szóló felhívásaink visszhangra találjanak, s győzzön a kérdések realista megközelítése.

Pártunk, kormányunk nemzetiközi tevékenységét népünknek az a leghőbb óhaja vezérli. hogy szocialista éoítő- munkáját békében folytathassa. és valamennyi népnek azt kívánja, hosv békében élvezhesse munkáiénak gyümölcsét. Ennek érdekében összefogunk minden békeszerető erővel, együttműködünk mindenkivel, aki kész részt venni abban a küzdelemben, amely az egész emberiséget pusztulással fenyegető világháború elhárításáért folyik.

Örömmel látjuk, hogy a magyar békemozgalom, a társadalom. különböző erői — köztük a társadalmi szervezetek. a tömegszervezetek, a tömegmozgalmak, az egyházak — e tekintetben azonos célokat követnek. A rendkívül nehéz nemzetközi helyzetben fellépésük hozzájárul ahhoz, hogy helyreállítsuk a bizalom légkörét, gátat vessünk a

fegyverkezési hajszának, hogy a két világrendszer vitája ne a harcmezőn, hanem békés versengésben dőljön el. Helyeseljük, hogy a magyar békemozgalom növelni kívánja erőfeszítéseit ezen a téren. Érdemes megőrizni, sőt gyarapítani azt a nemzetközi megbecsülést és tekintélyt, amelyet a párbeszéd, a nyitottság és a megértésre való törekvés híveként mozgalmuknak és hazánknak szereztek — hangoztatta a Központi Bizottság titkára, majd így folytatta:

— A világ közös ügyeiért akkor tesszük a legtöbbet, ha itthon sikerrel intézzük dolgainkat, eredményesen munkálkodunk azért, amiért közvetlenül felelősek vagyunk.

Több a gondunk, nagyobbak a feladataink, de napról napra azt is érezzük és tapasztaljuk, hogy a hatékony cselekvés szolgálatába állítható társadalmi erő is gyarapszik. Egyre szilárdabb az emberek elhatározottsága, hogy történelmi vívmányainkat, amelyekért megküzdöttünk, eredményeinket, amelyeket évek során sok erőfeszítéssel elértünk. megvédjük és továbbfejlesztjük. Ez a határozott szándéka' pártunknak is, amely XIII. kongresszusára készül. Az elmúlt évek nem voltak könnyűek, és az a program, amelyet az előző kongresszuson vállaltunk, még a vártnál is nagyobb erőfeszítéseket igényelt. Bár a végleges mérleg még nem kész, azt felelősen elmondhatjuk, hogy helytálltunk a nehéz körülmények közt, az ország fejlődött, s ez dolgozó népünk érdeme — hangoztatta a többi között Németh Károly.

*

A konferencián felszólalt Romes Csandra; tolmácsolta a tanácskozás résztvevőinek a Béke-vüágtanács üdvözletét, s hangsúlyozta a nukleáris háború elleni világméretű összefogás szükségességét.

A vitában résztvevők meggyőződéssel vallották: a . világháború elkerülhető, a béke megőrzése elérhető cél.

A nemzetközi politikai viszonyok befolyásolásában

megnőtt a népek szerepe. Ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyszerű emberek millióinak békeakcióit — hangoztatták a felszólalók. Csakis a világot átfogó békemozgalmak alkothatják azt az erőt. amely képes egy újabb világégést megakadályozni. Ennek az összefogásnak szerény, de felelősségteljes, tevékeny részese a magyar békemozgalom.

A nőmozgalomban is egyre nagyobb szerepet kapnak a békje megőrzésének, a leszerelésnek, a fegyverkezési hajsza megállításának kérdései — hangzott el a vitában. A nők békéért folytatott küzdelmének egyik legfontosabb feladata a felnövekvő generáció, vagyis gyermekeink békére nevelése.

Az úgynevezett békegeneráció nevében felszólalók arról szóltak, hogy az ifjú nemzedéknek létérdeke a béke védelme, s annak megőrzéséért tettekre is kész.

A magyar békemozgalom feladatairól szólva többen hangoztatták, hogy széles körű együttműködésre; nyílt párbeszédre kell törekedni a világ minden, reálisan gondolkodó és cselekvő erejével, személyiségével. Alapvető fontosságú, hogy a mozgalom munkáját mind szélesebb tömegek ismerjék meg, s legyenek részesei az akcióknak.

A konferencia első napjának plenáris vitájában felszólalt BánSfy György színművész; Pongrácz Ti bőmé, a KSH tudományos főmunkatársa: Boldizsár Iván író,

Debrei Csaba, az Eötvös Lo- ránd. Tudományegyetem hallgatójátSzántó Péter, a mező- kovácsházai Üj Alkotmány Termelőszövetkezet főaga- zatvezetője: Merülc József, a Magyar Távirati Iroda munkatársa, Simái Mihály akadémikus; Menyhárt Lajos, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem docense; Paskai László, kalocsai Coadjutor érsek,. Pólyák F-erenc fafaragó népművész és Molnár György, a Mecseki Szénbányák vájára..

! Megerősítették

a magyar—mongol barátsági szerződést

Megalakult az új testület

A hozzászólásokat követően Sztanyik B. László, az OBT elnökhelyettese bejelentette: az 1978-ban. a IX. magyar békekongresszuson megválasztott Országos Béketanács mandátuma lejárt. A testület tagjainak köszönetét mondott munkájukért. Ezután Vályi Gábor, a jelölő bizottság vezetője ismertette az új. a konferencián megalakuló 379 tagú tanács létrejöttének körülményeit. Elmondotta, hogy — a korábbiaktól eltérően — a küldöttválasztás és a tagok jelölésének jogát ezúttal azok a közösségek — vállalatok, intézmények, társadalmi és tömegszervezetek — gyakorolták, amelyek az elmúlt években számottevően hozzájárultak a békemozgalmi feladatok megoldásához. Az új testület összetétele

megfelelően tükrözi a lakosság foglalkozási és életkori jellemzőit, földrajzi megoszlását. A testület tagjai közül csaknem kétszázan vidéken élnek és dolgoznak, s több mint százan még nein töltötték be 35. életévüket A béketanácsban helyet kapták a fiziikai munkások, az alkalmazottak. az értelmiségiek, az egyházak képviselői egyaránt.

A X. országos békekonferencia plénuma egyhangúlag kimondta az új testület megalakulását, majd döntött az ..Országos Béketanács tiszteletbeli tagja" cím megalapításáról is, s megerősítette a jelölő bizottság javaslatát: húsz. a békemozgalomban évtizedeken át eredményes munkát kifejtett neves személyiségnek ítélte oda a megtisztelő címet.

A békestaféta fogadása

2

NÓGRÁD - 1984. október 28., vasárnap

A konferencia színhelyére a délelőtti plenáris ülés szünetében érkezett meg a hét elején indult békestaféta, amely hazánk valamennyi megyéjét, 450 települését érintve békeüzenetek sokaságát hozta magával. A váltók a SOTE Nagyvárad téri ifjúsági békecentrumából indultak el és a Csepel SC kerékpárosainak kíséretében futottak be a Dózsa György úti székházba. A magyar békemozgalom nevében Fodor István, az Országos Béketanács titkára vette át az üzenetcsokrot és mondott köszönetét mindazoknak, akik a csaknem 4000 kilométeres út egy-egy szakaszán tagjai voltak a stafétának.

*

A békekonferencia délután szekciókban folytatta munkáját. A békemozgalom időszeBudapesten szombaton Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes és Daramin Jondon. a mongol külügyminiszter első helyettese kicserélte a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság között Ulánbátorban 1984. június

1-én aláírt barátsági és együttműködési szerződés megerősítő okiratait. A szerződés az okiratcsere napján.

1984. október 27-én hatályba lépett.

Daramin Jondont fogad La Várkonyi Péter külügyminiszter. és megbeszélést folyíalott vele a magyar—mongol kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg. hogy kétoldalú kapcsolataink eredményesen fejlődnek.

Dzsambin Batmönh elutazott Moszkvából

Szombaton elutazott Moszkvából Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkára, a , Mongol Nép- köztársaság miniszterelnöke.

Batmönh csütörtökön érkezett a szovjet fővárosba munkalátogatásra. az SZKP Központi Bizottsága és a' szovjet kormány meghívására. Moszkvai tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott a kétoldalú kapcsolatokról és néhány időszerű nemzetközi

kérdésről Konszlantym Cser- nyenkóval, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökével és Nyikolaj Tyihonovval. az SZKP KB PB tagjával. a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével.

A mongol vendéget a repülőtéren Grig'orij Romanov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és Tvan Kapitonov, az SZKP KB titkára búcsúztatta.

Vu Hszüe-csien fogadta lljicsovot

: Vu Hszüe-csien kínai államtanácsos, , külügyminiszter szombaton Pekingben fogadta Leonyid Iljicsovot, a szovjet kormány különmeg- bízott ját. külügyminiszterhelyettest, aki a kínai—szovjet konzultációkon- részt vevő szovjet küldöttséget vezeti. A konzultációk ötödik fordulója múlt hét csütörtökén kezdődött Pekingben. A szombati találkozón a kínai—szovjet kapcsolatok normalizálásai vitatták meg. A megbeszélésen jelen volt a kínai küldöttség vezetője, Csien Csi- csen külügyminiszter-helyettes és Hja Scserbakov, a Szovjetunió pekingi nagykövete is.

Reagan, Bush és Shultz egymásnak ellentmondó nyilatkozatai

rű kérdéseivel foglalkozó munkacsoport ülésén a felszólalók arra keresték a választ: hol tart a magyar békemozgalom megújulási folyamata.

Az európai biztonság, leszerelés és enyhülés kérdéseivel foglalkozó szekcióülés résztvevői rámutattak: az európai biztonság és együttműködés mindenkori helyzete alapvetően befolyásolja népünk létérdekét.

Az ifjúsági szekció ülésén elhangzott: a béke. ügyéért szólni és tenni is kész fiatalok száma jelentősen növekszik napjainkban, s ennek békemozgalmi konzekvenciáit a tartalmi munkában és a szervezeti életben egyaránt érvényesíteni kell.

A békekonferencia /ma is mét plenáris üléssel folytatja munkáját.

Egymásnak ellentmondó nyi iaukozatokat tett Reagan elnök. Bush aielnök és Shultz külügyminiszter arról, hogyan torolná meg a jövőben az Egyesült Államok az intézményei vagy polgárai ellen vég rehajtott terrorista akciókat. Mint jelentettük, Shultz közölte, hogy a jövőben sor kerülhet megtorló katonai műveletekre terrorista csoportok ellen — függetlenül attól, hogy az akciónak ártatlan polgári személyeik is áldozatául eshetnek.

Bush alelnök egy csütörtöki beszédében nem értett egyet a külügyminiszterrel és olyan megfontolásoknak adott hangot, amelyek mégiscsak figyelembe vennék a polgári lakosság védelmét. Az ügy Reagan elnökig is eljutott: a korte^körűton lévő elnöik előbb külügyminiszterének adott igazat, kijelentve, hogy Shultz a kormány álláspontját fejtette ki, azután viszont az alelnökhöz csatlakozott.

Az ellentmondások háttérében az áll, hogy Reagan korábban hasonló, azonnali megtorlással fenyegetőzött a terrorcselekmények végrehajtói ellen, de például a bejrúti' három merénylet egyikét sem követte amerikai akció. A választási kampányban demokrata párti ellenfele, Walter Mondale ez ügyben „jobbról előzött” és felelősségre vonta az elnököt „tétlenségéért”.

Reagan egy vidéki lapban közzétett interjúban arról beszélt, hogy nem ellenzi amerikai „önkéntesek” részvételét a Nicaragua elleni titkos háborúban. Arra hivatkozott, hogy amerikai önkéntesek korábban is részt vettek harcokban —, így az Egyesült Államok hadba lépése előtt az első és a második yilágháború- ban. A spanyolországi polgárháború amerikai önkénteséiről, akik a fasiszta Franco seregei ellen, a törvényes spanyol kormány oldalán harcoltak — az elnök azt mondotta, hogy „rossz oldalon’* küzdöttek.

Zavatkeltésre akarják felhasználni a lengyel pap elrablását

A lengyel hírügynökség kommentárjában beszámolt arról, hogy az egykori „Szolidaritás” vezetői, tanácsadói, mint például Kuron, Ja- worski, Wujec, Romaszewski, Onyszkiéwicz az alrabolt varsói pap temploma melletti plébánián bizottságot hoztak létre, igyekeznek feltüzelni a templomba jövőket, zavarkeltésre kihasználni a felháborodott tömeghangulatot. A

közelben levő Huta Warszawa kohóműben pedig sztráj'k- ra buzdítják a dolgozókat.

A hírügynökség aljasságnak minősíti, hogy bizonyos erők tőkét akarnak kovácsolni a tragédiából. A kommentár elítéli a vallási fanatikusok hangulatkeltését, mely kollektíva a nem hívőkre próbálja hárítani a felelősséget a pap elrablásáért, és óva int az utcai megmozdulásoktól.

\