Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

Békedemonstráció a Parlament előtt P (Folytatás az 1. oldalról.) A csaknem százezer részt­vevőt — közöttük Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a bu­dapesti pártbizottság első titkárát, Apró Antalt, az or­szággyűlés elnökét, F ejti Györgyöt, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát és Szépvölgyi Zoltánt, a Fővárosi Tanács elnökét — Lengyel Sándor, a KISZ budapesti bizottságának titkára üdvö­zölte. Külön köszöntötte Ro­mes Csandrát, a Béke-világ- tanács elnökét, aki a szom­baton kezdődő békekonferen­ciára érkezett hazánkba. Megnyitójában Lengyel Sándor emlékezett arra: ép­pen egy esztendeje, hogy ugyanitt, ezen a helyen fia­talok sokasága gyűlt össze, tiltakozva az amerikai raké- tatelepítési program megkez­dése ellen. A nemzetközi élet fejleményei azóta sem biztac tóak. Ugyanakkor a béke­mozgalmak erejét bizonyítja, hogy lendületük nem tört meg; újabb és újabb alkal­makat teremtettek az embe­riség sorsáért aggódók szá­mára, hogy felemeljék szavu­kat a háborús veszély ellen. Ezután arról szólt: közös fe­5 lel'ősségünk úgy alakítani a világ dolgait, hogy benne jól érezzük magunkat, s ki-ki megtalálhassa boldogulását. Az emberiségnek távlatok kellenek, különösen a fiata­loknak, akik céljaikért csak a béke, a nyugodt élet remé­nyében küzdhetnek — tette hozzá. A gyűlésen Varga Miklós előadásában felcsendült A vén Európa című dal, a debrece* ni politikai dalfesztivál díj­nyertes alkotása. Ezután Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára lépett a mikrofonhoz. Arról szólt: Európában ugyan negy­ven éve hallgatnak a fegyve­rek, béke van, ám nap nap után érkeznék a híradások a szélsőséges körök törekvései­ről, amelyek növelik annak veszélyét, hogy földrészünk lángba borulhasson. — Némák a rakéták hajtó­művei, de hogy azok is ma­radjanak, hinnünk kell a ha­tárokon átívelő békeakarat erejében. Nem lehetünk nyu­godtak, nem lehetünk tétlenek. Meg kell fognunk egymás ke­zét, éljünk bárhol e világon, hogy élő láncot alkotva meg­hátrálásra kényszeríthessük a fegyverkezés megszállottjait. Ezért küzd a mi mozgalmunk is, amely kortól és világné­zettől függetlenül kapcsolja össze a békéért, a jövőért fe­lelősséget érző és vállaló mil­liókat. Méltatva a ma összeülő bé­kekonferencia jelentőségét, arra hívta fel a figyelmet, hogy van okunk a derűlá­tásra, ha az elmúlt hetek bé­kemozgalmi eseményeire gon­dolunk; így például a már- már kifulladtnak kikiáltott NSZK-beli békemozgalmak újabb tömegtüntetésére, meg­újulásának kézzelfogható je­lére, vagy itthon a 19 me­gyénket érintett békeváltóra, illetve e mostani, hangulatá­ban és tartalmában is fel­emelő politikai demonstráció­ra. — Meggyőződésem, hogy konferenciánkon olyan prog­ramot fogadunk majd . el, amely mindannyiunk számá­ra lehetőséget teremt a béke ügyének előmozdítására — hangoztatta Barabás Miklós. Ezután neves művészek szórakoztatták a békemeg­mozdulás csaknem százezres közönségét. Végül a jelenlé­vők hatalmas kórusa csendült fel: a Himnusz eléneklésével fejeződött bb a nagygyűlés. Budapestre érkezett a békestaféta Pénteken délután Buda­pestre érkezett a X. országos békekonferenciára üzenete­ket hozó békestaféta, amely az elmúlt napokban hat út­vonalon haladva és az ország valamennyi megyéjét érintve futott be a fővárosba. A bu­dapesti fiatalok Budafok ha­táránál vették át az ország különböző tájain levő üze­mek, vállalatok szalagjaival feldíszített stafétabotokat, majd több budapesti vállalat érintésével jutottak el a Gel- lért térre. Itt a magyar és a szovjet himnusz hangjainak elhang­zása után a fiatalok megko­szorúzták a Gellért téri szov­jet hősi emlékművet. A béke­stafétát Nagy Istvánná, a Ha­zafias Népfront XI. kerületi bizottságának titkára vette át Polonyi Lászlótól, a népfront V. kerületi titkárától. A rö­vid ünnepség az Internacio­nálé hangjaival ért véget, majd a téren összegyűlt ér­deklődők a békestaféta gép­kocsijain elhelyezett plakáto­kon aláírásukkal tettek hitet a béke ügye mellett. A staféta a Dimitrov tér és a Kun Béla tér érintésével a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem épülete felé vet­te útját. Az itt, erre az alka­lomra kialakított békecent­rumban elkezdődött a KISZ Központi Bizottsága s az Or­szágos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága rendezte gaz­dag kétnapos program. Az aulában felállított színpado­kon csongrádi dalosok béke-, dalokat adtak elő. a Budai Nagy Antal Gimnázium ta­nulói dunántúli táncokat mu­tattak be, s a szolnoki fiata­lok dzsesszbalettel léotek a pódiumra. Ezt követően a miskolci politikai dalkör mű­sorát tekinthették meg a résztvevők, majd délszláv és német nemzetiségű táncokból adtak bemutatót a Bács me­gyeiek. , Az aulában zajló esemé­nyekkel párhuzamosan, több fórumot is szerveztek a béke­centrumban. Ezeken többek közt Hámori Csaba, az MSZMP XIX. kerületi Bizott­ságának első titkára és Ernőd Péter, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára, az Or­szágos Béketanács elnökségé­nek tagjai folytattak eszme­cserét a fiatalokkal. A dísz­teremben a megvék kulturá­lis — verses, dalos, zenés — műsor-összeállításait hallgat­hatta meg a több ezer érdek­lődő, s a békecentrum prog­ramját animációs és rövid- film-bemutatók, valarrtint pó- litikai kaszinó is színesítette. (MTI) A barrel-iiav1 Szükségből erény? Az NSZK-beli polgári pro­paganda erényt akar ková­csolni a szükségből: mivel nem képes eltitkolni a hata­lom legfelsőbb régióiban uralkodó korrupció nagyságát, megpróbálja a „demokrácia és a szabad sajtó” bizonyíté­kaként föl tüntetni a sorozatos leleplezéseket. , Ezt hangsú­lyozza a Barzel személyével kapcsolatos fejlemények kap­csán Alekszej Grigorjev, a TASZSZ hírmagyarázója. A megvesztegetéshez köz­tudomásúan két fél kell: az, aki ad és az. aki kap. Az egyre burjánzó nyugatnémet megvesztegetési botrányban többé-kevésbé világos —, vagy fokozatosan világossá válik — kik fogadtak el „csú­szópénzeket”. Ezek forrása azonban teljes homályban ma­rad — írja a szovjet kommen­tátor. Igaz. a Flick konszern egy­személyi tulajdonosának, Friedrich Karl Flicknek a neve közszájon forog. A megvesz­tegetési botrányok egész dics­telen történetén át sokszor esett és esik szó a „Flick- ügyről”. a ..Flick-kasszáról” és a „Flick-pénzekről”. Ám a függetlenségükre és objek­tivitásukra oly büszke nyu­gatnémet polgári lapok egyi­ke sem nevezte nevén a gye­reket — úgy, ahogy azt a Német Kommunista Párt lap­ja. az Unsere Zeit megtette: „Flick és a többi konszern megvette ezt a köztársaságot”. A Flick társaság, amely annak idején pénzelte a hit­leri hatalomátvételt, jelenleg az NSZK egyik leghatalma­sabb monopóliuma.. Üzemei­ben 42 ezer embert foglal­koztat, évi tőkeforgalma meg­haladja a 20 milliárd márkát. A cég, amelynek oroszlánré­sze van az NSZK-beli rakéta-, repülőgép- és harckocsigyár­tásban. valamint más hadifel­szerelési anyagok előállításá­ban. a jövőben is nyugodtan megvásárolhatja a nyugatné­met kormányokat. Hiszen az igazi hatalom az övé — mu­tat rá a TASZSZ hírmagya­rázója. * Szigorúbb fellépés a közveszélyes munkakerülőkkel szemben Tóth Ferenc, az MTI fő- munkatársa írja: Fokozódott az utóbbi idő­ben a közveszélyessége azok­nak a dologkerülő szemé­lyeknek, akik a társadalom kárára élősdi életmódot foly­tatnak, s gyakorta bűncselek­mények elkövetésével akarják fenntartani magukat. Ellenük társadalmi méretekben kell fellépni, s a munkakerülők­nek hasznos, rendszeres mun­kavégzésre szorítása az eddi­gieknél szigorúbb büntetőjogi eszközöket sem nélkülözheti. E törekvések jegyében ho­zott móst három — egymás­sal összefüggő — törvény- erejű rendeletet az Elnöki Tanács: módosította a Bün­tető Törvénykönyv, a büntető- eljárásról szóló törvény, va­lamint a büntetések és az in­tézkedések végrehajtását sza­bályozó tvr. egyes rendelke­zéseit. Űj büntetési nemként be­vezetik a szigorított javító­nevelő munkát, amely az el­ítélt személyi szabadságának korlátozásával együttjáró mun­kára kötelezést jelent. Az elítélt köteles azon a munkahelyen dolgozni, abban a helység­ben tartózkodni és azon a szálláson lakni, amelyet a bíróság kijelölt. A szállás a büntetésvégrehajtás felügye­lete alatt áll, az elítélt köte­les a szállás rendjét megtar­tani. A szigorított javító-ne­velő munka legrövidebb tar­tama egy év, a leghosszabb tartama két év, halmazati és összbüntetés esetében há­rom év lehet. 1985. január 1-től lépnek hatályba az említett jogsza­bályokat korszerűsítő, tovább­fejlesztő rendelkezések. A té­ma hátteréhez tartozik, hogy a hatóságok évente 10—20 ezer személlyel szemben in­tézkednek közveszélyes mun­kakerülés és az ilyen élet­módhoz gyakran kapcsolódó üzletszerű kéjelgés, illetve tartási kötelezettség elmulasz­tása miatt. A munkakerülők emelkedő száma a bűnözés növekedésének veszélyét hord­ja magában, nyugtalanítja a közvéleményt, ezért egyre szé­lesebb körben sürgetik a munkakerülőkkel szemben erőteljesebb fellépést. Ezt azonban a Büntető Törvény- könyv és az ezen alapuló jog- alkalmazási gyakorlat nem teszi lehetővé. A jelenlegi jog­szabályok szerint a munka­kerülő életmódot folytató sze­mély szabálysértést, vagy bűncselekményt követ el. Márpedig közveszélyes mun­kakerülésért szabálysértés esetén — legfeljebb hatvan­napi elzárás, vagy tízezer fo­rintig terjedő pénzbírság szabható ki. Bűncselekmény esetén a munkakerülő egy évig terjedő szabadságvesz­etéssel, javító-nevelő munká­val, vagy pénzbüntetéssel büntethető. Minthogy a mun­kakerülőknek általában nincs keresetük, velük szemben a szabálysértési hatóságok több­nyire elzárást, a bíróságok legtöbbször 3—6 hónapi sza­badságvesztést szabnak ki. Az ilyen rövid tartamú szabad­ságelvonás azonban — a ta­pasztalatok szerint — nem alkalmas arra, hogy rendsze­res munkára neveljen. Bővül a közveszélyes munkakerülés fogalma: bűncselekménnyé nyilvánítják a tartósan mun­kakerülő életmód folytatását is, tekintet nélkül arra, hogy az elkövető korábban volt-e büntetve. Az ítélkezési gya­korlat alakítja majd ki, hogy milyen időtartamú munkake­rülést kell tartósnak tekinteni. A szigorított javító-nevelő munkával kapcsolatban tud­ni kell, hogy az nem szabad­ságvesztés, de jelentősen kor­látozza az elítélt személyi szabadságát. Az elítélt a bün­tetés végrehajtására kijelölt intézetből a szabad idejében, a kijelölt településről pedig azon a napon távozhat el, amelyen nem kell munkát végeznie. Az eltávozáshoz az intézet engedélye szükséges; ez következik a szigorított ja­vító-nevelő munkát végre­hajtó intézet rendjéből, de nem jelenti azt, hogy az eltá­vozásra csak kivételesen, ju­talomként kerülhet sor. Az elgondolások szerint az Igazságügyi Minisztérium szerződést köt majd azokkal a vállalatokkal, amelyek szi­gorított javító-nevelő munká­ra elítélteket kívánnak fog­lalkoztatni. ? A legfrissebb bonni jelen­tések szerint november 5-én választják meg a Német Szövetségi Köztársaság par­lamentjének új elnökét a kor­rupció gyanúja miatt csü­törtökön lemondott Rainer Barzel helyére. Az egyetlen jelölt, akinek megválasztása biztosra ve­hető, pillanatnyilag Philipp Jenninger, a kancellári hiva­tal kereszténydemokrata ál­lamminisztere. Jenningert Helmut Kohl kancellár. a CDU elnöke és Alfred Dreg- ger, a CDU—CSU parlamen­ti frakciójának elnöke java­solta. A keresztény uniópár­tok parlamenti frakciója pén­teki, rendkívüli ülésén elfo­gadta Jenninger jelölését. A szociáldemokrata és a sza­baddemokrata párt vezetése is jelezte, hogy kész tudo­másul venni azt. Az 53. életévében járó Jen­ninger Kohl kancellár egyik legközvetlenebb munkatársa, egyik fő bizalmasa. 1973. és 1982. között a CDU—CSU par­lamenti frakciójának ügyve­zetője volt. Az 1982-es, bon­ni „fordulat” óta elsősorban a két német állam kapcsola­taiért felelős a kancellári hi­vatalban. 2 NÖGRÁD — 1984. október 27., szombat A paprablás Egy héttel az október 19-i emberrablás után a lengyel hatóságok már tudják, kik is vitték el ismeretlen helyre Jerzy Popieluszko, harminchét éves katolikus papot, Varsó egyik plébániatemplomának káplánját. A nyilvánosság ed­dig még nem értesült arról, hogy milyen indítékai voltak a három letartóztatott emberrablónak, akiknek egyike a var­sói belügyminisztérium tisztviselője volt. A nyomozás sze­rint az ő szolgálati gépkocsiját használták fel a bűntény­hez, annak csomagtartójában szállították Popieluszkót, s abból vetette ki magát a pap megbilincselt sofőrje. Jelzi az ügy súlyát, hogy a nyomozást maga a belügyminiszter irányítja. Jerzy Popieluszko a lengyel politikai színtér pe­rifériájának ismert alakja, szocialistaellenes fellépéséről, uszító prédikációiról ismert. Nyilvánosságot, kétes értékű „népszerűséget” biztosított neki a nyugati sajtó, a lengyel nyelven sugárzó diverziós rádiók. Popieluszko ellen nyo­mozás is folyt, mivel lakásán nagy mennyiségű ellenséges röpcédulát, uszító kiadványokat és lőszert találtak. Az el­Csernyenko megbeszélése Batmönhel Kovács Sándor, az MTI tu­dósítója jelenti: Legfelsőbb szintű szovjet- mongol megbeszéléseket tar­tottak pénteken Moszkvában. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke a Kremlben fogadta Dzsambln Batmönhöt. a Mon­gol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárát, a Mongol Népköz- társaság miniszterelnökét. A testvéri barátság és szí­vélyesség légkörében, valamint a teljes nézetazonosság je­gyében lefolytatott megbeszé­lésen a két vezető kölcsönö­sen tájékoztatta egymást pártjaik tevékenységéről, a Szovjetunió illetve a Mongol Népköztársaság előtt álló leg­fontosabb társadalmi és gaz­dasági feladatok megoldásá­ról. A megbeszélésen a felek megtárgyalták a szovjet— mongol' együttműködés to­vábbi. elmélyítésének fő irá­nyait. Rámutattak a legreak- eiósabb imperialista erők, mindenekelőtt az Egyesült Államok politikájának egyre növekvő veszélyeire. A Hazafias Népfront országos elnökségének ü!ése Pozsigay Imre főtitkár el­nökletével pénteken ülést tar­tott a Hazafias Népfront or­szágos elnöksége. Az ülésen részt vett Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője. A testület Pozsgay Imre előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP KB október 9-i üléséről és állást foglalt a népfrontmozgalom ezzel kapcsolatos feladatairól. A elnökség ezután személyi kérdésben döntött: Garamvöl­gyi Józsefet megválasztotta a .Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának. (MTI) Az NDK és Ausztria kapcsolnia Jó példa a békés egymás mellett élésre Bochkor Jenő, az MTI tu­dósítója jelenti: A békés egymás mellett élés erejének bizonyítéka az NDK és Ausztria kapcsolatai­nak eredményes fejlődése — állapította meg Eric Hone- cker osztrák újságíróknak adott nyilatkozatában. Az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke Sinowatz osztrák kan­cellár közelgő látogatása al­kalmából fogadta az osztrák laptudósítókat. Rámutatott, hogy a népek békés egymás mellett élését fenyegeti Washingtonnak a katonai fölény megszerzésé­re irányuló törekvése. Az amerikai rakéták nyugat-eu­rópai telepítése megnehezíti a fegyverzet korlátozását és a leszerelést szolgáló erőfe­szítéseket. Fordulat akkor lehetséges — mondotta —, ha mindenki tő feladatának tekinti a nuk­leáris katasztrófa megakadá­lyozását és a béke megbíz­ható szavatolását ..Ebben a szellemben az NDK kész át­fogó párbeszédet folytatni minden megegyezésre kész erővel” — hangsúlyozta az NDK államfője. A két német állam kapcso­latainak fejlődése magától értetődően függvénye a ke­let—nyugati viszony konst­ruktív alakulásának — álla­pította meg. „Végzetes hiba volna ebben kételkedni. E téren csak akkor képzelhető el haladás, ha az Egyesült Államok és szövetségesei be­látják: ábránd az a törekvé­sük, hogy katonai fölényt vívjanak ki a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szemben”. Honecker ismét követelte a rakétatelepítés előtti helyzet visszaállítását, az amerikai Pershing—2 rakáték és a ro­botrepülőgépek visszavoná­sát. Az NDK sohasem nyug­szik bele abba. hogy az NSZK az Egyesült Államok közép-ha­tótávolságú rakétáinak kilö­vőállomása legyen. ..Készek vagyunk a párbeszédre az NSZK-val is, de mindkét ol­dalon meg kell lennie az akaratnak arra, hogy konst­ruktív eredményre jussunk’’ — hangoztatta. helyzetkép Ali Hamenei iráni köztár­sasági elnök csütörtökön Te­heránban kijelentette, hogy az iráni erőknek a front kö­zépső szakaszán, Mejmak tér­ségében végrehajtott sikeres offenzívájukkal sikerült az országhatárt teljes mértékben biztosítaniuk. 1 Bagdadban ugyanakkor azt közölték, hogy az iraki csa­patok ellentámadásba len­dülve, magaslatokat foglaltak vissza. (MTI) járást a júliusi amnesztiatörvény szüntette meg. Az elra­bolt papot azok közé a katolikus lelkészek közé sorolják, akik a szocialista állam és a befolyásos katolikus egyház közötti párbeszédet akadályozták, s egyfajta hátországot biztosítottak a visszaszorulóban levő politikai ellenzéknek. Az emberrablás olyan ügy, ami indulatokat korbácsolt fel, s nyilvánvalóan kárt okoz a Lengyel Egyesült Mun­káspárt politikai vonalának, a lengyel kormányzat törek­véseinek. Ezért is nevezhette Urban szóvivő az ügyet egy­értelműen „politikai provokációnak, amely árt a szocialis­ta megújulásnak, és kárt okoz a kormánynak, a belügyi szerveknek”. A kormányzat — mondotta a szóvivő — ha­tározottan elhatárolja magát a banditizmus ilyen megnyil­vánulásaitól, „független attól, milyen politikai megfontolá­sok is motiválták az elkövetőket.” Ez a megfogalmazás, a nyomozás intenzitása és viszonylagos, nyilvánossága magá­ért beszél. Ez a megállapítás egyértelmű utalás arra is, hogy a lengyel vezetés nem hagyja magát befolyásolni, s továbbra is a pártkongresszus vonalának, a társadalom szé­les rétegeivel való párbeszédnek, a közmegegyezés politika« jának megvalósítását folytatja. , Miklós Gábor Irak—iráni Eszmail Szohrabi ezredest, a vezérkarhoz rendelt gyalog­sági főtisztet nevezte ki csü­törtökön az iráni fegyveres erők vezérkari főnökévé Ru- hollah Khomeini ajatollah. Elődjét, Ghasszem Ali Zahir Nedzsad dandártábornokot, aki 1981 óta töltötte be ezt a tisztet, _ Khomeini ajatollah kedden második számú kép­viselőjének nevezte ki a legfel­sőbb védelmi tanácsba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents