Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-25 / 251. szám
■ MEGYEJ TA N> CS LAPJA XL. ÉVF., 251. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 25.; CSÜTÖRTÖK VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * Keresetszabályozás, 1985. Tágasabb mozgástér, erőteljesebb ösztönzés Dr. Pongrácz László, az állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője tartott előadást Salgótarjánban Napjaink egyik legizgalmasabb gazdasági kérdése a jövedelem-. illetve keresetszabályozás. A keresetszabályozás jövő évtől érvényes változásaiban a döntő szót még nem mondták ki, az előkészítő munka azonban befejeződött, s kialakultak azok a változatok, amelyekre számítani lehet. Ezekről tegnap a műszaki és közgazdasági hónap egyik programjaként tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást a salgótarjáni TIT-székházban dr. Pongrácz László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője. Losonczi lusai Losonczi Tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Dusán Aümpicset, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi nemzetgyűlésének elnökét, aki parlamenti küldöttség élén tartózkodik hivatalos, baráti látogatáson hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt veit Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, jelen volt Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. ÜEtiivalilés Salgótarjánban Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága a közelmúltban vitatta meg a párttagság aktivitását, feladatvállalását, s a testület ülésén meghatározták az ezzel kapcsolatos további teendőket is. Erről, valamint a XIII. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet előkészítéséről, a tartalmi és szervezeti tennivalókról szólt Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bi-, rottságának titkára azon az aktívaülésen, amelyet tegnap tartottak Salgótarjánban. A tanácskozáson a városi, a városi jogú nagyközségi párt- bizottságok, a nagyüzemi, községi pártbizottságok, pártvezetőségek vezetői, a megyei pártbizottság politikai munkatársai, a megye társadalmi es tömegszervezeteinek képviselői vettek részt. Az előterjesztés részletesen Elemezte a párttagok aktivitásának tapasztalatait a különböző pártí'órumokon, pártrendezvényeken, a közéletben. Szólt arról a tevékenységről, amelyet munkahelyükön, az ipari és mezőgazdasági üzemekben, intézményekben és a lakóterületen végeznek a párttagok, a kommunisták — köztük is a kommunista vezetők —, személyes példájának jelentőségét erősítve. A feladatokról szólva hangsúlyozta az aktivitás folyamatosságát, a kongresszus határozatainak végrehajtásában, a XIII. pártkongresz- szus előkészületei során. Az előterjesztést konzultációs beszélgetés követte. Cipőipar: Keresett gépeket gyártanak A cipőipari gépek gyártásának helyzetéről és a további feladatokról tanácskoztak szerdán Gyöngyösön az Ipari Minisztérium, a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat képviselői a legjelentősebb hazai felhasználókkal: a cipőgyárak, szövetkezetek szakembereivel. A gépgyártók és a cipőkészítők ez alkalommal egyeztették középes hosszú távú fejlesztési terveiket. A tanácskozáson elmondták, hogy a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat öt gyára évente mintegy 400 millió forint értékben gyárt a hazai és a külföldi piacon egyaránt kelendő cipőipari gépeket. A legnagyobb ilyen jellegű hazai gépgyártó vállalat mindenekelőtt hazai partnereinek érdekeit tartja szem előtt, ezzel együtt termékeik nagyobb részét kül- íöidi piacokon értékesítik. Az új keresetszabályozás szükségességét az alábbiakkal indokolta az előadó: szűkre szabott volt az a mozgástér, melyben a bérek az ösztönző hatásukat kifejthették, kicsi a lehetőség a termelési erőforrások konvertálására, kevéssé ösztönöz a mostani szabályozási rendszer az élőmunka racionális felhasználására. A keresetszabályozással legszorosabb kapcsolatban levő jövedelemszabályozásról elmondta az ÁBMH főosztály- vezetője, hogy az új szabályozás alapján csökken az állami költségvetés jövedelmeket újraelosztó szerepe, az elvonás egyik új tünete, hogy a jól jövedelmező vállalatokat kevesebb elvonással terheli. Az új keresetszabályozás nem tesz különbséget a bér és a részesedés között, s három szabályozási típus alapján fejti ki hatását. A keresetszint szabályozásába tartoznak majd azok a verseny- típusú szakágazatok, ahol valamilyen árkorlát már működik, ezek a vállalatok a dolgozók éves keresete után érdekeltségi alapjukból fizetnek adót sávosan progresszív adóskála alapján. A kereset- szint-szabályozás megszabadítja a vállalatokat a lét- számhígítási érdekeltségtől, a „vatta”-dolgozók tartásának kényszerétől, megszünteti a Országszerte gazdag, változatos programmal készülnek felszabadulásunk 40. évfordulójának megünneplésére az MSZBT-tagcsoportok. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos akciótervéhez kapcsolódó helyi rendezvények alkalmat kínálnak a magyar— szovjet barátság történetének, népünk életében betöltött jelentős szerepének, kapcsolataink alakulásának, fejlődésének bemutatására. Hozzájárulhatnak a legújabb kori magyar történelem alaposabb megismertetéséh zz, a közvetlen, személyes kontaktusok bővüléséhez, valamint a hazánk szabadságáért vívott harcban elesett szovjet hősök emlékének méltó ápolásához. Ezért az országban működő több mint 1800 MSZBT-tag- csoport szinte mindegyike önálló kezdeményezéssel is készül az évfordulóra. A gödöllői Ganz Árammérőgyárban a napokban nyílt kiállítás a Munkásmozgalmi Múzeum anyagából „Negyven éve történt” címmel. Egy. másik tárlat megszervezéséhez, amelynek „Emlékeink 1944 decemberéből” lesz a címe, a gyár dolgozóinak segítségét kérte a tagcsop- rt. Ez év elején pályázatot hirdettek akobáziselvre való épülést, hiszen az adók a teljes keresethez járulnak. Ez a fajta szabályozás érzékelteti legjobban azt, hogy mibe kerül a társadalomnak az eleven munka. A keresetnövekmény-szabályozáshoz sorolják majd azokat a szakágazatokat, ahol árkorlát nem működik. Ez esetben a vállalati átlagbért és a keresetnövekményt adóztatják. A harmadik típus a központi keresetszabályozás, mely a versenyszférán kívüli, valamint az úgynevezett válságszakágazatokra érvényes, ez adómentesen enged meg öt-öt és fél százalékos keresetnövekményt. A leghaladóbb, hosszú távra kidolgozott, s legrugalmasabb feltételeket kínáló változat a keresetszint-szabályo- zás, célszerű minél nagyobb körre való kiterjesztése. Az újfajta keresetszabályozás nem ad automatikus garanciát a teljesítmények és a bérek összhangjára, sőt, az első két típusa kifejezetten lehetővé teszi, hogy a keresetek a teljesítmények emelkedése nélkül is nőjenek. A kísérleti bérszabályozás is azzal a tapasztalattal járt, hogy sok esetben a teljesítmények változatlanul maradása mellett is nőttek a keresetek. E jelenséget „kézi vezérléssel” iparkodtak visz- szaszoritani, e beavatkozást helyettesíti jövőre átmeneti jelleggel egy — az új szabályozástól egyébként idegen — kiegészítő elem, mely szerint, ha a keresettömeg gyorsabban nő, mint a hozzáadott értéktömeg, a többlet után különadót kell fizetni. A tervek szerint e különadó három éven belül fokozatosan megszűnik. Milyen vállalati magatartás célszerű az új keresetszabályozás érvénybe lépésekor? Mindenekelőtt ajánlatos a változások, az összefüggések, s az ezek által képződött mozgástér igen alapos ismerete, enélkül ugyanis életveszélyes döntések születhetnek a vállalatnál. Saját helyzetét valamennyi gazdálkodónak több évre előre fel kell mérnie; hiszen az új szabályozás nem engedi meg a különféle szabályozási típusok közötti „szlalomozást”. Célszerű külön programot készíteni a belső érdekeltségi rendszer átalakítására is, s, ami az alapbérek emelését illeti, azt külön is érdemes megfontolni. A vállalatoknak most nagyobb lesz a lehetőségük a differenciálásra, hiszen kedvezőbbek a keresetnövelés szabályai, a differenciálás azonban csak akkor ésszerű, ha a teljesítmények is eltérőek. * A Magyar Közgazdasági Társaság Nógrád megyei szervezetének síküveggyári szakcsoportja szervezésében ezután dr. Pongrácz László —, aki délelőtt már járt a gyárban — újabb előadást tartott a témáról, ezúttal a síküveggyár szakemberei számára. Az előadás után élénk eszmecsere bontakozott ki. Gazdag, változatos program A 40. évfordulóra készülnek az MSZBMagcsoporiok rabeli tárgyi emlékek, visszaemlékezések, fotók, zenei, képzőművészeti és irodalmi alkotások összegyűjtésére. A gyűjteményből rendezendő kiállítást Gödöllő város felszabadulásának napján, december 12-én nyitják meg. November végén magyar—szovjet barátsági napokat szerveznek: e program keretében az orosz nyelvtanárok számára például módszertani előadást tartanak, a középiskolások és egyetemisták pedig a szovjet ifjúság béketörekvéseiről, a Nagy Honvédő Háború történelmi jelentőségéről hallgathatnak meg előadásokat. Az Óbuda Tsz MSZBT-tagcsoportja a magyar nyelvű szovjet lapok szerkesztőségeivel közösen rendez dolgozóinak vetélkedőt a Szovjetunióról; az elődöntőt novemberben, a döntőt áprilisban tartják. Dunakeszin, a MÁV-járműjavítóban. a „Szovjetunió népeinek élete” címmel tárlat nyílik november 7-én: a város felszabadulásának napján, december 28-án vetélkedőn mérik össze a testvéri országról szerzett tudásukat a dolgozók. Két hónappal később, a Vörös Hadsereg és hadiflotta napján, a szovjet hadsereg életét fotók segítségével mutatják be. A Budapesti Húsipari Vállalat több mint negyedszázada működő MSZBT-tagcso- portja „Ünnepünkhöz méltóan” címmel vetélkedőre invitálja a nagyvállalathoz tartozó négy gyáregység szocialista brigádjainak tagjait. A versenyzők a Baráti szövetségben című kiadvány segítségével készülnek a műveltségi játékra, s a jövő év tavaszán adnak számot ismereteikről. „40 év — 40 kép” címmel tablón dolgozzák fel a négy gyár fejlődését, bemutatva gazdasági, politikai és kulturális életét, s képet adnak a bővülő magyar—szovjet vállalati kapcsolatokról is. A tagcsoport kezdeményezésére a vállalat az évforduló alkalmából feleleveníti kapcsolatait a moszkvai húskombinát dolgozóival, akikkel a negyvenes évek végén alakítottak. ki kontaktust. Ennek jegyében indulnak a közeljövőben a gyár MSZBT-aktivis- tái barátságvonafctal a szovjet fővárosba, s viszonzásul, 'a jubileumi események ideién vendégül,.látják majd a -moszkvai üzeni koüektívájánaK. képviselőit. (Folytatás a 2. oldalon) Pál India Pál, az Elnöki Elindult a staféta A Salgótarjáni Kohászati üzemek előtti térről indították útjára szerdán délelőtt — a X. magyar békekonferenciára —* a Nógrád megyei küldöttek stafétabotját. (Egy nógrádi küldött portréja a 3. oldalon olvasható.). •— Bencze — Jól haladnak a vasúti beruházások Az elmúlt háromnegyed évben a MÁV-nak sikerült teljesítenie beruházási terveit, a munkák a terveknek megfelelően haladnak. Az idén 6,45 milliárd forint jut vasúti beruházásokra, 300 millióval kevesebb mint tavaly. Ebből váz összegből a MÁV elsősorban olyan fejlesztésekre költ, amelyek az alaptevékenységet szolgálják, növelik a biztonságot, emelik az utazás, szállítás színvonalát, s javítják a szociális ellátást. Az anyagi eszközök jelentős része — mintegy 70 százaléka — a meglévő eszközállomány szinten- tartását, a selejt pótlását szolgálja, s csak viszonylag kis hányada jut a fejlesztésekre, kapacitásbővítésre. Az idei 600 kisebb-nagyobb beruházás jó része már befejeződött; Több létesítményen az utolsó simításokat végzik. Ütemesek az_ építkezések ott is, ahol csak a következő években várható az átadás. A vasút egyik legjelentősebb fejlesztési programjának megvalósítását a záhonyi átrak ókörzet rekonstrukcióját az idén is nagy erőkkel folytatják. A több ütemben megvalósuló munkálatok közül az idén fejeződött be a ve- gyianyag-átfejtő berendezés korszerűsítése és az eperjes- kei átrakó pályaudvar biztosítóberendezésének szerelése. A következő hetekben helyezik üzembe a záhonyi tengelyát- szerelő telepet. Folytatják a íényeslitkei északi rendező pályaudvar biztosítóberendeJ zésének szerelését, s a kézi átrakócsarnok, valamint egy műtrágyaátrakó építését; ez utóbbiak átadása 1985-ben várható. Hamarosan befejeződik a MÁV egyik legjelentősebb beruházása, a Kelenföldi pá- lyudvar rekonstrukciója. Az idén 240 millió forintot fordítanak erre a fontos létesítményre. A munkálatok során már megépült az első utasperon és a hozzá tartozó két személyvonat-fogadó vágány, emellett több állomási mellékvágány, illetve tolatási célra szolgáló úgynevezett kihúzóvágány. Átadták a 12(1 tonnás vágányhídmérleget. Az év végéig még két rakodóvágány és egy 1100 négyzetméter atapterületű áruraktár készül el. A jelentősebb vasúti beruházások közé tartozik a hálózat villamosítása. Nagy erőkkel dolgoznak a buda- pest—pécsi vasútvonalon. Az év végén helyezik üzembe a Sárbogárd—Dombóvár közötti villamosított szakaszt, s a teljes vonal átépítése a jövő év vegére fejeződik be. Aszód és Vác között is a terveknek megfelelően haladnak a villamosítási munkálatok, a jövő évi menetrendváltásra elkészül a teljes szakasz, s ezután a csehszlovák határtól a román határig (Budapest elkerülésével) villanymozdony vontathatja végig a szerelvényeket. Szűrös Mátyás A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Varsóba utazott Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Űtjára elkísérte Horn Gyula, a KB külügyi osztályának vezetője es Koska Varsóba utazott István külügyminiszter-helyettes. A küldöttség búcsúztatásánál a Ferihegyi repülőtéren, jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) i i
