Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

Havasi Ferenc Nógrádira látogatóit r (Folytatás az 1. oldalról) képünk amikor Helsinki so­kat ígérő szelleme csupán az eitelt évtized első harmadában éreztette előnyös hatását. Rátérve a XII. kongresszus határozata végrehajtásának ér­tékelésére elmondta, hogy a két fő feladatot teljesítettük. Az egyik: az egyensúly hely­zet rendbehozása, a fizető- képesség megtartása. Adós­ságállományunk nem növeke­dett, hanem csökkent, ugyan­akkor megmaradt fizetőké­pességünk is. Az előnyös és jó irányú fejlődést jelzi, hogy az ismert, nehéz világpiaci kö­rülmények ellenére négy év alatt 27—28 százalékkal nö­veltük az exportot, 27 száza­lékkal csökkentettük az im­portot, megkezdtük az ésszerű takarékoskodást, amelynek már vannak ugyan eredmé­nyei, de még mindig csak a munka kezdeténél tartunk. A másik feladat: a szocia­lista vívmányok megőrzése és az életszínvonal védelme volt. Az előbbieket, a munkához való jogot, a teljes foglalkoz­tatottságot stb. megvédtük. Vállalásunkhoz képest viszont nem sikerült megvalósítani a reálbérekre vonatkozó elkép­zeléseinket. Ugyanakkor a lakosság reáljövedelme és fo­gyasztása úgy alakult, ahogy azt a terv annak idején meg­határozta. Több területen, így a külgazdasági egvensúlv ja­vításában, a költséggazdálko-' dásban. a termelékenységben, az eszközállomány növekedé­sében túlszárnyaljuk tervein­ket. Több versenyképes terméket bizakodás, optimizmus jellem­zi a most zajló folyamatot. Ez­zel egyidejűleg felvetődnek bizonyos aggályok is. Befeje­zésül a pártrpunka stílusának újszerű követelményekhez való igazításáról szólt részletesen. Foglalkozott azzal, hogy a pártszervezeteknek olyan lég­kör kialakításán kell fáradoz­niuk, hogy minden vezető, al- kotnivágyó szakember, fizikai munkás alkotókészségének ma­ximumát adja. De meg kell tanulni a sokféle érdekek egyeztetését is. A gazdaság- irányításban bekövetkezett vál­tozások a fejlődés újabb kö­vetelményei azt mutatják, hogy a pártszervezeteknek a jövőben még nagyobb, szer­teágazó feladatokat kell meg­oldaniuk. Végül átadta Ká­dár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának szívélyes kommunis­ta üdvözletét és jókívánságait. Az előzetes számítások sze­rint nem sikerül teljesíteni terveinket az ipari termelés növelésénél, az építőiparban, a beruházásoknál. Ezután az előadó felsorolta a gyenge, sebezhető pontjainkat, köztük a kevés versenyképes termé­ket, az utóbbi évben más tar­talommal jelentkező csere­arányromlást, az alacsonyabb felhalmozást, a tervezettnél nagyobb arányú nemzeti jö­vedelem belső felhasználását, azt, hogy a jól dolgozó válla­latoktól elvettük a nagyobb jövedelmet, amit szociálpoliti­kai meggondolásból odaadtuk a gyengébben dolgozó válla­latoknak. Havasi Ferenc foglalkozott még az árak alakulásával is. Utalt arra, hogy helyes az a cél, mely szerint az árak fe­leljenek meg a termelés és fo­gyasztás valós közgazdasági funkciójának. Ezt el is kell érni. A fogyasztói árak ala­kulása azonban az életszín­vonal-politikának is alá van rendelve. A fogyasztói ár­emeléseket valós okok indo­kolják. Ennek kapcsán meg­említette azokat a negatív je­lenségeket, amelyek zavarják a lakosságot, amelyeknek megszüntetéséhez együttes fel­lépésre van szükség. A XIII. kongresszusra való felkészülés ismertetése során hangsúlyozta, hogy az eddig elért eredményekre alapozva, célszerű meghatározni a fej­lődést szolgáló további ten­nivalókat. Közelebbi célként említette az életszínvonal sze­rény emelését. Ehhez azon­ban meg kell teremteni a fel­tételeket; a magasabb nem­zeti jövedelmet. Megvalósítá­sa érdekében gyorsabb üte­met kell diktálni a strukturá­lis változásokban, hatékonyab­bá kell tenni az intenzív for­rások beépülését a népgazda­ságba. Nagyvonalakban utalt a VII. ötéves terv előzetes el­képzeléseire. Elmondta, hogy a termelés ütemének növelé­se a nemzeti jövedelem eme­lése mellett bizonyos mérték­ben nő majd a beruházásokra szánt összeg, bővül az import lehetősége, és meg kell állíta­ni a dolgozók reálbérének csökkenését. Elképzeléseink csak abban az esetben való­sulhatnak meg, ha nem rosz- szabbodnak a nemzetközi fel­tételek. A tájékoztató után Mákos Nándor, a Nógrádi Szénbá­nyák városi jogú pártbizott­ságának titkára, Gressai Sán­dor. a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója, Sá­ra János, a salgótarjáni váro­si pártbizottság titkára, dr. Gergely Sándor, a Karancs Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet elnöke, Letovai Ildi­kó, a salgótarjáni városi párt- bizottság titkára tett fel kér­déseket. Havasi Ferenc válasza után Géczi János zárszavában fel­hívta a jelenlevők figyelmét, hogy a XIII. pártkongresz- szusra való készülődés során hasznosítsuk az itt tapasztalt szemléletet munkánk értéke­lése, elemzése során. A tájé­koztatón elhangzottak jó le­hetőséget adnak ahhoz, hogy kiválasszuk, milyen kérdések­kel, hogyan, milyen igényes­séggel, részletesen foglalkoz­zunk a beszámoló taggyűlé­seken és hová helyezzük a hangsúlyokat. Végül a megye kommunistáinak nevében meg­köszönte Kádár János elvtárs jókívánságait és arra kérte Havasi Ferenc elvtársat, hogy tolmácsolja a következőket; a megye párttagsága a jövő­ben is elvégzi a reá hárűló feladatokat. Új követelmények a pártmunkásán " Foglalkozott még az irányi- képzelés alapján 1986 végéig Havasi Ferenc elvtárs az tási rendszer korszerűsítésé- valósítunk meg. Fogadtatása esti órákban visszautazott Bű­vel, amelyet egy egységes el- nem volt rossz, reménykedés, dapestre. Várkonvi Péler felszólalása az ENSZ általáros vitájában Nélkülözhetetlen a párbeszéd fenntartása és szélesítése a világ államai között Az ENSZ-közgyűlés 39. ülésszakának általános vitájá­ban kedden felszólalt Várko- nyi Péter külügyminiszter, hazánk küldöttségének veze­tője. Beszédében a többi kö­zött a következőket mondot­ta: A Egyesült Nemzetek Szer­vezetének közel négy évtize­des fennállása alatt a világnak többször kellett szembenézni a nemzetközi feszültség nö­vekedésével, az alapokmány szellemével és betűjével el­lentétes fejleményekkel. A nemzetközi feszültség élező­dése, a fegyverkezési hajsza felgyorsulása és a szuverén államok társadalmi-politikai rendjének aláásására irányuló külső kísérletek fokozódása napjainkban veszélyes mére­teket öltött, s ez okkal tölti el aggodalommal nemcsak egy-egy ország, térség lakosa­it, hanem földünk valamennyi népét. Veszélybe kerültek a stra­tégiai fegyverzet korlátozásá­ról korábban aláírt megálla­podások, s nem születtek újabb egyezmények. A közel­múlt egyik legsúlyosabb fej­leménye az arivrikai közepes hatótávolságú nukleáris raké­ták nyuaat-európai telepítésé­nek megkezdése Ez fokozza a nukleáris fenyegetettséget Euróoifoan, s ezzel nemcsak növeli a nemzetközi feszült­séget, de egyúttal tovább csökkenői a földrész országai közötti bizalmat is. Ebben a helyzetben külön­leges jelentősége lenne an­nak, ha a NATO tagállamai konstruktívan reagálnának a szocialista országok ésszerű, valamennyi érdekelt fél jogos biztonsági érdekeit figyelembe vevő javaslataira. A Varsói Szerződés tagállamai nem tö­rekednek az erőfölény meg­szerzésére. A történelmileg kialakult katonai erőegyen­súly megbontását azonban nem engedhetik meg. Kormá­nyom ezért, amikor kifejezte aggodalmát a rakétatelepítés nyomán előállt helyzet miatt, indokoltnak tartotta a Szov­jetunió válaszlépéseit. Köve­tendő célnak viszont azt tart­juk, hogy a katonai erő- egyensúly a fegyverzet és a fegyveres erők lehető legala­csonyabb szintjén maradjon fenn. E cél közelítésére olyan feltételek megteremtése szük­séges, amelyek lehetővé teszik a nyugat-európai rakétatele­pítések miatt megszakadt fegyverzetkorlátozási tárgya­lások folytatását. A magyar kormány úgy vé­li, hogy a nemzetközi életben végbemenő kedvezőtlen fo­lyamatok nem visszafordítha- tatlanok. Nukleáris korunk­ban nincs más ésszerű alter­natíva, mint a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése Valljuk, hogy a veszélyekkel terhes jelenlegi helyzetben megvannak azok az objektív tényezők, amelyek nélkülöz­hetetlenné teszik a párbeszéd fenntartását és szélesítését a világ államai között. Ehhez azonban a politikai akarat kézzelfogható megnyilvánulá­sára, a feszültség csökkenté­sét célzó javaslatok komoly tanulmányozására és az azok­ra adandó érdemi válaszokra van szükség. Kormányom úgy véli, hogy a mai nemzet­közi körülmények még paran- csolóbbá teszik, hogy mindent megtegyünk a helyzet rosz- szabbodásának megállítása ér­dekében. A Magyar Népköztársaság kormánya a nemzetközi poli­tika legsürgetőbb feladatának tekinti a háborús veszély, mindenekelőtt a nukleáris há­ború veszélyének elhárítását, a fegyverkezési hajsza meg­fékezését — mutatott rá Vár- konyi Péter. A Magyar Népköztársaság kormánya eddig is mindent megtett a helsinki folyamat kibontakoztatása. a záró­okmány elvei, ajánlásai ma­radéktalan végrehajtása ér­dekében. E tevékenységünk nemzetközi elismerésének is tekintjük, hogy a madridi ta­lálkozó döntése értelmében 1985-ben Magyarországon ke­rül sor az európai kulturális fórum megrendezésére. Magyarország kétoldalú kapcsolatainak alakítása so­rán is törekedett és törek­szik az enyhülés vívmánya1- nak megőrzésére és továbbfej­lesztésére. A más társadal­mi rendszerű államokkal folytatott párbeszéd fenntar­tása, a kialakult kapcsolatok megőrzése cs továbbfejleszté­2 NÖGRÁD - 1984. október 4., csütörtök A 35. éves NDK-ban *111.) Hogy élnek Karohlék t Mosolygós, kedves lányarc jelenik meg csöngetésünkre a lakásajtóban. Az idegen szó hallatán kissé zavarttá válik, de belépve, az ajándékba ho­zott matyóbaba megteszi a hatását. Igaz. a bőgatyás le­génykét inkább szoknyás lány­nak véli, dehát ez megbo­csátható Inesnek, aki még igencsak ifjú állampolgára az NDK-nak Most tölti be a harmadik életévét. A szüleihez jöttünk látoga­tóba. Haino Karohlhoz és fe­leségéhez, Gapriele-hez. Vár­ták érkezésünket, miután a schwerini gépgyárba tett lá­togatásunkkor kértük: szeret-, nénk közelebbről megismerni egy munkáscsalád minden- naDjait. Így jutottunk a gyártól nem messze fekvő új lakótelep egyik szép többemeletes há­zába, a Makarenko-Strasse 66. szám alá. Itt, a félemeleten élnek Karohlék. De hogyan élnek? A lakás mindenesetre sokat elárul gazdáiról. Ízléssel, kel­lemesen berendezett szoba fo­teljaiban ülünk, a sarokban színestelevízió, a polcokon kis házikönyvtár, az egyik falrész faborítású. Virágok, szép te­rítő az asztalon, amelyre ha­marosan konyak, sör kerül, a háziasszony pedig saját süté- sű finom gyümölcstortát he­lyez rá. — Régóta laknak itt? — Amikor a schwerini gyár­ban vállaltam munkát, rögtön beadtam a kérelmemet a gyárunkban működő lakásbi­zottsághoz, és másfél év múl­va megkaptuk. Ennek már csaknem nyolc esztendeje. Egyébként 1974-ben, 22 éve­sen házasodtunk össze még Wismarban, odavalósiak va­gyunk mindketten. A férj meséli ezt, akiről még megtudjuk, hogy erede­tileg hajógyári hegesztő volt, aztán elvégezte az esti isko­lát. művezető, majd főműve­zető lett a schwerini új gyár­ban. Így mai napig is a munkások közé tartozik. Sok­féle társadalmi kötelezettsé­get vállal: tagja az FDJ (ifjú­sági szervezet) üzemi bizott­ságának, sőt, az NSZEP üze­mi bizottságának, természete­sen szakszervezeti tag és te­vékeny támogatója a Német— Szovjet Baráti Társaságnak. se révén is igyekezett hozzá­járulni a nemzetközi légkör javításához, a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati érvényesítéséhez. Továbbra is készek vagyunk az érdemi párbeszéd folyta­tására. Külügyminiszterünk ismer­tette hazánk kormányának ál­láspontját néhány nagyfon­tosságú nemzetközi kérdés­ben. Sürgette a közel-keleti térség problémáinak átfogó, igazságos és tartós rendezé­sét, a palesztin nép törvé­nyes jogainak biztosításával. Támogatta a közép-amerikai válság békés, tárgyalásos úton történő rendezésére irányuló erőfeszítéseket, a ciprusi kér­dés rendezését az ENSZ ha­tározatainak szellemében. A nemzetközi helyzet ked­vezőtlen fejleményei nem ma­radtak hatás nélkül a világ- gazdasági helyzetre sem — folytatta a magyar külügy­miniszter. — A nemzetközi gazdasági-műszaki kapcsola­toknak súlyos károkat okoz az embargós tendenciáik erő­södése, az egyre fokozódó pro­tekcionizmus. a nemzetközi vaiutáris-pénzügyi rendszer növekvő zavarai, a mester­ségesen magas kamatlábak. Mindezek érintik szinte vala­mennyi országot és ország­csoportot, de mindenekelőtt a fejlődő államokat sújtják. Kormányom úgy véli, hogy a világkereskedelemnek a legnagyobb kedvezményes el­bánás, a diszkrimináció-men­tesség és a szerződéses kap­csolatok jóhiszemű teljesítése alapján kell folynia. Meggyő­ződésünk szerint a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben az ilyen gazdasági kapcsola­toknak fontos stabilizáló sze­repük és ezen keresztül ked­vező politikai hatásuk is le­het. — mondotta Várkonyi Péter. — Elég sokat is van ezért távol, meg úton — jegyzi meg inkább némi büszkeséggel, mint korholással a hangjá­ban a feleség, aki óvónőként dolgozik. Most egy ideig azon­ban a kislánnyal marad ott­hon, akit januártól adnak óvodába. — Szóval, rögtön beadta a lakáskérelmüket?... — Igen, s közben másfél évig munkásszálláson lak­tam. El kellett dönteni, hogy állami, vagy szövetkezeti la­kást kérünk-e. Végül is az utóbbi mellett határoztunk, mert ez előnyösebb, mivel három évnél nem kell többet várni rá. Igaz, az ingyenes ál­lamival szemben egy kis pénz­be kerül az induláskor, az ál­laminál viszont kicsivel ma­gasabb a lakbér, mint itt a havi használati díj. — Mit jelent ez? — A belépéskor be kell fi­zetni 1800 márkát, ezenkívül 800 márka értékben munkát kell vállalni az építésnél, ez is azonban befizethető azóta. Ha időközben egy szobával nagyobb lakásba költöznénk, akkor még 300—400 márkát kell adni. Viszont bármi el­romlik, akkor a szövetkezet fedezi a javíttatást, akár a házban, akár a lakásban szük­séges. — Honnan van erre pénze a lakásszövetkezetnek ? — Egyrészt az új tagok em­lített befizetéséből, másrészt a gyár az úgynevezett lakás­alapjából járul hozzá a dolgo­zói után. Ez ugyanis valójá­ban a gyár lakásszövetkezete. Ezért is dönt maga a gyár, a munkahely arról, hogy ki kapjon lakást. Régebben a kérelmet a tanácshoz kellett beadni. Az odaítélésnél figye­lembe veszik, hogy mióta dol­gozik a gyárban, milyenek a lakásviszonyai, milyen a mun­kateljesítménye, hány gyereke van. A szakszervezetnek fon­tos ebben a véleménye, de végül is a gyári lakásbizott­ság dönt. — Mekkora is ez a szép otthon ? — Két szobánk, konyhánk, és fürdőszobánk van, össze­sen 48,7 négyzetméteren, ezen­kívül erkély és pince. Nem nagy, de egyelőre jól megfé­rünk benne. A születésnapo­mon — meséli nevetve Gab­riele — huszonegyen jöttünk itt össze. — És mennyit fizetnek? — Az összkomforttal, me­leg vízzel, fűtéssel, a közös tv-antennával együtt a hasz­nálati díj egységesen havi 61 márka 20 pfenning, amihez jön még a villanyszámla. — Ez a kényelmes, hangu­latos berendezés nehezen jött össze ? — Hát bizony, meg kellett dolgozni érte — beszéli el ismét a feleség, akiről közben kiderül, hogy ő a család pénz­ügyminisztere. — Évenként rendeztünk be egy-egy szo­bát és a házasságkötéskor 500 márka kamatmentes hitelt vettünk föl, amit minden 25 éven aluli házasuló megkap­hat. Majdnem mindenki föl is szokta venni. Ezt nyolc éven belül havi részletekben kell törleszteni. Fölvettünk lakás- berendezésre is 1800 márka hitelt, amit 40 márkás rész­letekben kell visszafizetni, de mindjárt az első gyereknél el­engednek 1500-at. A máso­diknál még 200-at, a harma­diknál pedig nem csak elen­gedik a maradékot, hanem vissza is adják a befizetett összeget. — Talán indiszkfét a kér­dés, de mennyi a havi jöve­delmük? — Nem titok ez sem. A fő­művezetői fizetés havi 931 márka. Tulajdonképpen több, de abból mindjárt levonják az önkéntes nyugdíjjárulékot, mert, ha valaki majd na­gyobb nyugdíjat akar, akkor többet fizethet most be. Bér­adót is levonnak, körülbelül 20 százalékot, de ez a gyere­kek számától is függ, azon­kívül e«vségesen 60 márkát betegsegélyezésre —. Heíno számolgat és megjegyzi, hozy tulajdonkénoen az a furcsa helyzet adódik: hegesztőként alighanem 300 márkával töb­bet keresne a különféle mű­szaki pótlékok folytán. A minisztertanács már fölfi­gyelt erre és határozat szüle­tett a művezetői fizetések rendezéséről, amit rövidesen bevezetnek. — És Gabriele keresete? — Az óvónői fizetés havi 631 márka, de már 14 éve dolgozom. Kétévenként emel­kedik havi 30 márkával. Min­denesetre a kettőnk fizetését együtt úgy be tudjuk osztani, hogy az enyém rögtön a ta­karékba megy, onnan vonják le a szükséges lakásköltsége­ket, a többit megtakarítjuk. — Szóval, jól élnek? — Nincs okunk panaszra. Tudunk vásárolni, szórakozni is, szépen megvagyunk. Élel­miszerre általában minden hónapban nagyjából ugyan- pnnyit költünk. — Mi a legkedvesebb szó­rakozásuk? — Nagyon szívesen járunk társaságba, emberek közé —, derül föl az arcuk —, de most erre május óta kevesebb a lehetőségünk. — Miért május óta? — Akkor fogadtuk örökbe a kis Inest, illetve vettük ma­gunkhoz, mert nem volt gye­rekünk. Ha megkedvel ben­nünket, fél év múlva adop­táljuk. Kétség aligha lehet efelöl, hiszen beszélgetésünk, közben (nes hol az egyikük, hol a másikuk ölébe csúszkált, bol­tig „papa, mama” szólítga- tásokkal. — No, és persze, itt a tv is, rpeg a könyvek — folytatják. Később meg majd megoldjuk, hogy újból járhassunk évente kétszer-háromszor színházba, de főként hangversenyekre, fagyon kedveljük a rockze- riét. Nagy élményünk marad az Omegáék wismarl koncert- jé. Schwerinben meg a Kar­thágó játszott. A magyar rock­zenének egyébként igen nagy i|;t a népszerűsége. A gyá­runkban gyakran előfordul, hogy fiatalok szabadságot lesznek ki csak azért, hogy Budapestre utazzanak, amí- kjor egy-egy neves magyar róckegyüttes lép föl a Kissta­dionban. — Szintén voltak már? ! — Hát, ha nem is éppen ekért, de szeretünk utazni. Négy éve jártunk Budapesten. Reméljük, ismét eljutunk oda. És máshová is. (Heino egyéb­ként Kubában járt ifjúsági küldöttséggel.) — Egyéb terveik? — Bizony, még tanulni sze­retnék, továbbképezni maga­mat szakmailag is — gondol- kpdik el Heino és a feleségé­re néz, mert mint hozzáteszi, a kisgyerek mellett ehhez a* 6 nagy megértése, segítsége is k|ell. Ahogy elnézzük, nem les* benne hiány. Lőkös Zoltán (Következik: Békében, barát. Ságban) ±

Next

/
Thumbnails
Contents