Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)

1984-10-04 / 233. szám

Ha rr munkás érzi... Fogadónál marad ? Szociálpolitika a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál A Balassagyarmati Fémipa­ri Vállalat a VI. ötéves terv időszakára a termelési fel­adatok mellett fontos célként határozta meg, hogy a válla­latnál dolgozók egészségügyi és szociális helyzetét az elért, jó színvonalon megtartsa, bi­zonyos területeken javítsa. Természetesen számoltak az­zal, hogy a nehezebb gazda­sági helyzetben e területen is szűkebb lehetőségek kínál­koznak beruházásokra, új szociális létesítmények kivi­telezésére, amiből nem követ­kezik a szociálpolitika hát­térbe szorítása. Ellenkezőleg: miként máá gyárakban, szö­vetkezetekben is, a fémipari vállalat gazdasági vezetése szintén rákényszerült, hogy meglevő lehetőségeit jobban használja ki, mozgósítsa tar­talékait. NEM CSAK A TERMÉK- SZERKEZET MÓDOSULT VI. ötéves terv első felé­ben a vállalat termékszerke­zetében jelentős változást hajtott végre. Megszüntették például a kábeldobgyártást, s helyébe, új alumínium alap­anyagú termék, a Romantik alumínium radiátorok előállí­tásához fogtak hozzá. Az idén már gyártanak exportra szánt hűtőtönköket, s zajlanak a tárgyalások további új termé­kekről is. Ez természetessé tette a többi között az; egész­ségügyi és szociális tevékeny­ség felülvizsgálatát. A kábeldobüzemben _ a gyártás megszüntetésével pár­huzamosan kiküszöbölődött a halláskárosodást okozó veszély. A kábeldobok festésére hasz­nált üzemrész helyett, a dol­gozók egészségére veszélyte­len radiátorfestő műhelyt alakítottak ki. Ez jellemző a vállalat többi üzemrészére is, mint arról a különböző el­lenőrzések tapasztalatai ta­núskodnak. Vannak dolgok, amelyek a munkához úgy tartoznak, mint az élethez az elemi feltéte­lek. Ilyen a védőruha, a vé­dőeszköz. Nos, e területen is megnyugtató a vállalatnál a helyzet. Legfeljebb olykor az okoz gondot, hogy a védő­kesztyűk minősége enyhén fogalmazva kifogásolható. Nem kis ráfordítást jelent a vállalatnak az üzemi étkez­tetés. A konyhát a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat üzemelteti, s átlagosan 180— 190 fő veszi igénybe. A dol­gozók tíz forint harminc fil­lér ellenében étkezhetnek, amihez a vállalat 6.20 forin­tot tesz hozzá, míg a szak­munkástanulók étkezési lehe­tősége ennél jóval kedvezmé­nyesebb. Az sem elhanyagol­ható szempont, hogy a fém­iparnál szorgoskodó munká­sok, műszakiak gyermekei a város bölcsődéiben, óvodái­ban kapnak elhelyezést. A gyermekintézményekkel egyéb­ként igyekeznek jó kapcsola­tokat fenntartani. Több szo­cialista brigád együttműködé­si szerződést kötött, gyakran végeznek az intézményekben társadalmi munkát. NYUGODT KÖRÜLMÉNYEKET A vállalat igyekszik nyu­godt körülményeket biztosíta­ni dolgozóinak. Évente körül­belül másfél millió forint la­kásfejlesztési alapot különíte­nek el. Akik családiház-épí- tésbe fognak, lakáskiutalással rendelkeznek, átlagosan 50— 100 ezer forint támogatást kapnak. Az igazságosabb el­bírálást társadalmi bizottság segíti, amelynek tagjai alkal­manként helyszíni tanulmá­nyokat végeznek. Megkülön­böztetett figyelmet fordítanak a többgyerekes családok, a fi­atal házasok, ifjú műszakiak lakásgondjainak enyhítésére. A lakáshoz jutás segítése nem csak a dolgozónak jelent nyu­godt körülményeket, a válla­lat számára is kedvező, hi­szen a letelepedés, a gyárhoz való kötődést is erősíti. Mi­ként a sokoldalú gondoskodás. Kezdve a pihenés lehetősé­geinek biztosításától -- a fémipari vállalat Balatonal­mádiban, Hajdúszoboszlón bérel üdülőt, sátrakkal, kem- pingfeleszerelésekkel rendel­kezik, amit a dolgozók rend­szeresen kölcsönkapnak — a művelődés, sportolás alkalmai megteremtéséig. Az arra rászorulók rend­szeresen .kapnak segélyt a vállalattól. Az elmúlt három esztendőben erre a célra száz­ezer forintot fizettek ki. Az üzemorvosi rendelő alkalmas a különböző szűrővizsgálatok elvégzésére is, s különös gond­dal foglalkoznak azokkal a dolgozókkal, akik csökkent munkaképességűek, igyekez­nek egészségi állapotuknak megfelelő munkakörbe helyez­ni. SOK KEDVEZMÉNY Miként az a megyei tanács legutóbbi ülésén, — ahol a fémipari vállalat szociálpoli­tikai tevékenysége is napi­rendre került, — kiderült: a több mint félezer főt foglal­koztató vállalat valóban első teendői között tartja számon a munkásokról, műszakiakról való gondoskodást. A többi között megelőlegezi a tüzelő­utalványok összegét, építke­zéshez, költözéshez kedvez­ményes fuvart, a kollektívák­nak bérelt autóbuszt kirán­dulásokra biztosít, a hulladék- anyagokhoz olcsón hozzájut­hatnak a dolgozók. A közös érdek szem előtt tartása a vállalat eredménye­in is lemérhető. Az elmúlt három év alatt a termelési érték százmillió forinttal emelkedett, a nyereség meg­duplázódott. Mert, ha a mun­kás érzi, hogy törődnek vele, igyekeznek javítani élet- és munkakörülményein, még in­kább magáénak érzi a válla­latot. Ez pedig sokoldalúan gyümölcsözik. M. 5r. Gy. Betétkönyvbe kerül Formatervezési pályázat eredménye Értékelték az Alkotó Ifjú­ság Egyesülés, a Magyar Ipar- jogvédelmi Egyesület, az OMFB Ipari Formatervezési Tanácsa, a MTESZ innováci­Az ÉLGÉP 5-ös számú pász­tói gyárának igazgatója meg­állapodást kötött a gyár Nóg­rádi Sándor nevét viselő KISZ-szervezet titkárával. Ezek szerint a fiatalok mun­kaidő után elkészítik a veszé­lyes hulladéktároló kerítését, elvégzik a bejárat előtti tér­betonozást. A munkálatokhoz szükséges eszközöket és anya­got a gyár adja. Az egyezség szerint az említett feladato­kat október 25-ig kell a fia­taloknak elvégezniük. Ezt kö­vetően 8 ezer forint kerül a helyi KISZ-szervezet OTP- betétkönyvébe. Rugalmasabb fuvarozás Nógrádban A nagy áru foga dó és kibocsátó helyek forgalmáról, nyit­vatartási rendjéről tárgyalt legutóbbi ülésén a megyénkben szállítási bizottság. A témáról egy szűkebb szakmai csoport készített fölmérést, amely alapján megállapították, hogy a tavaly májusban a testület által tett ajánlásnak lett némi foganatja: a megyénkben fogadó- és kibocsátó egységek nyitvatartása valamivel kedvezőbb az országos átlagnál. Ám ebben is vannak „belső tartalékaink”. — Miért fontos ennek a részletkérdésnek a tisztá­zása? — hangzott a kérdés Fráter Istvánnak, a megyei tanács közlekedési osztályvezetőjé­nek adresszálva. — Lényeges dologról van szó, mert a nyitvatartás ész- szerűsítése bővíti a szállítási kapacitást. Ha egy távolra küldött kocsi csak lerakodni tud, s az újra felrakodásra nincs mód, akkor vagy üre­sen jön vissza, vagy helyben száll meg a sofőr, s ezzel nő­nek a költségek. A mostani vizsgálat 16 egységet, 32 te­lephelyet érintett. Amellett, hogy a nógrádi helyzetkép va­lamivel jobb a? n, országostól, azt is megállapíthattuk, hogy a termelővállalatokat tovább­ra sem ösztönzi semmi arra, hogy a megszokottnál hosz- szabb ideig tartsanak nyitva, álljanak készen árufogadásra és kibocsátásra. ■— Miért épp most mér­ték föl a helyzetet? — Már évekkel ezelőtt föl­merült a visszfuvarok prob­lémája! sok az üresen vissza­haladó teherkocsi. A kor­mány is foglalkozott a témá­val, azóta állandóan napiren­den van. Ennek ellenére még mindig sok az üresen járó kocsi. Miért? Leggyakrabban azért, mert a fogadó- és ki­bocsátó helyek nyitvatartási rendje nem igazodik az igé­nyekhez. Emellett azért is, mert a szállítási okmányok lassan készülnek el, a rakodás után erre külön várnia kell a sofőrnek, sőt a már megra­kott gépkocsinak „éjszakáznia” muszáj: csak másnap indul­hat útnak az akkorra meg­kapott okmányok birtokában. — Mit tehet az ügyben egy szállítási bizottság? — Tavaly májusban fuva­roztató! ankétot tartottunk, ezen hét pontban fogalmaztuk meg ajánlásainkat a szállítta­tok számára. Javasoltuk a ru­galmasabb okmánykibocsá­tást, a partnerkapcsolatok szbrosabbá tételét, a szerző­déskötésnek olyan kitételét, hogy ne a kibocsátó, hanem a fogadó állomásán történjen a teljesítés (így a kibocsátó is érdekelt a rugalmas szállítás­ban), valamint szorgalmaztuk az egységrakományra való tö­rekvést. E módszeré a jövő. — Mennyire vétetett fi­gyelembe a bizottság hét ajánlása? — Nálunk jellemző a kibo­csátó-, fogadóhelyeknek a 20 óráig való nyitvatartása. A felhívásunk óta az ilyen helyek száma sokasodott, eb­ben tehát érzékelhető egy enyhe hatás. Abban azonban, hogy a szerződések megfogal­mazásakor érvényesítsék a fogadóhelyen való teljesí­tést, semmilyen előrelépés nem történt. Pedig ezt az általános fuvarozási feltételek már ma is lehetővé teszik. Így a leg­utóbbi bizottsági ülésen ezt a hét pontot újra belevettük az ajánlásunkba, egy kiegé­szítéssel... — Ügy tűnik, hogy a nyit­vatartás nieghosszabbítása pénzkérdés: bővíteni kell a létszámot, hogy mindig rendelkezésre álljon rako­dó és okmányozó! — Én úgy gondolom, hogy, ha valamiben a gmk-k, a vgm- ek felhasználhatók, akkor itt nagyon! Hiszen egy-egy vál­lalatunk évi 3—4 millió fo­rint fekbért fizet. Lényegesen kisebb lenne az a költség, amit a vgm-ek tagjainak kel­lene fizetni. Van jó példa már: mióta a balassagyarma­ti kábelgyárban vgm végzi az árukibocsátással, -fogadással járó munkákat, azóta késet­ten kezelt áru náluk nincs. Kínálkozik egy remek kecs­keméti példa is! Ott a vgm jutalmat kap, ha nincs késet­ten kezelt áru, ám, ha mun­kaidő alatt ilyen keletkezik, akkor a vgm fizeti a fekbér egy részét. így munkaidő alatt és az után is ösztönözve van­nak a gyors rakodásra. *— Bekapcsolható-e a mun­kaverseny az árutovábbítás serkentésébe? — Ezzel kapcsolatos a szál­lítási bizottság ajánlásainak nyolcadik pontja. Javasoljuk az egységeknek, hogy a kong­resszusi munkaversenyben megbecsült célkitűzés legyen, amelyben a brigádok g hét­végi és" az éjszakai rakodást segítik. Hiszen a 66 százalé­kos késetten kezelt vagonhá- nyad minden objektív nehéz­ségünk figyelembevételével is túlzottan nagy szám! Ezt az arányt csökkenteni kell, és! ahol nem alakítanak vgm-et,' ott a brigádok láthatják el a feladatot. — Társadalmi munkában? — Szó sincs róla; a rendes bérért és a túlórapótlékért. Az a lényeg, hogy a rakodást végző kollektívák az elvárha­tónál nagyobb aktivitást ta­núsítsanak e munkában. Er­re lehet jó, ha a vállalásokba beépül, hogy az éjjel vagy hét végén érkezett árut kiJ rakják, s nem halasztják — bár zokszó nélkül megtehet­nék — másnapra, vagy hét­főre. — Nagy aktivitás mellett is gondot jelenthet a szer­vezés, ha váratlanul érke­zik nagy szállítmány... — Nyomatékosabban hívjuk föl most a szállítók figyelmét, hogy pontosabban jelezzék előre a szállításokat. Emellett lényeges az egyenletesebb le­bonyolítás is. A mostani ülé­sen panaszkodott az SKÜ képviselője, hogy a vasúttól naponta két konténert igé­nyelnek. Ezt úgy kapják meg, hogy a vasút hétfőnként tízet betol hozzájuk. Azoktól aztán a hét napjain nehezen moz­gatják a kocsikat —, hiszen nincs nagy területük —, és pénzt fizetnek, amiért hosz- szan időznek náluk a konté­nerek. Ennek pontosabb szer­vezéssel talán elejét lehetne venni; ámbár jól tudjuk, ren­geteg problémával küszködik a MÁV rs. — Komolyan veszik-e ma­gát a bizottságot a megyei vállalatoknál? — A szállítási bizottság tár­sadalmi szerv, számonkérés­re módja nincs. Lehetősége az, hogy megpróbálja befolyás solni a gondolkodásmódot.’ Biztató, hogy a tavalyi felhí­vásunk után is tapasztaltunk kedvező elmozdulást. Ha többször irányítjuk a figyel­met a teendőkre, több esé­lyünk van, hogy a vállalat­vezetők odafigyelnek, s vé­giggondolják, hogy, ha a szál­lítás ésszerűsítésében minden­ki lépne, nem csak gyorsab­ban zajlana a fuvarozás, ha­nem jelentős költségmegtaka-’ rítást érhetünk el. (molnár) ós köre, a Magyar Kereske­delmi Kamara ipari forma- tervezési tájékoziatóköz­pontja és a Generalart által idén márciusban meghirde­tett formatervezési pályázat eredményét. A beérkezett 31 jeligés pályamunkából hár­mat első díjjal, négyet má­sodik díjjal jutalmaztak. Első díjat a Központi Fi­zikai Kutató Intézet TPA Quadro elnevezésű professzi­onális személyi számítógépe, a Ganz Villamossági Művek aszinkron motorcsaládja és a Budapesti Bútoripari Vállalat Réka szekrénycsaládja ka­pott. Mindhárom esetben a műszakiak és a formaterve­zők igen sikeresen működtek együtt. Olcsóbb anyagokat, azokhoz illő, egyszerűbb for­mát javasoltak. Az így létre­hozott modern vonalú személyi számítógép nagy érdeklődést váltott ki több külföldi kiál­lításon. Az elsődíjas aszink­ron motorokat a Ganz Villa­mossági Művek többek között az egyik legigényesebb pi­acra, az NSZK-ba exportálja. A Réka szekrénycsaládból, a Budapesti Bútoripari Válla­lat az idén 210 millió forint értékben adott el belföldön és külföldön. A díjnyertes alkotók mun­kájukat a november 8-án kezdődő I. országos ipari formatervezési koníer en c ián is ismertetik. . , Bódi Ilona 1919-ben mint üvegcsiszoló-tanulő kezdett dolgozni a salgótarjáni öblösüveg­gyárban, s két eve szakmunkásként serénykedik az üzemben. Kénünkön: zömében ex- wwlra készülő römer barsó^at csiszol, , '\,sl .©»üM s Kalandozás a dinnye Hazäfaban Ha Franciaországban azt mondják: Champagne — az egyet jelent a pezsgővel, Di­jon városa a csípős mustár, Cavaillon pedig a sárgadiny- nye hazája. A dél-franciaországi kisvá­ros környékén a pápák hono­sították meg a sárgadinnyét a XIV. században, „avignoni fogságuk” idején. Széles körű elterjedése száz évvel később egy koronás főnek, Vili. Ká­ról ynak nevéhez fűződik — ő hozta Itáliából a palántákat. Már saját termésű gyümölcsöt énekel meg IX. Károlynak ajánlott versében Ronsard, d XVI. századi francia rene­szánsz költő. Nagyon szerette a sárgadinnyét W. Henrik is, ezt fogyasztotta legszíveseb­ben egy-egy kimerítő vadá­szat után. Bernandin de Saint-Pierre, a francia szentimentalizmus egyik kiemelkedő alakja sze­rint isten azért teremtette bordásra a sárgadinnyét, hogy könnyebben >jl, lehessen osz­tani a családban. Minden hí­res dinnyekedvelőn túl tett Alexandre Dumas. A „Három testőr” írója, akárcsak egyik hőse, Porthos, nagy barátja volt a jó ízeknek, és saját kalendáriumot készített, amelyben a hónapokat a francia forradalmi naptár hó­napjainak stílusában keresz­telte el — különféle cseme­gék nevére, és az egyik hó­napot melondinornak, azaz dinnyézőnek nevezte el. Du­mas nem mindennapi alkut kötött Cavaillon város könyv­tárával: minden megjelent könyvéért dinnyében kérte a fizetséget. A dinnyeszakértők vélemé­nye szerint a legízletesebbek a ,,nősténydinnyék” amelye­ken a szárral ellentétes olda­lon a női mellbimbóra emlé­keztető folt van. Cavaillon vidéke, ahonnan egyébként de Sade márki, Mi- rabeau, Camus is származott nemcsak dinnyéjét kínálja az utazónak. A pápák ideje óta nemes bor is terem itt. A fehér bor íze olyan, mint­ha a mandula keveredne a mézzel. A vörös pedig — ami ezen a sitlerboros tájon nagy szó — bíborszínű és olyan il­lata van, mintha vaníliával érlelték volna. NÓGRÁD = 1584. október 4., csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents