Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-21 / 248. szám
Vll'ÄG PROCETÄRfÄf. FGYESUrjFTEICf' K inek az érdeke?” Ezt a kérdést te- szi fel önmagának egy bíró, amikor ismerkedni kezd úgy új per anyagával... mert mindig minden valakinek, valakiknek az érdekében történik. Az emberi életnek egyetlen olyan alkotó eleme van, ahol nem ütköznek, nem ütközhetnek érdekek, ami valamennyi- ónk érdeke: a béke. Ez a szó nyelvünkben négy betűből-hangból áll, ugyanannyiból mint \az élet. Amilyen közel esik egymáshoz hangzásban és' írásban a két szó — oly közeli a jelentésük is. A nyugodt életnek természetes tartalmi velejárója a béke, s a béke adja az ember életlehetőségét. Az Országos Béketanács legutóbbi ülésének — ezen az ülésén ismertették a tanács tagjaival és a sajtó képviselőivel az október 27—28-án rendezendő X. országos békekonferencia tervezett állásfoglalását — első hozzászólója egy, már a pátriárkák korát élő, megnyerő arcú ember volt, a magyar tudomány egyik nagy öregje, Babits Antal professzor. Felszólalását azzal kezdte, hogy olyan ember beszél most hozzánk, aki a sors kegyetlen szeszélye folytán kénytelen volt átélni két világháborút, annak minden borzalmával, s kétszer látta — lényegében harminc éven belül — háború által szétziláltam porig súj- íottan az emberi civilázá- ció egyik bölcsőjét, az európai kontinenst. Lehet-e embernek nemesebb feladata, mint megőrizni a békét? Ezt kérdezte a tudós. A kérdés, úgymond költői; elhangzásakor megvála- szoltatott, hiszen csak egy lehetséges válasz van: a béke megőrzésénél az embernek nincs, nem lehet nemesebb, fontosabb feladata. A második világégés óta — sajnos, —többször láthattuk már fenyegetett- nek törékeny békénket. Amint Európában elült a fegyverzaj, a még mindig harcoló Japánt az amerikai haderő — fölöslegesen, mintegy erőfitogtatásként — az emberi történelem mindmáig legpusztítóbb, démoni fegyverével sújtotta. Hirosima és Nagaszaki atombombájával. Tűzfészek maradt Ázsia továbbra is, a hatalmához, befolyásához ragaszkodó imperializmus milliók életét követelő háborút provokáló Koreában, Vietnamban. A más népek elnyomására berendezkedett társadalmi forma — ragaszkodván gyarmatokhoz, befolyási övezetekhez — újra meg újra fellobbantotta a háború fáklyáját a Közel- Keleten. Afrikában, Latin- Amerikában. .. és napjainkban ismét a háborúktól legtöbbet szenvedett földrész, Európa békéjét fenyegetik a területén egyre szaparodó nukleáris fegyverek. Néhány hónap, s ünnepelni, emlékezni fog az egész világ, benne természetesen a mi országunk is. Megünnepeljük majd’ a fasizmus fölött aratott győzelem negyvenedik évfordulóját. Mi, magyarok, megünnepeljük, s örülünk majd annak, hogy viharos történelmünknek e század- öeli leghosszabb békekor- rzakát éljük, olyan békét, amelyben szabadon alkothatunk, amely egész népünk számára teremtette rieg a felemelkedés lehetőségét, megnyitva az utat országunk nemzetközi tekintélyének folyamatos gyarapítása előtt. a lkotó munkánk alap- feltételéért, a szabad és tartalmas emberi élet lényegéért, utódaink nyugodt, boldog jövőjéért, a béke megőrzéséért mindent meg kell tennünk. A békének nincs alternatívája — a béke nem helyettesíthető be semmi mással. NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL. ÉVF., 248. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 21., VASÁRNAP Megnyílt a II. országos rajzbiennálé Salgótarján sajátos Hangja Tegnap nyílt meg Salgótarjánban, a negyedszázados évfordulóját idén ünneplő Nógrádi Sándor Múzeumban a II. országos rajzbiennálé. A kiállítást a Művelődési Minisztérium támogatásával a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Nógrád megye és Salgótarján város Tanácsa és a Nógrádi Sándor Múzeum gondozásában dr. Supka Magdolna és Dévényi István rendezte. A megnyitó ünnepségen közreműködött a nagybátonyi kamarazenekar. Dr. Praz- novszky Mihály, a megyei múzeumok igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, a megnyitó beszédet Pándi András, a Művelődési Minisztérium művészeti főosztályának vezetője mondotta. Ä magyar rajzművészet e fiatal fóruma — bár nem tel- jeskörűen — alkalmat kínál arra, hogy e művészeti ág mai állapotáról hiteles képet alkothassanak maguknak az érdeklődők. Amint azt Pándi András is hangoztatta: „A friss évjáratú művek seregszemléje akar lenni e kiállítás, a mai rajzművészet teljeskörűségéből valamennyi jellegadó tendencia bemutatását vállalja.” A továbbiakban utalt arra, hogy természetesen nem csupán ez a tárlat kínál lehetőséget hazánkban az összehasonlításra, a rajzművészet változásairól más kiállításokon is tájékozódhatunk, így például a területi tavaszi és téli, a vásárhelyi, a dunántúli tárlatokon, Á főként a Pécsi és a Budapest Galéria RAJZ ’84 kiállításon. Mindez nem csökkenti a salgótarjáni országos rajzbiennálé jelentőségét, amely szergrafikai biennálé kezdte ezt a sort 1961-ben, s az elmúlt két évtizedben jött létre a kisplasztika-, a kerámia-, az érem-, a textilbiennálék sora, a legutóbbi években pedig a táblaképfestészet szegedi, a rajzművészet salgótarjáni, a karikatúra nyíregyházi országos kitekintésű fóruma. Ezután Pándi András hangsúlyozta: „Salgótarján már indulásakor sajátos hangot ütött meg. a hagyományok vállalásából a karaktert igyekezett felmutatni. Akkor a rajzművészet élvonalába tartozó Szalay Lajos munkái egyrészt a magyar rajzművészet nagy generációjának indulásáig, a 30-as évek második feléig utaltak vissza, másrészt jelezték, hogy az Ő munkássága példa és elevenen ható tényező volt a 60-as évek hazai rajzművészetében. Ezen időszak egyébként is jelentős, ma már mű- vészettörténetileg is jól körülhatárolható és föltárható időszaka a magyar grafikának s rajzművészetnek. Olyan jelentős életművek minősítik, mint az itt Nógrádban honos Csohány Kálmáné, akiről szakmai díjat neveztek el Salgótarjánban, s ennék nyertese, valamint a kiállítás nagydíja kamarabemutatón jelentkezik a következő alkalommal, ahogy most Sulyok Gabriella és Kovács Péter.” A továbbiakban Pándi András a második országos rajzbiennálé díjait adta át. Nógrád megye Tanácsának nagydíját idén Banga Ferenc kapta, a Csohány KáLrnán- díjat pedig Lóránt János. A Művelődési Minisztérium díját Szabados Árpád, a Magyar Népköztársaság Képző- művészeti Alápjáét Stefano- vits Péter, a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátusét Schmal Károly, a KISZ Központi Bizottságáét Püspöky István, Salgótarján város Tanácsáét Muzsnay Ákos, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsáét Sáros András Miklós, a Nógrád megyei Múzeumok Igazgatóságáét Dienes Gábor, a kritikusok díját (Lapkiadó Vállalat) pedig Váli Dezső vette át Bukovina című munkájáért. vesen illeszkedik a különböző műfajok, művészeti ágazatok országos seregszemléinek sorába, a hazai bienná- lék rendszerébe. A miskolci Az ünnepi megnyitó kedves színfoltja volt az, amikor dr. Praznovszky Mihály a rendezők és Nógrád megye művészetkedvelő közönsége tiszteletének kifejezéseként virágot nyújtott át Supka Magdolnának születésnapja alkalmából. T, E, Kommunista műszakok Nógrádban Nagy létszámban értékes munkát végeztek Ezen a hét végén is kellemes, napos idő fogadta megyénkben a kommunista műszakon részt vevő dolgozókat. Nógrád megye több üzemében, gyárában, intézményében dolgoztak szombaton társadalmi munkában. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a kommunista műszakon részt vevők aránya az összlétszám 82 százalékát teszi ki. A gyári, dolgozók zöme — fizikai munkások és alkalmazottak — a teg' napi napon is termeltek társadalmi munkában. Ám a három műszakos munkarend miatt már az elmúlt héten is dolgoztak, sőt a jövő hétre is szerveznek még kommunista műszakot. A termelőüzemekben a gáztűzhelyek, exporr- olajkályhák és a szilárd tüzelésű berendezések gyártása folyt, ezekből 480 darabot állítottak elő. A melegüzemben áru- és saját öntvények termelése folytatódott: nyolc tonna szürke öntvény és 400 kilogramm kulcs készült a műszak alatt. Az üzemfenntartási és kiszolgáló területen karbantartói munkát, kazánfelújítást, szerszám javításokat végeznek. A gyár alkalmazotti dolgozóinak egyrésze fizikai munkán vett részt a termelésben, másrésze a környezetrendezésben segédkezett. Az elvégzett munka értékét, amely meghaladja a 100 ezer forintot a városkörnyéki települések gyermek- és egészségügyi intézményeinek fejlesztésére ajánlotta fel a kollektíva. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár salgótarjáni gyáregysége is sikeres kommunista műszakot rendezett szombaton, a gyár dolgozóinak nyolcvan százaléka jelentkezett a társadalmi munkára, s közülük tegnap mintegy hatszázan dolgoztak. Az alkalmazotti állomány jelentős része termelőmunkát végzett, főképp az előkészítés területén olyan részegységeket szereltek, ami különösebb szakmai felkészültséget nem igényel. A kommunista műszak munkabérét — megközelítőleg mintegy 60—70 ezer forintot a városkörnyéki települések gyermek- és egészségügyi intézményeinek fejlesztésére ajánlották fel. Több éves jó kapcsolatot ápolva az Állami Bizotsító megyei igazgatóságának dolgozói a szombati kommunista műszakon a termelést előkészítő munkákban segédkeztek a BRG-ben. Az ELZETT Művek szccsé- nyi gyárának kollektívája is kommunista műszakot szervezett szombatra. Annak ellenére is ötszázan jelentkeztek a reggeli munkakezdéskor, hogy a jó idő a mezőgazda- sági munkák elvégzését is sürgette. Az exportfeladatok teljesítését célzó termelést végeztek, emellett az üzem- fenntartási jellegű tevékenység is volt, többen dolgoztak a szécsényi sportpálya felújításán, a KISZ-fiatalok egy része pedig az épülő gyári ifjúsági klub szakipari munkáinál szorgoskodott. A társadalmi műszak »munkabére a szociálpolitikai célkitűzések mielőbbi megvalósítását segíti elő. Az ingatlankezelő vállalatnál 420 fő állt munkába tegnap, és zömében kinti munkákat végeztek. A vállalat üzemeinek dolgozói saját munka- területeiken dolgoztak, míg a házkezelőségek őszi nagytakarítást tartottak az épületek környékén. Tisztították a Sal- gó út 1. és 1 A. épületek környékét, füvesítettek, kentet* tek a baglyasaljai átmeneti lakások környékén, parkosítottak a szabadidő-parkban. A központi telepen festették a kocsimosót, a tv-antennaszere" lő-műhely szociális helyiségek kialakításán dolgozott. A Patyolat Vállalatnál az alkalmazotti dolgozók álltak a gépek mellé a mosodában, a vasalóban, a vegytisztítóban, dolgoztak a szőnyegtisztításban. A tegnapi kommunista műszakon mintegy hatvan fő jelent meg. Teljes üzemmel dolgoztak, s mivel előre számoltak azzal, hogy nem fér mindenki a gépek mellé, ezért mások hét közben munkaidő után teljesítették a műszakot. A közúti igazgatóság megyei szervezetének dolgozói a ceredi úton felületi bevonást, padkarendezést, a bányagépgyárban térburkolást végeztek. A 2-es főút mellett 900 méter hófogó rácsot helyeztek ki, a szombati napon is folyt a téli hóelhárításban részt vevő gépek javítása, felkészítése. Az alkalmazotti állomány sportpályát kerített, őszi nagytakarítást végzett. Portugál kommunista párt, küldöttség megyénkben Készülődés a pártkongresszusra Ismerkedés Posztóval Dr. Benczc Barna a pásztói Bé ke Tsz elnöke mutatta be Carlos Costa elvtársnak (középen) a szövetkezet százhektáros hasznosi szőlőültetvényét. — Bencze — A hazánkban tartózkodó Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, az állandó politikai titkárság tagjának, Carlos Costa elvtársnak a vezetésével portugál pártküldöttség látogatott tegnap megyénkbe. A vendéget a megyei párt- bizottságon Géczi János, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, majd tájékoztatást adott a megyéről. Elmondta, hogy az ország legkisebb megyéjéről van szó, hagyományosan ipari jellegű, a foglalkoztatottak hatvan százaléka az iparban dolgozik. Ismertette megyénk mezőgazdasági adottságait, termelési szerkezetét, jellegét. Szólt gazdag munkásmozgalmi hagyományainkról, annak kedvező hatásáról a politikai munkára és a vele járó felelősségre, majd azzal folytatta, hogy a nehezebb körülmények ellenére is eredményesen folyik a XII. pártkongresszus határozatainak végrehajtása, s, hogy a szerényebb eredményekért is keményen meg kell dolgozni. Utalt arra, hogy a XIII. pártkongresszusra való készülődés során —, rpely egybeesik hazánk felszabadulásának 40. évfordulójával — megélénkült a politikai aktivitás. A megye lakossága kíváncsian várja, miként ítéli meg a párt az elmúlt öt év munkáját, milyen új programot ad, milyen új kérdésekre helyezi a hangsúlyt. Foglalkozott még a Szovjetunió, a szocialista országok és testvérpártokkal kialakult jó együttműködéssel, a további tennivalókkal, majd rátért gazdaságunk társadalmunk előtt álló feladatokra, jelezve azokat a területeket, ahol feszültségek és gondok vannak. Ismertette a társadalmi továbbfejlődést szolgáló központi és kormányintézkedéseket, beszélt az életszínvonal alakulásáról, gondjainkról, a fogyasztói árak alakulásáról, az itt jelentkező lakosságot érintő gondokról, a további elképzelésekről, az életkörülmények javítását szolgáló intézkedésekről. Végül a testvérmegyékkel kialakított kapcsolatokról szólt, majd azzal zárta gondolatait, hogy a megyében a legfontosabb politikai feladat a gazdasági tennivalók eredményes végrehajtása. Carlos elvtárs ismertette, milyen sajátosságok és nehézségek közepette dolgoznak, hogy hatszázezer ember van munka nélkül, akiknek döntő töhbsége fiatal, a továbbtanulás nagy részüknek csak vágyálom marad. Utalt arra, hogy a jelenlegi kormány milyen módon próbálja tönkretenni a forradalom vívmányait, s milyen erőfeszítést jelent ennek megvédése. A kölcsönös tájékoztatók után Carlos elvtárs megtekintette a barátságszobát, ahol a portugál testvérmegyének, Leirának ajándéktárgyaival ismerkedett meg. Ezután Géczi János kíséretében Pásztora látogatott Carlos Costa. A városi pártbizottságon Fiissy József, a városi pártbizottság első titkára fo- gadta a vendéget, majd tájé- % koztatót tartott a város és a járás életéről, gazdaságáról. A tájékoztatón jelen volt Bencze Barna, a helyi tsz elnöke és Kovács István, termelőszövetkezeti párttitkár. A járás mezőgazdaságáról szólván Füssy József kiemelte, hogy a jó eredmények jelentős részben annak köszönhetőek, hogy az utóbbi öt évben négyszeresére nőtt a földművelésben, állattenyésztésben dolgozó jól képzett szakemberek száma. A tehetséges agrármérnökök és közgazdák helyhez kötésére, meggyökereztetésére sokat áldoznak a tsz-ek. Említette a titkár azt is, hogy az utóbbi évtizedben négyezerkétszáz lakás épült a járásban, így száz lakásra 280 lakos jut ' átlagosan, s ez országosan jó mutatónak számít. Észrevehető, hogy egyre többen kívánkoznak kertes családi házba, s módot kerítenek arra, hogy emeletes blokkban levő laká- ; sukat ilyenre cseréljék fel. Az építésben elterjedt az egymást segítő kalákamódszer. A bő tájékoztatást megköszönve Carlos Costa elsősorban a gazdag terméshozamok iránti elismerését fejezte ki; ezeket kevésbé jó természeti adottságok mellett érték el a kör- ; nyékbeli mezőgazdasági üzemek. Érdeklődött továbbá ■ a portugál politikus az ifjúságnak a pártban, illetve az ifjúsági szövetségben való rész- • vételéről is. A pártbizottságról a város műemléki negyedébe sétált Carlos Costa. Itt — Hir János muzeológus irányításával — szemügyre vette az oskolamester házában elhelyezett középkori tárgyakat, majd a kolostorromokat tekintette meg. Délután a pásztói határban a szüreti munkák színhelyére látogatott a portugál kommunista vezető, itt Bencze Barna tsz-elnök kalauzolta a vendéget. A portugál politikus este visszautazott Budapestre.
