Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
János hazaérkezett Párizsból 1 Kádár fFolytatás az 1. oldalról) Az elnök ezzel kapcsolatban rámutatott a kölcsönös idegenforgalom fejlesztésének fontosságára is. Hangsúlyozta, hogy mind Franciaországban, mind Magyarországon nagyon sok az érdekes látnivaló. Kádár János bevezetőben hangsúlyozta a magyar—francia kapcsolatok fontosságát, majd így folytatta: Azzal a céllal jöttem ide, hogy újabb lendületet adjunk kapcsolataink fejlesztésének, s élve az alkalommal, szót váltsunk a bennünket közösen érdeklő nagyon fontos nemzetközi kérdésekről. A találkozók ennek megfelelően zajlottak le és már most elmondhatom, hogy eredményesek voltak. Mindenkivel mindenről nyíltan, jó szellemben, konstruktív megközelítéssel tudtunk beszélgetni. Külön szólni kívánok a Mitterrand köztársasági elnök úrral folytatott tárgyalásról, amelyet nagymértékben megkönnyített —, ahogyan ő is mondotta —, hogy nem első ízben találkozunk és beszélgetünk, ismerősök vagyunk. Én tiszteletre méltó, korrekt és jó tárgyalópartnernek tartottam eddig is Mitterrand elnök urat, és ezt tapasztaltam most is. Ami kapcsolatainkat illeti, ennek megítélésében köztünk teljes egyetértés volt. A nemzetközi helyzet bizonyos kérdéseiben eltérő az álláspontunk, ami tulajdonképpen abból is következik, hogy másmás szövetségi rendszerhez tartozunk. Mégis egyetértéssel állapítottuk meg, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult, feszült. Az okokat illetően eltérő a véleményünk, de egyetértünk abban, hogy a helyzet rendkívüli figyelmet, nagy felelősséget kíván. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a fegyverkezési verseny lefékeződjék, érdemi tárgyalások útján olyan megegyezések szülessenek, amelyek tartósan biztosítják Európa és az emberiség számára a jövőben is a békés korszakot. A két félnek ez az alapállása lehetővé tette az igen jó szellemű és konstruktív megbeszéléseket. Amikor én most elköszönök Párizsból, őszintén remélem, hogy Mitterrand köztársasági elnök úrral a jövőben folytatni fogjuk a tárgyalásokat. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és természetesen a magam nevében is tisztelettel meghívtam az elnök urat magyarországi látogatásra. Viszonozni szeretném azt a,, vendégszeretetet, amelyben itt részem volt. Kérdésekre válaszolva Kádár János a többi között szólott hazánk külpolitikájáról. A magyar külpolitika minden törekvése a magyar nép érdekeinek megfelelően arra összpontosul, hogy a , béke tartós legyen és a nemzetközi feszültség csökkenjen — mondotta. E politika meghatározó tényezője, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés szervezetének korrékt, felelős tagállama. Ugyanakkor szükségesnek es fontosnak tartjuk a legszelesebb kapcsolatrendszert a különböző országokkal, ideértve az eltérő társadalmi rendszerű államokat is. Az a véleményünk — hangsúlyozta —, hogy ezek a kapcsolatok létfontosságúak, hiszen a bonyolult nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján lehet és kell megoldani. Ezért Magyarország olyan aktív nemzetközi tevékenységet folytat, amellyel hozzájárulhat a tárgyalások, a megállapodások megfelelő légkörének kialakításához. Teszi ezt annak tudatában, hogy a jelenlegi helyzet valamennyi ország — kisebb és nagyobb állam — felelős vezetőitől nagy figyelmet és teljes odaadást követel. A cél az, hogy elkerüljük a feszültség végzetes következményeit és megoldást találjunk azokra a kérdésekre, amelyek döntőek az európai népek, az emberiség nyugodt élete, fejlődése szempontjából. Kádár János ezzel összefüggésben — egy kérdésre reagálva — rámutatott: széles körű nemzeti értekezleteken lehetséges, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok a valamennyi nép érdekét szolgáló, közös célokért kü- lönákülön, de egyazon szándékkal tevékenykedjenek, illetve együttesen is fellépjenek. A társadalom építésének magyarországi tapasztalatairól érdeklődő kérdésre válaszolva Kádár János kijelentette: az úgynevezett magyar modell nem létezik. A mi országunk szocialista állam —mondotta —, népünk szocialista társadalmat épít. S ez az építőmunka csak akkor lehet eredményes, ha az általános érvényű elveket, egyszersmind az ország adottságait, és történelmi hagyományait is figyelembe vesszük. Hazánkban — tette hozzá —, a szocialista építés kezdeti szakaszában ez nem így történt. S amikor e helyzeten változtatnunk kellett, akkor a konkrét kérdések sokaságát igyekeztünk a valósággal szembenézve jobban, hatékonyabban, rugalmasabban megoldani. Lépéseink összességükben valóban mutatnak bizonyos sajátosságokat, s ez természetes is: az alapvetően közös vonások mellett valamennyi szocialista ország előrehaladása magán viseli ennék az útnak egyéni, sajátos jellemzőit. Mint a'hogy Angliának és Franciaországnak is azonos a társadalmi rendszere, mégsem téveszti össze őket senki, s nemcsak különböző nyelvük miatt Külföldön gyakran mondják a politikánkra, hogy pragmatista — tette hozzá Kádár János. Valóban gyakorlatiasak vagyunk és szeméiy szerint is az a véleményem, hosy az elméletek annyit érnek, amennyire a gyakorlatban szolgálják a népek javát. Egyébként senkinek sem ajánljuk, hogy a mi gyakorlatunkat lemásolja, mert minden országnak a saját valóságos helyzetével, körülményeivel, adottságaival 'ceil szembenéznie, s megtalálnia a helyes megoldásokat. M! Magyarországon erre törekszünk — mondotta. Francois Mitterrand elnök arra a kérdésre válaszolva, vajon van-e különös jelentősége annak, hogy a szocialista országok közül elsőnek Magyarországra látogatott el és a szocialista vezetők közül elsőként Kádár Jánost látta vendégül Párizsban, rámutatott: a két ország kölcsönösen nagy érdeklődést tanúsít egymás iránt. Hozzátette, hogy szándékában áll • más szocialista országokba, így Bulgáriába is ellátogatni. Mitterrand elnök a továbbiakban arról beszélt, hogy bár a két ország különböző szövetségi rendszerekhez tartozik, mégis lehet együtt haladniuk, és együtt munkálkodniuk a nemzetközi bizalom megerősítése érdekében. Persze Magyarországnak megvannak a maga sajátos érdekei, mint ahogy Franciaországnak is. De ezek az érdekek kiegészíthetik egymást. Együttműködhetnek abban, hogy a stockholmi konferencia pozitív eredménnyel járjon. Ugyancsak lehetőség kínálkozik az együttműködésre olyan területeken, mint az űrfegyverkezés megakadályozása, a vegyi és biológiai fegyverek betiltása. Ezekben a kérdésekben mindkét részről olyan álláspontokat képviseltünk, amelyek nagyon közel állnak egymáshoz. Természetesen vannak kérdések, amelyekben véleményünk nem egyforma, így például az európai rakétatelepítéssel, a Pershing-ra- kéták kérdésével kapcsolatban. A nukleáris fegyverekről szólva az elnök hangoztatta, hogy a két vezető nukleáris hatalomnak tovább kell folytatnia a tárgyalásokat, és meg kell találnia az olyan megoldást, ami lehetővé teszi a fegyverzet alacsonyabb szinten való kiegyensúlyozását. Mitterrand elnök az írói munkásságával kapcsolatos magyar kérdésre válaszolva elmondta, hogy sajnos ninrcs ideje az írásra, d'e ha lenne, akkor most a következő gondolatok vezetnék az írás közben: a magyar nép évezredes viszontagságai közepette mindig hű maradt önmagához. Megőrizte nemzeti eredetiségét, hagvomá- nyait. Ehhez rendkívüli kitartásra és bátorságra van szükség. Magyarországot az első világháború után nagyon súlyos csapások érték, de az ország továbbra is életben maradt. A magyar nép ma helytáll a nemzetközi versenyben és jelentős sikereket ér el. Egy ilyen nép, egy ilyen társadalom képviselőivel folytattam most tárgyalásokat, — ezek a gondolatok vezetnének, ha naplót írnék. * A francia televízió interjút sugárzott Kádár , Jánossal, amelyet a párt első titkára párizsi utazása előtt adott a tv munkatársának. Hangsúlyozta, hogy a Francia Köztársaság a nemzetközi és ezen belül az európai helyzet igen fontos tényezője, s Magyarország kapcsolatainak ápolása Franciaországgal kiemelkedő jelentőségű. Külön is aláhúzta a politikai kapcsolatok erősítésének, a gazdasági és kulturális kapcsolatok bővítésének szükségességét. * Kádár János franciaországi látogatásának utolsó pontjaként udvariassági látogatást tett a nemzetgyűlésben, ahol fogadta Louis Merrnaz, a francia nemzetgyűlés elnöke, A találkozón kifejezésre jutott a két ország törvényhozó testületéi közötti kapcsolatok további erősítésének fontossága. Hét óra után három perccel szállt fel Orly repülőteréről az MSZMP KB első titkárát és kíséretét szállító különrepülőgép. Kádár Jánost és kíséretét a repülőtéren Gaston Defterre államminiszter búcsúztatta. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja kíséretével együtt kedden hazaérkezett Franciaországból, ahol Francois Mit- terrand.nak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására hivatalos munkalátogatást tett. Kádár János kíséretében volt Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Nagy János külügyi és Török István külkereskedelmi államtitkár, Karvalics László, az MSZMP KB agftációs és propagandaosztályának helyettes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, Horváth István belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter és Kótai Géza, az MSZMP KB külücvi osztályának helyettes vezetőie fogadta. Jelen volt Yves Gaudeul a Francia Köztársaság budapesti nasvko- vetságénék ideiglenes ügyvivője. (MTI) Párbeszéd a békéért Magyarok és franciák mindig különúton jártak történelmük során, ma sincs ez másképp. De mindig összefogta őket európaiságuk. Aki ismeri Batsányi, vagy Ady nevét, azt is tudja, milyen termékenyítő szerepet játszottak a francia történelem haladó korszakai, a magyar közgondolkodásban. A két ország közötti földrajzi távolságot megannyiszor leküzdötte a progresszív eszmék és irányzatok határokat nem ismerő áramlása. Kapcsolatainknak a történelemben gyökerező múltja van. Immár közelítve a mához: az enyhülés éveiben életünk, s a világ politikai gyakorlatának természetes részét képezték a magas szintű látogatások, kelet és nyugat vezetőinek felső szintű érintkezése. Manapság zordabb és feszültebb idők járnak a világpolitikában, így ugyanezek a találkozók hatványozott jelentőségűek. Ebben az értelemben fogható fel a világsajtó ama értékelése, hogy Kádár János mostani párizsi látogatása túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon. Teljesen világos, hogy egy kis szocialista ország, mint Magyarország, s nagyobb nyugati partnere, Franciaország nem oldhatják meg a nemzetközi politika alapkérdéseit. De önmagában párbeszédük fenntartásával máris jótékonyan hatnak a feszült kelet— nyugati kapcsolatokra. Ahogy Mitterrand francia államfő találóan mondta: „közösen vizsgáljuk meg a világ helyzetét, s ezen a téren nincs tilos téma. Mindkettőnket egyaránt érdekel minden, ami a békével és a béke megteremtésével kapcsolatos... Mi a világpolitikának nem tárgyai vagyunk, hanem alanyai, szereplői, és igényeljük azt a lehetőséget, hogy a bennünket megillető szerepet töltsük be.” Nem véletlenül hangsúlyozta Kádár János is olyan nyomatékkai a Magyarország és a Franciaország közti talál2 NÓGRÁD - 1984. október 17., szerda kozási pontok jelentőségét, amelyek közt első helyen em- lí tette: egyik nép, egyik kormány sem akar háborút. A j gondolattól a tettig azonban hosszú út vezet. Kádár János azt is érzékeltette, hogy csakis a konkrét, határozott lépések állíthatják meg az éleződő kelet—nyugati szembenállás Európa napéi számára különösen veszélyes irányvonalát. .Mi a jelen időszak fő feladatának olyan szerződések kidolgozását és megkötését tartjuk — mondotta —, amelyek garantálják a felek egyenlő biztonságát a fegyverzetek alacsonyabb szintjén.” Eredményeket várunk a stockholmi konferenciától éppúgy, mint attól a jövőre megrendezendő budapesti kulturális fórumtól, amelyben a francia tárgyalópartnerek a mai Magyarország kulturális és politikai értékének, tekintélyének hű tükröződését látják. Nem pusztán a kötelező vendéglátói udvariasság, hanem az őszinte elismerés csendült ki Mitterrand elnök szavaiból, amikor a magyar politika építő és realista jellegét méltatta. Egyik fél sem ünneprontásnak szánta, amikor a legmagasabb szinten tett említést arról, hogy a kulturális és gazdasági együttműködésben kiaknázatlan tartalékaink jóval nagyobbak, mint amivel számoltunk. Gyakorlati és jelképes jelentősége van annak, hogy az MSZMP Központi Bizottságának első titkára párizsi látogatásának második napján külön is találkozott a francia üzleti élet vezető személyiségeivel. Mert minden hasznos és méltánylandó erőfeszítés ellenére is a kétoldalú gazdasági kapcsolatok eddigi eredményei láthatóan fáziskésésben vannak a politikai együttműködéshez képest. Kádár János párizsi látogatása nem a magyar—francia kapcsolatok előrehaladásának nyitánya, hanem újabb fontos láncszeme volt. Ismét alkalmat adott arra, hogy országvilág előtt bebizonyosodjék: a népek és a kormányok akkor cselekednek történelmi felelősségük tudatában, ha tevőlegesen hozzájárulnak napjaink világfeszültségének csökkentéséhez, a kelet és a nyugat közötti párbeszéd újrafelvéle- léhez. Győri Sándor Szovjef—szíríai tárgyalások Legfelsőbb szin\ű szovjet— szíríai tárgyalásokat tartottak kedden Moszkvában. A szovjet tárgyalóküldöttséget Konsz- tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a Szíriáit Háfez Asszad, a szíríai Arab Újjászületés Szocialista Pártjának KB főtitkára, államfő vezette. A kölcsönös megértés jegyében, baráti és szívélyes légkörben lezajlott megbeszélésen a felek elégedetten szóltak a két ország és a két párt eredményesen fejlődő kapcsolatairól. A szíriai vezető kifejezte köszönetét azért a segítségért, amit a Szovjetunió nyújt az agresszió és imperialista, nyomás által fenyegetett ország gazdasági erejének fejlesztéséhez, védelmi képességének erősítéséhez. Az SZKP KB főtitkára rámutatott, hogy a Szovjetunió maradéktalanul támogatja Szíria független fejlődésre irányuló politikáját, küzdelmét az imperialista és cionista erők arabellenes terveivel szemben. A Szovjetunió a jövőben is sokoldalú segítséget fog nyújtani .Szíriának és más arab országoknak az igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtéséért folytatott harcukhoz. A tárgyaláson hangsúlyozták: az átfogó és igazságos közel-keleti rendezés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a palesztin probléma megoldása. Háfez Asszad nagyra értékelte a Szovjetuniónak a közel-keleti béke megteremtésére vonatkozó konstruktív és realista programját. , Illuzórikus Teljesen illuzórikusak a katonai erőegyensúly megbontásához fűzött washingtoni remények — állapítja meg Vaszilij Harkov, a TASZSZ szovjet hírügynökség szemleírója a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának szombati bejelentését kommentálva. A világsajtó elsőrendű fontosságú hírként kezelte a közleményt, amely a Szovjetunió válaszintézkedéseit jelentette be arra, hogy az Egyesült Államok tömegesen telepít nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Amikor a Szovjetunió korábban bejelentette, hogy sikeres kísérleteket hajtott végre földi telepítésű manőverező robotrepülőgépekkel, a Pentagon képviselője . bizonyos „propagandaelemeket” vélt felfedezni a közleményben. Most pedig hivatalosan bejelentették, hogy a szovjet fegyveres erők megkezdték a nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek telepítését hadászati bombázókra és tengeralattjárókra. Egyes nyugati sajtójelentések szerint a NATO-t váratlanul érte, hogy a Szovjetunió ilyen gyorsan tudta kifejleszteni az ehhez szükséges bonyolult technológiát. A Egyesült Államok világ- hatalmi törekvéseiben annak remények idején az atombomba, majd a hidrogénbomba monopóliumára épített, ám a Szovjetunió hamarosan megfosztotta Washingtont ettől a monopóliumtól. Meghiúsította a Pentagonnak azt a számítását is. hogy a ballisztikus raké- tá’: területén törjön előre. Hiába igyekezett Washington, hogy megelőzze a Szovjetuniót a több, külön-külön célba juttatható robbanótöltettel ellátott rakétafejek terűié én. Éppen ezért a washingtoni stratégáknak már régen fel kellett volna ismerniük, hogy a jelenlegi hozzávetőleges katonai erőegyensúly mellett a Szovjetunió biztonságát sértő bármilyen próbálkozás elkerülhetetlenül az Egyesült Államok saját biztonságának csökkenéséhez vezet, és csak a nukleáris szembenállás szintjét növeli. A Washington által erőltetett új atomfegyverekre válaszul a Szovjetunió kénytelen megfelelő intézkedéseket tenni, hogy megvédje saját és szövetségesei érdekeit. Ugyanakkor ismételten megerősíti, hogy kész a tisztességes tárgyalásokra, a komoly párbeszédre az Egyesült Államokkal az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján — hangsúlyozza a TASZSZ szemleírója. (MTI) Elkezdődött a párbeszéd Salvadorban Salvadori területen első alkalommal, hétfőn tárgyalásokat tartottak a salvadori kormány és a hazafiak képviselői. A La Palma városban létrejött találkozó során Jósé Napoleon Duarte államfő és a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMIN), valamint a Forradalmi Demokratikus Front (FDR) vezetői megállapodtak abban, hogy közös bizottságot hoznak létre a megkezdett párbeszéd folytatására. A bizottság november második felében tartja első ülését. Jósé Napoleon Duarte és az FMIN—FDR képviselői egyaránt „pozitívnak" értékelték a La Palma-i találkozót azon a rövid sajtóértekezleten. amelyet a tanácskozás befejeztével tartottak. Bírósági komédia Grenadán Kedden Grenada fővárosában megkezödött Maurice Bishop volt kormánya tagjainak és a Népi Forradalmi Hadsereg harcosainak bírósági tárgyalása. A megszálló amerikai hatóságok az eljárást hosszú hónapokon át halogatták. A letartóztatottakhoz nem engedtek ügyvédeket és nem látogathatták meg őket hozzátartozóik sem. Esmeralda Brown, a „Szabad Grenada Szolidaritási Bizottság” vezetőségi tagja az eljárást az igazságszolgáltatás megcsúfolásának nevezte. Hangsúlyozta, hogy a karibi szigetország gyakorlatilag amerikai gyarmat lett, -és' a bírósági színjáték csupán a jelenlegi bábkormány törvényességét akarja igazolni. Az adott körülmények között —* mondta — igazságosság nem is várható. (MTI) Görög neheztelés Andreasz Papandreu görög miniszterelnök hétfőn Athénban fogadta Richard Perle amerikai hadügyi államtitkárt. A kormányfő a találkozón elítélően szólt arról, hogy a múlt héten, az Égei- tenger térségében tartott NA- TO-hadgyakorlaton amerikai és török repülőgépek sokszor megsértették Görögország légterét. Az amerikai hadügyi államtitkár előzőleg Joannisz Kapszisz görög külügyminiszter-helyettessel tárgyalt. Találkozójukon szintén szó volt a múlt heti NATO-hadgyakor- latról, de tárgyaltak a Görögországban levő amerikai támaszpontok jövőjéről is. Andreasz Papandreu kormánya már korábban jelezte, hogy 1990-ig bezárja a görög földön levő négy amerikai támaszpontot. (MTI)
