Nógrád. 1984. október (40. évfolyam. 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
I V,; > r\ : -p". VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD M EGY Ef BÍ Z oYrs»ÁS^:|s A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XL. ÉVF., 231. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. OKTÓBER 2., KEDD Tanácsi végrehajtó bizottságok előtt Szabálysértések, ifjúságvédelem, művelődés Nógrád megye tanácsainak végrehajtó bizottságai közül a salgótarjáni, a szécsényi és a rétsági tartott ülést tegnap. A salgótarjáni végrehajtó bizottság ülésén ott volt és hozzászólt Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke. Az egészségügyi osztály vezetője beszámolt az általa irányított osztály tevékenységéről. A végrehajtó bizottság az egészségügy városi és város- környéki irányítását megfelelőnek ítélte. Utasította az osztályt, hogy differenciáltan fejlessze tovább a lakosság szociális ellátását, a külterületi rendelőket hozassa rendbe az anyatejgyűjtő állomással együtt — az anyagi lehetőségek függvényében. Az alkoholizmus elleni küzdelemről megállapították, hogy — fölismerve társadalmi veszélyességét — mind több állami és társadalmi szerv, szervezet bekapcsolódott a közös cél érdekében — a földerítés a közömbösség miatt azonban nem könnyű. Az időskorúak életének könnyítéséért, gondjaik megoldásáért a tanács mellett sokat tesznek a népfront és a Vöröskereszt aktívái. Tart még az időskorúak helyzetének, életkörülményeinek fölmérése. Annak értékelése után döntenek a további segítségnyújtás formáiról. A végrehajtó bizottság elfogadta a városgazdálkodási vállalat jövő évi fejlesztési és feladattervét, majd személyi ügyekben is döntöttek — többek között. (Folytatás a 2. oldalon) Lemaradás Hányáson Épül a durwaszénmosö Bötanyterenyén A Nógrádi Szénbányák Közel íélmiriiárd forint értékű beruházása zajlik Bátonyte- renyén és Kányásoa. A dur- vaszenmosó építését szeptember közepén kezdte meg fővállalkozóként a Tatabányai Szénbányák a bátonyterenyei gepüzem területén. Alvállalkozóként a magnetittározó alapozását és a felmenő fal elkészítését a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. Jelenleg a földmunkálatokkal varrnak elfoglalva, de várhatóan még az idén elkészül a tározó. Ugyancsak az idei esztendő végére várható a durvaszénmosó alapjának elkészítése. A munkálatok 383 millió forintba kerülnek. A vállalat saját erőből, kölcsönből és költségvetési hozzájárulásból teremMűszaki hónap ' Holnap délelőtt M órakor Salgótarjánban ünnepélyesen megnyitják a XIV. nógrádi műszaki és közgazdasági hónap rendezvénysorozatát. A rendező szervek — a MTESZ, a TIT és a Magyar Közgazdasági Társaság — napjaink egyik igen aktuális témáját, a minőség kérdését állították a műszaki és közgazdasági hónap gazdag programjának középpontjába. Immár csaknem tizenöt éves hagyománya van az egykori nógrádi műszaki napokat követő műszaki hónapnak, s éppen egy évtizede, hogy évről évre valamilyen fontos központi feladat megoldására való mozgósítás jegyében zajlik a programsorozat. A most kezdődő műszaki közgazdasági hónap meghívóján az MSZMP XII. kongresszusának határozatából áll mottóként a következő: ,,A gazdaságban a fő tennivaló a hatékonyság erőteljes növelése. Következetesebben kell folytatni a (ermelési és termékszerkezetnek adottságainkhoz igazodó korszerűsítését, a költségek csökkentését, a minőség és a jövedelmezőség javítását. Megyénk vállalatai, üzemei éppen versenyképességük fokozásával. a minőség javításával tudnak perspektivikusan es hatékonyan gazdálkodni, eredményesen részt vállalni az egyensúlyi és életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósí- lásában. Ahhoz pedig, hogy termékeinkkel helytálljunk akár a belföldi, illetve a szocialista táboron belüli piacokon, s még inkább a tőkéspiacon, elengedhetetlen a piaci verseny- képességünk javítása. A versenyképességen belül meghatározó szereppel bír a minőség, hiszen a jobb minőségű termékből kisebb mennyiségű képes teljesíteni ugyanazt a feladatot, amelyhez a kevésbé használható termékből több kell. A jó minőségű, azaz. elsőre — ismétlések, javítások, pótlások nélkül — végzett munkával csökken az összes ráfordítás, kisebb munka- mennyiség szükséges a termék előállításához. Megyénk ipari termékeinek, munkánknak a versenyképességét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a minőség tekin- ietében nagy a szóródás. Kétségtelen, hogy az utóbbi években nőtt a minőségellenőrzés hatékonysága, következetesebbé vált a felelősségre vonás. Sok munkahelyen azonban még nincs kellően megbecsülve a pontos munka, a kiváló minőség, s nem ítéljük el, nem büntetjük eléggé a hanyag, felelőtlen munkát. Helyenként hiányoznak a tárgyi, vagy a személyi feltételek a hatékony minőségellenőrzés megteremtéséhez. S találkozni olyan téves nézetekkel, melyek szerint a minőségért csakis kizárólag a minőségellenőrző szervezetek a felelősek. A gyakorlat is mintha azt bizonyítaná, hogy a minőségről leginkább beszélni szeretünk. A minőség megtestesítéséről azonban ritkán esik szó, mivel ez a dolgok legismeretlenebb része. Legalábbis egy fokozattal mindig nehezebb, mint valamit tervezni, megrendelni, felállítani, működtetni, mennyiségileg összeszámlálni. Az októberben zajló műszaki és közgazdasági hónap programjában számos előadásban tudományosan veszik szemügy re a minőség, a minőségfejlesztés kérdéskörét, gyakorlati eredmények keretében szóinak egy-egy vállalat konkrét előrehaladásáról. Lényegében a termékbemutatók, vagy a filmvetítések is felfoghatók a jó minőség tárgyiasult bizonyítékainak, illetve törekvéseinek. A MTESZ és mintegy húsz tagegyesülete, a TIT és a Magyar Közgazdasági Társaság mintegy száz különféle rendezvényét azoknak a feladatoknak a szolgálatába állítják, amelyek révén és közös megoldásával a kívánatos mértékben juthatunk előbbre a minőségfejlesztés útján. 1 Padár András tette elő a szükséges összeget. A durvaszénmosó jelentőségét az adja, hogy a kányási szénből kimossa a meddőt, ezáltal a minősége is jelentősen, javul. A szénmosó elkészülte 1986 végére várható. Az eredeti tervhez viszonyítva lemaradás tapasztalható, de úgy tűnik, hogy az eredeti átadási határidő nincs különösebb veszélyben. A szénmosó teljesítménye fokozatosan növekszik és i938-ba i már évi 770 ezer tonna szén mosására lesz alkalmas. A másik jel^tfeős beruházás a kányási lettősakna készítése. Előre nem látott geológiai nehézségek miatt időarányos lemaradás tapasztalható, ezért a vállalat vezetése gyorsítási programot készített. A fővállalkozó a Bányászati Aknamélyítő Vállalat, amely várhatólag 1300 méter vágatot készít ei. A többi a káli yás lakra hárul, mert a lej- tősaikna teljes hossza 1832 méter. A kányásiak novemberben látnak munkához és alulról felfelé készítik a vágatot. Jelenleg a vágathattok 460 méternél tartanak. Várhatólag 1985 nyarára elkészülnek a vágathajtással, utána a gépészeti és a villamos szerelvények beépítése kerül sorra. Innen gumi&zalagon szállítják majd a bátonyterenyei szénmosóba a .kányási durvaszenet. Teljes kapacitással 1988-ban üzemel és ekkor már évi 770 ezer tonna szenet kap a szénmosó Kányás- ról. Megnyílt « múzeumi és műemléki hónap Átadták az oskola mester házát Pásztori Tizennegyedik alkalommal rendezzük meg hazánkban a múzeumi és műemléki hónapot. Hazánk — és megyénk múzeumi haiózata, műemlék- '’éd'T-ne az utóbbi, másfél évtizedben igen jelentős fejlődésen ment keresztül. Hogy csak egyetlen példát említsünk, tavaly 18 és fél millió látogató kereste fel az ország múzeumait, közgyűjteményeit, ez a szám az egy évtizeddel ezelőttinek több mint kétszerese. Továbbá, a múzeumok* száma ma már meghaladja az ötszázat, s ez azt jelenti, hogy ugyancsak tíz év alatt a bemutatóhelyek száma megnégyszereződött. A fejlődés Nóg- rádban is hasonlóan élénk. Az idei múzeumi és műemléki hónap nógrádi megnyitóját tegnap. tartották meg Pásztó városában. Az ünnepi alkatomra igen nagy számú közönség gyűlt össze a város megújuló múzeumi és műemléki központjában, a Kolostor téren. Dr. Praznovszky Mihály, a megyei múzeumok igazgatója köszöntötte a jelenlévőket. köztük a megyei, városi párt-, állami és társadalmi szervek képviselőit s minden kedves vendéget. Az ünnepségen a bátonyterenyei állami zeneiskola fúvós ötöse működött közre. Az ünnepi megnyitó beszédet Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnökhelyettese mondotta az oskola mester háza előtt. Maga is e táj szülötte lévén, meggyőző és személyes hangon, nagy felelős-, seggel szólott a haza — benne a szükebb haza —, a történelem sajátos realitásának mibenlétéről, a múlt értékeinek megőrzésében mindannyiunkra háruló felelősségről szoros összefüggésben a jelenért és a jövőért érzett felelősséggel. — Nagyon örülök annak a lehetőségnek, hogy itt, az egykori pásztói oskola mester háza előtt gondolkodhatunk beszélhetünk a történelemről, letűnt évszázadokról — mondotta. — Gondolkodhatunk egykori és mostani hazáról, kultúráról, műveltségről, városiasodásról. .. Ez a hazánk, amelyhez annyi nagy, nemes érzéssel kötődünk, és akarjuk. hogy gyermekeink is kötődjenek. Érezzék közvetlen élményként a múlt üzenetét, amely több a történelmi leckénél. ameiy emberformáló erővel kell eligazítson a mában is: nemesítő munkában, küzdelemben létezni, részt venni kell, szükséges és lehetséges. Részt venni hittel, öntudattal. Erről kell beszélKözel negyedéves akció megyénkben A gyalogosközlekedés biztonságáért Szinte nincs nap, hogy az újságokból, az elektronikus sajtóból hiányoznának a baleseti híradások, azok a szomorú, tragikus esetek, amelyek az országutakon érik a közlekedőket. Megyénkben sem rózsás a helyzet, annyi azonban örvendetes, hogy a személyi sérüléssel járó balesetek száma csökkent ebben az esztendőben. Éppen ezért is figyelemre méltó a Nógrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács által kezdeményezett, a gyalogosközlekedés biztonságát szolgáló akcióprogram, amely megerősítheti a tapasztalt kedvező tendenciákat. Megyénk közútjain az év első felében 159 személyi sé- rüléses közlekedési baleset történt, s ez — összevetve az előző év azonos időszakával — 11.2 százalékkal kevesebb. A halálos kimenetelű balesetek száma is csaknem felére csökkent. Nincsen oka azonban senkinek az elbizakodás- ra. Mert a serpenyő másik oldalán az alábbi áll: ez év első felében több mint kétszeresére emelkedett a balesetet okozók aránya, összesen 17 százalék. Egyúttal több mint tíz százalékkal nőtt az elütött gyalogosok száma, elsősorban az ő hibájukból, az úttestre való vigyázatlan, hirtelen le- lépés következtében. Érdemes még megemlítenünk: a gyalogosok és gépjárművek ütközésekor az esetek 43,1 százalékában a vezetők, 51 százalékában viszont a gyalogosok voltak hibáztathatok. A megyei közlekedésbiztonsági tanács akciója hétfőn kezdődött megyénkben, és december közepéig tart. A meghirdetők szeretnék elérni,. ha a közúti ellenőrzések és a kapcsolódó fokozott propaganda csökkentenék a balesetek számát, elősegítenék a közlekedők fegyelmének Javulását, az udvarias, egymás jogait tiszteletben tartó magatartási forma további terjedését, erősítenék a gyalogosok, kiváltképpen a gyermekek és az idős emberek védelmét, segítését. Mindezek érdekében három irányban meghatározva, csoportosították a fő tennivalókat: a gyalogosok, a járművezetők és más közlekedő rétegek számára. Az akció során — és mindenkor — valamennyiünknek nagyobb figyelmet szükséges tanúsítani a közlekedési szabályok betartására, a közlekedés biztonságának védelmére,. megóvására. nem itt, az oskola mester háza előtt állva is, mert igen- igen fontosnak tartom az ifjúság, a gyermekek lelkének tudatosabb, hatásosabb formálását. Az ó.’ikoJá ines t*1- éiete, 'emlékei példája azt hiszem, sajátos realizmusra szigorúságra kell intsen bennünket. Mintha öt évszázad távolából ^jaíLatszana a szó, úgy mondom: a műveltség fokmérője, túl az anyagi, szellemi értékek ismeretén — azok gyarapításában való részvétel. Mindez tanulságnak nem is kevés! Illés Miklós ezután megköszönte az oskola mester ház létrehozását mindazoknak, akik hónapokig munkálkodtak megteremtésén, mindenekelőtt Valter Ilonának, aki már két évtizede végez Pás-/.- tón igen jelentős régészeti feltárásokat és helyreállitáso- kat. Ez alkalommal adták at rendeltetésének Nógrád megye új kiállítóhelyét, a pasztái oskola mester házát. Men- dele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója adta át a házat a közönségnek. Ez a ház a XV. században épült és a mindenkori iskolamester háza volt. Elismerően szólott a műem- lekvédelem megyei eredményeiről, a megye és az OMF gyümölcsöző együttműködéséről, amely rendkívül fontos, hiszen a felügyelőség ma 21 település, valamint majdnem 9200 épület védelméről gondoskodik, s ez feltételezi a jó együttműködést és a társadalmi összefogást is. Ezután a gótikus oskola mesteri ház értékét ismertette. Mint mondotta, a mintegy hárommillió forintos költséggel helyreállított középkori épület átmenetet képez a nemesi udvarházak és parasztházak között, egy mezővárosi polgár háza, és ilyen minőségében szinte egyedülálló Magyarországon. Az épület helyreállítási terveit H. Vladár Agnes készítette, a helyreállítást az OMF egri építésvezetősége végezte Zsíros Mihály brigádvezető irányításával, alvállalkozóként jó munkát végzett a Szécsényi Műszaki és Villamosipari Szövetkezet is, a berendezésben a megyei múzeumok munkatársai és több mesterember.
