Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-05 / 208. szám

Névtelen heielentés nem volt ütöMi a nuakaügyi panasz A szakszervezeti demokrácia elvének és gyakorlásának megfelelően a szakszervezeti tagnak joga, hogy javaslattal, beadvánnyal, panasszal forduljon az alapszervezethez, illet, ve a felsőbb szakszervezeti szervhez és annak tisztségvise­lőjéhez. Ezekre a közérdekű bejelentésekről szóló 1977. évi törvény alapján is érdemben kell választ adni. A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége a na­pokban tárgyalta az elmúlt évi panaszügyek ' alakulását. A beérkezett panaszok száma négy-öt éve azonos. Közel öt­ven százalék a munkaügyi panasz, amelyek a munkavi­szony megszűnésével, a mun­kabérrel és a munkavédelem­mel kapcsolatosak. Valamivel több, mint negyede társada­lombiztosítási kérdéseket: nyugdíj- és táppénzügyeket (érint. A panaszosok nagy ré­sze nyugdíjas. Sok esetben előfordul, hogy a nyugdíjasok munkaviszony-megszüntetése nem jogszabályszerű, és gya­kori. hogy helytelenül álla­pítják meg részükre a szabad-' ságot. a felmondási időt és a bérbesorolást. Sok panaszból az is megállapítható, hogy a dolgozók nem ismerik a kol­lektív szerződést, illetve an­nak egyes kérdésekre, példá­ul a felmondási időre vonat­kozó részét, holott, a jogsza­bály határozottan írja elő, hogy a kollektív szerződést a mún- kahelyen úgy — olyan helyen — kell elhelyezni, hogy ahhoz a dolgozók bármikor hozzá­férhessenek, annak rendel­kezéseit olvashassák, megis­merhessék. * A bérezéssel kapcsolatos panaszok közül említendő, hogy a vállalatok nem egysé­gesen alkalmazzák a bérpót­lékokra vonatkozó rendelke­zéseket, és sok panaszos nem tartja megfelelőnek a pótlék összegszerűségét: jelentkezik ez műszakpótlék, folyamatos- sági pótlék, melegüzemi pót­lék, éjszakai pótlék esetében. Oka az erre vonatkozó pa­nasznak az is, hogy az ide vo­natkozó rendeleteket többször módosították, s ezek nem át­tekinthető, értelmezéséből és végrehajtásából félreértések adódnak. A dolgozókat megil­lető jogosultságok — így: ju­bileumi jutalom, pótszabad­ság, munkaruha-juttatás, a törzsgárda tagság — vonatko­zásában még mindig gyakori, hogy azokat a dolgozóknak kell kérni, annak ellenére, hogy az hivatalból járna ré­szükre. A társadalombiztosítási pa­naszok főleg a nyugdíj-előké­szítés hiányosságait érintik. A panaszok kivizsgálása során megállapítható volt, hogy az üzemi nyugdíj-előkészítő bi­zottságok nem végeznek meg­felelő munkát. A ' csökkent munkaképességű dolgozók kö­zül többen panaszkodnak a mu n kaképesség-csökke n és mértékét megállapító orvosi bizottságok, továbbá a reha­bilitációs bizottságok munká­jára. Gyakori, hogy egyéves táppénzesállomány után még nincs döntés a dolgozó ügyé­ben, s így a végleges döntésig ők ellátatlanok maradnak. A szakszervezetek megyei tanácsához az elmúlt évben közel másfél száz panasz ér­kezett. A szakszervezeti mun­katársak minden egyes pa­naszt megvizsgáltak és érdemi intézkedést tettek. A dolgo­zók politikai érettségét és nyíltságát jellemzi, hogy név­telen panaszbejelentés a szakszervezetek megyei ta­nácsához nem érkezett. Olcsóbb útépítés — számítógéppel Az UVATERV egyre széle­sebb körben alkalmazza a szá­mítástechnikai módszereket, melyek segítségével jelentős időt, anyagot és energiát, s pénzt lehet megtakarítani a kivitelezésben. A számítógép alkalmazásá­nak egyik legfontosabb terü­lete a mérnöki munka, a ter­vezés automatizálása. A rajz­gép igen termelékeny: 40 rajzolót képes helyettesíteni, s az általa készített rajzok és feliratok egyenletesek, kiváló minőségűek. Radiátorok családi házakba A Csepeli Vasműben rövi­desen új termék, a kisméretű radiátor sorozatgyártását kez­dik meg, mégpedig a külön­féle csövek előállításánál ke­letkező hulladékanyag felhasz­nálásával. A kis radiátorok iránt egyre nagyobb a keres­let. különösen a qsaládi há­zat építők körében, s a ke­reskedelem mindeddig nem tudta folyamatosan kielégíteni az igényeket. A radiátorgyártás rendkívül munkaigényes, felszerszámo- zása is tetemes költséggel jár. A Vasmű kooperációs part­nert keresett. Végül is az Ör­kényi Lenin Termelőszövet­kezettel megállapodtak az el­ső — 100 készülékből álló — sorozat közös előállításában. A többféle típus között van olyan is, amelyik a legkorsze­rűbb lapradiátorokhoz hason­lít. s jelenleg hatósági vizs­gálatait végzik. A vállalat csak ezután kezdheti meg a radiátorok sorozatgyártását és értékesítését. A vasmű tervei szerint ezeket a radiátorokat nem csak a kislakások fűtési rend­szereihez használhatják majd, hanem társasházak, lakótelepi lakások fűtéséhez is. Két termék, nagy szériában, szocialista exportra ...Nem érdemelnénk meg, hogy a nap ránk süssön, ha... — Vegyesek az érzéseim — válaszolja a hogyan érzi ma­gát kérdésre Máthé Károly, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárának osztályvezetője. — Ami ma még kellemetlenül érint, az az első fél év sikertelensége, ami a termelési érték jelen­tős lemaradásánál jelentke­zik, amiről már ön is írt an­nak idején —, utal az első fél évet végigkísérő feszült­séggel és idegeskedéssel ter­hes időszakra, kiragadva egy, még ma is fájó gondolatot —, mondván: — a legjobban az bánt engem- hogy az első hat hónapban negyvenen hagyták el a gyárat, olyan dolgozók, akikre mindig számíthattunk. Kisvártatva hozzáfűzi: — pót­lásukra rövidesen munkába állnak a most felszabadult if­jú szakmunkások. Ez utóbbit már derűsebb hangon mondja. S ez a derű uralja végig a későbbi esz­mecserénket is. aminek oka, alapvetően azokban az elő­nyös változásokban keresen­dő, amelyek a gyarmati gyár vezetőinek kérésére a terme­lés programozásában bekövet­keztek. — A mostani időszakban nem zúdítottak a nyakunkba újabb, nagy mennyiségű, igen munkaigényes tőkésexportot. Ugyanis az év első felében az egész évre tervezett 39 millió­ból 34-et teljesítettünk. A II. fél évre esedékes ötmillió elő­irányzatot elosztva kérik tő­lünk. Teljesítéséhez elégséges egy blokk munkája. Jelenleg, az osztrák kívánságoknak te­szünk eleget. Utána a líbiai megrendelés teljesítéséhez kezdünk, végül a francia kí­vánságnak teszünk eleget — érzékelteti a tőkésexportban bekövetkezett új, számukra kedvező helyzetet Máthé Ká­roly. Egyébként a mát jellemző, és a jövőre utaló termelési programból egyértelműen ki­tűnik- hogy a II. fél évben a szocialista export uralja a ter­melő tevékenységet, a belföl­di kötelezettségek teljesítése mellett. Érthető, mert az I. fél évben csupán 35 százalék­ban tettek eleget a szocialista exportkívánalmaknak. Bel­földre pedig alig szállítottak kii árut. — A konfekcióüzemben je­lenleg két termék gyártása folyik a szalagokon — kér is­mét szót a termelési osztály- vezető. —- Az egyik a női ru­ha, a másik a dzseki. Az év végéig 90 ezer darabot állí­tunk elő. Egy hónapban 15— 17 ezer elkészítésével számo­lunk. Ha teljes lesz a létszám, az az mindenki bent lesz, ak­kor elvergődhetünk” a 20 ezer darabig. Anyagellátási gondjaink most nincsenek. Az elmúlt hónapokban sikerült a befejezetlen készletet is csök­kenteni. A különböző fazonok gyártásához csak akkor kez­dünk hozzá, ha minden szab­vány, alkatrész itt van. A termelési program előbb említett változása megszün­tette a napi munkát kísérő feszültségeket, idegeskedést. Előnye tükröződik a termelé­si terv jóirányú alakulásában. A maguk mögött hagyott jú­lius és augusztus hónapban 98 százalékra teljesítették ter­melési értéktervüket. Tiszte­letre méltó ez a siker, mert a nagy nyári szabadságolások ellenére következett be. A dolgozók munkakedvét- szor­galmát, igyekezetét, lelkesedé­sét és az előnyösen megválto­zott feltételeket bizonyítja a teljesítményszázalékok növe­kedése. A tervezett 96 száza­lék helyett, 99 százalékra emelkedett. Ez összefügg a kevés termékkel- a nagy szé­riával és a szocialista export­kötelezettségekkel. — Mi vezetők sem ideges­kedünk korántsem annyit •mint az év első felében. A dolgozók keresete is jól ala­kult. Nem használtunk fel túlórát sem. Még egy pilla­natra visszatérve az I. félévi időszakra, tanulságként két dolgot megemlítek. Az egyik: a tőkésexportra dolgozott sza­lagok dolgozói azt mondják nekünk, hogy várják az újabb cikkeket. Ez a maga­tartásuk érthető, mert a tő­késexportért bérreferenciát kaptak, ami számukra kedve­ző volt. A másik: azt hit­tük, hogy a tőkésexportnál megvalósított magas követel­ményrendszer mechanikusan tovább gyűrűzik majd a szo­cialista exportra szánt termé-' kék minőségére is. Sajnos, ea nem következett be! Alap­anyaggondjaink ugyan ninW csenek, azok minősége azon­ban — színhibás — rontja az I. osztályú részarányunkat. Hibát követnénk el, ha elhallgatnák, hogy azért nekünk is van még mit ten­ni. Ugyanis az I. fél évre ter­vezett 97,8 százalékos I. osz­tályú részarányt, csak 96.3 százalékra teljesítettük. A je­lenlegi helyzet pedig még az előbbieknél is kedvezőtlenebb. Az I. osztályú részarány csak 93 százalék. A hátralevő idő­ben a minőséget muszáj fel­vinnünk a tervezett szintre. Ehhez a többi között az szük­séges, hogy a termelést köz­vetlen irányítók szigorúbban kérjék számon a végzett munkát, a kívánt minőséget. Ha most, ilyen körülmények között sem teljesítjük a III. negyedéves tervet, akkor so­hasem érdemeljük meg, hogy a nap ránk süssön... — véle­kedik Máthé Károly. Az1 újabb, igen kívánatos, jó közérzetet elősegítő siker kovácsolása, nemcsak a gyar­mati gyár vezetőin és dolgo­zóin múlik, hanem a moho- rai termelőszövetkezet varro­dájában dolgozóktól is. A ve­lük kötött szerződés értelmé­ben az év végéig, 6 millió fo­rint értékű, kevésbé igényes termék legyártását várják tőlük. *— venesz — A gyomirtó kettős haszna Az ELZETT Művek szécsényi gyárának galvanizáló üzemé­ben kapják meg tetszetős felületüket a különféle termékek. Bárány Ferencné — képünkön — biztonsági lakatok ken­gyeleit emeli a galvánfürdőbe. A gyomirtó vegyszerek hasznos mellékhatása, hogy nemcsak a gyomokat irtják, hanem az állati kártevők kö­zül is többet elpusztítanak. Ezt állapították meg a svájci gyümölcsösök növényvédel­mével foglalkozó kutatók. Azokban az ültetvényekben, amelyeket herbicídekkel gyomtalanították, a drótfér­gek károsításai szintén csök­kenték. A kutatók megállapí­tották, a vegyszer azáltal, hogy elpusztítja a drótférgek „téli szállásait”, alkalmi gaz­danövényeit, a gyomokat, egy­úttal fékezi a férgek szaporo­dását is. összehasonlító kí­sérleteket végeztek szamócás- ban és őszibúza-vetésben: a parcellák egy részét herbici- dekkel gyomtalanították, a másik részét a drótférgek el­len ajánlott rovarölő (inszek- ticid) szerekkel kezelték. L ehet-e az, hogy üzen egy nap? Napok morzsányi suhanása tengercseppként tengert há- borogtat? Lehet-e az, hogy súlyos léptek mázsás mor- 'dulása egy villanásnyi cso­da folyománya? Lehet-e az, hogy nem feledlek, rejtve rejtegetlek? Vagy mégis fe­ledve rejtegetlek, rejtve fe- ledgetlek? Az anya a tükör előtt állt. Dús fekete hajában ősz hajszálak, fürtöcskék re- megtették a fésűt, amikor gondos szorgalommal végig­simított rajta. Nyílt, kerek szeme hosszan időzött a tü­kör fényén. Szép, barna ar­ca szilárd, kialakult voná­sokban nyugalmat hordozott magán, amely eltörölte a fö­lösleges, széthullt mozdula­toknak még a nyomait is. Hogyan siklik tova a sze­mérmes fény, s lesz tért öle­lő néma hódító! Mint meg­száradt ing édes illata, le- vegő-bugyborékos izzó kiál­tás, úgy hasít, teper le. A csendes órák szülik-e a nyu­galmat? A zajtalan, csendes elhalálozás? Honnan temet­tél sírba ennyi fájdalmat, ki csókolta homlokodra a fé­nyes álmokat, ki ringatott olykor-olykor el? A fiú az anya mögött ült egy széken. A tükörben lát­ta az anya arcát, mozdula­tait. Arra készült, hogy mondjon valamit. Valami nagyon fontosat. Átlőtt szívvel futsz, sebe­sen, robogó csermely mód­jára, versenyben a széllel, rebbenéssé teszed a fák nő­síted zöld ágakkal a mezőt, fűzfalombok sűsogását ho­zod, enyhe szelét a lomb­nak. Valaha hitetlenséggel büntettek tán, hogy most hiteddel töröd szét a léha­ság és hazugság börtönét?- Igen. Igen, Eszterről - mondta a fiú. vesét... A felriasztott ma­dársereg zúdulása füledben hangot csihol-e? Lehúzott redőnyök mögé is bebújik a napfény: megmelenget té­ged kéretlen. S ha kitárt karral rohanvást űzöd azt, vajon előbb éred el? Az anya továbbra is a tü­kör előtt állt. Szinte mozdu­latlanul, s onnan nézett a fiúra. A hangja szélesen áradt, mintha a szoba sar­kai is szóltak volna', a búto­rok, a falak, az utcai al­kony.- Már az intézetben is kerestél. Mondani akarsz valamit? Talán Eszterről? . Neved a rettenet, neved a fény, neved a sötét, neved a szép. Honnan szólsz, hon­nan e fura varázslat? Éke­Fel akart állni a székről, hogy folytassa, de nem tu­dott mozdulni. Észrevette, hogy az anya nagy fekete szeme nézi őt a tükörből. Biztatóan áradt a fiúra ez a tekintet. Volt-e valaha mosoly, mely annyira keresett volna pórusokat: megbújni hívat­lan, észrevétlen, szép hullá­mokká, mint ez a félszeg arcrándulás? Remegő tér­dekkel indultál-e világot lát­ni: tövisek közt harangszóra várni? Nem szidlak én, el­hervadni ne engedd a vá­gyad.- Nos - szólt az anya. Megfordult, kezét kereszt­be fonta a mellei alatt. Tar­tása természetes vonalán az érett nő egészséges nyugal­ma, letisztultsága uralkodott. Ügy nézett a fiúra, mint aki már az élet minden titkát is­meri, de mégis minden új, őszinte pillanatot igaz­gyöngyként tud melengetni tenyerében. A rettenet felhevített vég­telenében elűzött álmok só­haja kísért, sír utánad. Ál­mod, csókod, szerelmed kí­vánja. Óhajtja fehér kövek tarka bomlását. Nemes nö­vény nemes talajon nő. Te, karcsú, indák boldog kúszá­sát hol figyelted el?- Én szeretem Esztert... Mi szeretjük egymást - dú­dolta el a fiú. - És szeret­nénk házasságot kötni. Miközben ezt mondta, felállt, enyhén széttárta a karját, majd visszaengedte, és felnézett, egyenesen az anya szemébe. Sikamlós fény futott át az arcán, gyön­gyözött a homloka. Halk rezdülések lebbentek az előszobából. — Ez Eszter — fénylett fel a fiú. A z anya pár lépést elő­re lépett, jobb kezé­vel megérintette a fiú vállát, és megcsókolta a homlokát. — Bimbó — suttogta, ami­kor félreemelte a fejét, és átlibbent a haja. Zsély András Nemzetközi nemesítés« silókukorica A magyar és az NDK-beli kutatók együttműködésének eredményeként újabb, igen korai silókukorica kapott ál­lami elismerést a Német De­mokratikus Köztársaságban. A Bemagold nevű hibridet az MTA martonvásári mező­gazdasági kutatóintézete és a bernburgi kutatóintézet szak­emberei állították elő. Jó termőképességű, az NDK ég­hajlati és talajviszonyaihoz alkalmazkodó fajta. Vetőmag­ját Martonvásáron szaporít­ják, s már jövőre 300—500 hektár elvetésére elegendő mennyiséget szállítanak belő­le a baráti ország mezőgaz­dáságának. A csaknem két évtizedes magyar—NDK együttműködés eddig is jó eredményeket ho­zott: az elmúlt tizenegy év­ben hat új, közös nemesítésű hibridet állítottak elő a két ország tudósai. Az együttmű­ködő tudományos intézmé­nyekben — a martonvásári; a szegedi és a bernburgi kuta­tóintézetben — évente há­romezernél több hiilbrid'kom- binációt állítanak elő és pró­bálnak ki. Jelenleg tíz kísér­leti helyen, harminc közös nemesítésű kukorica vizsgázik. A közös előállítású hibridek termesztéséhez szükséges ve­tőmagból az idén 2200 hektár elvetésére elegendő mennyisé­get, tízezer tonnát állítanak elő Martonvásáron. Az együtt­működés mindkét fél számá­ra előnyös: a hűvösebb ég­hajlatú NDK klimatikus és talajviszonyainak megfelelő, jó fajtákhoz jut ily módon, a hazai kutatóintézetek vető­magüzemei pedig nem csak az együttműködő partner, ha­nem más országok részére is tisztítanak, * csomagolnak ve­tőmagot. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents