Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

Fegyeimezetten a harci feladat ellátásában Munkásőrök között gyakorlaton Az éves kiképzési feladat­tervnek megfelelően gyakor­latot hajtottak végre me­gyénk munkásőrei. A feladat szerteágazó volt. Mi a bá- tonyterenyei Nógrádi Sándor nevét viselő munkásőregység tagjaival vettünk részt a fel­adat végrehajtásában. Péntek volt. A munkás­őrök még családi körben töl­tötték idejüket, az egység parancsnokságát azonban már riasztották. Hajnalodott, ami­kor a riadóparancs elhang­zott. György Gáspár, a munkásőregység parancsnoka így foglamazott: — A gyakorlat végrehaj­tásának célja, hogy a beosz­tott munkásőrök tovább mé­lyítsék ismereteiket az ellen­ség felszámolásának feladatai­ban, a valós helyzetek opti­málisan megközelítő körülmé­nyei között. A másik felada­ta a gyakorlatnak, hogy a századok, alegységparancs­nokai vezetési készsége fej­lődjön a tervezésben, a szer­vezésben, a harc megvívásá­ban. A riadó végrehajtása sike­res volt. A megjelenés a mun­kásőrök önkéntes pártmun­kájában 92,4 százalékos! Ez igen nagyszerű szám. A bátonyterenyei harisnya­gyár hatalmas éttermét fel­szerelt munkásőrök töltik meg. A „bevetésre” váró munkásőrök várják a továb­bi parancsot. A feladat már adott. Miszen elhangzott a feltételezett diverziós csoport felderítésére, megsemmisíté­sére szóló parancs. Berze István, a IV. század parancs­noka mondotta az eligazítás-^ nah — Ä megye közvéleményét nyugtalanítja, hogy Pásztó— Tar—Mátraverebély és Bá- lonyterenye területén rab­lások, párt- és gazdasági ve­zetők elleni támadások, la­,1 „bűnöző” csoport menekülésé­nek megakadályozása. A bűnöző csoport elfogá­sát, felszámolását, a megyei parancsnok egységünk részé­re határozta meg. Elhatároz­tam, hogy a bűnöző csoport elfogását,' felszámolását ül- dözéssel-bekerítéssel a IV. szá­zad teljes személyi állománya hajtsa végre. Ezért megparan­csolom... hangzott Berze Ist­ván századparancsnok hatá­kások kifosztása, ellenséges falragaszok megjelenése az utóbbi két hónapban jelentős számban fordultak elő. Szep­tember 21-én a késő esti órákban Kisterenyén kirabol­ták két vadász lakását és fegy­vereiket magukkal vitték. Ez­zel egyidőben kirobalták a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek kisterenyei gyára pénz­tárát, a pénzőrző rendészt meggyilkolták. A „bűnöző” csoport a ,21-es úton a tégla­gyár irányába menekült. A rendőri erők üldözéssel elju- tottak a kisterenyei tégla­gyárig. ahol a portás elmon­dotta, hogy a bűnöző csoport 10 főből áll, és a Bikk-völgy felé menekült. Az éjszakai üldözést a rendőrök beszün­tették, ezzel egyidőben különT böző megfigyelő állomásokat telepítettek: Szúpatak, Márk- haza, Nagykeresztúr települé­seken URH-s gépkocsizó jár­őröket működtetnek az emlí­tett települések között. Fel­adatunk a lezárt területről a rozott szava, majd szakaszok­ra, rajokra alakultak a mun­kásőrök. Megkezdődött az üldözés. Az egység egyik része hatalmas lucernáson haladt előre, a másik emelkedő dombon meg­felelő biztosítással közelítette a feltételezett ellenséget a bejelentett „bűnöző csoport” megsemmisítésére A század alegységei kö­zött rádión is megkezdődött az úgynevezett forgalmazás. Hiszen a bekerítés harcmó­dokkal történő végrehajtásá­hoz ez szinte nélkülözhetet­len. Munkásőreink lépésről lépésre, egymást, fedezve, ha­ladnak előre. A köd, az őszi szél gs az eső sem zavarja harci feladatuk végrehajtásá­ban. Fegyverropogástól han­gos a Bikk völgye. Géppus­ka, golyószóró dördülésétől egyre hangosabb a völgy. A „bűnözők” egymás után eme­lik lel kezüket, s adják meg magukat. A harci feladat ellátása közben szó esett két munkás­őr életéről. Fodor István bá­nyatechnikus Ménkesen, 1968- tól tagja a párt fegyveres tes­tületének. Bodor Sándor vá­jár a ménkesi bányaüzemben, ő 1963-ban vállalta az ön­kéntes feladatot. Fodor Ist­ván vall jé magáról: — Mátranovákon dolgoztam, s 1964-től vagyok a párt tag­ja. Eltelt néhány év, amikor megszólítottak: nem akarok-e munkásőr lenni. Én vállaltam ezt a munkát. Igaz, hogy az első időben a családtól vette el a szabad időmet, de azó­ta sok minden megváltozott. Az acélkék egyenruha köte­lez.. És ezt mindenki megér­ti a családon belül. A fele­ségem pedagógus, most a mátraterenyei pártbizottságon dolgozik. A riadó, a kikép­zés bizony komoly asszonyi megértést igényel. Emlék­szem, még a feleségem meny­asszony volt, amikor egy mun­kásőri bankettra voltunk hi­vatalosak. Kocsin vittem el őt oda. Az autó lerobbant, a menyasszonyom — a mostani feleségem tolta — így indult be a kocsi. Mondanom sem kell, hogy az elvtársak azóta is ezzel ugratnak. Bodor Sándor erre a gya­korlatra így emlékezik: — Szombaton hajnalban fél 2-kor riasztottak Nádújfalu­ban. Én 15 perc alatt elké­szültem, 20. perc alatt az egész század a gyülekezőhelyen együtt volt. Ott felszereltünk, s nagyvonalakban a harci fel­adatot is ismertették. Mi több a várható feladatokat is vá­zolták. Ropognak a fegyverek. A IV. század előtt nagy feladat áll. A terep nehéz, nagy fi­gyelmet, fegyelmet, akaratot igényel a parancs végrehaj­tásának teljesítése. Egész em bért vesz igénybe. Fodor 1st ván fogalmazott így: — Ezt a terepet az alegy­ség nem ismeri. Itt csak tér­képről lehet eligazodni. A horhosok, a köd, az eső ne­hezíti a feladat végrehajtásá­nak sikerét... Itt az időjárás nem számít. Ma harci feladat, akkor az harci feladat, végre kell hajtani. Az időjárási vi­szontagságokat az ellenség sem veszi figyelembe. Sőt, ki is használja! De van öl főzetünk, felszerelésünk, fegy­verünk. És ami a legfonto­sabb, van akaratunk és hű­ségünk a párt politikája iránt. Az egység halad előre. Egy­re több „ellenséget” semmi­sítenek meg. Bodor Sándor munkásőr fogalmaz: — Sokat javult az erkölcsi állapot. A kék egyenruha ci vilben is kötelez bennünket. Nálunk évek óta nem történt rendkívüli esemény. És az az elkötelezettség, amit itt is ta­pasztalunk, épp az erkölcsi állapottal is összefügg. Dél felé jár az idő. A „bű­nözők” egytől egyig fennakad tak a munkásőrök harci fel­adatának teljesítése során György Gáspár parancsnok ha piros szemekkel, fáradtan is, de örömmel újságolja: — A személyi állomány a rábízott feladatot ilyen kö rülmények között is nagy aka rással, felelősségtudattal vég rehajtotta... Köszönet érte, elvtársak! Somogyvári László Bencze Pétét felvételei Huszonhcrtmillióért ötszázezer dollár Számítógép vezérli a berendezéseket Pásztén Az Ady Endre Szocialista Brigád a miskolci üveggyárnak készít gyorshengert. — Pályázat útján kaptuk meg a 25—26 millió forintot az Állami Fejlesztési Bank­tól, amit nyolc év alatt kell visszafizetnünk. Ennek elle­nében 1985 végéig 500 ezer dollárnak megfelelő üveg­ipari importalkatrészt kell kiváltanunk. A döntés a múlt év végén született meg — foglalja tömören össze az im­portalkatrész-kiváltó beru­házás leglényegesebb momen­tumait Pádár Sándor, a Pász­tói Szerszám- és Készülékgyár igazgatója. — Hol tartanak ma? — Mielőtt konkrétan vála­szolnék, szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a beru­házás megvalósítása során nem építünk új épületet. Amire vállalkozunk, meglévő technikánkat korszerűsítsük oly módon, hogy az belesi­muljon a jelenlegibe, azt jól kiegészítse, ugyanakkor úgy bővítsük kapacitásunkat, hogy 1$ millió forint többletterme­lést tegyen lehetővé. Hogy ígéretünket maradéktalanul megvalósítsuk, ezért már a múlt év végén sikerült olyan hagyományos és korszerű megmunkálógépeket besze­rezni, amelyek beállításával az idén már hozzákezdhettünk az importalkatrészek folya­matos kiváltásához. A beszer­zések révén a hagyományos technikánkat bővíti egy Ho­rizont eszterga-, valamint két magyar gyártmányú MC-ve- zérlésű számítógépes revolver- esztergapad. Ez utóbbiak 3,6 millió forintba kerültek. Se­gítségükkel az év végéig 300 ezer dollárnak megfelelő importalkatrészt váltunk fel hazai gyártásúval — vá­laszol az igazgató. — Mennyit sikerült eddig elérniük? 1 — Az első fél évben 97 ezer dollárnál tartottunk. Meg­vizsgáltuk az elmaradás okait, meghatároztuk pótlásának tennivalóit. Megállapítottuk, hogy nagyobb odafigyeléssel az év 'végéig egyenesbe jö­vünk. Nem mentegetőzés­képpen, de szükséges meg­említenem, hogy a hitelszerző­dés szerint nekünk csak 1986- ra kell garantálni a félmillió dollár megtakarítását. Azért adunk magunknak egy kicsit hosszabb kifutási időt, mert több olyan bizonytalansági tényező jött közbe eddig is, aminek következményeit an­nak idején nem tudtuk fel­mérni — utal a nem várt gondokra Pádár Sándor. A beruházási programnak megfelelően ez év novemberé­ben új, korszerű, nagy teljesít­ményű japán gyártmányú szikraforgácsoló géppel bővül a géppark, nő a technikai, technológiai színvonal. — Nemrég jöttem haza Ja­pánból — kér ismét szót az igazgató — elektromérnök kollégámmal és a külkeres­kedelmi vállalat képviselőjé­vel együtt. A japán cég szak­emberei Szingapúrba, az ő referenciaüzemükbe vittek el, s ott mutatták be az álta­luk megvásárlásra ajánlott megmunkáló berendezést. A gyakorlatban győződtünk meg arról, hogy valóban azt tud­ja, amit az ajánlatokban kö­zöltek velünk. Az új, korsze­rű, nagy teljesítményű gépi berendezés hozzájárul a vá­lasztékbővítéshez, jelentősen csökkenti a kézi munkát. Kisszámítógép van rajta. A program betáplálása után, önprogram rögzítésére is képes. Tizenkétmillió forintba kerül — mondja az igazgató. Ezzei azonban még nem zá­rul le a technika, technológia korszerűsítésének folyamata. Az i-re a pontot a felületke­zelő — krómozó — berende­zés beállítása teszi majd fel. Az ezzel kapcsolatos előké­szítő munkálatok ütemesen folynak. •— Az új krómozót gyáron belül, a szabaddá tehető he­lyiségekben helyezzük el. Az ide szükséges berendezések egy részét mi gyártjuk. Pél­dául a tartályokat. A többit pedig hazai cégektől vásá­roljuk meg. A kivitelezésnél nem tervezünk megtakarítást, de túllépést sem engedhetünk meg magunknak. Az elkerül­hetetlenül bekövetkező ár­emeléseket azzal védjük1 ki, hogy rövidre fogjuk a gé­pek beszerzésének idejét, és meggyorsítjuk munkába állí­tásukat — állítja határozot­tan Pádár Sándor. Az új technikánál, techno­lógiánál igen fontos követel­mény, hogy azokat olyan em­berek kezeljék, akik értenek hozzá, kedvelik az újat, vál­lalkoznak a korszerűbb ered­ményes működtetésére. — Rövidesen két olyan dol­gozónk utazik nyolc napra Szingapúrba, akiknek egy­részt feladatuk lesz az új szik­raforgácsoló megmunkálógép biztonságos üzemeltetése, más­részt rájuk hárul az ide ke­rülő dolgozóknak a betanítá­sa. Hogy kik lesznek erre alkalmasak, arról még korai volna beszélni. Mindenesetre a kiválasztásnál olyanokra számítunk, azokra figyelünk fel, akik szeretik szakmáju­kat, érdeklődőek, és van szak­középiskolai végzettségük is.' Mivel a japán gép számító­géppel működik, ez magasabb’ szellemi felkészülést is kíván a kezelőitől. A nagyobb köve­telményt a bérfejlesztésnél is érzékeltetni fogjuk — utal a további tennivalókra is az igazgató. Bár viszonylag még mesz- sze van a végső határidő, az eddig végzett beruházói, kivi­telezői munka arra enged következtetni, hogy jó hely­re kerül az Állami Fejlesztési Bank 25—26 millió forintja. (vencsz) A légkör védelmében Újszerű tisztítóberendezések a hőerőművekben Csaknem teljesen megszűnt a szovjet hőerőművekben a légkör szennyezése hamuval. Ez az erőművekben felszerelt új szűrőknek köszönhető. A Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztériuma­Szervezeti változás az öblösüveggyárban Az irányítás színvonala, a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelése, a termelés üte­mességének és folyamatossá­gának biztosítása érdekében a salgótarjáni öblösüveggyár­ban október 1-től szervezeti változtatásokra kerül sor. A tervezett . elképzelésnek megfelelően a meglévő mű­szaki és gazdasági igazgató- helyettesi beosztás kiegészül kereskedelmi igazgatóhelyet­tesi beosztással. Ez utóbbi át­fogja majd a bel- és külke­reskedelemmel kapcsolatos összes tennivalókat. Megszű­nik a termelési főosztály. A termelőegységekben olyan átcsoportosításokra ke­rül sor, amelyek előkészítik, megteremtik az önállóan gaz­dálkodó gyáregységi szervezet személyi és szervezeti felté­teleit. A folyamatos és zökkenő­mentes bevezetés, illetve át­állás érdekében az érintett vezetők között kooperációs egyeztetésekre, megbeszélé­sekre kerül sor, nak közleménye szerint jelen­leg a hőerőművek tisztítóbe­rendezései a hamu 94 száza­lékát felfogják. Vannak kö­zöttük nedves szűrők, ame­lyek a kormot centrifugák se­gítségével tisztítják és vízzel mossák le, vannak elektro­mos szűrők, amelyekben a hamu a katódokon ülepedik le. A szén- és mazuttüzelésű hőerőművekben olyan tisztító- berendezéseket szerelnek fel, amelyek a füstből nem csak az ártalmas gázokat fogják fel, hanem az értékes vegyi elemeket is, például a vaná- diumot. Az ország sok nagy ipari központjában már fel­szerelték ezeket az újdonsá­gokat. A világtudomány és -tech­nika egyelőre nem talált gaz­dasági szempontból előnyös módszereket a levegő fő , szennyezői, a kén- és nitro- génoxidok elleni küzdelemre. A szovjet szakértők által er­re a célra ajánlott technológia másfélszeresére növeli a hő­erőművekben előállított villa­mos energia költségét. A lég­kör védelme érdekében a szovjet állam mégis a techno­lógia bevezetését szorgalmaz­za. A szovjet állam különös jelentőséget tulajdonít a kör­nyezet szempontjából veszély­telen új technológiák kifej­lesztésének a hőerőművek szá­mára. Nagy figyelmet fordít a már működő berendezések felújítására. Évente a kazá­nok tucatjait korszerűsítik az erőművekben Ennek eredmé­nyeként a légkörbe kerülő ha­mu évente 100—120 ezer ton­nával csökken. +­j NÓGRÁD — 1984. szeptember 27., csütöitük 3 \

Next

/
Thumbnails
Contents