Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-27 / 227. szám

FTAZAI TÁJAKON e / é n y Az edelényi kastély E d Történelmi olvasmányaink­ból tudhatjuk, hogy amikor honfoglaló őseink megteleped­tek a Kárpát-medencében, Ár­pád fejedelem feloszlottá az új hazát vezérei között. A Bodrog, a Sajó, a Hernód és a Boldva (Bódva) folyók vi­dékét Borsnak — régiesen mondva: Barsunak — adta. Annak a férfiúnak, aki a Miskócz nemzetség sarja volt, s amely família neve a Mis­kolc városnévben máig él. (A Bors név pedig Borsod megye megnevezésében öröklődött át az utókorra.) Bors vezér számos telepü­lést alapított, s ezek egyike éppen az ő nevét viselte. Itt vízi vár is épült: romjai máig ott magasodnak Észak-Ma- gvarország egyik kedves kis településének, Edelénynek a határában. A Miskolcról északi irány­ban Sajószentpéteren át meg­közelíthető helység tehát egy­részt erről a várromról híres; másrészt a XII. századi ere­detű templomáról — eztSchu- lek János, a visegrádi palota íeltárója példás szakszerűség­gel restaurálta —; harmad­részt pedig arról a kastély­ról. amelyet a korái barokk építészet legkiválóbb alkotá­sának tartanak a szakembe­rek. Ez a szépséges építmény a Koháry—Koburg kastély. Hogy kik voltak a Koháryak? Nem­zetünk történelmében fontos szerepet játszott ez a grófi fa­mília. Az uralkodókat rendre jól szolgálták, s ezért sorra megkapták Hont, Gömör, Bor­sod és Nógrád vármegyéket. Koháry György 1470-ben Má­tyás király kedvenc pohárno­ka volt; Koháry István Fülek várának kapitányaként szol­gált, majd féltucatnyi verses­könyvben örökítette meg re­gényes életét; Koháry Ignác pedig az 1754-ben felkelt ma­gyar nemesség egyik élenjáró őrnagyaként vált históriai alak­ká. Az ő fia, Koháry Antal már főkancellárrá, királyi ka­marássá, főpohárnokká lett, és 1815-ben hercegi rangot ka­pott. Mivel csak leánya szü­letett, az ő Mária Antóniáját azzal a feltétellel adta férj­hez a szász Koburg Ferdinánd herceghez, ha utódaik a ket­tős Koháry—Koburg nevet vi­selik: Így niaradt fenn s élt tovább a jó csengésű Koháry név. Am amikor a most említett frigy létrejött, az edelényi kastélyban már ott élt a grófi majd hercegi család. Azt ugyanis L’Hullier Ferenc Já­nos, egri főkapitány 1727-ben és 1728-ban építtette. (A kis paid a homlokzatán elhelyezett emléktábla tanúsága szerint 1730-ban fejeződött be az építkezés.) Hogy a Koháryak miként vették birlokukba ezt a re­mek ízléssel tető alá hozott kastélyt, nem tudni, azt vi­szont minden látogató tapasz­talhatja, hogy jó otthonul szolgálhatott a népes család­nak a Bódva-parltól nem messze álló építmény. Az épületet egy széles be­járó két arányos részre oszt­ja; a jobb és a bal szárny ol­dalán szintén két sisakos sa­roktorony áll. Az előcsarnok­ból jobbra a várőrség egykori szobái sorakoznak, ezekkel szemben pedig lépcső indul az emeleti termekhez. Odafent — balról — jókora bálterembe léphet be a ven­dég. jobbról pedig az ott szé­kelő bíróság helyiségei köve­tik egymást. A fő-fő látniva­lóval természetesen az előbb említett terem szolgál, hiszen annak falain igen szép, a XVIII. századból való faliké­pek vonják magukra a sze­met. Ezek rendre olyan jele­netet mutatnak, amelyek az egykori lakók életmódjára, gazdagságban eltöltött minden­napjaikra emlékeztetnek. A bálterem mellett meg lehet még tekinteni más, kisebb he­lyiségeket is: az ebédlőt —itt a négy évszak termését ábrá­zolja egy nagyméretű kép —; a könyvtárszobát — ebben al­legorikusán ábrázolatok van­nak —; és a hercegnő budo- ár.iát, ahol a szépségápolás fortélyait örökítette meg egy ismeretlen piktor. A Koháry—Koburgok ede- léryi kastélyát egy szép, an­gol stílusú park övezi; a mesterségesen kiképzett ter­mészeti környezet igen muta­tós keretként foglalja magá­ba a korai barokk építészet borsodi remekét. Ilyenformán mind a belső, mind a külső értékek miatt érdemes elláto­gatni Bors vezér hajdani lak­helyére. ahol egy évezrednyi történelemmel akadhat talál­kozásunk,.. (A. L.) Egy könyvsorozat sikere A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1974-ben indítot­ta „Időszerű közgazdasági kér­dések” című sorozatát. A sorozatot A kúszó inflá­ció elméleti problémái — cí­mű könyv indította. Figyel­met felkeltő téma, hiszen szó cialista tervgazdálkodás kere­tei között az inflációt, mint a gazdasági válság egyik csal­hatatlan jelét, e könyv meg­jelenéséig egyáltalán nem em­legettük. A sorozat első kö­teteinek mind témaválasztá­sára, mind a könyvek belső tartalmára rányomta bélye­gét az esetlegesség, a hiányos, nem eléggé árnyalt kidolgo­zás, míg a manapság megje­lenő kötetek már erősen ma­gukon viselik a tudatos ki- adói-szerkesztői munka jegye­it. Amint dr. Fébó László, a sorozat szerkesztője elmon­dotta, az eddig megjelent 41 könyv — négy kivételével — a magyar nemzetgazdaságban a mai napig is jelenlevő, a szakemberek által vívott, nyi­tott kérdésekkel foglalkozik, azok megoldhatóságára kere­si a választ. A sorozat 1500 példánnyal indult, ma, tíz év után négyezernél tart, ami hazai viszonyok között egy kifejezetten, szakmai tartalmú, tehát viszonylag kisszámú ol­vasóközönségnek készítve, meglepően nagy számnak mondható. Az is elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy a szak­mai könyvsorozatok tekinteté­ben szinte példa nélkül áll az az eset, hogy az Időszerű közgazdasági kérdések című sorozat szerzői közül 18-an (!) elsőkönyves szerzők, többek vidékiek. Bogár László —. aki egyébként a Miskolci városi Tanács dolgozója. — A fej­lődés ára című könyve úgy jelent meg a sorozatban, hogy a szerkesztő a későbbi szer­ző tollából származó érteke­zést olvasott a Valóság című folyóiratban, s felkérte a szer­zőt a téma bővebb megírá­sára. A sorozatban eddig megjelent negyvenegy kötet összpéldányszáma 95 ezer. A kiadó ebben a sorozat­ban még három könyvet kí­ván megjelentetni az idén, közöttük Csikós Nagy Bélá­nak árpolitikánk időszerű kér­déseivel foglalkozó munkáját. H. Z. Dr. Vass Van öt perce? Alig néhány hónapja ment nyugdíjba dr. Vass-Miklós, Ba- lasagyarmat tanácselnöke. Mit csinál most, ezekben az időkben, amikor a szocioló­gusok és a pszichológusok szerint a legnehezebb az „át­állás”? x — Aktívan pihenek — mondja Deák utcai lakásának dolgozószobájában, könyvek­kel körbebástyázottan. — Megpróbálom elmaradásai­mat bepótolni, mert bőven van mit. Műszaki, ‘tudomá­nyos, közgazdasági és szép- irodalmi műveket lapozgatok. Doktori disszertációmat a közgazdaság-tudományi egye­temen a megfelelés, a kong­ruencia témaköréből vettem, most kandidátusi értekezése­met készítem elő Megszer­zett ismereteim alapján ezt bővítem, ezen munkálkodom. Egyébiránt műszaki mérnök volnék, hát ott is új témá­kat keresek a gyártási, gyárt­mány fejlesztési területekről, de izgalmas számomra az in­nováció is Már rég elköte­leztem magam a számítógép mellett. Hűtlen ahhoz sein lettem. A könyvhalom tetején ,.A” számítógép-programozás pszichológiája” című munka. — Igen-igen. Miért ódzkod­nak az emberek a számító géptől? Már aki ódzkodik. Nem érdektelen probléma No és a közgazdaság? Kivált a vállalati irányítás korszerű­sítése érdekel, de a nemzet­közi kooperációban való rész­vétel kiaknázatlan lehetősé­gei is figyelmet érdemelnek. Most van időm elmélyedni 'óbban ezekben a dolgokban. Idő? Mindezeken a területe­ken műszaki-gazdasági ta­nácsadói szerepet is vállalok, ha fölkérnek. A városi párt­bizottság tagjaként részt ve­szek a városfejlesztési mun­kabizottság tevékenységében. Városi tanácstagként most már más a szerepköröm, mirt korábban, lehetőségeimhez mérten azonban segítem szü­lővárosom fejlődését. Aztán ugye a népfront és a honis- mereti kör... Ma sem fekszem le élfél előtt, csakúgy, mint azelőtt. — Említette az időt. — Gondosan be kell osz­tanom. Jönnek a barátaim diskurálni, Zsóriban is vár­nak. — Készült a nyugdíjra? — Igen, azt hiszem. . Pin egyébként is annyi mindent csináltam és mindig az első vonalban, hogy sok mindenre ..kiképződtem”. Épp átgondol­tam, hogy huszonkilenc évit tanultam életemben. Ez a konkrét tanulás is fölkészí­tett. de maga az élet, a te­mérdek megélt szituáció le­galább ilyen fontos volt. Ami nzt illeti, az emlegetett szi­tuációk ugyancsak nyomot, hagytak az egészségemen, re­generálódnom is illik. Ebben a feleségem, csakúgy mint a munkámban és hosszú házas­ságunk alatt mindig, nagyon sokat segített. Ha ezeket néz­zük, akkor készültem a nyug­díjra. Aktív pihenésem a föl­készülés ideje azokra a fel­adatokra, amik várhatók, amikkel megbíznak. Már csak azért is fontos rendetlenkedő egészségem helyrebillentése. Bízom benne, hogy az ész. a meglévő tehetség, a jó szán­dék, az akarat és az alkotni vágyás nem halt ki belőlem. — h — Ludas-évkönyv Mindenre van receptünk. Ez a mottója a Ludas Matyi 1985- ös évkönyvének, amely már kapható is az újságárusok­nál. Nem kell túlságosan nagy bátorság annak a megálla­pításához, hogy ez az évkönyv fiatalok és idősek ' körében egyaránt igen népszerű lesz. Manapság ugyanis, ki tudja, miért, divatba jöttek a sza­kácskönyvek; állítólag az idősebbek annak örülnek, ha fi.00. Nem tudok'aludni. Ki­dolgoztam egy újítást, amely segítségével megemelhetnénk üzemünkben a munka terme­lékenységét. Igaz, néhány apróbb részlet pontosítása még hátravan, s a többi kérdésre is csak a gyakorlat adhat választ. Ma kipróbálom a műhelyben. 8.30. Szabadnapom ellenére már viszket a tenyerem, örü­lök, hogy valamit tehetek... 9.05. Hívat a műhelyfőnök. Csak nem az újításommal kapcsolatban? Gondolatolva­só lenne? 9.15. Kiderült, miért hiva­tott a főnök. A raktárba kül­dött lenolajkencéért. — Mi közöm nekem ehhez?! — Most kell beszerezni, mert szállítottak a raktárnak. Mi lesz, ha elfogy? — És miért éppen én men­jek? — Még mit nem?! Az aszt­más Vaszili) ivanovicsot kűldjem? Vagy talán a reu­más Nyina Petrovna menjen? — És az anyagbeszerzők? — Értekezleten vannak. 'A helyes munkaszervezésről tár­gyalnak. felfedezik ifjúságuk egy-egy kedves emlékeket ébresztő re­ceptjét, a fiatalok pedig ép­pen abban a korban vannak, amikor keresik a recepteket arra, hogyan lehet mindenkit megetetni. Talán éppen ez lebegett a Ludas Matyi munkatársi gár­dájának a lelki szemei előtt, amikor szerkesztőségi boszor­kánykonyhájukban kifőzték, hogy speciáiis szakácskönyvet adnak ki, olyat, amelyet a lap írói és rajzolói állítottak össze. Vlagyimir Kasajev: Egy fiatalember naplójából — De én most egy újítással vagyok elfoglalva. A követ­kezőt eszeltem ki... — Már csak ez hiányzott! Az újításod megvár, de a len- olajkencét elviszik az orrod elöl, . ha nem sietsz. 12.30. Meghoztam a másfél mázsa olajat. Most végre már foglalkozhatom a saját dol­gaimmal. .. 12.40. Facsemetét kell ültet­ni!. .. Szóval el kell ültetni, különben fekbéit kell fizet­nünk a kocsikért. Kopejnyi- kovoi és Szidorenkot is ki­küldték velem együtt. Ren­des fiúk, jól ismerem őket, mert együtt végeztük a főis­kolái. 13.20. Már a második te­herkocsit rakjuk ki. Ültetem A Ludas-szakácskönyv el­készítésében a lap munka­társai természetesen nem csu­pán a saját erejükre támasz­kodhattak: sok finom és kü­lönleges íz köszönhető azok­nak a klasszikus magyar írók­nak. akik szintén felemelték a fedőt, vagyis írásaikkal hoz­zájárultak ahhoz, hogy a Ludas Matyi 1985-ös évköny­ve — helyenként csípős, pap­rikás humorával — minél több olvasó számára jelent­sen igazi szórakozást. Jó étvágyat! a fát, s közben az újításom, a félautomata jár a fejemben, Egyszerre szitkozódást hallok. Kiderült, hogy két fát gyöke­rével fölfelé ültettem el... 15.10. Megint elkapott a fő­nökség, és a változatosság kedvéért tervdokumentációk­kal rohangálok a szomszédos üzemegységbe és vissza. A ki­futó ma nem jött be... 16.10. Visszatértem. Na, most aztán hozzálátok a munkához! Felgyűröm az in­gem ujját... 16.13. Csak az egyiket volt időm felgyűrni. Az igazgató rendelkezése értelmében az üzemi bölcsődébe kell men­nem kicserélni egy kiégett villanykörtét. Közben azt hal­lottam, hogy a konyhán meg­betegedett a szakács... Fő­zést nem vállalok! 16.40. Vigye el az ördög! Holnapra is beprogramoztak. A folyosón elkapott a főmér­nök. Holnap kilenckor elő­adást kell tartanom az ' érte­kezleten. Címe: „Mit tettem a munka termelékenységének emelése érdekében?" Fordította: Saiga Attila KOSSUTH RADIO: I. 27: Wieslaw Ochman opera­áriákat énekel >.30: Rimszkij-Korszakov- művek 9.44: Garabonciás Boldizsár zenés sétái 10.03: „Ha én szólok, Észak beszél. ..” 10.SS: Nótacsokor 11.20: Kovács Dénes hegedül, Banda Ede gordonkázik, Sebestyén János csem­balón Játszik II. 39: A kápolna titka 8. (befejező) rész 12.30: KI nyer ma? 12.45: Gyurkó László: Családi regény — könyvszemle 12.55: A csavargók Részletek Ziehrer operettjéből 13.59: Sorsfordító pillanatok 14.29: Kóruspódium 15.05: Király Ernő népdal- feldolgozásaiból 15.25: A Segíthetünk? — melléklete 15.57: Arturo Toscanini vezényel 17.05: vészi Endre hangjátékaiból 18.06: Filmzene 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.00: Kapcsoljuk a Magyar Állami Operaházat Közben: kb.: 20.25: Zeneszó 20.45: Az operaházi közvetítés folytatása 22.25: Tíz perc külpolitika 22.35: Népdalok 23.04: A Budapest vonósnégyes felvételeiből 0.10: Toronyzene PETŐFI RADIO: 8.05: A francia történelem dalaiból 8.20: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloknak! 12.35: „Énekeltem én: Végh . Menyhértné” 12.50: Dzsesszfelvételeinkböl 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 13.20: Éneklő ifjúság 13.31: Bölcsődal 13.45: Zenés délután 14.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdió! 14.15: Zenekari operettrészletek 14.35: A Dialóg együttes (NDK) felvételeiből 15.05: Lendvay Kamilló: Kis szvit 15.15: Az a dal, az a perc 15.45: Latin-amerikai dallamok 15.51: Moszkvából érkezett 16.35: Idősebbek hullámnosszán 17.30: Tanakodó 18.35: Hét végi panoráma 19.55: Slágerlista 20.35: Akar velünk utazni? 22.00: Tisztelet Buddy Hollynak II/2. rész 23.20: A tamburmajor lánya Részletek Offenbach operettjéből MISKOLCI STUDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarország! képes­lap. Szerkesztő: Pongrácz Judit. (A tartalomból: Kijárónak lenni. — Díszkerítés készül Ozdon. — Jubilál a forrói Búzavirág ve­gyes kar.) 18.00: Észak-magyaror­szági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna (Ism.) 8.05: iskolatévé. Fizika (ált. lsk. 6. oszt.) 8.30: Francia nyelv 8.45: Rómeó és Júlia. Angol té­véfilm (ism.) 11.30: Képújság 14.55: iskolatévé. Legyen a zene mindenkié. 3. rész. 15.4«: Orosz nyelv kicsiknek 15.5«: Hírek H'.oo: Perpetuum mobile 16.45: Parádé 17.40: Képújság 17.45: Tévébörze 17.55: Telesport 18.20: Adni érdemes 18.35: Reklám 18.40: Tv-torna 18.45: Esti mese 19.00: Százéves a Magyar Állami Operaház kb. 20.15: Tv-hlradó kb. 22.25: Hírháttér. 23.15: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 17.05: Képújság 17.10: Ml és a komputer. Számítógép-kedvelők műsora. 17.40: Zászlós hajó. Magyar film. 18.00: Képújság 18.05: Egy kis kirándulás. V I. rész (Ism.) 18.30: Az állatok nyomában 18.40: A rotterdami révkalauzok 19.10: Nas Ekran 19.30: A szász kincstár. NDK rö­vidfilm (Ism.) 20.00: Napló a hanamori Iskoláról. Japán film 21.45: Tv-híradó 2. 22.05: Amerigo Tot. Portréfilm. (ism.) 22.50: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20 03: Gálaest, közvetítés Ceske Budajoviceből 21.25: Gazdaságpolitikai magazin 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Bocsánat főorvos úr, magyar tv-komédia 22,45: Hitele 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Szemináriumi munka 20.55: KI kit fenyeget? 21.30: időszerű események 22.00: Irodalmi műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: du. 3-kor: A Nagy Medve fial. A jedi visszatér. Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. — TIT: A dolgok állása (14). NSZK-beli film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Omega, Omega. Színes zenés ma­gyar film. — Pásztói Mátra: Arany a tó fenekén. Színes, szinkronizált ausztrál—új-zelandl kalandfilm. — Szécsény: Nős agglegény. Színes, szinkronizált szovjet fílrhvígjáték — Kistere- nyei Petőfi: Az erdő szépe. Szí­nes, szinkronizált román—szovjet mesefilm. — Nagylóc: A piszkos tizenkettő I—II. (14). Színes, szinkronizált amerikai háborús kalandfilm. — Jobbágyi: Vér- testvérek. Színes NDK indián­film. 4 NÓGRÁD - 1984. szeptember 27., csütörtök 2. MŰSOR: 20.00: Napló a hanamori iskoláról — japán film

Next

/
Thumbnails
Contents