Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-23 / 224. szám

KO <p\ ' ' O . v'V^> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NOGRÁD ÁZ MSZMP; NÓG ffÁ-t) MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ACS. LA PJA XL. ÉVF., 224. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1984. SZEPTEMBER 23., VASÁRNAP Egy átfogó vizsgálat és tapasztalatai V Salgötarjän uärfa Észak-Magyarország öt megyéjének bíróit Nőtt az üzemi balesetek száma Nógrádban Az Igazságügyi Minisztérium a közelmúltban rendelte e! az üzemi balesetből és foglalkozási megbetegedésből ere­dő kártérítési perek vizsgálatát, s azt is, hogy a vizsgálatok tapasztalatait tájértekezlcteken kell megvitatni. Héfőn 5 megye képviselőinek részvételével az egyik tájértekezlet megtartására Salgótarjánban kerül sor. A tájértekezlet célja — mi­ként a vizsgálaté —, hogy széles körben feltárja, milyen a munkavédelem helyzete a megyékben, a munkáltatók gyakorlata megfelelő-e a be­következett üzemi balesetek bejelentésével, a jegyzőköny­vek felvételével, a balesetek olcainak feltárásával, a dol­gozók kárigény-bejelentésével kapcsolatban, illetve, hogy milyen a döntőbizottságok gyakorlata, hogyan érvénye­sül az ítélkezés társadalmi hatása. A bíróságok ítélkezé­sük és egyéb tevékenységük során feltárják-e a kárt elő­idéző okokat, elősegítik-e azok megszüntetését? Hogyan szereznek érvényt a munka­ügyi bíróságok a munkavi­szonyra ' vonatkozó szabályok előírásainak, valamint a jogalkalmazás jogpolitikai el­veinek? Az értekezletet megelőző vizsgálat feltárta, hogy Nóg- rád megyében a széles körű baleset-elhárító és -megelőző munka ellenére is emelkedett az üzemi balesetek, a balese­tekkel összefüggő táppénzes­napok száma. A dolgozók életének, testi épségének vagy egészségének sérelmével felmerült károk megtérítésénél a leglényege­sebb tapasztalat az, hogy az üzemi balesetekből eredő ká­rokat a munkáltatók többsé­gükben — munkaügyi vita nélkül — megtérítik a dol­gozóknak. Az üzemi baleset­ből eredő károk megtérítése iránt indított munkaügyi vi­ták aránya, a megtörtént üze­mi balesetekhez viszonyítva mindössze 1 százalék körül mozog. A munkaügyi vitában a döntőbizottság által hozott határozatok 40—50 százaléka •ellen fordulnak — általában a dolgozók — keresettel a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság az egyes ügyben hozott ítéletét min­den esetben megküldi. az el­járt munkaügyi döntőbizott­ság elnökének. A döntőbizott­ság,. a bírósági döntésekben rögzített elvi tartalmú irány- mutatásokat az azt, követően eléje kerülő ügyekben megfe­lelően hasznosítja. Igen kedvező hatást ér el a döntőbizottságok érdemi munkájának színvonalában, a Magyar Jogász Szövetség szer­vezésében — döntőbizottsági tisztviselők • és tagok részére — évek óta rendszeresen meg­tartott továbbképző tanfo­lyam. A hétfői tájértekezlet minden bizonnyal újabb segítséget nyújt a jogalkalmazási gya­korlat elemzéséhez. Történeti kiállítás Előkészületek a téli tárolásra A mezőgazdasági üzemek, a kereskedelmi vállalatok a zöldség és a gyümölcs téli tárolására készülnek. A Zöld- ker Egyesüléshez befutó jel­zések szerint néhány cikkből — péidául burgonyából, ká­posztából, gyökérfélébő'l — a korábbi évekénél jobb a ter­més, s általában valamennyi terményből elegendő mennyi­ségben vásárolhatnak fel a lakosság jó színvonalú téli, tavaszi ellátására. A raktá­rak a szokásosnál valamivel később, ezekben a napokban fogadják az első szállítmányo­kat. A tapasztalatok szerint a .csapadékmentes idő kedve­zően hatott a minőségre, ki­sebb a zöldségek, gyümöl­csök nedvesség-, nagyobb a szá­razanyag-tartalma, ezáltal nö­vekszik az eltarthatósági ide­jük. A vállalatok, üzemek a tá­rolási ^veszteségek csökkenté­sére, a gazdaságosabb átfcelel- tetésre törekednek. A szabol­csi, a somogyi és a Bács-Kis- kun megyei és nógrádi Zöl­dért például a termelőikikel igyekszik a kapcsolatokat erő­síteni. A saját raktárak fél- töltése mellett a burgonya, az alma és más termények egy részét a termelőüzem raktá­raiban tárolják, s közös koc­kázatvállalással megosztják a forgalmazás hasznát illetve a ,tárolásból eredő esetleges veszteséget. Ily módon az adott gazdasági üzem is foko­zottan érdekelt a jó minő­ség megőrzésében, körültekin­tő gondossággal tárolja a ter­méket. A veszprémi és a győri Zöl­dért Vállalatnál a raktárak vezetőit teszik a korábbinál közvetlenebbül anyagilag ér­dekeltté a veszteség csökken­tésében. E helyeken különös figyelemmel végzik a táro­lást, csak a kifogástalan mi­nőségű árut veszik át, s a gyorsabban romló árut úgy csoportosítják, hogy azt a többinél korábbi időpontban szállíthassák majd piacra. Felszabadulási ünnepség Battonyán Battonyán a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából ünnepség kezdődött, A zász­lódíszbe öltözött nagyközség főterén lévő felszabadulási emlékmű előtt néhány perc­cel 10 óra előtt a magyar— román határtól elindult há- lastaíéta fáklyájával meg­gyújtották az emléklángot, majd a magyar és szovjet himnusz hangzott fel. Ezt kö­vetően Szalbó Miklós, aa MSZMP Békés megyei Bi­zottságának első titkára mon­dott ünnepi köszöntőt. Üd­vözölte az ünnepség résztve­vőit, közöttük Méhes Bajost, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagját, á SZOT fő­titkárát és Nyikolaj Bazovsz- kijt, a Szovjetunió budapesti nagykövetét. Köszöntötte Fi­lip Kávát, a felszabadító szov­jet hadsereg 19. páncélos had­test felderítő egységének volt parancsnokát, Békés rne^ye szovjet testvérterületének ve- teránküidöttségét, valamint politikai és társadalmi éle­tünk képviselőit. Ezután ke­rült sor Méhes Lajos ünnepi beszédére. Salgótarján városának egyik névadója és egyetlen műemléke a középkori magyar vár­építészet jellegzetes képviselője a saigói vár. Romjainak néhány éve megkezdett régé­szeti t ..tatása -fán feltárult egykori tormája, s nagy számba kerüllek elő tár.-vi emlékek is. ivíimiezekből és az íralt adatokból rajzolta n. -a kiállítás — a megyeszék­hely múzeumában —, a vár több mint háromszáz éves történetéi. — Gyurko felv lót tett az eső a mezőfazdaságnafi A hét végén mintegy 15— 20 millimeternyi - csapadék hullott a megyében, s ez né­miképp pótolta a korábbi „égi mulasztást”, hiszen egész hónapban eddig alig volt 20 iniLUméternyi eső. Ez ugyan jót tett az időszerű betakarí­tási munkaiatoknak, de a ta­lajművelésnek és a folyama­tosan vízre áhítozó növények­nek most már kevésbé volt hasznos. Ami a fontosabb őszi mun­kákat illeti, a cukorrépa és a szemes kukorica kivételé­vel — amelyek betakarítása meg nem kezdődött meg — valamennyi tennivalóval jó ütemben haladnak a mező- gazdasági ' nagyüzemekben. A burgonya szedése a felénél tart. csakúgy, mint a silóku­korica vágása. A különbség csgk annyi, hogy míg az elő­zőnél jó hozamokra és minő­ségre van kilátás, az utóbbit ugyancsak megviselte a több­hónapos szárazság, s a termés ennek megfelelően a vártnál gyengébb. A napraforgó kombájnolásával a terület 20 százalékán végeztek eddig a gazdaságok, a desszikálás nagy területeken már meg­történt, bár egyes korai faj­ták enélkül is kombájn alá értek. A jelenlegi csapadékos időjárás nem kedvez a gyü­mölcsösökben és a szőlőültet­vényeken zajló munkáknak, de ezt a gazdák nem bánják különösebben. Az őszi vetések alá a talaj- munkáknak több mint felét elvégezték a majdnem 32 ezer hektárnyi területen. Igaz. ed­dig lényegesen nagyobb erő­feszítéssel és sajnos teteme­sebb költséggel tudták csak megfelelő magágyat készíte­ni a nagyüzemekben a szá­raz talaj miatt, Talán most javul a helyzet. Befejeződött a repce vetése is, bár ezzel csak két terme­lőszövetkezet, az ecsegi és a varsányi dicsekedhet, mert másutt a termelés, bizonyta­lansága miatt kiiktatták a vetésszerkezetből a növényt. A takarmánykeverékek mint­egy 40 százalékát vetették el eddig, míg a rozs vetése 25 százalékos a megyében. Október társadalmi munkahónap FELHiUllS Hógrád megye lakosságához, dolgozóihoz A Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a HNF megyei bizottsága, a Szakszer­vezetek Nógrád megyei Taná­csa, a KISZ Nógrád megyei bizottsága, a Vöröskereszt megyei szervezete 1984 ok­tóberét társadálmi munkahó­nappá nyilvánítja. Felkérjük a megye lakos­ságát, a gyárak, üzemek, szö­vetkezetek, intézmények és hivatalok kollektíváit, dolgo­zóit, a tanácsokat, a társa­dalmi és tömegszervezeteket, hogy vegyenek részt a tár­sadalmi munkaakcióban. A társadalmi munka érté­ke' 1982-ben meghaladta a 405 millió, 1983-ban pedig a 445 millió forintot. Eredmé­nyeink elismeréseként me­gyénk a HNF Országos Ta­nácsától elismerő oklevelet kapott. Ezek a számok egyér­telműen bizonyítják a lakos­ság, a dolgozók aktivitását. Valamennyien érezzük és valljuk, hogy a településfej­lesztő társadalmi munka ered­ményeként településeink szeb­bé, otthonosabbá válnak. Erő­södik a lokálpatriotizmus, a közösségi érzés. Ebben az évben a társadal­mi munkahónap járuljon hozzá hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulója, vala­mint a XIII. pártkongresszus tiszteletére kibontakozó mun- kaverseny-mozgalomhoz. Se-* gítse elő a tanácsi tervekben szereplő településpolitikai cé­lok eredményes megvalósítá­sát. Kezdeményezzük a lakos­ság alapellátásának javítását, a környezeti kultúra megóvá­sát segítő feladatok megvaló­sítását. Támogatjuk a telepü­lések tervszerű rendezését, a szabad idő kulturált és egész­séges eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtését cél- ;tó akciókat. A társadalmi munkahónap mozdítsa elő te­lepüléseink, a különböző lé­tesítmények és környezetünk karbantartását, értékeink meg­óvását. Felkérjük az üzemek, in­tézmények, .hivatalok dolgozó­it, a szocialista brigádjait, a KISZ-szervezeteket, az isko­lák tanulóit, hogy a társadal­mi munkában legyenek aktí­vak, kezdeményezzenek kom­munista szombatokat. Kérjük a gazdasági vezetőket, hogy támogatásukkal járuljanak hozzá a társadalmi hónap eredményességéhez. A helyi tanácsok legyenek kezdemé­nyezői a társadalmi munka­végzésnek, segítsék, szervez­zék, koordinálják a lakosság munkáját. Gondoskodjanak a kimagasló teljesítményt nyúj­tó kollektívák és lakosok er­kölcsi elismeréséről. Az eddigi eredményekre is építve bízunk a megye dolgo­zóinak, lakosságának tenni akarásában, helytállásában. Devcsics Miklós megyei tanácselnök Medved Károly SZMT vezető titkára Marczinek István HNF megyei titkára Juhász András KISZ-bizottság első titkára Báli Nándorné dr. Vöröskereszt megyei titkára KGST-VB közlemény Határozatokkal kapcsolatos kérdések Szeptember 19—21-én Moszkvában megtartotta 111. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végre­hajtó Bizottsága. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST-tagorszá­gok ez év júniusi, felső szin­tű gazdasági értekezletén ho­zott határozattok végrehajtá­sával kapcsolatos kérdéseket Áttekintette a KGST 39. ülés­szaka elé kerülő anyagokat, köztük az 1986—1990-es nép- gazdasági tervek koordináci­ójáról szóló információt, az energetikai, üzemanyag- es nyersanyag-termelési együtt­működés hosszú távú komplex intézkedéseit, a KGST-n be­lül folytatott sokoldalú együtt­működés és tevékenység szer­vezeti tökéletesítésének irá­nyait. ■A végrehajtó bizottság meg­emlékezett annak az egyez­ménynek a 20. évfordulójáról, amelynek értelmében Jugo­szlávia részt vesz a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa szerveinek munkájában. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy Jugoszlávia és a KGST-tagországok gazdasá­gi és tudományos-műszaki szervei között sikeresen fej­lődik a sokoldalú, kölcsönö­sen előnyös gazdasági és tu-- dományos-műszaki együttmű­ködés. Hangsúlyozta, hogy en­nek az együttműködésnek, amely elősegíti a benne részt. vevő országok gazdasági nö­vekedését, még széles körű fejlődési lehetőségei vannak. A végrehajtó bizottság munkáját a barátság és az elvtánsi együttműködés lég­köre jellemezte. A 1

Next

/
Thumbnails
Contents