Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-22 / 223. szám
OLVASÓNAPLÓ Oríai Petries Soma S zámomra szívdobogtató név ez, Petőfi Sándor miatt. Orlai Petries Soma és a költő neve elválaszthatatlan egymástól kora gyermekségem óta. Látom, nem .vagyok ezzel egyedül, hiszen (Keserű Katalin Orlai Petries Somáról szóló albumának fülszövegét is így kezdték: „Orlai Petries Somát, a XIX. század közepén, második felében működő festőnket az v tókor emlékezete mint Petőfi Sándor hívét és jó rokonát őrizte meg, nem mint a magyar festészet egyik megújí- tóját és nagy egyéniségét. Bar Petőfi festőjének lenni sem csekélység.. ”. Igen, Petőfi Sándor arcvonásai nem a híres — és hiteles — dagerrotípia nyomán vésődtek emlékezetembe, hanem Orlai Petricsnek a költőről festett portréiról, miként rz angyalokat is csak a gyermekkorban megpillantott kedves — mai szemmel inkább csak mesterkélten édeskés — röpködő barokk lényekként tudom elképzelni. Igaz, utóbbiakról nem készült hiteles dagerrotípia. Ügy alakult, hogy a pusztát, vagy Debrecent csak felnőttként pillantottam meg, így az alföldi tájképek és jelenetek most már változatlanul Petőfi versei és Orlai képei, rajzai nyomán élnek bennem, ezeket ugyanis egyidőben ismertem meg a régi illusztrált könyvekből. Ezt az „eredeti” képet a későbbi „hiteles” látvány sem homályosította el bennem, sejtetve valamit ismét a művészet erejéből és értelméből. így látom Petőfit Mezőberényben és Debrecenben a kemence előtt, fejét öklén nyugtatva. Előtte az asztalkán tintatartó, kezében lúdtoll, az ablakon kopár faagak kandikálnak be és havas házikó teteje világít. Ez is Orlai képe. És Petőfié: ',.Hej, Debrecen, ha rád emlékezem. ..” De így látom a költőt Etelka sírjánál az árnyas fa alatt, vagy éppen otthon, midőn — mint írta Egy estém otthon című versében — „Borozgatánk apámmal. ..”. Nem csoda tehát, ha a költő és a festő neve szinte összeforrott egymással. Megváltoztatta-e Keserű Katalin kitűnő kötete az Orlai Petries Somáról bennem — és még sokakban — élő képet? Nem változtatta meg. De jelentősen kibővítette. Még pontosabban: lehetővé tette, hogy személyében a magyar festészet egyik megújítóját és jelentős . alakját ismerjük meg. S, miután Orlairól az elmúlt évtizedekben csak itt- ott jelent meg egy-egy tanulmány, Keserű Katalin könyve valóban hiányt pótol Orlai életművének gondos és alapos föltárásával, jelentőségének megmutatásával. Egyúttal ízelítőt kapunk a korszakról is, amelyben a festő életműve kiteljesedett, az önkényuralom átmeneti állapotáról. O rlai Petries Soma (1822— 1880) mindvégig kitartott Petőfi szabadságeszméje mellett, akkor is, amikor a túlélés programjához ez nem éppen „divatos” magatartás volt. A kiegyezés Magyarországában neve feledésbe is merült. Csaknem egy század múltán fedezték fel ismét, az 1950-es években, de ekkor is elsősorban Petőfi híveként méltányolták. Pedig ő ennél több volt. Azok közé tartozott, akik tevékenyen kapcsolódtak be a XIX. század elejétől a nemzetté válás politikai programjának sikerre juttatásáért vívott küzdelembe, s akik éppen ezért a művészetükkel is az egész nemzetre kívántak hatni. Ezért került előtérbe a magyar festészetbe a történelmi, illetve a morális értékek felmutatása. Maga Orlai is a magyar történeti festészet úttörői közé tartozik. Több, később sikert aratott történeti témát ő fedezett föl és festett meg először (például Zách Felicián, II. Lajos holttestének megtalálása). Igaz, ezeket a témákat később már mások vittek sikerre, de 6 volt az előfutár, a nemzeti lét sorskérdéseinek festői feldolgozója. Ezt az érdemét, s azt a morális tisztaságot, amellyel történelmi témáit is megfestette eddig nemigen méltányoltuk. Munkásságában ezen kívül jelentős helyet foglalnak el portréi, irodalmi illusztrációi és népi életképei. Keserű Katalin rámutat Orlai Petries elméleti munkásságára, a pesti művészeti életben kifejtett tevékenységére is. Keserű Katalin szerint: „első képviselője a hazai monumentális történelmi festészetnek, megalapítója, a művelődéstörténeti képtípusnak. A történelmi festészet, vagy az életkép sajátosságait a vallásos festészetbe oltva a XIX. század eszméinek történelemközpontúságát érzékíti meg sajátos értelemben: a történelmi és az élő ember egyesítésével az ember változatlan jellemének, örök kérdéseinek mélyére hatol”. Szinte még gyermekként írta Petőfi Petries Somához 1839-ben Ostffyasszonyfán: „Búvölön hangzik a dalod, óh barátom Petries, és e szü örömérzeteknek Tengerében leng, s feledem keservem, Hogy, ha te zengesz”. K eserű Katalin kötetét jegyzetek, oeuvre-ka- talógus, színes képek egészítik ki. A könyv külön értéke a 28 színes kép, közülük több felfedezésszámba megy. Az oeuvre-katalógus pedig Orlai minden azonosítható művét tartalmazza. Or- Jait 1880-ban a Kerepesi temetőben képíró és író barátai búcsúztatták. Diáktársa, Jókai Mór igy emlékezett róla: „Gazdag tehetség, melynek választása volt a fenkölt életpályák között, s végül a sors csapásai alatt összeroskadt”. (Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1984.) Tóth Elemér Színházak '84—'85 Bemutatók Budapesten Kertész Ákos, Sárospataky István — két név az évad budapesti premiernaptárából. Két új magyar mű, amelynek bemutatója — szeptember 14-én — egybeesett Budapest színházi szezonjának kezdetével. Mindkét színmű a Várszínházban került a közönség elé, mégpedig egymást követő napokon. Kertész Ákos már sikert aratott kisregényét, a Családi hát mand- zorddal című történetét írta át színpadra. Ugyancsak a .Várszínház tűzte műsorra Sárospataky István Teakúra című tragikus komédiáját, amely két parádés szerepet (kínál LuJkács Margitnak, és « Nemzeti Színház új tagjának, Szemes Marinak. Magyar mű a Nemzeti Színház évadnyitó darabja, Freud, avagy az álomfejtő álma is, mégpedig Hubay Miklós színműve Sík Ferenc rendezésében kerül bemutatásra. Freu- dot Darvas Iván, Ferenc József alakját Kállai Ferenc kelti életre. Űj magyar mű lesz a Nemzeti Színház következő, november 3-i bemutatója is. Vámos László állítja színpadra Páskándi Gézónak, a szegedi nagy árvíz idején játszódó, A szélmalom lakói című darabját, a főbb szerepekben Sinkovits Imrével, Hámori Ildikóval, Oszter Sándorral, a betegségéből felépült Agárdi Gáborral, és a társulat új tagjával, Béres Honával. A Nemzeti Színházban már kialakult az évad második felének programja is. A jövő év elején ismét rendez a népszerű színész, Gábor Miklós, aki ezúttal G. B. Shaw egyik Jegjob darabját, a Tanner John házasságát viszi színpadra. A címszerepet a friss diplomás Hirtling Istvánra .bízta. Március első napján tűzik műsorra Gorkij drámáját, a Jegor Bulicsov és a többieket. A darab főhősét ^Kállai Ferenc alakítja, aki néhány; eve. már életre keltette Jegor Bulicsovot egy nagy sikerű televíziós já-i tékban. A színész ezért az alakításért nyerte el a veszprémi tévétalálkozó legjobb férfialakításáért járó díjat. A premierék sorát Victor Hugo örökzöld romantikus története, A Királyasszony lóvdtlja követi, amelyet Kalocsay Miklóssal a címszerepben április 5-én mutatnak be. A Nemzeti Színház művészei novemberben a Várszínházban Dürenmatt János király című darabját mutatják be. Ezt a színművet Kerényi Imre rendezi, aki tavaly már a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is színpadra vitte, nagy sikerrel. Az előadás közreműködői ennek a vizsgaelőadásnak a főiskolás résztvevői, valamint Vass Éva, Esztergályos Cecília és Bubik István. Az év végén kerül színre Moliére komédiája, a Tartuffe, Szinetár Miklós vendégrendezésében. Premierrel nyitja — betegség miatt a tervezettnél később — szezonját a Vígszínház, mégpedig Shakespeare II. Kichárd című drámájával, a címszerepben Gálffi Lászlóval. A következő premierre november 16-án kerül sor, Garas Dezsővel a főszerepben Tankred Dorst Merlin című darabját viszik színpadra. A Pesti Színház szeptember 28-án tartja első premierjét Marsha Norman amerikai szerző tavaly drámai Pulitzer-díjat nyert darabjából, amelynek címe: Jóccakát, anya! A darab fiatalabb hősnője, akit Kútvölgyi Erzsébet kelt életre, egy békés szombat estén bejelenti anyjának, hogy öngyilkos lesz. A történet, mint ezt egyik külföldi kritikus írja: „Voltaképpen egyetlen elnyújtott haláljelenet, a hosz- szú agónia, amely elkerülhetetlenül beletorkollik a végzetes cselekedetbe...” Az anya ■ szerepét Tábori Nóra alakítja. Itt kerül színre novem- be 23;§n Mrozek, a világ több színpadán már sikert aratott műve, a Tangó, parádés szereposztásban. A néző számára ritka alkalom, egy színpadon láthatja a 85 éves Páger Antalt, valamint Gobbi Hildát, Rutkai Évát, Darvas Ivánt, Szilágyi Tibort és Gálffi Lászlót. A Madách Színház első premierjére november 30-án kerül sor Arthur Miller Sale- mi boszorkányok című színművével. A történet nem ismeretlen a közönség előtt, hiszen szerepelt már a Nemzeti és a József Attila Színház műsorán. A főbb szerepeket a társulat két új tagja, Moór Mariann és Koncz Gábor alakítja. Kamaraszínházuk műsora november 2-án egy már nagy sikert aratott produkcióval bővül. Huszti Péter rendezésében Szentendrén, a Nosztalgia kávéházban mutatták be G. B. Shaw kétszemélyes darabját az író és szerelme, a nagy színésznő közötti levelezésről, a Kedves hazugot. Több alkalommal előadták, Tolnay Klári és Mensáros László felléptével a Pesti Vigadóban is, és ■most beköltöznek a Madách Kamaraszínházba. Az első bemutatót december 7-én tartják Gorkij Kispolgárok című drámájával, a főbb szerepekben Huszti Péterrel, Kiss Marival és Haumann Péterrel. ősbemutatót tart november 23-án a Thália Színház, Szilágyi György Volt egyszer egy Városliget című darabjából. Angyalföldön, a József Attila Színházban pedig október 20-án lesz Bródy Sándor Tanítónő című színművének bemutatója, a címszerepben Szerencsi Évával. Az angyalföldi társulat a szezonban új játszóhelyet avat, november 7-től a magyar néphadsereg tiszti házában is tartanak előadásokat. Itt mutatják be Borisz Vasziljev Csendesek a hajnalok című színművét. Sebes Erzsébet Grafika, mozaik, szőnyeg M a k rísz Zizi Az idén részesült „Érdemes művész” kitüntetésben egy Magyarországon otthonra lelt, nehéz sorsú görög művésznő, Makrisz Zizi. 1951- ben jött Franciaországból Budapestre, férjével, Makrisz Agamemnonnal együtt. Eredetileg festőnek készült. Tanulmányait Párizsban, a képzőművészeti akadémián végezte. Grafikai hajlandósága hamar kiderült. Ma is vérbeli grafikus, bár az elmúlt évtizedek során érdeklődése a faliszőnyeg (gobelin), később a mozaik felé fordult. Munkáin mindig a rajzból indul ki, akár grafikát, akár mozaikot, vagy faliszőnyeget készít. A nálunk töltött évtizedek végleg hozzánk kötötték. Itt érett művésszé, itt formálódott jellegzetes, a modem francia ízlésvilágtól megérintett stílusa. A konstruktivista kompozíciós módszereket ötvözi össze művein az elvonatkoztatott természeti élményekkel mind dekoratívabb megoldásokban. Élményeit elsősorban grafikáin rögzíti, ezek állnak legközelebb a valósághoz. Itt elevenedik meg élete, visszaemlékezései a küzdelmekkel teli évekre. Nagy sikerű sorozatban örökítette meg görög- országi börtönökben töltött hosszú rabságát. Naplószerű- en hiteles képet rajzolt a függetlenségért, a demokrácia kivívásáért bátran küzdő kis ország népéről, neves és névtelen hőseiről. Sok rajza született utazásai során, Kínában, Kubában, a Szovjetunióban (Oroszország, a déli köztársaságok, Szibéria, Távol-Kelet). lA gobelinművészet felé a francia faliikárpit-művészet új fellendülése vezette, de csak hazánkban kezdett góbéimnál foglalkozni. Formanyelvére leginkább a dekoratív, lírai absztrakció jellemző, a színek patikamérlegen mért egyensúlyával. Műveivel nagy sikert aratott, nemcsak Budapesten, hanem Párizsban, Athénban és a távoli Peking- ben, Havannában, Mexikóban is. Felfelé ívelő életpályáján egy sor nagy nemzetközi seregszemlén is részt vett, az Intergraphique-on, a velencei és ljubljanai bienná- lékon. Sikerét elsősorban egyéni formavilágának, művei mély liraiságának köszönheti, mellyel megigézi a korszerű művészi kifejezésformákban járatlan látogatót is. Nagyméretű faliszőnyegei az Iparművészeti Múzeumban és több állami intézményben, így a televízió reprezentációs helyiségeiben is láthatók. Görögországi utazásai vezették el új kifejezési eszközéhez, a mozaikhoz. Az apró színes muranói üvegtöredékek, dunai és bulgáriai kavicsók, ásványszemcsék a természet sokarcúságát, megváltozna tatlanságát jelentik számára. 1964-ben kezdett el mozaikkal foglalkozni. Az új ar yaggal folytatott kísérletezések során stílusa átformálódott. A kiindulási pont a kollázs, a különféle anyagokból összeállított, konstruktív kompozíció és színséma, amely a mozaikkép nagy alapformáinak és színfoltjainak som- mázatát, mintegy képletét mutatja. A végleges megoldást maga a mozaik „diktálja”. „A mozaik szigorú, kegyetlen anyag — mint mondja — előírja a maga stílusát, korrigálni nem lehet, 24 óra alatt megköt”. A mozaikrakás nagyon fárasztó, egész embert, teljes figyelmet kívánó munka. Sok időbe, energiába kerül mire a művész úrrá lesz a holt anyagon. Makrisz Zizi azon.ban rövid idő alatt megtalálta sajátos kifejezésformáját, amelyben nem köti meg sem a kezét, sem a fantáziáját semmiféle hagyomány, még az ókeresztény bizánci mozaikok több évszázados tradíciója sem. önállóan bánik az anyaggal, amelyet nagy kompozíción valamely természeti élmény távoli emlékképéből kiindulva konstruktív szerkezetű monumentális dekoratív látomássá alakít. A Karancs Szállóba készített mozaikján a salgótarjáni ipari tájat, a balatonszéplaki acélmű üdülőjében pedig a nyári Balaton képét ábrázolta a színek költészetéből fakadó líraisággal. Új találmányai kisméretű, festményjel- legű mozaikképek, melyekkel művészi indulásához kanyarodik vissza, széles skálán rögzítve élményei mellett természet- és életszeretetét. Megjelennek rajtuk a kék tenger által körülölelt görög szigetek, kanyargós, macskaköves uicás városkák egymáshoz ragadt háztetőkkel, apró templomokkal, a Duna vizében tükröződő házsoros magyar tájak, a sok kompozícióján visszatérő, életet adó nappal. A sík és tér bonyolult viszonyait ábrázolja rajtuk a valóság újabb rétegeinek meglepetésszerű feltárásával. „Leghőbb vágyam — vallja — hogy közöljem másokkal mindazt, amit érzek. ami megindít és legnagyobb örömöm, ha látom, hogy sikerült.” Fenti képünkön Makrisz Zizi Tavasz című mozaikja. Lent Makrisz Zizi és Louis Gerard a Karancs Szálló mozaikját rakja össze. Brestyánszlty Ilona
