Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)
1984-09-20 / 221. szám
Síohászatak ke?deménve?é$e Vasport meríteni a „VASKUr-ból Nagy a követelmény, de az elismerés is Remhányban ,.A gondolkodást az indította el, hogy a gyárban évente kétezer tonna vas- oxid: hematit keletkezik, mégpedig nagyon tiszta állapotban! — meséli a főosztályvezető, — Ezt kitűnően fe] lehetne használni a porkohászatban. Ehelyett azonban jelenleg egy Borsod megyei ércelőkészítőbe szállítjuk, kilónként ötven fillérért adjuk el. Ez valóságos bűn!” Fontos kísérleti berendezést állítanak fel ezekben a hetekben ,a Vasipari Kutatóintézet zagyvarónai telepén. A szerkezet évente húsz tonna vasport állít majd elő porkohászati célokra. Az ígéretes * műszaki kezdeményezés salgótarjáni és veszprémi szakemberek nevéhez fűződik. Az SKÜ és a Veszprémi Műszaki Egyetem pár éve közös kísérletbe fogott; céljuk a vas- oxid redukciója volt. A próbálkozás sikerült, eljárásukat szabadalmaztatásra nyújtották be. Széky Miklós SKÜ- főosztályvezető, dr. Scholtz József egyetemi docens és Mándoki Andor nyugdíjas mérnök módszerének alkalmazására a „VASKÚT” szerzett jogot, így kerülhetett sor a kísérleti vasporgyártó berendezés zagyvarónai telepítésére. Világszerte tapasztalható tő. re-kvés — tudható meg Széky Miklósitól, — hogy olyan gépipari termékeknél, amelyekkel szemben pontos mechanikai összetételben;, felületi követelmények mellett szigorúak a méretpontosság; előírások is, a korábbi eljárásokat olcsóbb, ésszerűbb megmunkálással helyettesítsék, így került előtérbe a porkohászat. Ez a fémek, ötvözetek olyan gyártási, feldolgozási módja, mellyel különleges tulajdonságú anyagokat lehet előállítani, mégpedig a hagyó* Bábolnai napok & világpiac szinte valamennyi mezőgazdasági újdonságát ott láthatják majd, az érdeklődők a szeptember 25— 28. közötti VIII. bábolnai napon. A rangos nemzetközi fórumra 135 belföldi és 78 külföldi cég jelezte részvételét. A hazai gyártók, köztük a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, a Mezőgéptröszt mellett olyan világcégek képviseltetik magukat, mint a Fiat, a Claas, a Bayer és a Forschrift. A rendezők — a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát, az IKR Közös Vállalat és a BCR Művek — csak olyan cégeket hívtak meg a bemutatóra, akik új, de bevezetésre már alkalmas gyártmányokkal, eljárásokkal jelentkeztek. Az idei rendezvényen különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot az energia- és költség- takarékos berendezések, valamint a hazai és külföldi cégek kooperációban gyártott gépei. Európa legnagyobb gyakorlati gépbemutatóján 80 gépet munka közben is tanulmányozhatnak a szakembereit Közülük 60-nak Bábolnán lesz a premierje, a látnivalók skálája ezúttal is gazdag. Az IKR kukoricakísérleti központjában 10 ország 31 intézetének 350 hibridje vetélkedik, a fajta- és technológiafejlesztő pavilonban 43 hazai és 7 külföldi vállalat mutatja be újdonságait. A szakemberek megismerkedhetnek a Tetra tenyésztési programok új eredményeivel, a hozzájuk kapcsolódó takarmányozási rendszerekkel együtt. Az . állattenyésztés technológiai újdonságai között szerepel az intenzív bárány.- hústermelés nagyüzemi gyakorlatának bemutatása. Először rendeznek az országban nemzetközi szoftver- börzét. Azoknak a mezőgazdasági üzemeknek akarnak ezzel segíteni, amelyek gépi adatfeldolgozásra és számító- gépes termelésirányításra akarnak berendezkedni, Tarján, Veszprém * Ma: behozzuk * Dollár, maradj! mányos módszereknél sokkal gazdaságosabban: jelentős anyag-, energia, és munkaerő-megtakarítással! A különféle fémporok keverésével speciális ötvözetek alakíthatók ki, ugyanakkor a tökéletes mérethűség fölöslegessé teszi a — hagyományos öntéskor, kovácsoláskor kellő — forgácsolást. Nagyjából így egyszerűsíthető le a korszerű eljárás előnye. Hamar fölismerhető, hogy a módszer alkalmazása sok előnnyel jár, megéri a befektetést. Mennyi az? Mint a tájékoztatásból ki. világhk: a „VASKÚT” bérén, dczése még nem igényel tetemes summát: mintegy két* millió forint a telepítés költsége, a gép értéke 8 millióra rúg. Még az idén elkészülnek a munkával. Ám a kohász szakembereknek nagy- ralátóbb terveik vannak! A zagyvarónai tapasztalatok fel. használásával belátható időn belül egy évi ezer tonna kapacitású vasporgyártó berendezést állítanak munkába az acélgyárban. A távlati elképzelések közt egy még nagyobb gyártóképességű üzem is szerepel, az anyagot feldolgozó alkatrészgyártó részleggel együtt. A porkohászat néhány előnyének vázlatos ismertetése világossá teszi, hogy az elgondolás életképes. Ám ha az általános képet egyedi, helyi vonásokkal is kiegészítjük, még inkább jónak tűnik a ma még inkább „csak” irányokat tartalmazó terv. Hazánk a környező országokhoz képest visszafogottan él a porkohászat lehetőségeivel. Jelenleg egyedül az ISG működtet egy ilyen technológiával dolgozó üzemet. Noha a Rába és a kéziszerszámgyár is tervbe vette a módszer alkalmazását, erre eddig nem kerítettek sort. Több ok közt azért, mert a vasport a mai állapotok szerint csak behozatalból lehet előteremteni. A salgótarjáni kohász szakemberek kezdeményezése — ha pár év múlva megvalósul — kedvezően változtat ezen a helyzeten. A Zagyvarónán előállított vaspor egy részét az SKÜ használja majd fel, porbéléses hegesztőelektróda gyártásához. Az anyag további hányadára vevő lehet az ISG vagy egy földművelő egység, amely magtisztításihoz Svédországból hoz be évente jelentékeny mennyiségű vasport. Hosszú távon mintegy hat-hétszáz dollár a vaspor tonnája a nemzetközi forgalomban. A jelenlegi hulladék, ként kezelt anyagból ilyen értéket teremtenek majd a kohászok, ésszerű beruházás árán. M. I», Gyorsított rizsaratásra készülnek Az egyéb növényekhez hasonlóan a rizs fejlődése, érése is megkésett az idén a változékony időjárás, a hűvös nyári éjszakák miatt. Ezeknek a betakarítása más években ilyenkor már rég megkezdődött a Tisza és a Körösök völgyében, most viszont csak szeptember végén indulhat az aratógépezet. A kései érés miatt gyorsított, ütemű betakarításra készülnek fel a Csongrád megyei gazdaságok. Az általában háromhetes betakarítási időszakot legalább négy-öt nappal le akarják rövidíteni. Kedvező időjárás esetén ezt a tervet valóra tudják váltani, mert olyan korszerű lánctalpas rizskombájnokkal rendelkeznek, amelyek naponta 25 tonna betakarítására is képesek. Amennyiben a talajviszonyok megengedik és szükség lesz rá, a lánctalpas arató-cséplők mellett gumikerekes gabonakombájnokat is munkába állítanak. A Dél-Alföld jelentős „ri- zses nagyüzemében” a Hódmezővásárhelyi Tangazdaságban az elmúlt években általános rekonstrukciót hajtottak végre a félezer hektáros vízigabona-telepen. Az apró „kalickák” helyén háromnégy hektáros összefüggő táblákat alakítottak lei. Az így létrehozott egyenletes talajon a gépeket maximálisan ki lebet használni. Amíg eljutottak az önfinanszírozáshoz Folyamatról volt és van szó, amely során rendkívüli, úgyis mondhatom drasztikus intézkedésekre is sor került — utal a maguk mögött hagyott nehézségekkel teli, ugyanakkor sok sikert hozó időszakra, a nyitottságáról, lendületes kezdeményezőkészségéről ismert Kollár József, a Romhá- nyi Építési Kerámiagyár igazgatója. — Nem tettem és tettünk mást, csak azt, amit tennünk kellett. — A pártveze- töségtől, a pártalapszervezetek vezetőitől és tagjaitól, a szakszervezeti bizottság, a KISZ-szervezet vezetőitől, tisztségviselőitől, aktíváitól, sok segítséget kaptam és kaptak munkatársaim ahhoz, hogy a becsületes, a gyárat szerető, azért sokat tevő, amikor szükség van rá, áldozatoktól sem húzódó dolgozók vágya, kívánságai megvalósuljon: a jókért történjen minden a gyárban, a sorból kilógók pedig viseljék a közösséget nem gyarapító, szolgáló magatartásuk ódiumát. A párt- és társadalmi szervek, mindenféle hercehurcától mentesítettek. Nem jó köztünk az összhang. Ilyen háttér mellett, illetve ilyen légkörben jutottak el 1983 derekához. Ez volt a fordulópont! Ettől az időtől kezdve nem vettek fel a banktól rövid lejáratú hitelt. Jelenleg 50 millió forint van az egyszámlájukon. GYORSAN CSERÉLŐDNEK A TERMÉKEK A megoldást a termelés igen sok területén keresték, és találták meg. Mivel ezek nagyon szerteágazóak, ezért csak a legalapvetőbb, legmeghatározóbb területeken bekövetkezett, előnyös, nyereséget hozó változásokról szólunk. — A költségcsökkentési, illetve nyereségnövelési elképzeléseink megvalósításában, meghatározó szerepe volt a gyártmányfejlesztői munkának — mondja jóleső érzéssel a hangjában az igazgató. — Célja pedig, a mindenkori piaci igények kielégítése. Ebben a munkában a tőkéskívánságok hatása erőteljesen jelentkezett, mert ott gyakran változnak yz igények, magasak a követelmények. Hogy jő irányban haladunk, azt a jelenlegi tőkésexportunk is mutatja: Ebben az esztendőben már egymillió dollár értékben szállítunk a nyugati piacokra. Kezdetben nagyon sok gondot okozott a hozzájuk való igazodás, de szerencsére ma már megszoktuk, s teljesítésükre mindig készen állunk. Az előbbiekkel egyidő- ben a hazai kívánságok is az említett nyugati igények irányába tolódtak el. Ma már egy, másfél évenként termékeink 30—35 százalékát kicseréljük. A fejlesztés torán arra törekszünk, hogy az új termékek megtestesítsék a mindenkori divatigényeket, akár színről, mintáról, méretről legyen szó, s alapvetően ne kerüljenek többe mint a . régiek. .. Ennek érdekében a drágább importanyagokat, ahol lehetett felcserélték* szocialista országokból való beszerzésekkel. A hulladékanyagok visszanyerését szolgáló programjuk jó végrehajtásával, az túlzók, ha azt állítom: nagyon eddig hulladékba került máz- és festékanyagokat újra bedől" gozzák. Ezáltal kettős célt érnek el: Csökkentik az egy termékre jutó fajlagos költséget, importot takarítanak meg, ugyanakkor eleget tesznek a környezetvédelmi előírásoknak is. Ez év első felében ötmillió forint értékű importanyagot takarítottak meg. A másik, nyereséget jelentősen gyarapító előnyös lépésváltás a termelés ütemességében, az anyagnormák szigorúbb meghatározásában, ellenőrzésében és folyamatos karbantartásában következtek be, aminek hatására abszolút mértékben csökkentek a költségek. — Feszesen fogjuk a termelési program teljesítését. Az egyeztetett, eredeti elképzelésektől eltérni csak a hirtelen jelentkező, vagy a váratlanul megváltozott tőkés- export-kívánságok, illetve az importanyag hiánya miatt lehetséges — vélekedik Kollár József. FELESLEGESEN SEMMIT Ezzel az utóbbi gondolattal eljutottunk a másik jelentős költségcsökkentő tényezőhöz, a gazdálkodáshoz,' A készlettel folytatjuk, mert ez igen meghatározó a nyereség alakulása szempontjából. — Követelményként állítottuk magunk elé, hogy készleteink az engedélyezett szinten, vagy azok alatt legyenek — kér ismét szót az igazgató. — 1982-ben elérte a 240 milliót, holott a bank csak 170 milliót engedélyezett. Haladékot kaptunk az előírt szint mielőbbi elérésére. Rendkívüli és kényszer intézkedéseket tettünk. Elzártuk azokat a csatornákat, ahonnan valamilyen formában kicsoroghat a pénz. Külön választottuk az anyag- és kereskedelmi osztályt. Szigorúan elszámoltattuk az üzemeket a kivett és felhasznált anyagokról. Sikerült gyakorlattá tennünk, hogy feleslegesen semmit se vásároljunk. Jelenleg 160 milliós készlettel dolgozunk. Hasonló intézkedések láttak napvilágot a pénzügyi helyzet javítása, a fegyelem megszilárdítása érdekében. Az önálló pénzügyi osztály létrejötte hozzájárult az ütemesebb, célratörőbb. következetesebb és eredményesebb pénzgazdálkodáshoz. Meggyorsult a kimenő és bejövő számlák intézése, folyamatosan csökkent a kintlévőségek száma. — Ilyen előzmények és folyamat során jutottunk el 1983 júliusához, amikor önfinanszírozók lettünk. Óriási összegű bankkamatoktól szabadultunk meg, ami jelentkezik a nyereségben — mondja meggyőződéssel a hangjában az igazgató, majd fejben gyorsan kiszámolja, hogy ezáltal hány millióval lettek gazdagabbak. EGYFORMÁN ÉRVÉNYESÜL Az intézkedésekhez olyan anyagi ösztönzés is párosult, amely jó irányba fordította a vezetők és dolgozók szemléletét és cselekvőkészségét, azaz a főérdek, a nyereség növelésére ösztönzött. Az anyagi ösztönzést szolgáló írás szerint minden vezetőre egyformán érvényesek a hatékonysági követelmények, ugyanakkor megtalálhatók a speciális feladatok és sajátosságok is. Például a gyáregységek vezetőitől a kapacitás kihasználását,1 a termelési érték növelését a fedezettel kapcsolatos előírások teljesítését várják. Ezeken a területeken ők tehetnek a legtöbbet, s ezért ők a felelősek. — Az elmondottak alapján egy-egy vezető sokat nyerhet, de sokat veszíthet is *>*' vetem közbe. — Igen — válaszolja Kollár József. — Egy-egy vezető, évi alapbérének 50—60 százalékát is megkaphatja prémium és jutalom címén. — Ahogy önt hallgattam; és azt összevetettem más gyárakban tapasztaltakkal, olyan következtetésekre jutottam, hogy magasra állítatta a mércét vezetőtársaival szemben. — Ha az ipar átlagához viszonyítom. akkor igen, de nagy az elismerés is — hangsúlyozza az igazgató. A követelményeknek megvan az ösztönző- a húzóhatása. Ezt bizonyítja a hatékonysági mutató, amely az első fél évben, nagyon jól alakult. Csaknem öt százalékkal haladja,meg a tavalyi év azonos időszakát s ma már eléri a 13,7 százalékot. Forintban számolva a következőket jelenti. A tavalyi év első fél, évében elért 44 milliós nyereség az idei év azonos időszakában 76 millióra növekedett, miközben árleszállításokra is sor került. Venesz Károly Elektronikus tehenész Közismert, hogy milyen nagy szerepe van a szarvasmarha-tenyésztésben és -tartásban az etetésnek. Ha az állat kevesebbet kap, csökken a tejhozama, de az sem használ, ha túletetik, már csak azért sem, mert ebben az esetben a tej önköltsége nagymértékben emelkedik. A mezőgazdaság termelékenységéhez az is hozzátartozik, hogy az állatgondozásban minél kevesebb embert alkalmazzanak, magyarán mondva egy- gyel sem többet, mint, ameny- nyi feltétlenül szükséges. Márpedig, ha az istállóban csak kevesen dolgoznak, akkor a takarmányt nagyobb adagokban kell kihelyezni, hiszen a többszöri adagolás fokozza a munkaerő-szükségletet. Ezen a nehézségen igyekszik segíteni az ún. programozott szarvasmarha-etetés, amellyel biztosítható az egyedi etetés, és az, hogy a szarvasmarha pontosan annyi élelemhez jusson, mint amennyire szüksége van. E rendszerben a teljes napi takarmánymennyiség egyszerre helyezhető ki, de a kis központi számítógép —, amelybe minden egyes tehén fejadagja bejegyezhető — ezt négy részben adagolja, s pontosan jegyzi, hogy a négy negyedben az állat megette-eaz egész kihelyezett takarmánymennyiséget. Addig az állat új élelemhez nem jut, amíg a régit meg nem eUe, de akkor sem kap újat, ha a 6 óra —, vagy más beállított időmennyiség — még nem telt el. Persze, az „elektronikus tehenész” ára nem olcsó, de a költségei hamar megtérülnek, egyrészt a korábbinál kisebb bérköltségből. De a kis számítógépnek még marad kapacitása más feladatok elvégzésére is, hiszen az adagolás feladata semmi esetre sem köti le a teljes kapacitását. A salgótarjáni síküveggyár kiállít a BNV őszi seregszemléjén, A biztonságtechnikai pavilonban riasztód vegei láthatók. NÚGRÁp - 1-984. szeptember 20., csütörtök _ 3
