Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-20 / 221. szám

Szabadegyetem levelező tagozatán A budapesti József Attila Szabadegyetem kezdeményezése MEGKEZDŐDÖTT az isko­lákban az új tanév. Az alsó tagozatosoktól kezdve a főis­kolásokig, az egyetemistákig már mindenki tanul Biz az is­kolarendszerű* oktatás. De ha­marosan megkezdődik a más­féle, a nem iskolarendszerű, az úgynevezett szabadegyetemi oktatás is. A főváros és min­den megye Tudományos Is­meretterjesztő Társulata meg­hirdette az új tanévet. A tu­dományos ismeretterjesztés­nek, a szabadegyetemnek Ma­gyarországon nagy hagyomá­nyai vannak. Művelődési misz- sziót töltenek be, hézagpót­lók — még azok számára, akik már elvégeztek valamilyen iskolát, akár a legfelsőbb szin­tet, az egyetemet is. A ha­gyományok helyett azonban inkább a jelenről beszéljünk. tJjabb és újabb ísmeretágak. kérnek teret, amelyekről — esetenként — még az iskola- rendszer legfelsőbb szintién sem esik szó. Ilyenkor — töb­bek között — a TIT vállalja föl azt a feladatot, hogy be­töltse az űrt. A társadalmat, az emberek tömegét olyan kérdések foglalkoztatják, hogy akár áldozatvállalás árán Is rászánják magukat, hogy meg­ismerkedjenek velük, mert addig nem volt rá módjuk. A pszichológia, a jog, a szocioló­gia, a történelem ázsiója —, hogy csak néhány példát em­lítsünk — ugyancsak megnőtt százezrek szemében, Különbö­ző okok miatt sokakat érde­kel. S, ha már a jelenről be­szélünk, van egy olyan el nem hanyagolható tény is, amelyet jó szemmel vett észre a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat: az emberek készek az áldozatvállalásra, ám an­nak is megvannak a határai, s ezek a határok ma kissé beszűkültek, egyre kevesebben tudnak arra vállalkozni, hogy a megyeszékhelyre, hogy a fővárosba utazzanak ismere­teiket bővíteni. Ezt a helyze­tet ismerte föl a TIT buda­pesti József Attila Szabadegye­teme az elmúlt esztendőben, s ezért indított levelező tagoza­tot néhány témakörben. A le­velező tagozat tehát már nemcsak az iskolarendszerű oktatásban létezik — megje­lent, méghozzá sikerrel, a TIT szabadegyetemein is. Ezúttal a budapesti József Attila Sza­badegyetem kísérletéről, leve­lező oktatásáról beszélgettünk az új tanév kezdete előtt az illetékesekkel. A KÍSÉRLET az 1983-1984­es évadban kezdődött, még­hozzá az általános csillagászat, a szép fénykép készítése, va­lamint a vállalati oktatási ve­zetők témakörében. A József Attila Szabadegyetem hallga­tói létszámának általában mintegy tíz százaléka a vidé­kiekből verbuválódik — a közlekedési költségek emel­kedésével azonban ez az arápy csökkent, ezért vezették be ama témakörökben a leve­lező oktatást, amelyeknek a természete ezt lehetővé teszi. Legnagyobb sikere a vállala­ti oktatási vezetők tanfolya­mának volt. — ötven levelező hallga­tónk volt — tájékoztatott ben­nünket Magyar Edit, a tanfo­lyam vezetője. — Többségük Békéscsabáról, Szegedről, Pécsről és Komárom megyé­ből jelentkezett. Közülük 48- an el is végezték a tanfolya­mot, 38-an pedig még vizsgát is tettek — a vizsga nem kö­telező. A vizsgát komoly szak­dolgozatírás előzte meg, s, aki szakdolgozatot tett le az asztalra, majd utána le is vizs­gázott, az a Művelődési Mi­nisztériummal egyetértésben oklevelet is kapott a tanfo­lyam elvégzéséről. — Az önművelés levelező formáját minden leheU'ges tanfolyamon szeretnék oeve- zetni — mondotta Bassa End- réné dr., a TIT budapesti szervezetének szaktitkára. — Minden tanfolyamon, amely tanévenkénti 4—5 konzultá­cióval, feladatlapok kitölté­sével, a hallgatók önálló mun­kájára való építésével meg­oldható. Minden segédeszközt megadunk, a vezető tanárok levél, telefon révén állandó kapcsolatban állnak vidéki — levelező — hallgatókkal. BEVEZETÉS a pszichológiá­ba; személyi számítógépek programozása; általános csil­lagászat; az égbolt felfedezése, a moder kozmológia; a szép fénykép készítése — fotótech­nika haladóknak; vállalati oktatásvezetők tanfolyama; egyetemi előkészítő matema­tikából matematika otthon címmel. E tanfolyamokat a fővárosi TIT azoknak ajánlja, akik távolság, vagy időhiány miatt nem vehetnek részt rendszeresen az előadásokon. E formát az ország bármely részéről bárki választhatja, A beiratkozások szeptember ló­én kezdődtek meg — a cím: 1088 Budapest, Múzeum u. 7. Telefon: 335-189. A szervezet egyébként felhívást intézett a megyei TIT-ekhez is. Vár­ják a jelentkezéseket! Győri László V, . 4 ' > Délelőtti tanítás után délutáni tanulószobás elfoglaltság jellemzi a kollégiumokat. A pásztói általános és középiskolás diákotthonban bárom órán keresztül készítik fel a másnapi órákra a diákokat. A 123 tanulóval 5 fős nevelögárda foglalkozik. A tanuláson túl, különböző sportolási lehetőségek és szakkörök segítik a gyermekek klkapesolódását, A felvételen: másod- es harmadéves gimnazisták és szakközépiskolások dolgozzák fel * másnapi leckét nevelő tanáruk segítségével, Kati Kalapos ember Magányt riasztó szobrok Örsi Imre fababái Éppen tíz esztendeje, 1974. ben hirdették meg azt a Né­pi szobrászat című pályáza­tot, amelyen az addig isme­retlen — divatos műszóval mondva: naiv — alkotók egész sora tűnt fel. Köztük az az Orsi Imre is, aki talán a legeredetibb te­hetségként mutatkozott be. és aki aztán mindössze öt évet adott magának, hogy sikere­it élvezze, A magányt rioga­tó fababák megmintázója ugyanis 1979-ben — éppen az egyedülléttől kibírhatatlanul szorongatva — véget vetett az életének. Ki volt ez a ritka ügyes kezű és a világra egészen kü­lönös módon — talán az idolkészítő ősemberek naiv egyszerűségével — rácsodál­kozó férfi? Tanyasi paraszt, aki Karcag határában a Si- kóczi-pusztán született és nőtt fel, majd tengette ese­ménytelen életét. Társaitól legfeljebb ha két dolog kü­lönböztette meg. Egyrészt az, hogy gyöngébb volt, mint mások — egyik feljegyzett visszaemlékezése szerint jó­szívű édesapja nem is eről­tette, hogy például az aratás izzasztó munkájában részt vegyen, — másrészt, hogy ki­csi korától fúrt, faragott, mesterségeket nem tanulva I« mesterkedett, Bármi alakít­ható an vág került Is a kezé­be. abból előbb-utóbb valami kézhez álló használati tárgyat fabrikált, A környékbeli ta. nvák lakói például hozzá vit­ték javítani az elromlott esernyőket, és természetesen akkor is neki szóltak, ha jár. dát kellett rakni vagy falat tapasztani, Mivel efféle megbízatás nem jutott neki minden nap­ra, pásztorkodott is. S ha már a jószágot őrizte, megpróbál­kozott a pásztorok hagyomá­nyos unaloműző foglalatossá­gával, a faragással. Még va­lamikor legény korában ke­rült ki bicskája alól néhány emberfejekkel felékesített bot. Érdekes módon az ábrázo­lásinak ezt a válfaját nem sokáig gyakorolta. Akkor som farigcsált, amikor a há­borús években katonáskodott, és akkor sem, amikor újból és újból nősülve, úgymond, pa- rasztizált. Csak a legutolsó, a harmadik sikertelen há­zassága után nyúlt„ hirtelen ismét a faragókéshex, és kezd­te kialakítani lárvaarcú, a nagy semmibe néző ember- alakjait, ezeket a — saját szavaival minősítve — ma. gúnyt riasztó szobrokat, Igen, abban az irdatlan karcagi határban egyedül ma­radva mi mást tehetett, minthogy a magányt riogat­ta: újabb és újabb bábukat állított tanyája kapujába, hogy ezek elűzzék az egye­düllétet. És tulajdonképpen el is űzték, amint örsi Imre eme mesterkedéseinek híre ment, egymás után jöttek a látoga­tók. hogy a figurákat megcso­dálják. Volt 1« rajtuk elég bámulnivaló, mert a Sikóczl- tanyn gazdája fel is öltöztet- te alakjait, A férfiak fejére — a subaszőrből való hajra- fekete ünneplő kalap, a testükre Ing, öltöny került, az asszonyok meg kendőt, kötényt, vastag pamutheris- nyát „viseltek", Az csak természetes, hogy a tömöttebb pénztárcájú lá­togatók egyike-másika venni is akart ezekből a textilbe bújtatott fababákból, örsi Imre azonban nemigen vált meg tőlük; akárha elvenek lennének, úgy élt velük. A falusias külsejű, de főkép­pen az arcukat illetően időt­lenül idolszerű bábuk egy Időre meg is hozták gazdájuk sze­rencséjét, mert azon a bizo­nyos tiz évvel ezelőtti pályá­zaton nagy sikert arattak, az ezt követő debreceni kiállí­táson pedig még nagyobb el­ismerés övezte őket. Akkor úgy látszott, hogy örsi Im­réből a magyarországi naiv művészet egyik felkapott sztárja lesz. Nem lett az. Nyilván azért sem, mert ez a nagyon érzé­keny, sokat szenvedett ember alkalmatlan volt mind a köz- szereplésre, mind pedig ar­ra. hogy ne csupán jókedv­ből, hanem rendelésre is dol­gozzon. Személyisége a kései siker kiaknázására mór nem volt alkalmas. Visszavonult tehát, majd éppen most öt esztendeje eldobta magától a? életet. Életműve — bátran mond­hatjuk ezt a hátrahagyott al­kotásainak egészére — azon- ban fönnmaradt, és a legsike­resebb fáragvényal « köz. rvűjteménvekbe is bekerül­tek, Mindenekelőtt a naiv művészek kecskeméti múze­umába, ahol annak igaza», tófa. örsi Imre munkásságá­nak kiváló Ismerőié. Bánszkv Pál művészettörténész őrzi, védi őket. ménoedig olvsn szeretette! és tisztelettel, ami ezeknek a. masa nemükben remek emberjeleknek kliár. Akác* László A balerina szobra Ismét gyarapodott a Le- nlngrádot díszítő szobrok szá­ma: felavatták Galina Ulano­va Lenin-*.díjas kiváló balé* rína bronz mellszobrát. Ilyen mellszobrot azok az emoerek kapnak szülőföldjü­kön, akiket kétszer tüntettek ki az ország legmagasabb érdemrendjével: a Szovjet­unió Hőse és a Szocialista Munka Hőse érdemérmekkel, A szovjet kultúra munkásai közül eddig csak ketten let­tek a Munka Hőse érdem­érem kétszeres kitüntetettjei — Galina Ulanova és a már elhunyt klasszikus író, Mihail Solohov. A nagy balerina Lenin- grádban született, ttt végezte el a balettiskolát és hosszú évekig lépett fel az operaház színpadán, majd Moszkvába költözött, amikor a Nagy Színház társulatához szerző­dött, Ulanova 1900 decembe­rében lépett fel utoljára a Nagy Színházban, de kapcso­lata nem szakadt meg azzal, ma Is ott dolgozik, mint kor­repetitor. A zseniális balerina kiemel­kedő művészetét a világ már régóta elismerte a művészeti útjáról szóló nagy számú iro­dalomban, a róla szóló fil­mekben, kiváló festők és szobrászok alkotásaiban, KOSSUTH RADIO! S.3»! Weber operáiból »,1»: irodalmi évfordulónaptár »■43; Szólj, szólj sípom! 19,03; „Rénpusztító nagyapámat hallottam jőní..." IS,SS: Dalok Petőfi Sándor ver­seire IMS: I.'.száradok mesterművei 11,5t! Hs megszűnik, mi lesz he­lyette — riport Il.lt: a kápolna titka, VIII/5. rósz (ism.) UvMl Ki nyer ma? 12.45: Filmtükörkép 13.U«: Operett együttesek és -finá­lék 13.4«: tróvá avatnak 14.801 Lemezmüzeum 15.05: A három testőr. VIII/8. (befejező) rész 15.48: Britten: Zenés déielőttök, szvit Rossini nyomén 16.00: Aezél Géza: Képversek o, antológiája 16.10: Népdalok 16.39: Olvastam valahol..; 17.05: Alexandr Ognytveov operaáriákat énekel 17,87: Vészt Endre hangjátékat- ból 19.15: Építsünk „kártyavárakat"? 19.35: Kapcsoljuk az Erkel szín­házat 80.20: Versek, emlékek Bulgáriá­ról 80.40: a hangverseny-közvetítés folytatása 88.20: Tíz pero külpolitika 22.30: A Deller énekegyüttes Wllbve-ntadrlgálokat énekel 22.56: A közlő szolgálatában 23,06: Kamaramuzsika 0,10: Havasy Viktor táncdalaiból PETŐFI RADIO: *.05: Petró István nótáiból . 8. to: TI* perc külpolitika (lsm.) 8.35: Napközben 10,00: y.enedélelőtt 11.351 Csak fiataloknak! 18.35: A népművészet mesterei­nek felvételeiből 13.00: Kapcsoljuk a nyíregyházi körzeti atüdtót 13.80: Éneklő Ifjúság 13.31: Régi táneek gordonkára 14.00: Szórakoztató antikvárium 15,03: Az első 00 évem , . . 16.03: A vad körtga ember 18.351 idősebbek hullámhosszán I7.30i Tanakodó 18.35: Hét végi pánoráma 19,331 Kovára Apollónia cigány- dalokat énekel 18.53: Slágerlista 80.391 A Rádió Dalszínháza. A esárdásklrálynó 83.48: Régi magyar dalok MISKOLCI STPDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi képes- l*p. Bzeikesitóf Zengő Árpád CA tartalomból: szabadidő-központ Lentnvárosban — Tokaj-Hegyalja meteorológusa. Hegyi .JAzsef Jegy­zete — Parádftlrdői séta) 19,0«: Eszitk-magyarországl krónika. 19,35—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓI a,««: Tévétorna (Ism,) 9.05: iskolatévé. Fizika (I. oszt.) (FF) 0.30: Mai magyar novellák, NSZK—magyar film 10.30: Brazil melódiák 11,301 Képújság 15,05: iskolalévé 13.801 Legyen a tana mindenkié. 8. rész, 16.051 Hirék , 16,13: Hton. NS7.K filmsorozat 17.05: Tévébörze 17.10: Pedagógusok fóruma 17.45: Képúlság 17.50: Reklám 19,00: Pulzus 19.501 Reklám 19.05: Távélorna 19.10: Esti mese ^ ^ 19,30: Tv-hiradó 10.001 Alfa Hoidbáúa 10.50; Panoráma 11.99: Telesport. Labdarúgó- kupanap 88.53: Tv-hlradó 3. I. műsor: 11.30: Képújság 11.35) Htjaink. „Tarisznyából éltem..." 19.80: Unser Bildschirm 19,40: a szófiai kamarazenekar játszik. (Bolgár film) (tsm.) 90.00: Madarak frakkban 80.45: Percnyi történetek 80,50: A budapesti zenei hetek nyitóhangversenye 81.30: Tv-híradó 8. • 81,50: Reklám 88.00; a mintás aelyem szövése 88.85: Képújnág RFSZTERCEB ANYAI 18.40: A Tv-hlradó lajtóértekez- lett 19.30: Tv-hlradó 80,00: Felkelés! történet, a. rész 81.83! Beszélgetés a Felkelést történet cl mii tévéftlmsoro, zat alkotóival 82.00: ez történt 34 óra alatt 88.15: nazduéipoUtUcai magaun <3.ii; Hűek 8. MŰSOR: 19.30: TV Híradó 80.00: város, amelyben emberek élnek 80.50: Margarita Hranova bolgár énekesnő műsoré 81.80: A rendőrség naplójából (FF) 81.30: időszerű események 28,00: Az európai labdarugó- kupamérkőzések tükre MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7,: A Jedí visszatér. Színes, amerikai fantasztikus kalandfilm. — JA­zsef Attila: Napló gyermekeim­nek. (14) Magyar filmdráma. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól; Borgáli- no. (16) Francia—olasz film. — Pásztói Mátra; Majmok bolygó­ja, (14) Színes USA fantasztikus kalandfllm. — Szécsényi Rákóczi: Veronika Voss vágyakozása. (18) Színes NSXK-bell film. — Kis- terenyel Petőfi: szomszéd szere­tők, (14) Színes, szinkronizált francia film. — Nagylóc: Roncs- palota, (isi Színes, szinkronizált bűnügyi film. — Jobbágyi; szer- »ödes, tfél Színe*. lengyel film. 4 NÖGRAD - 1964. szeptember 20., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents