Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

M/ von veled tehetség ? Kedélyeket borzolt pedagóguskörökben az Elet és Irodalom tehetségvitája. Legyen-e elitiskola, vagy ne legyem? Szabad-e különleges- képességekkel meg­áldottakat (megverteket?) különleges elbánásban ré­szesíteni? Van-e mód rá? Fölkészült-e a magyar ok­tatás a tehetségek igazi gondozására? A vita egy része polémikus jellegű volt, hiszen Magyarországon nem létezik az a fajta tehetség­iskola, amelyből jócskán található a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és másutt. Ami biztos: ko­rántsem■ megnyugtató a kiemelkedő képességű gye­rekek kiemelkedő képességeinek kibontakoztatása Ma. gyarországon. Ez elsősorban anyagi kérdés. Milyen lehetőségek nyílnak a Nógád megyei ál­talános iskolákban a tehetséges diákok gondozására? — erről beszélgettem pedagógusokkal. — Rögtön les;#>gezem, hogy ez nem újkeletű, nem kam­pányfeladat — mondja nyo­matékkai Körmendi Gyula, a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola igaz. gatóhelyettese. — A pedagó­gusnak ez is feladata. Rz is. Mert azt is tudomásul kell vennünk, hogy az általános iskolákban elsősorban a tan­anyag elsajátítása a legfon­tosabb tennivaló diák és pe­dagógus számára egyaránt. Ez természetesen nem zárja ki a kiemelkedő képességű­ek rendszeres többletfoglal­koztatását. — Igazán nagy tehetségék tízévenként, ha fölbukkannak — véli Megyeri Károly, aki a matematika szakfelügye­lők vezetője. — Az átlagos­nál jóval többre képes gye­rekből már sokkal több akad. Velük viszont az lehet a gond, hogy nem csupán egy dologban kiemelkedőek, ha­nem egyszerre kettőben, há­romban is. Most kié legyen? Melyik pedagógus szakköré­be iratkozzék? Ez tipikus presztízcgond. — Néha már magam is fé­léit, hogy a tehetséges gyere­kek netán túlterhelődnek — bólint Körmendi Gyula. A rétsági általános iskola a közepesen fölszereltek kö­rül való, például televízió sincs minden osztályban. Várszegi István igazgató sze­rint elsősorban a tanulócso­portokon belüli differenciált foglalkoztatással tud segíteni az iskola pedagógusa a jobb képességűeknek — ha szeré­nyen is. Ez nem lehet két­séges, hiszen a főiskolákon, egyetemeken azt tanítják a jövendő tanítóknak, tanárok­nak, hogy öt-tíz, fős csoportok­kal lehet a legoptimálisabban haladni. Ezzel szemben a rétsági iskolában például akad olyan osztály, ahol har­minckilencen koptatják a padokat... — A tantervi anyagot kell teljesíteni, kivel a minimu­mot, kivel a maximumot — mondja az ismert tézist Vár­szegi István. Ennek ellenére az Iskola végzős diákjai továbbtanulás­kor megállják a helyüket és nem kevesen felsőfokú vég­zettséget is szereznek. Ma is tanítanak olyanok az iskolá­ban, akik valamikor diákként látogatták az alma matert. A balassagyarmati Dózsa iskolában viszont két Beta- max képmagnó, Sony kame­ra segíti a jól fölszerelt nyel­vi laboratórium és tekinté­lyes könyvtár mellett az ok­tatást. — Ezek a tárgyi lehetősé­gek — így Körmendi Gyula. — Kétségkívül sokkal jobb helyzetben vagyunk, mint számtalan más iskola Ma­gyarországon. Módunk van olyan fizikai és kémiai kí­sérletek elvégzésére is, amit már nem ír elő a tanterv, a képmagnó remek dolgokra ké. pes, de ezek a tárgyak sem­mit sem érnek a képzett pe­dagógus nélkül. Sőt! Azt kell mondanom, hogy annak a pe­dagógusinak, aki a fejlett technikát is alkalmazza a tanításban, bizony alaposan fül kell készülnie pszichikai- lag is, hogy a „tárgyiasulás” ne üssön vissza. — Okos dolog volna-e leg­alább azokban a városokban, ahol több iskola van, ha úgy tetszik kiválogatni a tehetsé­geket? — Példák sora bizonyíthat­ja. hogy a kizsigerelt” osz­tályokhoz kétszer-háromszor több energia Mb adott esetben egyéniség nélkül ma­rad. A gyerekek egymásra is hatással vannak! — kér szót dr. Kun Andrasné, aki a sali- gótajáni Gagarin Általános Iskola pedagógusa. — Az egészséges versengés pedagó­giai hatása mérhető. — A tanóra szerény Lehe­tőségeket biztosit a jobb ké­pességűek gyorsabb haladá­sára — mondja Körmendi Gyula. — A szakkörökben véget vetettünk a hiányzó tu. dás pótlásának, oda a többre képeseket kapacitáljuk. Itt a tananyaghoz kapcsolódóan ugyan, de sokkal bővebb kör­ben foglalkoznak a gyerekek egy-egy tudománnyal. Ez a . tehetségek jelenlegi körülmé­nyeink közötti kibontakozta­tásának egyik útia. A másik a- pedagógusok elkötelézettsé. gébói, lelkiismeretességéből fakadó egyéni foglalkozás, amiért ugyan nem fizetünk, de ami a gyerekek érdekét szolgálja. Számtalan példát mondhatnék iskolánkból. — Az idén indul az egyéni pályázati rendszer a gyere­kek számára. Nem csapatok versengnek egy-egy tudo­mányban, mint korábban, ha­nem ki-ki maga választ té­mát és azt maga dolgozza föl — említi a szintén pénzbe nem kerülő lehetőséget Me­gyeri Károly. — Ez meglehe­tősen tág teret enged a tehet, ségek szárnyalásának. Ez is egy út. — Még nem döntöttünk a megvalósításban de már ter­vezzük, hogy alsó és felső ta­gozatban alaposabban váloga. tunk és a gyermeki önállósá­got nem sértve irányítunk. A tehetségek érdeklődése sze­rinti csoportok foglalkoztatá­sának szisztémáját még ki kell dolgoznunk. Kell — mondja lakonikusan Körmen­di Gyula. — Nálunk a szakkörökben magasabbra tett mérce az egyik lehetőség — rímel erre Várszegi István mondandója, — de a művelődési ház ma­tematika baráti köre is segít ebben. — A kialakuló csoportok­ban már eddig is más minő­ségű volt a viszony tanár és diák között — állapítja meg a Dózsa iskola igazgatóhe­lyettese —, hiszen itt már nem a tananyag a tét, hanem a többlettudás. Partneribb a kapcsolat és ez a minőség­ben is megmutatkozik. A többlettudás viszont többlet- munkával is jár, ez vonatko­zik pedagógusra, gyerekre egyaránt. — Az sem mindegy, hogy otthonról milyen segítséget adhatnak és adnak a tehet­séges gyerekeknek — érvel Szomor Józsefné, matemati­ka—fizika szakos tanár. — Ez a szülők képzettségének, de pénztárcájának is függvénye természetesen. Mire jutottunk beszélgeté­sünkben? Arra, hogy van le­hetőség a tehetséges gyerekek gondozására nagyobb anyagi ráfordítás nélkül is. Ez első­sorban a pedagógusok lelki­ismeretességén múlik. A tan­terv nem írja elő, teszi ki­ki józan belátása, lehetőségei, ideje szemmel tartásával. A hagyományok, formák mellett nyilván vannak olyan ötletek, módszerek, amik közkincssé tehetők a Nógrád megyei is­kolákban |s, legföljebb egyik iskolától nem jut el a má­sikig a módszer. Ilyennek látszik az a kép­lékeny formában levő rétsági elképzelés, amely szerint a pályázatokon részt vevő legte­hetségesebb (és itt a legen van a hangsúly!) gyerekek­nek egy központi iskolában délutánonként., alkalmanként az adott területen legképzet­tebb pedagógusok mutatná­nak újabb utakat a tudomá­nyok meghódítása felé. Sze­rény körülményeink között nyilván sok-sok okos ötlet meg­valósítható még. Csak tudnia kéne róla a pedagógusoknak. Ötletmesterek jelentkezését várjuk — gyerekeink érde­kében. Végsősoron mindany- nyiunk érdekében. Hortobágyi Zoltán Népszerű a kis biológusok köre a pásztói általános és középiskolás diákotthonban. Mad* jánsz Julianna biológia—földrajz szakos tanár vezetésével gondozzák a diákok és tanul­mányozzák a viselkedésüket a halaknak, tengerimalacoknak, aranyhörcsögnek és a mo­csári teknősnek. Szilágyi Ildikó ötvöstárgyai Szilágyi Ildikó: Madonnácska Szilágyi Ildi­kó 1969 óta dolgozik ötvös­ként. Addig az iparművészeti főiskola hall­gatója, Borsos Miklós tanítvá­nya volt. A belső indíték előzménye csa- tolódik édes­anyjához, Vágó Jolánhoz, aki­nek rejtőző fes­tői képességei 67 éves korá­ban bontakoz­tak ki. Az egész család művészetre ké­szül, művésze­tet teremt. Fér­je, Galambos Tamás festő­művész, tizen­éves Tomi fia ígéretesen he­gedül. Szilágyi Ildi­kó munkássá­gát ismeri és szereti szinte az egész ország. Ezt túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hi­szen az elmúlt másfél évtized­ben bronz-, réztárgyait be­mutatták Kisújszálláson, Mis­kolcon, Balassagyarmaton, Jászberényben, Esztergomban, Dunaújvárosban, Szegeden, Tatán, Dorogon, s most, 1984' szeptemberében Debrecenben. Kivételes tehetsége, nagy munkabírása és szakmai meg­alapozottsága jellemzi mun­káit. Ötvöstárgyai eljutottak a hazai táj szinte minden ré­szébe. E népszerűséget külföl­di sikerei hitelesítik. Fantá­ziáját, sokoldalúságát méltá­nyolták Hamburgban, Kairó­ban, Bécsben, Moszkvában, Stuttgartban, Nottinghamban. Jabloneeben, Erfurtban. Min­denütt megcsodálták rézből kalapált ékszereit, kelyheit, talpas vázáit, cizellált hamu­tálait, tulipános függőit, ka­viccsal bélelt karkötőit, tür- kizes nyakékei' Szilágyi Ildikó alkotásaival túllép az ötvösség keretein és lényegében a szobrásztot érinti, újítja eredeti mester­ségével. Ez a kettősség mun­kásságának egysége. Nosztal­giája nem témaválasztás, ha­nem megélt sors. Így emléke­zik Sirató szekrénnyel édes­anyjára, így jeleníti meg he­gedűváltozataival Bartók, Kurtág és Paganini világát. Növényei sem csupán stilizá- cíók. Losonci Miklós Aforizmák A világon a legnehezebb és a legnagyobb tettek könnyű és apró dolgokkal kezdődnek. Könnyebb megismerni tíz országot, mint egyetlen asz- szonyt. (héber mondás) * Elvekből nem lehet jóllak­ni De milyen könnyű kenye­ret keresni velük! (Mihajlo Frenkel) * Ha most azt hiszed, hogy vagy valaki, a jövőben mar senki nem leszel. (indonéziai mondás) * A vendég a bortól berúg, a harcos a háborúban meghal. (török mondás) (kínai mondás) * A hideg teát és a kihűlt rizst le lehet nyelni, de hű­vös pillantások és hideg sza­vak elviselhetetlenek, (kínai mondás) A nő olyan mint a teve — megkönnyíti a férfinak, hogy áthaladjon az élet sivatagon. (arab mondás) * A nyugodt víz nem folyik, a nyugodt ember nem beszél. (mandzsu mondás) > KOSSUTH RADIO: 8.79: Mai kulturális programok 1.39: Elet — érték — személyiség. I. rész *.39: Beszélni nehéz. ».11: Népdalok, néptáncok 9.39: Kis magyar néprajz 9.34: Tarka mese. kis mese 19.05: ,,Fehérjéből a tojásnak ha- lavány hold keletkezeit...” 10.39: Válaszolunk hallgatóink­nak 19.47: Purcell: Dtdo és Aeneas 11.44: Két liaydn-dlvertlmento — a bécsi Volksoper fúvós- együttesének előadásában 17.30: Kt nyer ma? 17.43: Házunk tála 13.09: Operaslágerek 13.30: Dzsesszmelódlák 14.70: Palaehlch Iván fúvósmű­vel bői 14.30: Orvos és társadalom 14.34: Kőrnspóriium 13.03: A három testőr 1 «.OS: Kritikusok fóruma 18.15: B’-ahms: g-moll zongora- négyes 17.05: Programozva IV. — riport 17.30: Nótamuzsika 17.55: Holnap közvetítjük 18.15: Hol volt. hol nem volt... 19.15: Gondolat 20.00: Nikola Gjuzelev opera- áriákat énekel 20.28: Eszmék faggatása. Művelődés, életvitel, filozó­fia 20.59: Liszt: Vándorévek. — Négy részlet a III, füzetből 21.30: Szintézis 22.70: Tíz perc külpolitika 22.30: Angelo Ephrlklan együtte­se Gesualdo-msdrtgálokat énekel 22.45: A csúcson. Koltay Gábor filmrendezővel és Hegedűs László menedzserrel beszél­get Rangos Katalin 23.00: Barangolás régi hangleme­zek között 23.25: Mendelssohn: D-dúr szextett 0.10: Romantikus kórusmu­zsika PETŐFI RADlOt 8.05: Magvar munkásdalok 8.70: T<7 pere külpolitika finn.) 8.33: idősebbek hullámhosszán 9.30: Doktor Doolittle 10.00: Zenedélelőtt 11.33: A Szabó család (Ism,) 12.05: l.akalos Sándor népi zene­kara látszik 17.33: Tánczenei koktél 13.74: Útikalauz üdülőknek 13.79: Mefeleles. Népzene! hngyoménvórzó műsor TánéróL (ism.) 13.43: Véné« délután 14.00: Kapcsoltuk a 22-es stúdiót 4 NOGRAD 1984. szeptember 19.# szerda 14.IS: Nóták 14,35: Vásárrádió 15.15: Diák foci 15.28: Slágermúzeum 16.02: Egyszer volt Budán kutya­vásár 16.35: Néhány perc tudomány 16.40: Fiatalok a seregben 17.10: Külföldről érkezett 17.30: ötödik sebesség 18.35: Rod Stewart felvételeiből 19.20: Miről ír a Pártélet szep­temberi száma? 11.25: Közvetítés a Grosshoppers —Bp. Honvéd BF.K és a Sió­fok—Larissza KEK labda­rúgó-mérkőzésről 20.20: Filmzene 20.35: Csupatinak hívták . ., 21.18: Közvetítés a Manchester United—Rába ETO UEFA Kupa és a Grosshoppers— Bp Honvéd BEK labdarú­gó-mérkőzésről 22.20: Népdalkörök pódiuma 22.45: Operettnyltányok 23.20: Tamássy Zdenkó szerzemé­nyeiből MISKOLCI ST0DIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Z. műsor; 20.15: Országos tel — lévcfilm Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaság poútikai magazin. (A tartalomból: Nivódíj az LKM- ben — Házgyári termelés — ház­gyári gondok — Erőkondícionáló berendezések a téeszből.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula. — Sport. 18.00; Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.00: Tévétorna flsm.) 8.05: Iskolatévé 8.2r>: Kémia. (Alt. Isk. T. oszt.) 9.00: Kömve/etismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.25: Delta 9.50: A Galavljov család. II/J. rész 11.10: Képújság 15.55; Iskolatévé. 5. rész 16.io: Hírek 18.15: Magas fal 17.30: A nyelv világa (Ism.) 18.13* Kénülság io 'm nf*r(. a Balatonról 18.50- A ^-^«n^écszolcálat tájékozi atóia 18.5.» 19.10: [ ■' -1« rna 19.15: Esti mese 19 30: Tv-híradó 20 00: Karinthy Ferenc: Bösendorí’er (FF) 21.00: a héi műtárgya 21 05: A fele sem igaz! 21.40: Unokáink is látni fosiák... 22.10: Tv híradó 3. 2. MŰSOR: 17.35: Képújság 17.40: perpetuum mobile (59.) 18.10: Reklám 18.25: Siófok! Bányász—Larlsbza. Kupagyőztesek Európa Ku­pája, labdarúgó-mérkőzés 20.15: Országos tél (FF) 21.00: Tv*híradó 2. 21.20: Reklám 21.25: Gondolkodó 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 18.40: URH-kocsival — Magazin (Ism.) 19.30: Tv-hiradó 20.00: Kanada Kupa légkorong- torna. 2. elődöntő 22.00: ez történt 24 óra alatt 22.15: Fehér tangó. Lengyel filmsorozat 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Apa. Szlovák film 21.30: Időszerű események 22.00: Inter Bratislava— Kuusysl Lahti labdarúgó KEK-mérkőzés felvételről MOZIMŰSOR: Salgótarján» November 7.: Szomszéd szeretők. (14) színes, rizinkronizá’t francia film. — Ba­lassagyarmati Madách: Fél 4, Háromnegyed f> és 8-tól: a ledi visszatér. Színes amerikai fan­tasztikus kaland film. — Nagybá- tonyi Petőfi: Balfácán.' (1fi) Szí­nes. szinkronizált francia ftlm­vigjáték. — Nag.vbátonyl bá­nyász: A karaté/é Cobra ’4) színes szinkronizált apón n- ■igvl Film. — Pásztói Móra: Napló gvermekeiiTm^k (14' Ma­gyar filmdráma — Karancslapuj- tő: Valaki kopognit. (14) Színes szovjet bűnügyi film.

Next

/
Thumbnails
Contents