Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

Egyértelműen megállapít­hatjuk, hogy minél változato­sabban, minél többféle élel- miszeről állítjuk össze étren­dünket, annál helyesebben já­runk el. A különböző élelmi­szerek ugyanis kiegészítik gymást; ami hiányzik az egyikből, azt szolgáltatja a másik. Ebben rejlik a vegyes táplálkozás egészségvédő ha­tása. Ezért nem lehet elfo­gadni egyetlen szélsőséges, egyoldalú irányelveket valló táplálkozási szokást sem. Ahogy nincs olyan élelmi­szer, amely egymagában min­den tekintetben tökéletes vol­na, egyformán fedezné az ember energia-, fehérje-, szén­hidrát-, zsír-, vitamin- és ás- ványianyag-szükségletét, ép­pen úgy táplálékaink között sincs teljesen értéktelen élel­miszer, mert valaminek pót­lására vagy kiegészítésére szolgál. Jó példák erre a so­káig értéktelennek tartott di­étásrostok, gyakorlatilag emészthetetlen szénhidrátok, amelyek ma már egyes véle­mények szerint korunk egyik „táplálkozási hiánybetegségét” okozzák. Abban is sokan egyetértenek, hogy hiányuk veszélyeztető tényezőként sze­repel számos, úgynevezett ci­vilizációs betegség, mint el­hízás, cukorbetegség, szív- és érbetegségek, és számos vas­tagbél-megbetegedés kialaku­lásában. A világ lakosságának táp­lálkozását vagy a túltáplál- kozás, vagy a hiányos táplál­kozás jellemzi. Míg a földünk lakosságának jelentős része éhezik, addig az iparilag fej­lett országok lakosai bősége­sen esznek húst, zsírt, cuk­rot és finomított lisztet, ugyan­akkor kevesebb növényi rost­hoz. kevesebb káliumhoz, magnéziumhoz, s kevesebb vitaminhoz jutnak hozzá. Hasonló táplálkozási szokás figyelhető meg hazánkban is. Ha az utóbbi, közel negyed évszázad táplálkozási szoká­sait az évi egy főre jutó élel­miszer-fogyasztásban vizsgál­juk, akkor azt látjuk, hogy hús-, tej-, tejtermék-, tojás-, zsiradék- és cukorfogyasztá­sunk jelentősen megnőtt. Ugyanakkor a gabonafélék, a burgonya-, a zöldségfogyasztás csökkent, ami a növényi rost­hiányt elősegítette. Ezt a gyü­mölcsfogyasztásunk emelkedé­se sem tudta kivédeni. Jelen­tős változás és növekedés tör­tént az üdítő ital fogyasztásá­ban, ugyanakkor sajnálatos, hogy az alkoholtartalmú ita­lok fogyasztása is jelentősen emelkedett. A luxusenergiát biztosító zsiradék- és cukorfogyasztás a nem kívánatos elhízást se­gíti elő, ami nem közönbös az egészségre. Jól ismert, hogy 5—14 százalékos testsúlytöbb­let 22 százalékkal, a 15—24 százalékos többletsúly 44 szá­zalékkal, míg a 25 százalék­nál nagyobb többletsúly 75 százalékkal rontja az életki­1 .á fa crvlc o f A jelenlegi 13 340 kJ (3200 kcal) fogyasztásunkat kívána­tos volna 12180 k.J-ra (2900 kcal-ra) csökkenteni. Táplál­kozásunkban ezért elsősorban a luxusenergiát szolgáltató fe­lesleges cukor és zsiradék mennyiségét mérsékeljük, ugyanakkor a rosthiány kor­rigálására ea?*ünk diétásrost­ban gazdagabb élelmiszereket, a zöldséPsaláták. gyümölcsfé­lék mellett ezt szolgálják a A Dnyepropetrovszkban élő, 61 éves Nagyezsda Ar- tyemova Lebegvina húsz évet töltött alvásszerű letargikus állapotban. Az orvosok véle­ménye szerint ez az állapot a 33 éves korában elszenve­dett idegmegrázkódtatás kö­vetkezménye volt. A szakem­berek minden kísérlete, hogy Nagyezsda Lcbegvinát feléb­resszék a kábulatból, sikerte­len maradt. A beteget szonda segítségével táplálták, s az or. voKok, akik a szervezet bioló­n táplálkozásról napjainkban egyre népszerűb­bé váló gabonaipari termé­kek, étkezési búzacsíra, étke­zési búzakorpa és a barna kenyér fogyasztása is. Étkezéseink során szíveseb­ben eszünk a rágást kevésbé igénylő élelmiszereket, mint­ha ezzel is jeleznénk, hogy nincs idő az időigényes rág- nivaló ételek fogyasztására. A fogorvosok megállapítása sze­rint a rágáshiány már kis­gyermekkorban a fogak szu­vasodásához és fogínygyulla­dáshoz vezet. Mindez azt mu­tatja, hogy táplálékainkat mi­nél gazdagabb és minél több formában elkészítve fogyasz- szuk. • Mikor együnk? A napi egy­szeri, nagy étkezések helyett megkönnyíti és egyenleteseb­bé teszi az emésztési, a fel­szívódási és a hasznosítási fo­lyamatokat a napi 4—5 alka­lomra elosztott étkezés. He­lyesnek azt mondhatjuk, hogy a nap folyamán a reggeli az összenergiamennyiség 25 szá­zaléka, a tízórai 10 százaléka, az ebéd 35 százalék és a va­csora 30 százalék. A gyerme­keknek 30 százalék ebédet és 5 százalék uzsonnát adunk. Mindez hozzásegíthet bennün­ket, hogy egészségünket meg­őrizzük, munkabírásunkat fo­kozzuk és az étkezés örömet okozó funkcióiát is élvezzük. giai folyamatait vizsgálták, meggyőződtek arról, hogy minden folyamat teljesen normálisan zajlik le. Az asz- szonv 11 évvel ezelőtt tért magához, egy másik megráz­kódtatás, az édesanyja halá­la következtében. Lebegvina most jól érzi magát. Koránál sokkal fiata- labbnak látszik, a 3 hónapos gyógytornakúra után aktív életet él, leányának segít az unoka nevelésében. dr. Rigó János Húsz évet aludt Kiskereskedők figyelem! A Nógrádi megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a 33/19ÍS. (IX. ZZ.) MT. SZAMÜ RENDELET ALAPJAN 1984. NOVEMBER I5-TÖL — 1989. NOVEMBER 15-IG bérleti üzemeltetésre MEGHIRDETI AZ ALÁBBI ÜZLETEIT: Szükséges Boltszám: Telephelye: létszám: Élelmiszer: * 169-es Salgótarján, Dimitrov u. 30. 1 fő 174-es Salgótarján, Petőfi u. 78. 3 fő 210-es Salgótarján, Zója krt. 11. 2 fő 38-as Salgótarján, Szécsényi u. 48. 2 fő 124-es Balassagyarmat, Damjanich u. 6. 1 fő BÜFÉK: 168-as Salgótarján, Kistarján út 7. (számviteli főiskola) 1 fő 11-es Mátranovák, Ganz-MAVAG 1 fő 205-ös Salgótarján, Volán 1 fő HÜSBOLTOK 119-es Salgótarján, Batsányi u. 16.. 1 fő 173-as Salgótarján, Rákóczi út 183. 1 fő A pályázatokat írásban, a vállalat által rendelkezésre bocsátott példányban 1984 október 19-én délután 15 óráig kell benyújtani ni). Salgótarján, Ady Endre út 3/b. nyomtatványon ? . (vagy postára ad A versenytárgyalás 1984. október 30-án (kedden) délelőtt 10 órakor a vál lalat központjában, Salgótarján Ady Endre út 3/b. I. emelet 31-es szoba. \ A versenytárgyalásra a meghirdetés sorrendjében kerül sor. Minden egyéb tájé -•koztató adatokat és bővebb felvilágosítást a vállalat közgazdasági osztálya és a jog tanácsos ad. (Salgótarján, Ady Endre út 3/b.) Ärcolc IcozelrSl Ha a szüleim látnák. z itt az én hazám, a E most mellettem épülő már a gyerekeké. A régit kinőttük, újat kell mellé építeni — tárja szét a karját a szécsényi Galcsik Gyula, aki ebben az évben töltötte be születésének 60. életévét, s ment el nyugdíjba megérde­melt munka után. — Ha a szüleim látnák.. Mindig ez jár az eszembe. Az, hová is jutottunk az el­telt negyven év alatt. Apám gazdasági cseléd volt, tized- magával nőtt fel a családban. Mi kilencen voltunk testvé­rek. A hat elemi elvégzése után magam is cseléd lettem, mint az apám. Galcsik Gyula korát meg­hazudtoló, örökmozgó ember. Annak idején — ahogyan ő fogalmázott —, hogy az esté­ket elverjék, ezüst- és arany­kalászos tanfolyamot végzett. Aztán jött a háború. Az apja katona lett 1941-ben, Gyula volt a legidősebb. A családra, testvéreire ő keresett. Hosszú és göröngyös út veJ zetett neki is a felszabadulás­hoz. Hogy meggyorsítsa a háború végét, a két öcssével ökrös szekéren hordta a lő­szert a szovjet katonáknak. A földosztás szele őket is meg­érintette. Hét holdat kaptak a Szabados-földbirtokból. Öt- venoen már az első tírmsú termelőszövetkezetet alapí­tották, 1951-ben a harmadik típust választották. Ezzel be is fejeződött Galcsik Gyula mezőgazdasági tevékenysége. — 1950-ben a járási taná­cson dolgoztam, egy évvel később annak a személyzetise lettem. De dolgoztam a járási pártbizottságon, függetlení­tett párttitkára lettem Szé- csénynek. Olyannyira, hogy az 1951-ben megalakult községi pártbizottságnak ma is tagja vagyok. Az út azért továbbra is gö­röngyös maradt. A párt hol ide, hol oda szólította. Aztán a betegség is közbeszólt. Szo­morú emlékek keverednek az emberben. — Át kellett élnem az el­lenforradalmat. Elzavartak a partbizottságról, de nem so­káig tétlenkedtünk, összeköiő lettem a párt és az úgyneve­zett pufajkások között. Tar­tottam a kapcsolatot a me­gyei és a járási elvtársakkai. Aztán gyorsan kimondtuk, hogy újjá kell alakítani a pártot. Bodnár József, Berecz- ki Imre, Dús József, Gólyán Balázs, meg a többiek gyor­san a segítségünkre jöttek. Eszmei és gyakorlati harcot kellett vívnunk akkor a köz­ségben. Emlékszem, még meg­volt a nemzetőrség, de 1957 január elején tizenegyed ma­gammal megalakítottuk a munkásőrséget és leszereltük a nemzetőröket. A termelő­szövetkezetet is fel akarták oszlatni az ellenforradalmá­rok. De nem sikerült. Pásztor Jóska, Berki István, Gólyán Balázs és testvére Laci, Szmolnik Pista még ma is itt élnek közöttünk. Nagyon tisztelem őket, egyenes, hatá­rozott emberek. Magam hu­szonöt évig voltam a mun­kásőrség állományában, most tartalékos vagyok, de ha hív­nak, megyek. Á zt hinné az ember, hogy nagyon egyszerű Gal­csik Gyula életútja. Pe­dig nem az. A párt mindig hívta, s ő mindig vállalta az újabbnál újabb feladatokat. 1957-ben az áfész elnöki tiszt­ségét tölti be, ma is az intéző bizottság elnöke. Sokoldalúsá­gát bizonyítja, hogy a városi joggal felruházott nagyközsé­gi tanácsban ma is társadal­mi elnökhelyettes, s a végre­hajtó bizottságnak megalaku­lásától tagja. Hogy mi lett volna Szé- csénnyel, ha Galcsik Gyulát, a nagy többség nem helyezi a párt, a tanács, az áfész ve­zetésének különböző posztjai­ra, ma még nem lehet meg­mondani. Nagyon sokoldalú ember. 1950. május 27-én, a következő kéréssel fordult hozzá a párt: három hónap­ra vegye át a bútoripar szé­csényi telepének vezetését. A három hónapból csaknem két évtized lett! Becsülettel, ke­mény munkával állította helyre az új gyárat. Voltak-e bukkanok? Talán igen, talán nem. Erről Galcsik Gyula sem beszélt szívesen. Pedig a bútoripar, amelyet ő szerve­zett asztalosokból, ácsokból, kisiparosokból, valóban nevé­hez fűződik. Hiszen a máso­dik világháborúban lerombolt község újjáépítése 1960-ig tartott. Az igazi fejlődés innét számítható. A téglagyár és a malom mellé felépült a gép­állomás, a bútorüzem, számos lakás, termelőegység, mint az ELZETT, a TÖVÁL. Maga Galcsik Gyula fogalmazott így: — Egy képzeletbeli emlék­táblán az új házak létesítmé­nyek és üzemek falán ott lenne valamennyin a nevem. Hiszen az alapkőletételtől a felépítés nehéz korszakával együtt az átadásig, valamenyJ nyinél ott voltam. Túl van a hat évtizeden. Fel-felcsillan szeme fénye, amikor családjáról beszél. 1951-ben nősült, a feleség is kilenc gyerek közül került ki. Ma a saját új háza mellett, a nagy családon belül két gyer­mekét, két unokáját látja. — A nagy közösségért és ezért a kis családért is érde­mes volt dolgozni, élni, har­colni. Ma is sokan felteszik a kérdést: Gyula, hogy telnek napjaid? Mit válaszolhatnék erre: Nagyon jól! Ott vagyok a tanácsi munkában, a párt­bizottság területfejlesztési munkabizottságában. Minden második szerdán fogadónapos vagyok a pártbizottságon. De megtalálnak a munkásőri feladatok teljesítésében, a többbi között a lövészetben is. A nagyközségi sportkör­nél 25 éve vagyok társadalmi elnökhelyettes. Már említet­tem, hogy az áfész intéző bi­zottságának elnöki tisztét be­töltőm, egyik legfontosabb feladatomnak az áruellátást és a szervezettség fejlesztését tekintem. Szóval így telnek napjaim. A beszélgetés során mint a mesében, itt is felvetődött: mi lenne a három kívánsága. Galcsik Gyula nagyon hatá­rozottan válaszolt: — Olyah pártpolitikát foly­tatni, hogy béke legyen ezen a földön. Aztán sokáig szol­gálni a közösséget. Sokáig élni a családdal egészségben, amelyik az első kettőből ön­magától adódik. A kitüntetések egész sorát vesszük elő. Megtalálható benne a tanácsi munkáért, a pártpropagandáért, a mun­kásőri szolgálatért kapott el­ismerés. — Soha nem számítottam arra, hogy én kapjam az el­ismerést. Mindig annak örül­tem, ha mások kapták a ki­tüntetést, hiszen abban az én munkám is tükröződött. *■ röm és gond váltakozik a beszélgetés során. Ré- gi gyermekkori élmé­nyek elevenednek meg a fel- szabadulástól a mai nyugdi- jasnapoKig. És Galcsik Gyula büszke lehet. Keze nyoma valóban ott van Szécsény minden házában, középületé­ben. Épp ezért is van az, ha az utcán megy, mindenki kö­szön néki, ő is üdvözöl minJ denkit. Felemelt fejjel jár — járhat is —, az utcán. Somogyvári László Döntött a Legfelsőbb Bíróság Miért ártott a permetezés ? Az egyik mezőgazdasági ge stb. Hogy ezek a ténye- miai állomás tapasztalata is termelőszövetkezet egy keres- zők valóban reálisak, de még megerősítik, mert hasonló tü- kedelmi vállalattól beszer- feltáratlanok, a Legfelsőbb neteket már a szóban forgó zett vegyi anyaggal napra* Bíróság által meghallgatott esetet megelőzően, több év- forgó-ültetvényén repülőgépes szakértők, továbbá a megyei vei korábban is észléltek. permetezéssel lombtrágyázást növényvédelmi és agroké- H. E. végzett. Alig egv hét múlva károsodást észleltek, és áí a gyanú merült fel, hogy a fel­használt anyag okozta. A be­következett terméscsökkenés miatt a tsz a vállalat ellen 5 és Cél millió forint kártérí­tés fizetéséért pert indított.. Az ügyben több szakértőt hallgattak meg, majd az igaz­ságügyi mezőgazdasági szak­értő bizottságtól felülvéle- ményt szereztek be. Mind­ezek alapján a Legfelsőbb Bíróság elutasító ítéletet ho­zott. A döntés indokolása sze­rint a permetezésnél felhasz­nált szert abból, ami a tsz raktárában maradt, megvizs­gálták. de idegen anyagot nem találtak benne. Tehat megdőlt az a feltevés, hogy szennyezett volt, noha a károsító tünetek nyomban alkalmazása után jelentkez­tek A kárnak azonban szá­mos oka lehetett, amit a tudomány ma még nem tud megállapítani Ilyenek példá­ul a korábbi evekben a szo­bán forgó területen felhasz­nált vegyszerek utóhatása, illetve azoknak egymásra ha­tása, továbbá a hőmérsékleti viszonyok, a csapadék érke­zésének időpontja és minősé­ge, a növények érzékenysé­Egy hete tisztítják az árkot Nagylóc és Szecsen.v Kozott a Budapesti Közúti Igazgatóság salgótarjáni dolgozói és mun­kagépei. — Bencze — NQGRAD - 1984. szeptember 19,, szerda 5

Next

/
Thumbnails
Contents