Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

Vásárfia K kongresszus tisztedére (II.) Hosszú az út idáig Amíg egy munkahelyi együttes legalábbis a bányá­ban el,jut odáig, hogy brigádba tömörüljön, megér­jen arra, hogy képes legyen vállalni annak törvénye­it és munkájával szinte diktálója legyen a termelés­nek, nagy utat kell bejárnia. A Lenin brigád végig- „arta ezt az iskolát. Nagy Pál Máté élenjárója volt annak, hogy megalakuljanak. Van ebben az ember­ben valami egészséges nyugtalanság. Sohasem meg­ragadni egy helyben, hanem törekedni az új iránt. Az apja is bányász volt még Szoroson. Hégi bányász, aki az ennivalóját zsebkendőbe kötve, a derékszíján tartotta, hogy megvédje a patkányoktól. Látta az * apját gondokba merülve, fáradtan hazatérni. A csa­lád létéért küzdeni. Azt mondta: — Ezt nem még egyszer... Aztán elkötelezte magát a párthoz is. Ma már a legma­gasabb megyei párttestület­nek a tagja. A párt iránti tisztelet is azt diktálja szá­mára: alkotni mindenki ér*- dekében. Néni mint bányász kezdte az életet, hanem trak­torosként az állami gazdaság­ban. Aztán a sereg, az a kitű­nő nevelő iskola, ahol min­denre megtanítják az embert. — A leszerelés után kerül­tem a bányába... Megkönnyebbült a hangja, mint, akinek jól alakult az élete, és nem bánta meg ezt a lépését. Dorogházán az új­telepen van a portájuk. Ter­mő kertecske a szép ház kö­rül, gyümölcsös és a jókedé- lyű háziasszony, Juliska. Olt a keze nyoma az otthonukon. Minden ragyog a lakásban, mint a derült hangulatuk. Azt mondta Nagy Pál Máté, hogy, ha kedvrevaló, amit tesz az ember, akkor a jókedv sem hiányozhat az életükből. Pe­dig sokat dolgoznak. Nagy Pál Máté mint brigádvezető ugyanúgy szenei, mint a töb­biek. Három műszakba jár. Mint többlet jelentkezik nála a brigádvezetői munka. Azt mondta: — Ez az én pártmunkám... Legfontosabb, hogy az em­ber körül minden rendben legyen, akkor a fáradtságot is kipihenheti. Neki pedig ked­vére való a bánya, a munka­társainak barátsága minden­nél a legtöbb. Hát még, amikor , mint azt álmodta — már korszerű eszközökkel dolgoz­hatnak. Jóleső néha-néha visszate­kinteni az útra. A kiállott erőpróbákra. Az új iránti ér­deklődésre vonta rá a bánya­vezetők figyelmét. Ázzál kez­dődött, hogy a raktárban levő bányagépek iránt érdeklődött. Addig kamrafejtésen dolgoz­tak még a régi módi szerint. Elküldték Nagy Pál Mátét Borsodba, Szeles-aknára, hogy tanulmányozza, hogyan alkal­mazzák ott az önjáró biztosí­tó berendezést. Alkalmazni akarták ezt Ménkesen is, hogy megnyissanak egy nagy front­fejtést. Bevallja annyi év után is őszintén: — Nagyon érdekelt a do­log... A látott új volt számára. Sem ácsolat, sem lapátolás, hanem gépek és a szén ömlik kifelé. Mindehhez egy kar­mozdítás kell. Azt sem tudta, hogyan adjon számot itthon a látottakról. Igyekezett tehát pontos lenni, érdekesen meg­festeni, amit felfogott Szele- ' sen. Mindenre, csak arra nem számított, hogy akkora lesz az érdektelenség, amilyen fo­gadta őt. Javabeli ember Nagy Pál Máté, derék testal­katú, derült tekintetű, de az emlékezéstől elborult az arca. — Mindenre, csak erre nem gondoltam. Azért nekivágtak és alkal­mazni kezdték a gépeket. Az emberek elnevezték halálcsat­nak. Nem tudtak vele bánni, suta lett a kezük, ha hozzá­nyúltak. A bányászember, ha valami nem tetszik számára, csak ímmel-ámmal teszi dol­gát. Nem szól. nem ágáikodik, hanem így fejezi ki nemtet­szését. Vissza is esett a ter­melés, méghozzá annyira, hogy a fizetéskor csak cinco- gott a pénz a borítékban. Hát hogyne, amikor egy ember naponta nem többet mint nyolc-kilenc tonna szenet, ha kiadott. Közömbösség, harag, min­den Nagy Pál Mátéra neheze­dett azokban az időkben, öt okolták a többiek. Többségé­ben dorogháziak a ménkesi bányászok. Korábban a mű­szak utáni jókedv, amely egy pohárka mellett kapott fel, vagy á ház előtti beszélgeté­sekkor volt, megszűnt. Csak lézengtek szótlanul az embe­rek. De szomorú látvány a magába roskadt bányászem­ber! Nagy Pál Máté is vias­kodott önmagával. Van egy jó barátja, Forgó János. Azt mondta neki egy alkalom­mal: — Nem megy ez így to­vább, Pali. Nem értik ezt a munkát az emberek... v Ekkor keményedett meg Nagy Pál Mátéban a gondo­lat, hogy, ha nem értik, ak­kor majd megtanulják. Mert meg kell tanulniuk. Csak ak­kor lesz pénz, ha termelnek, amennyit kérnek tőlük. Ta­lán azt mondta hirtelen fel- indultságában: — Nem kell a munkához sután nyúlni... Aztán a következő napok­ban belevetette magát a mun­kába. _ Közben magyarázott, hogy így fogjátok, mindenre felhívta a figyelmüket a mun­katársainak. Beszélt nap­hosszat, este, reggel, amikor csak együtt volt az emberek­kel, hogy Szelesen miként csi­nálják. Az emberek nem for­dultak el Nagy Pál Mátétól. Tudták, hogy rosszat nem akarhat. Ahogyan múltak a napok, az új bányagépek úgy lettek egyre jobb munkaesz­közzé a föld alatt dolgozó embereknek. Kiszélesítették a frontot. Jó lett a szén vas­tagság. Megszokták újszerű zúgását a gépeknek. Azután fizetés alkalmával megvasta­godott a boríték. Akkor nap nagyon jókedv kerekedett a bányászok között. Így emlé­kezik erre a napra Nagy Pál Máté: — Ez volt az én első siker­élményem, amit máig sem fe­lejtek... Egy ember napi teljesítése elérte a tizenhét-tizennyolc tonnát. Nem volt példa még erre Ménkes történetében. Aztán bekövetkezett a brigád­dá tömörülés, amelynek ve­zetőjévé megválasztották Nagy Pál Mátét. Ma már a szén­medence egyik legjobban ter­melő brigádjává nőtte ki magát a ménkesi Nagy Pál Máté vezette Lenin Szocialis­ta Brigád, amely versenyre hívta a szénmedence minden bányászát. * Ménkesen a Lenin brigád tagjai nagyon komolyan ve­szik a vállalásukat. A bá­nyásznapi versenyben is ki­emelkedő teljesítményt értek el, 102,2 százalékra teljesítet­ték tervüket. Naponta mérik a teljesítményt. Az ünnepséget most a komoly munka köve­ti. Pontosak a munkában, fe­gyelmezetten betartják az előírásokat. Ügyelnek egymás­ra. Törőcsik István mondta nem régen, hogy Nagy Pál Mátéék eddig naprakészek. Nem is lehet lazítani a mun­kában, mert nem könnyű fel­adat az üzemnek teljesítenie a kettőszázezer tonna szén ki­termelését, amelyből rájuk közel kilencvenezer tonna jut. (Vége) Bobál Gyula Szovjet exkavátorok Szibéria óriási szénlelőhelyeit a leggazdaságosabb módszerrel — külszíni fejtéssel és új exkaváto­rok segítségével fogják kitermel­ni. A tizenöt köbméter térfogatú marókanállal felszerelt gépek külön erre a célra készültek a leningrádi Izsorszkij Zavod nevű egyesülés üzemeiben. A Szovjet Szakemberek az új exkavátor konstruálásánál egy sor érdekes újítást használtak fel, és úgy vé­lik, hogy a gép a maga műsza­ki sajátosságaival felülmúlja a külföldi cégek ugyanebbe a ka­tegóriába tartozó aggtegátjait. Rendkívül üzembiztos még a legszélsőségesebb éghajlati viszo­nyok között is. fl vizi közlekedés fejlesztése A rohamosan növekvő szál­lítási igények folyamatos és zavartalan kielégítésének kö­vetelménye. a vasutak kapa­citásának túlterheltsége és a közutak forgalmi telítődése a figyelmet a belvízi hajózás még kihasználatlan lehetősé­gei felé irányította. Belvízi úthálózatunk — amely jól illeszkedik a megvalósulás alatt álló európai víziútrend- szerbe — nagy kapacitású köz­lekedési pálya. Jelenlegi for­galmi kihasználtsága indoko­latlanul alacsony igénybe vétele mind külkereskedel­münk, mind belforgalmunk számára hatékonyan nö­velhető. A Duna — kü­lönösen az átrakás nélküli folyam-tengeri szállítási tech­nológiák alkalmazásával — a tengeri áruszállításaink ked­vező kapcsolatát jelenti és így a Szovjetunióval és a töb­bi európai szocialista orszá­gokkal lebonyolódó árufor­galmunk növekvő hányadá­nak hordozója lehet. A Du­na—Majna—Rajna csatorna megnyitása az 1980-as évek végén hozzájárul majd a du­nai forgalom bővüléséhez. A vízi közlekedés fejleszté­sének meggyorsítására az a körülmény is felhívja a fi­gyelmet. hogy vele a közleke­dés élőmunka-, energia- és beruházásigényessége csök­kenthető. Tárolni gabonát vagy „árulni” tárolót ?! Nyugtatgatom magam az­zal, hogy bizony, a cipésznek lyukas a cipője, éppen an­nak, aki ezer, meg ezer láb­belit talpalt meg, tett már rendbe. Nyugtatgatom ma­gam mással is... Mégsem tu­dom felfogni. Július végén csaknem két­száz szakember tekintette meg a karancslapujtői termelőszö­vetkezet és az AGROFA ál­tal saját szabadalom alapján előállitott akácfa gabonatáro­lót az üzembe helyezés nap­ján. A gabonatároló bemu­tatója alkalmából annak sok szép tulajdonságát méltatták: hazai alapanyag, olcsó, hosz-. szú élettartamú, gyorsan fel­állítható... Jó két hónap után aztán az is kiderült, hogy ugyan gyors, olcsó és szép, csak nincs be­lőle. Ez általában minden új gyártmánnyal, termékkel így szokott lenni, ebben sincs hát semmi meglepő. Ami mégis említést érdemel, esupán az, hogy ott nincs elég a gabo­natárolóból, ahol készítik, ahol előnyös jellemzőit hosz- szan ecsetelték. De még az sem lenne baj: mert minek felhalmozni valamit, ha arra nincsen szükség, a jövő piaca pedig akár bizonytalan is Ie- . hét. Ám mégis szükség voina a gabonatárolóra: a nógrádi termelőszövetkezetek vagyon­kezelésének és vagyonvédel­mének vizsgálatakor ugyanis megállapították, hogy „van olyan üzem is, ahol nem ké­szültek fel kellően a megter­melt gabona tárolására, és eb­ből veszteség származik.” Uramisten, hol történt meg ez? — kapná fel a fejét egy lelkiismeretes parasztgazda. Például Karancslapujtőn. Ahol pedig már bemutatták az új gabonatárolót július vé­gén. Tárolni gabonát és „árol- ni” tárolót — hát kérem, a kettő nem ugyanaz! - zs ^ Divat, szín, ötlet = siker Parádés bemutatkozás, ta­nulságos szomszédolás, a leg­kiválóbb képességek felcsil- 'lantása , és a jövőre tett, ígé­ret — ez mind az őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár. Itt minden szereplő jói! érzi ma­gát, hiszen lát, halt, tapasz­tal, leg jobban pedig azok, akiknek tarsolyukban már a szigorú ítészek elismerését kifejező vásári díj. A Salgótarjáni Ruhagyár remek sorozatot folytatott az idén: ötödik éve, hogy ko­moly díj nélkül egyetlen őszi vásárról sem tér vissza. 1980—BNV-díj, 1981—BNV- díj, 1982—vásári nagydíj, 1983- fogyasztók díja és az idén is­mét nagydíj! Zsuffa Mátyás- né és Shaffer Mária, a Dóri, Viki és a Mindi runacsaüiád tervezői pezsgőt bontottak a nagy örömre, hiszen ünnepen így dukál. A Rábaitex korszerű alap­anyaga segített a sikerben, ahhoz azonban jóval több, va­lami más is kellett. Kaszás Józsefeié dir., a Salgótarjáni Ruhagyár igazgatója sigrint ez a többlet így foglalható össze: — Exportmunkáinik folytán rugalmasan alkalmazkodnunk kell a külföldi piac igényei­hez, ezt a stílust érvényesít­jük a hazai vevők ellátásában is. Sokféle terméket állítunk elő, mindig aiz igényekhez igazodva. A hazai boltokból már régóta hiányzik egy olyan ruhacsalád, mely anya és lánya harmonikus öltözkö­dését teszi lehetővé. Ezt a hi­ányt iparkodtunk pótolni a vásárra hozott együttesekkel, •— Milyen, az érdeklődés? — Iraki, svéd, nyugatnémet és osztrák vevők jelentkeztek, az érdeklődés egyelőre első­sorban a külföldi piacokról jelentkezik. Aiuth András, a gyár ke­reskedelmi osztályvezetője már a vásár első napján tár­gyalt a svéd partner képvi­selőivek — Salgótarjáni megbeszélé­seink végére tettünk itt pontot. A Wastgöta cég tíz év óta minden esztendőben 80 ezer darab női ruhát vásárol tőlünk, jövő évi szállításra most ugyanennyire tartanak igényt. A svéd ajánlatban újabban kánikularuházatot is szerepeltetünk. Vásári be­mutatkozásunkhoz és a díj­hoz a svédek külön gratulál­tak. Idén először mutat be Atíidas-termékekeí a Senior Váci Kötöttárugyár — ezál­tal is jelezve, hogy évről évre dinamikusan fejlődik a vi­lághírű céggel kiépített üz­leti kapcsolata. A Senior .színpompás, néha meghök­kentő, szokatlan színkombiná­ciókat mutató kiállítása szem­léletesen dokumentálja, hogy a váci gyár nemcsak lépést tárt a szabadidő-ruházat di­vatjával, hanem hovatovább csinálja is azt. Szurovecz Bélóné: A mostani módi kedvez a harisnyának — A kényelem bőven meg­fér az eleganciával, a sport pedig egyre, szorosabb kap­csokkal kötődik a divathoz — közli a bemutatkozás alap- gondolatát Tóth B. László, a Senior igazgatója. — Termé­keink már a jövő évi színdi­vat szerint készültek: ezért a sok halvány pasztell szín, az eltérő színű darabokból ösz- szeállított ruházat. A tréning, öltönyök hagyományos sö­tétkék és piros színének egyed­uralma a múlté, a divat a sportpályákra is betört! A látogatók érdeklődését firtató kérdésre az igazgató zsebébe nyúl és jókora ma­roknyi névjegyet húz elő — eddig ezek jelezték, hogy még a vásár ideje alatt tár­gyalni szeretnének vele. A Sen ior-embléma nem hiába nemzetközileg is bejegyzett márkajel — a jó hírnév ide, a BNV-pavilonba is vonzza az érdeklődőket, a partnere­ket. A Budapesti Hacisnyagyár teljes kínálatával vonult fel a vásárra. A férfizokra-áru­csoportjára a gyár vásári dí­jat kapott, elismerendő a ter­mék jó viselési tulajdonsága­it, kiváló mosási jellemzőit. Nem véletlenül emelték ki éppen a mosási jellemzőt: ez a lábravalők esetében mindig izgalmas kérdés a gyártó szá­mára, de aiz a vásárlónak is. Szurovecz Béláné, a gyár vezérigazgatója egy tárgya­lást befejezve felhívja a fi­gyelmünket a bolondos, ötle­tes díszítésű finom haris­nyákra és a még mindig nagy divatot jelentő neccharisnyó- ra, melynek most új, hossz­csíkos változatával lépett elő a gyár. — Évi kétmillió darabot ál­lítunk elő a neccharisnyából, úgy tűnik, még mindig ke­vés — mondja a vezérigaz­gató asszony. — A mostani módi kedvez a harisnyának, hiszen ha rövideb b a szoknya, hangsúlyt kap a láb. A hosz- szabb ruha viselethez viszont a finom térdzokni lett közked­velt, elegáns viselethez is hord­ják, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A lábravalők divatját ipar­művész és a gyár saját ne­velésű fiatal szakemberei ter­vezik — az idei vásári díj tanúsága szerint sikerrel. Külföldi divatlapokat, pros­pektusokat forgatnak, figye­lik a Magyar Divat Intézet előrejelzéseit — s természe­tesen a vásárlók visszajelzé­seit. A sokáig mostoha ha­risnya, zokni most divatcikké avanzsált, a gyár pedig képes a megnövekedett divat- és esztétikai igényeknek megfe­lelni. A módi a konyhába is be­vonult — a divatot nemcsak, a bútorok, hanem most már a tűzhelyek is képviselik, ezt érzékelteti igen eleven szí­nekkel a Salgótarjáni Vösön- töde és Tűzhelygyár vásári standja. A hattagú Karancs; gáztűzhelycsailád például négyféle színben készül, — alkalmazkodva a konyhai be­rendezés uralkodó színeihez. Közülük slágernek ígérkezik a Combi nevű családtag, mely gázzal működő főzőhelyeivel és grillel ellátott elektromos sütőjével egyesíti a korszerű konyhai tűzhely minden fon­tos tulajdonságát. — Idei fejlesztésünk a Ka­rancs család, várhatóan no­vemberben már gyártjuk is ■— tájékoztat Daku János, a gyár kereskedelmi főosztálya, nak vezetője. — A vásárláto­gatók kérdőíveken tesztelik az új termékcsaládot, a fo­gyasztó véleménye rendkívül értékes a fejlesztők munkájá­ban. A kérdőívet kitöltők kői zött egyébként egy Karancs Combit sorsolunk ki. Az SVT soha még ennyi 'új termékkel nem mutatkozott be vásáron, mint éppen az idén. Elhozta a sütőbúrát, mely mindazt tudja, amit egy tűzhelybe épített sütőkamra, csak jóval szolidabb energia­felhasználás árán. Űj, prakti­kus holmi, az- érdeklődés igen nagy iránta. Itt van az * Alfa tűzhelykazán, mely főzés köz­ben egyúttal meleg vizet is szolgáltai, a kétabnás Láng- kályha, a mini gáztűzhely, a gázrezsó, de folytathatnánk a sort újabb prototípusokkal, a kerti paddai, az öntvény­edénnyel, az öntvén y-kerftés- elemekkel vagy akár a kerti grillel. — Ezek persze csak aján­latok — utal a prototípusok­ra a kereskedelmi főosztály vezetője. — Többek között ez a vásár is az a hely, ahol eldőlhet: eltaláltuk-e új fej­lesztéseinkkel a vásárló igé­nyét, ízlését. Szendi Márta A nagydijas ruhacsaládok a vásáron

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents