Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-19 / 220. szám

Hegkezdődött az ENSZ-k özgyűlés 39. ülésszaka New Yorkban Közép-európai idő szerint röviddel este háromnegyed 10 előtt New Yorkban -megnyílt az Egyesült Nemzete’ közgyű­lésének 39. ülésszaka. A megnyitó beszédet az elő­ző ülésszak elnöke, Jorge II- luéca panamai küldött tartot­ta. Ezután a delegátusok meg­választották az új elnököt. A 39. ülésszak elnöke Paul Lu­saka, Zambia küldötte lett, aki hat éve képviseld országát a világszervezetben és az ENSZ Namíbiával foglalkozó tanácsának elnöke. * Az ENSZ-közgyűlés kedden kezdődött 39. ülésszakának feladatairól ír keddi számá­nak szerkesztőségi cikkében a Pravda. Emlékeztet rá, hogy a wa­shingtoni vezetés ki akarja terjeszeni a fegyverkezési hajszát a világűrre. Erőpoliti­kát folytat, megengedhetőnek és erkölcsösnek tart minden olyan eszközt, amely saját ér­dekeit szolgálja. Nem riad vissza attól sem, hogv durván zsarolja az ENSZ-t és más nemzetközi szervezeteket. Az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka azonban hozzájárulhat az egyetemes biztonság erősí­téséhez, a háborús veszély csökkentéséhez, a nukleáris és egyéb fegyverzetek korlátozá­sához és csökkentéséhez. A Pravda különösen fontos­nak tartja a békeszerető álla­mok közös fellépését abban a mintegy harminc napirendi pontban, amely a nukleáris háború elhárításával, a fegy­verzetek korlátozásával fog­lalkozik. Ezek megvitatása alapján olyan javaslatoknak kell születniük, amelyek min­den nukleáris fegyverrel ren­delkező államot arra ösztö­nöznek, hogy a Szovjetunió javaslatával összhangban vál­lalják bizonyos viselkedési normák betartását egymás közötti kapcsolataikban. A nukleáris veszély csökkentésé­hez nagymértékben hozzájá­rulna az is. ha a Szovjetunió­hoz hasonlóan más atomha­talmak is lemondanának e fegyver elsőként történő al­kalmazásáról. Az ENSZ előtt álló egyéb fontos feladatokról szólva a szerkesztőségi cikk nagyon fontosnak nevezi a világ kü­lönböző részein kialakult fegyveres konfliktusok kizáró­lag békés úton való megoldá­sát. Lenin-rend a Görög KP K3 főtitkárának Konsztantyin Cserny nyújtotta át a magas kitüntetést Á nukeláris háború veszé­lye elleni küzdelem jelentős tényezőjének minősítette a békeszerétő görög külpoliti­kát kedden Moszkvában Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke. Á szov­jet vezető azon az ünnepsé­gen mondott beszédet, ame­lyen átnyújtotta a Lenin-ren- det Harilaosz Florakisznak, * Görög Kommunista Párt KB főtitkárának. A magas kitüntetést a bé­kéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért kifej­tett tevékenységéért, az impe­rializmus és a reakció erői ellen folytatott harcáért, a »zovjet és a görög nép közötti barátság és együttműködés erősítésében szerzett érdemei­ért, hetvenedik születésnapjá­ra adományozta Florakisznak a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Konsztantyin Csernyenko kijelentette: a Szovjetunióban értékelik Görögország külpo­litikáját, azt a törekvését, hogy baráti és jószomszédi kapcsolatokat alakítson ki a környező államokkal, közöt­tük a Szovjetunióval. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban meleg hangon méltatta Harilaosz Flcrakisa munkásságát, a kommunista mozgalomban kifejtett tevé­kenységét. Hangsúlyozta: a Görög KP KB főtitkára mél­tó vezetője a görög kommu­nistáknak abban a küzdelem­ben, amelyet a dolgozók el­idegeníthetetlen jogaiért, lét- fontosságú érdekeiért, a gö­rög nép érdekeinek megfelelő demokratikus bel- és külpoli­tikáért folytatnak. Szilárd kommunista meggyőződésé­vel, a marxizmus—leninizmus tanításainak , alkotó alkalma­zásával Harilaosz Florakisz tekintélyt, tiszteletet és sze- retetet vívott ki magának elvtársai körében — mondot­ta Csernyenko, és hozzáfűzte, hogy a görög kommunisták vezetője iránti érzelmekről személyesen is meggyőződhe­tett, amikor Görögországban járt. Patalingi képeslap Amerikai és kínai fotósok jóvoltából a kép bejárta a vi­lágot: kínai munkás téglara­kással a hátán a Nagy Fal­nál. A kép a kínai Nagy Fal újabb szakaszának helyreállí­tásánál készült. A renoválás­ra közadakozást is meghirdet­tek: 1,7 millió jüan folyt be Kínából és külföldről. Az újabb szakaszt szeptember 17-én adták át a turisták nagy örömére, akiknek eddig a Nagy Fal, Peking felől néz­ve jobb oldali, emelkedőjének csúcsán megálljt parancsolt egy többnyelvű tábla. A Nagy Fal Pataiingnak (Badalingnak) nevezett sza­kasza a gigantikus kőkígyó legismertebb része. Több mint kétezer évvel ezelőtt a Kínát egyesítő császár, Csin Si Hu­ang • köttette össze a már meglévő falszakaszokat, épí- tettetett újakat. Több száz­ezren dolgoztak itt, jobbára kézierővel. Több ezren halá­lukat is lelték, sokukat a vé­delmi célokat szolgáló falban temették el. Az építmény a Góbi-sivatag széléről, Csiajükuantól indul el, s a tengernél, Sanhajkuan- nal ér véget. Patalinghoz évente tízezrével zarándokol­nak el a hazaiak és a külföl­diek, hogy gyönyörködjenek a remekműben. A kínaiak „tíz­ezer li hosszú Nagy Falnak” hívják, s mivel egy lí fél ki­lométer, így a hossza szerin­tük, „kiegyenesítve” ötezer kilométer. Mások hatezer ki­lométerre esküsznek. A Nagy Falat azonban párhuzamos falak kísérik, így az erődít­ményrendszer tényleges hösz- szúságát csak találgatni lehet. Szívesen állítják azt is, hogy a falat a Holdról is lehet lát­ni, de hát a Holdon eddig nem sokan jártak... A Nagy Falhoz viszont va­lóságos tömegek zarándokol­nak. Az odatartó kiránduló­nak a pekingi külső körút északi kilépőjénél kell leka- nyarodnia, hogy aztán a sík­ságból hirtelen kiemelkedő hegyek 1 felé vegye az útját. Egy évvel ezelőtt még a rend­kívül vegyes pekingi jármű­park különböző „egyedei" tipródtak a keskeny úton, ma­napság .rá sem ismerni a kör­nyékre. A fákat kivágták, az utat kiszélesítették, jó dara­bon autópályán lehet robogni. Közvetlenül a hegyek előtt az út kettéágazik. Egyenesen le­het menni a Ming-dinasztia császárainak sírjaihoz, ahol éppen turistaközpontot alakí­tanak ki. Balra indulva ha­marosan kopár hegyek közé érünk. A látványossághoz, amelyet minden Pekingbe lá­togató állam- és kormányfő kötelességszerűen megtekint, bizony egyelőre csak harmad­rendű utacska vezet — való­színűleg már nem sokáig. A kanyargós, hepehupás út mellett egy darabon már hú­zódik az új út kőágya. A zöld tarajú, csipkézett he­gyeken túl tűnik elő a Nagy Fal szürke csíkja. A fal előtt és mögött kocsiparkolók, kö­zöttük ecy kapunyíláson lehet közlekedni. Nyári vasárnapon egy gombostűt sem lehet leejteni a minden bővítés ellenére is szűk parkolóhelyeken. Ami itt zajlik, azt akár a „Nagy Fal vásárának” is nevezhet­2 NöGRÁD - 1934. szeptember 19., szerda nénk. Szuvenírboltok minden mennyiségben, az egyik ép­pen, mintha színházi díszlet lenne, úgy néz ki, mint a Nagy Fal egy darabja. Min­denen ott látható a Nagy Fal: szatyrokon, gobelineken, ké­peslapokon, s természetesen trikókon. Viselőik büszkén hirdetik angolul: „Megmász­tam a Nagy Falat”. Még egy teve is árválkodik az egyik lankán, fotósokra és megmá­szásra várva. Csend csak a tetőkön vhn, ahonnan háborítatlanul lehet nézni a völgyeket és a teker­gő Nagy Falat. Olaj a tűzre — így jelle­mezte egy munkáspárti szó­vivő Brittan brit belügymi­niszter egyik legutóbbi kije­lentését. A londoni politikus ugyanis a napokban újabb éles hangú beszédben azzal fenyegette meg az immár ha­todik hónapja sztrájkoló bá­nyászokat, hogy a kormány teljes szigorral fog fellépni az esetleges erőszakcselekmé­nyek elkövetői ellen. Brittan még életfogytiglani börtön- büntetés kiszabását sem tar­totta kizártnak, így felszóla­lása érthetően jókora vihart keltett. Nem mintha nem kavarog­nának amúgy is heves indula­tok a fél esztendeje zárva maradó tárnák körül. A konf­liktus, amely eleinte egysze­rű munkaügyi vitának tűnt, fokozatosan politikai síkra te­relődött. S hiába zajlott már kilenc tárgyalási forduló a bányászszakszervezet és az országos szénhivatal (NBC) között, az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Az Megőrizni és megújítani Műemlékvédelem Csehszlováklábon A prágai Vencel tér közvetlen közelében fék- Az egyik restaurált házban elhelyezett régi- vő na Mustku utcácska megszépített polgár- ségkereskedés belseje, házainak egyike. Csehszlovákiáról azt tartják, hogy itt az idegenforgalmi attrakciók közül csupán a tenger hiányzik. De, hogy ezt a hiányosságot bőségesen pó­tolják a nagy számban talál­ható és igen szép műemlékek, amelyek — szerencsére — igen jó állapotban maradtak fenn. Csehszlovákiában a mű­emlékvédelemre nagy gondot fordítanak, a műemlékek kar­bantartásáért számos orszá­gos és regionális intézmény felel. Egyik legfontosabb kö­zülük a Prágában székelő ál­lami intézet. Az intézet igaz­gatóját, ing. Oldrich Páneket kértük fel egy rövid beszél­getésre. — A műemlék városokat és objektumokat restauráló ál­lami inézet rövidesen fennál­lásának harmincadik évfordu­lóját ünnepli. Feladata, hogy védje, fenntartsa és a jövő generációk számára is meg­őrizze hazánk kulturális ér­tékeit. A műemlékeket azon­ban eredeti külsejükben nem úgy akarjuk visszaállítani, hogy közben ne vennénk fi­gyelembe a mai élet követel­ményeit is. Nem szeretnénk, hogy vonzó, de életelen mű­tárgyakká váljanak. Az egyik első ilyen akci­ónk a nyugat-csehországi Cheb történelmi városmagvá- nak restaurálása volt. Itt kel­lett először megoldanunk a komplex újjáépítés legkülön­bözőbb problémáit, itt tanul­tuk meg a legmegfelelőbb el­járások alkalmazását, új ér­tékes tapasztalatokat szerez­tünk. Ma már intézetünkben több mint hétszáz munka­társsal dolgozunk, s arra is lehetőségünk van, hogy a mű­emlékkutatás munkálataiban és a rekonstrukciók során tudományos módszereket al­kalmazzunk. — Mire fordítják a légna- gyobb figyelmet? — Az egész Csehszlovákia területén fekvő történelmi városközpontok építéstörté­neti kutatásaival foglalko­zunk. Kidolgozzuk a történel­mi városközpontok területi terveit, beleértve továbbfej­lesztésük és hasznosításuk hosszú távú prognózisait is. Ügy foglalkozunk az egyes történelmi épületek és más műemlék objektumok re­konstrukciójával, hogy utána új hivatást tölthessenek be, s beilleszkedjenek a mindennapi életbe. Néhány példát sorol­nék fel. Prágában például a középkori Ágnes-kolostor igen szép képzőművészeti ga­lériává épül£ át. Több épület mint művelődési ház, szállo­da szolgál, vagy ünnepélyes szertartások rendezésére — például házasságkötő terem­ként. Feladataink közé tarto­zik a történelmi városközpon­tok lakóházainak felújítása és korszerűsítése is. — Milyen épületekkel fog­lalkoznak jelen pillanatban? — Ez hosszú felsorolást igényelne. Az egész ország területén évente több ezer tervet valósítunk meg, részt veszünk kisebb és igen nagy kiterjedésű akciókban is. Eldi­csekedhetünk a prágai Nem­zeti Színház rekonstrukciójá­val, amit nemrégen fejeztünk be. Pillanatnyilag igen nagy figyelmet szentelünk néhány igen szép történelmi város — Cesky Krumlov, Olornouc, Bártfa, Lőcse rekonstrukció­jára, felújítjuk a nyugat­csehországi Karlovy Vary egyik szép történelmi fedett sétányát, statikailag megszi­lárdítjuk és rekonstruáljuk a szlovákiai Sztrecsnó várát, s több más objektumot. — Együttműködik intézmé­nyük más hasonló típusú kül­földi intézettel? — Szoros együttműködés fűz bennünket a szovjet bal­ti-tengeri országok, főként Litvánia és Észtország mű­emlékvédelmi intézeteihez. Ki­cseréljük egymás között az egyes munkafolyamatok és módszerek ■ során nyert ta­pasztalatokat. Szakembere­ink bekapcsolódtak az UNES­CO kereteiben működő ICO- MOS (International Council of Monumentes and Sites) elnevezésű nemzetközi szer­vezet munkájában is. Cseh­szlovák szakértők, intézetünk munkatársai, gyakran végez­nek tervezői feladatokat nagyszabású külföldi építke­zéseknél. Nemrégiben példá­ul ők tervezték a bagdadi kultúrpalotát is. Adéla Kratenová Dokkok és tárnák alapprobléma szinte ma is ugyanaz, ami a munkabeszün­tetés márciusi kirobbanásakor volt: az NBC — vagyis köz­vetve tulajdonképpen Tha­tcher asszony konzervatív kor­mánya — változatlanul ra­gaszkodik a gazdaságtalannak ítélt bányák bezáratásához. A bányászszakszervezet viszont — a munkahelyek védelmé­ben fellépve — csak abba hajlandó beleegyezni, hogy a kimerült, vagy biztonsági szempontból veszélyesnek mi­nősülő tárnákra kerüljön fel a lakat. Kibontakozásra tehát pilla­natnyilag kevés az esély. Hoz­záértő megfigyelők azonban számos olyan tényezőre hív­ják fel a figyelmet, amely hosszabb távon a tory kabi­netet hozhatja előnyösebb helyzetbe. Ilyen mindenek­előtt a brit gazdaság 'általá­nos alakulása, a tartósan ma­gas, hárommillió felett járó munkanélküliség, amely bár­milyen sztrájkakció sikerét érthetően korlátok közé szo­rítja. A kormánynak kedvez az is, hogy most nincs szó olyan szénhiányról, mint a Heath-kormánv bukásához ve­zető bányászsztrájk idején. A Thatcher-kabinet emellett igyekszik kihasználni az el­múlt hónapokban elfogadott, s a szakszervezetek mozgás­szabadságát, lehetőségeit kor­látozó törvényeket. Végül tény, hogy nem egységes a más szakszervezetek részéről nyújtott támogatás, sőt á bá­nyászokat több oldalról éri kemény kritika. Ez a véle­ményeltérés többé-kevésbé felszínre került a szakszerve­zeti főtanács (TUC) szeptem­beri országos kongresszusán. Kedvezőtlen fejleményként értékelhető szempontjukból az is, hogy a jelek szerint meg­egyezés született a dokk­sztrájk ügyében. A hét végén létrejött megállapodást kül­döttértekezletüknek még el kell fogadni, de az előjelek alapján a brit teherkikötők­ben napokon belül ismét min­denhol megindulhat a mun­ka. Ilyen körülmények között megnő a szerepe az ellenzék fő erejét alkotó munkáspárt fellépésének. Figyelemre mél­tó volt Kinnock pártvezér felszólalása a brightoni TUC- kongresszuson, s szakértők szerint a sztrájkhelyzet ki­emelt napirendi pont lesz a munkáspárt közelgő konfe­renciáján is. Állásfoglalásuk, s a bányászsztrájk kimenete­le az elkövetkező időszakban világosan megmutathatja majd, hogyan alakul a szakszerve­zetek és a labour party nem­rég még valamelyest megla­zult viszonya. Ez pedig olyan tényező, amelyet Thatcher asszony sem téveszthet szem elől. Szegő Gábor I

Next

/
Thumbnails
Contents