Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

Magyar felszólalás Stockholmban Törekedni kell a párbeszéd folytatására # ' A stockholmi konferencia szeptember 14-i ülésén felszó­lalt Varga István nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Emlékeztetett arra, hogy az előző ülésszakon a résztvevő államok túlnyomó többsége kifejezésre juttatta érdekelt­ségét a konferencia eredmé­nyes működésében, és a biza­lom és biztonság erősítését célzó megállapodások elérésé­ben. A résztvevő államok ál­tal beterjesztett javaslatok bas zesség ükben a lka Imas ak a r ­ra, hogy az európai katonai szembenállás veszélyeit csök­kentő lényeges megállapodá­sok alapjául szolgáljanak. A magyar küldöttség veze­tője hangsúlyozta, hogy a nemzetközi feltételek kedve­zőtlenek, nehezítik az ered­ményes tárgyalásokat. A NA­TO részéről nem tapasztalha­tó készség arra. hogy a fegy- verzetkorlátozás terén felhal­mozódott problémákra ki­egyensúlyozott, minden érde­kelt fél biztonsági igényeit kielégítő tárgyalásos megoldá­sokat fogadjon el. Folytatódik az eurorakéták telepítése és kedvezőtlen hatást gyakorol­nak a gazdasági együttműkö­dés fej les z tés ének útjába emelt akadályok is. A stockholmi konferencián e kedvezőtlen feltételek elle­nére is törekedni k^ll a tárgy­szerű párbeszéd folytatására — mondotta befejezésül Var­ga István nagykövet. Moszkvában is bejelentették \ / Gromiko—Reagan találkozóját r A legidőszerűbb nemzetkö­zi kérdésekkel* így a nukleá­ris háború veszélyének elhá­rításával, a nukleáris fegy­verzet korlátozásával és csök­kentésével kapcsolatos szov get álláspontot fejti majd ki (Amdrej Gromiko külügymi- jniszter az ENSZ-közgyűlés Jövő héten kezdődő üléssza­kán elhangzó beszédében — közölte pénteki tájékoztatóján fi. szovjet külügyminisztérium Szóvivője. i Vlagyimir Lomejko, a saj­tóosztály vezetőjének első he­lyettese megerősítette, hogy .Gromiko és Reagan elnök /szeptember 28-ra tervezett ta­lálkozóját az Egyesült Álla­gok elnöke kezdeményezte. jNem bocsátkozott azonban ta­lálgatásokba azzal kapcsolat­ban, hogy mi lesz a megbe­szélés tárgya, mivel ezt az érdekeltek fogják eldönteni. A szóvivő határozottan elutasí­totta, hogy kapcsolatba hozza m találkozót Reagan elnök új­já választási esélyeivel, speku­lációnak nevezrve minden er­re vonatkozó állítást. Vlagyimir Lomejko a tájé­koztatón részletesen szólt a yuikleáris fegyverek elterjedé­sének megakadályozásáról, amely fő témája lesz a nem­zetközi atomenergia ügynök­ség e hó 23-án Bécsben kez­dődő ülésszakának. Mint mon­dotta, a Szovjetunió a nukle­áris háború veszélyének csök­kentéséért vívott harc egyik legfontosabb elemének tekin­ti a nukláris fegyverek to­vábbterjedésének megakadá­lyozását, s azt kívánja, hogy az erről szóló, 1970-ben aláírt szerződéshez csatlakozzon minden olyan ország, amely azt még nem írta alá. Az erősödő fegyverkezési hajsza, a felfokozott nemzet­közi feszültség természetesen hátráltatja ezeket az erőfe­szítéseket, mondotta Lomejko, emlékeztetve rá, hogy jelen­leg mintegy húszra tehető azoknak az országoknak a szá­ma, amelyek képesek a leg­rövidebb időn belül nukleáris fegyvert, vagy robbanószerke­zetet előállítani. Nyugtalaní­tó több országnak, köztük Iz- raelnak, a Dél-afrikai Köz­társaságnak és Pakisztánnak az a nem is titkolt szándéka, hogy megszerzik, vagy kifej­lesztik a nukleáris fegyvert. A szóvivő kijelentette, hogy a Szovjetunió ellenzi azokat a Egy elmaradt szavazás Az, hogy egy bizalmatlansági indtívény megnyerése vagy elvesztése kormányokat dönthet vagy menthet meg, hogy kimenetele néha egy-egy szavazat révén heves viharokat kavarhat, megszokott eset a nemzetközi politika porondján. Az viszont, hogy egy bizalmi szavazásnak éppen a rpeg nem tartása, legalábbis elhalasztása miatt csapjanak ma. gasra az indulatok, jóval ritkábban fordul elő. A dél-indiai Andhra Pradesiben pedig pont egy ilyen esemény élezte ki a feszültséget. Az elmúlt hetekben a szövetségi állam, s különösen fővárosa, a 2,5 milliós Hai- rierabad amúgy is véres zavargások színhelyévé vált az. után, hogy az állam kormányzója leváltotta a helyi kor- mányzópárt főminiszterét. A félreáailott politikus, Nanda- imuri Rama Rao hívei azonnal azzal vádolták Indira Gan­dhi miniszterelnököt, hogy e lépést Üj-Delhiből ösztönözték, s hogy a háttérben mélyebb politikai megfontolások húzód­nak meg. Szerintük Rama Rao eltávolítása összefügg azokkal a törekvésekkel, hogy Gandhi asszony, s kormány­pártja, a nemzeti kongresszus meg akarja erősíteni saját helyzetét számos államiban, ahol helyi, ellenzéki csoportod vannak hatalmon. Arra hivatkoznak — több-kevesebb jog­gal —, hogy ez már a harmadik ilyen eset az utóbbi hó­napokban, és kétségbe vonják Indira Gandhi cáfolatait. A miniszterelnök asszony ugyanis többször erőteljesen elha­tárolta magát a főkormányzó döntésétől. A fejleményeken azonban ez keveset változtatott. Andhra Pradesben, a hírügynökségek egybehangzó jelentései sze­rint szinte elszabadult a pokol. A héten nap nap után ér­keztek hírek összecsapásokról, gyújtogatásokról, üzletek és lakóházak kifosztásáról, tüntető felvonulásokról, széles kö­rű letartóztatásokról. Haiderabadban nemrég kijárási ti. ialmat kellett bevezetni, s a biztonsági erők adott esetben jogosultak a felszólítás nélküli tüzelésre is. Ám a megnyugvást, úgy tűnik, egyelőre á karhatalmi egységek fokozott bevetése sem képes biztosítani. Rama Rao pedig hajthatatlan: kitart amellett, hogy pártja válto­zatlanul többséget élvez a helyi parlamentben, hogy le­váltása alkotmányellenes volt, s ragaszkodik ahhoz, hogy h helyzetet bizalmi szavazással tisztázzák. Hr’ei azzal fe­nyegetőznek, hogy ha ezt nem teszik lehetővé, a zavargá­sok folytatódni fognak, sőt országos tiltakozó mozgalmat helyeztek kilátásba. Márpedig ez érzékenyen érintheti Gandhi asszonyt, akinek az utóbbi időben amúgy is _a konfliktusok sorával kellett szeihbenéznie, kezdve a szilch szélsőségesek pandzsábi akcióitól, a kasmiri feszültségen keresztül az északkeleti államokban jelentkező szepara­tista törekvésekig. Mindez indokolná a szavazás megtartását, Rama Rao visszahelyezése posztjára viszont kétségkívül presztízsvesz­teséget jelentene Indira Gandhi számára. Ez magyarázza, hogy hétfő után tegnap immár másodszor halasztották el b beígért bizalmi szavazást. Ám az is tény, hogy e takti­kázással a helyi ellentétek elmérgesedését, s akár a kör­nyező államokra való kiterjedését is kockáztatják. Szegő Gábor " 2 NÚGRAD - 1984. szeptember 15., szombat l törekvéseket, amelyek közvet­len kapcsolatba. kívánják hoz­ni a nukleáris fegyverek el­terjedésének megakadályozá­sát a meglevő nukleáris fegy­verzet korlátozásával és csök­kentésével. Nem ért ugyanis egyet azzal a véleménnyel, hogy ha az utóbbi téren nincs előrelépés, akkor nem lehet sikerrel küzdeni a nukleáris fegyverek továbbterjedése el­len sem. Befejeződött a Pajzs '84 közös hadgyakorlat Szeptember 5. és 14. között a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén a Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek kije­lölt törzsei és csapatai végre­hajtották Pajzs ’84 elnevezé­sű gyakorlatukat. A gyakorlat folyamán be­gyakorolták a szövetséges hadseregek törzsei és csapatai közötti együttműködést közös harctevékenységek, során. A gyakorlaton megmutat­kozott a törzsek hadművele­ti, harcászati felkészültségé­nek, az összfegyvernemi csa­patok és a légierő harci ki­képzésének megnöveli edetl színvonala. A gyakorlat elő­mozdította a fegyverbarátság további erősítését, a személyi állománynak a szocialista in­ternacionalizmus és a testvéri barátság szellemében való ne­velését. A gyakorlat a kitű­zött célokat elérte. A gyakorlatot Martin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere ve­zette. A gyakorlaton részt vett csapatok és törzsek viszatér- nek az állandó elhelyezési körleteikbe. Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár — aki katonai kül­döttség élén megtekintette a Pajzs ’84 elnevezésű közös hadgyakorlatot — pénteken hazaérkezett. (MTI) Emlékezés egy kommunista tábornokra Hetvenöt éve született Páiííy Györgv „Pedig lehet ennél szebb, mint , igazság után, cél után, kutatni? (még ha rájön is az ember, hogy talán sem egyik, sem másik nin­csen.) És vala­mi ezebb, jobb és boldogabb életért küzde­ni? Ilyen ér­telemben szí­vesen vagyok idealista, ra­jongó és fana­tikus.” . A levél, amelyből a fenti sorok va­lók, Pécsett íródott, 1932 októberében, írója egy 23 éves tüzér­hadnagy, cím­zettje a fiatal tiszt menyasszonya. Pálfíy Györgynek, felszabadulásunk után megszervezett néphad­seregünk egyik legtehetsége­sebb tábornokának ifjúkori gondolatait olvashatjuk ben­nük. Temesvárott született 1909. szeptember 16-án, édesapja városi tisztviselő volt. Négy­éves, amikor Budapestre köl­töznek, az óbudai Árpád Gim­náziumban érettségizik. Nem nevelték katonának, maga sem szándékozott az lenni, könnyen és gyorsan tanult nyelveket, sokat olvasott, erő­sen vonzódott a szépiroda­lomhoz, úgy tervezte, tanár lesz. Az egyetemre való be­iratkozása előtt elment ön­ként katonának — ez hozta a döntő fordulatot életében. Megtetszett neki a katonaélet, nem a bölcsészkarra, hanem a Ludovika Akadémiára irat­kozott be. Kitüntetéssel avatják tiszt­té 1932-ben, majd Pécsre ve­zénylik. Katonaként is mind többre törekszik, bírálja azo­kat a tiszttársait, akik csak megélhetésnek tekintik a tisz­ti foglalkozást A minősítése kiváló, felveszik a hadiaka­démiára, 1936—ín-ben — más hadsereget tanulmányozandó — egy évet Torinóban szolgál, ezt követően két évig, mint a vezérkari akadémia hallgató­ja, ismét Budapesten él. Két politológiai tanulmányt ír ez idő alatt. Az egyikben a következő mondat szerepel: „...tudatos gyűlölet a főmotí­vuma annak az érzésnek, me­lyet... a tömegek táplálnak a hadsereggel szemben.” A má­sik tanulmánya — címe: A Duna-medence német szem­mel — a vezérkari főnök til­tó parancsa miatt nem jelen­het meg. A tiltó parancs rá­döbbenti: az elsősorban né­met anyanyelvűekből verbu­válódott magyar tábornoki kar szemlélete távol áll valós nemzeti érdekeinktől, hama­rosan kiszolgáltatják majd hazánkat a fasiszta Németor­szág politikai törekvéseinek. - Ezer ki len cszázhar minek ilenc- ben szolgálaton kívüli állo­mányba helyezését kéri, amit a hadiakadémia parancsnoka megtagad tőle. Ekkor látja be, hogy életcélját egyenruhában képtelen megvalósítani, le­mond tiszti rangjáról annak ellenére, hogy apja ki taga­dással fenyegeti. A következő év elején elhelyezkedik az Egyesült Izzóban, Már nem köti a katonafe­gyelem, szabadon politizálhat, csatlakozhat azokhoz, akik vé­le együtt aggódnak a nemzet sorsáért, akik jobbítani sze­retnének. Ezerki leneszáznegyven- négy nyarán már az illegális kommunista párt tagjaként, mint képzett katona, a fegy­veres ellenállás egyik szerve­zője lesz. Az MKP Központi Vezetőségéhez intézett, 1945. június hó 11-én kelt jelenté­sében így ír erről az időszak­ról: „1944 szeptemberétől 1945 januárjáig vezetésem alatt váltakozóan 3—5 csoport mű­ködött, egyenként 3—6 fővel, az alábbi, ellenőrzött ered­ménnyel: ... a Gömbös-szobor felrobbantása. ... húsz esetben német teherautók, vontatók, tábori lövegek felrobbantása, ... hat esetben vasúti pálya felrobbantása a budapesti kör­vasúkul ... 1944. október 9 e után úgy én. mint a felesé­gem illegalitásban éltünk, kü- lön-külön, hamis papírokkal.é december elejéig, elfogatási ig Rajk László, majd Kádár Já­nos központi vezetőségi tagok voltak a feletteseim, illetve az összekötők a katonai szer­vezet és a pártvezelőség kö­zött.” A felszabadulás Budán ér­te. azonnal Debrecenbe uta­zott, ahol a Honvédelmi Mi­nisztérium katonapolitikai osztályának vezetését bízták rá. Az ő vezetésével vállalt* oroszlánrészt az osztály a ha­tárőrség megszervezésében, amiért Pálffyt 1946 áprilisá­ban vezérőrnaggyá léptetik elő. Ebben az évben, decem­berben a katonapolitikai osz­tály leleplezi a Magyar Kö­zösség nevű ellenforradalmi szervezkedést. A Szovjetunió­val kötött barátsági és köl­csönös segélynyújtási szerző­dés katonai záradékának egyik kidolgo7.ója volt, tagja az 1948 februárjában a szerző­dést Moszkvában aláíró kor­mányküldöttségnek. A két munkáspárt egyesülési kong­resszusán a Központi Vezető­ség tagjává választják, hama­rosan a honvédség főfelügye­lője lesz, altábornagy! rang­ban. Jövőbe vetett hittel, derűs optimizmussal dolgozott ak­kor is, amikor 1949 júniusá­ban letartóztatták, koholt vá­dakkal perbe fogták, s szep­tember 24-én kivégezték. Nyolc nappal múlt negyven­éves. Élete példa valamennyi-' őnk_ előtt. Hegyes Zoltán Andreotti a revansizmus veszélyére figyelmeztet Giulio Andreotti olasz kül­ügyminiszter csütörtökön i es­te a L’Unitá-fesztivál külpo­litikai rendezvényén állást foglalt a két Németország lé­te mellett. Andreotti, egy kérdésre válaszolva, túlhala­dottnak minősítette a pán- germanizmust és leszögezte: „Két Németország létezik és kettőnek is keli maradnia.” Mindazonáltal hozzátette, hogy a pángermán elképzelé­sekkel szembeni óvatosság semmiképpen sem árthat. Az olasz diplomácia veze­tője síkraszállt az európai határok sérthetetlenségéért is és kijelentette: „Ha Euró­pában a határokról vitatkoz­nak, ez a nukleáris háború­nál is nagyobb veszélyt je­lent.” A La Repubblica Andreot­ti megnyilatkozásával kapcso­latban felhívja a figyelmet arra, hogy nyugat-európai politikus először figyelmezte­tett a revansizmus veszélyére és szólt nyilvánosan a két né­met állam létéről. Éppen emiatt a lap nem tartja ki­zártnak, hogy Bonnban in­gerültséget kelt Andreotti ki­jelentése, „minthogy Kohl kancellár keleti politikájában mindeddig valamennyi szö­vetségesének óvatos, de fo­lyamatos támogatására szá­míthatott”. Értesítjük az utazóközönséget, hogy Pásztó, Kossuth Lajos úti vasúti áiiárá lezárása miatt 1984. szeptember 17-én, 8 órától szeptember 19-én, 16 óráig a Cserhát, Buják, Szilák, Vanyarc térségéből érkező és induló autóbuszjáratok útvonala megváltozik. Pásztó vasútállomás, Felszabadulás tér, Baross Gábor úti vasúti átjáró 21-es út; Pásztó. Ibolya úti megállót nem érintik. Az utazni kívánók a fenti átjáróhoz legközelebb eső Felszabadulás téri megállóban szállhatnak fel. illetve le az. autóbuszról. Az autóbuszok indulási ideje nem változik. Kérjük az utazóközönség szíves türelmét, megértését. Volán 2. sz. Vállalat A Gyöngyös—Domoszlói Állami Gazdaság recski kerülete a Gyula-majori gyümölcsösében 1984. szeptember 22—23-án. valamint szeptember 29—30-án (szombat-vasárnap) „SZEDD MAGAD ÉS ViDD" mozgalom alapján bő fajtaválasztékban almaszedést hirdet. Mindenki az igényének megfelelő mennyiségű gyümölcsöl szedhet — amiért a helyszínen 4,— Ft/kg árat köteles fizetni. Göngyöleget a gazdaság csak a szedéshez biztosít — de az elszállításról mindenki saját maga gondoskodik. Gyülekezés: a Gyula-majori gyümölcsös kapujában szombati napon reggel 7-kor, szedés 14 óráig, vasárnapi napon reggel 7-kor, szedés 12 óráig. fi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents