Nógrád. 1984. szeptember (40. évfolyam. 205-230. szám)

1984-09-15 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. ÉVF., 217. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1984. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT Nyolcvanadik alkalommal Megnyílt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár Szépvölgyi Zoltán beszéde Hazánkkal együtt 40 ország kiállítóinak részvételével péntek délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a S0. BNV, ezúttal a fogyasztási cikkek őszi szakvására. Üzleti tár­gyalásokra, a látogatók tájékoztatására felkészült több ezer vállalati, gazdasági és műszaki szakember foglalta el helyét a tárgyalószobákban, és a kiállított árucikkek mellett ők váltották fel a vásárt előkészítő szerelőket, díszítőket, be­rendezőket. akiknek utolsó csoportja alig néhány órával a nyitás előtt fejezte be munkáját. A vásárváros parkjait, pavilonjait virágokkal díszítették, hogy ezzel is kellemes­sé tegyék a vásárt, várhatóan sok százezer látogatója szá­mára. A vásár főterét a részt vevő országok zászlói és a nem­zetközi vásárok szövetségének emblémája díszíti. Itt g.viile- kezdtek a megnyitóünnepség vendégei: Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára, Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök- helyettes, ott volt az Elnöki Tanács és a kormány több tagja. Részt vett a megnyitóünnepségen Flavio Bravo, a kubai nemzetgyűlés elnöke, Janusz Obodowski lengyel mi­niszterelnök-helyettes, jelen voltak a Budapesten akkredi­tált diplomáciai testületek vezetői, valamint a hazai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Szépvölgyi Zoltán, * Fő­városi Tanács elnöke mondott beszédet. Szépvölgyi Zoltán: Kapcsolataink bővítését szorgalmazzuk X Fővárosi Tanács elnöke kö­szöntötte a megnyitóünnep­ség résztvevőit, majd ezeket mondotta: — A ma megnyíló 80. Budapesti Nemzetközi Vá­sár kitűnő alkalom a világ különböző országaiban gyár­tott fogyasztási cikkek bemu­tatására, az új termékek és a gyors technikai fejlődés meg­ismerésére, összehasonlítá­sokra, a gyártók és a keres­kedők kapcsolatteremtésére. — A hazai kiállítók bemu­tatóin érzékelhető, hogy je­lentősen szaporodott az új, korszerű termékek száma és aránya, valamint az is, hogy iparunk a korábbiaknál is na­gyobb erőfeszítéseket tesz a belföldi és külföldi igények­nek megfelelő termékek elő­állítására. — Visszatérő kiállítóink már tapasztalhatták, és akik először vendégeink, érzékelhe­tik majd, hogy vállalataink az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön és a korrekt part­neri kapcsolatokon alapuló együttműködést szorgalmaz­zák, és minden ilyen Irányú kezdeményezést örömmel fo­gadnak. Ennek megfelelően kívánjuk bővíteni ipari és kereskedelmi kapcsolatain­kat, s teszünk eleget kötele­zettségeinknek. Ügy gondol­juk, hogy ennek a gyakorlat­ban is érvényesülő elvnek kö­szönhető, hogy évről évre je­lentősebb kereskedelmi talál­kozóhellyé, piackutató fórum­má válik a budapesti nemzet­közi vásárközpont. A Fővárosi Tanácselnöke a tovább iáikban köszöntötte a BNV-n elsőként jelenlévő Ni­caragua és Zimbabwe kiállí­tóit, valamint a több éves szünet után ismét bemutató iraki, törökországi, kolumbiai és uruguayi cégeket. Hangsú­lyozta, hogy Algéria önálló nemzeti kiállítása hű tükre hazánk e fontos gazdasági partnere fejlődésének, majd így folytatta: — A vásár legnagyobb kül­földi kiállítója már hagyomá­nyosan hazánk legjelentősebb külkereskedelmi partnere,. a Szovjetunió. A többi szocialis­ta ország is gazdagította idei vásári kínálatát, s közülük jelentősen bővítette árubemu­tatóját Lengyelország és Jugo­szlávia. Á vásár jól tükrözi a KGST-országok törekvéseit is, hogy összehangoltan bővítsék korszerű árucikkeik körét. — A nem szocialista orszá­gok kiállítói és a fejlődő vi­lág baráti államai ugyancsak ismerik hazánk gazdasági fej­lődését, a magyar piac igé­nyeit, és bemutatóik összeté­tele is tükrözi, hogy fogyasz- tásici kik-importunk min tégy 40 százalékát a világ e részé­ből szerezzük .be. — A magyar és külföldi árucikkek bemutatóját a vá­sárlátogatók minden bizony­nyal most is éles figyelemmel kísérik. A leendő szállítók, az exportőrök, az importőrök, s a magyar gyártó cégek is kö­rülbelül egymillió látogató véleményét ismerhetik meg akár saját tapasztalataik, akár a Fogyasztóik Országos Taná­csának vásári közvélemény- kutatása alapján. — A korábbi tapasztalatok­ból is ismert, hogy a vásár jó alkalom az ipar és a keres­kedelem közös érdekeltségé­nek bővítésére, s ez a fogyasz­tók érdékeit is szolgálja. Le­hetőség nyílik arra is, hogy mind a gyártók, mind a for­galmazók megismerjék a ve­vők igényeit, s ezt figyelembe venníi tisztes kötelessége a ma­gyar iparnak és kereskedelem- nek egyaránt. Szépvölgyi Zoltán a továb­biakban elmondotta, hogy mi­vel a gyártók áruik egy ré­szét piackutató szándékkal hozták el a bemutatóra, több vállalat már a vásár terüle­tén megkezdd az újdonságok árusítását, de a termelők és a kereskedelem ígérete sze­rint a keresett fogyasztási cikkek jelentős része rövide­sed megvásárolható lesz. A Fővárosi Tanács elnöke el­ismerését és köszönetét fe­jezte ki a vásár rendezőinek és szervezőinek eredményes munkájukért. Végül megnyi­totta az őszi Budapesti Nem­zetközi Vásárt. A beszéd elhangzása után a vendégek sétát tettek a vá­sáron. (MTI) Lázár György köszöntése Lózár Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Mi­nisztertanács elnökét 'több év­tizedes munkásmozgalmi te­vékenységének és a szotialista társadalom építésében szerzett kiemelkedő érdemeinek elis­meréseként - 60. születésnapja plkalmából — az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Ér­demrendjével tüntette ki. A kitüntetést pénteken a Par­lamentben Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Né.- meth Károly, a Központi Bi­zottság titkára és Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Politikai Bizott­ság tagjai. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizottsága lá­zár György tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bizottság és a titkár­ság tagjai, A Központi Bizott­ság nevében Kádár János kö­szöntötte Lázár Györgyöt. * A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége Lázár Györ­gyöt, oz MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a Minisz­tertanács elnökét a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti testvéri barátság és sok­oldalú együttműködés fejlesz­tésében és megszilárdításában szerzett kiemelkedő érdemeiért, 60. születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdem­renddel tüntette ki. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa ebből az alkalomból táv­iratban köszöntötte Lázár Györ­gyöt. A szovjet vfezető testületek méltatták a magyar államférfi kiemelkedő politikai tevékeny­ségét, s érdemeit a szocialista Magyarország építésében, a magyar—szovjet barátság és együttműködés erősítésében, aok sikert, jó egészséget kí­vántak további felelős munká­jához. (MTI) Tudor, Vidor, Kincskereső Gyermekszínházi előadások Salgótarjánban A gyerekek színházhoz szoktatását nem lehet eléggé korán kezdeni. E közhelyes ■megállapítás — mint minden közhely — igazságot tartal­maz. Árpit már parányi ko­runkban látunk, hallunk ma­gunk körül, azt — nyilván ki­bővítve másokkal — keressük serdültebb, éltesebb korunk­ban is. Olykor még a nosz­talgia is befolyásolja érdek­lődésünket, lépteinket. A salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ legalább egy évtize­de rendkívül átgondolt, meg­alapozott és tartalmas, szín­vonalas tevékenységet végez a gyerekek művészeti nevelésé­ben. Filmelöadások, színházi programok igyekeznek for­málni, az apróságok gondol­kodását, magatartását. A „Gyertek, mesélünk!’’ cí­mű sorozat tizenkét esztende­je született az intézmény és a megyei moziüzemi vállalat együttműködésével, és sokáig vegyesen tartalmazott szín­házi, illetve filmelöadásokat. Egy ideje színpadi produkci­ók várják az óvodásokat e sorozat keretében. Az érdek­lődő óvodák kicsinyei öt be­mutatót láthatnak. Minden produkciót kétszer adnak elő. A bérletek neve stílszerű, az ismert Hófehérke és a hét törpe című mese két törpéje kölcsönözte a sorozatnak sa­ját nevét, nevezetesen Vidor és Tudor. A bérletekben szep­tember 25-én tartják az első előadást. A budapesti Radnó­ti Miklós Színpad a Hóha, hó... című mesejátékkal kedveske­dik a gyerekeknek. A követ­kező bemutatót a Népszínház művészei hozzák november 19-én. A darab címe: A cso­dálatos nyúlcipö. Természete­sen nem maradhat ki a báb­előadás sem. Az állami báb­színház együttese december 18-án szerepel a megyei mű­velődési központban Nyári mókák című összeállításával. Két produkció látható e cím alatt: a Jeges Maci, valamint a Mórica és az oroszlán. A Budapesti Gyermekszínház a Feri világgá megy című játé­kot mutatja be. A sorozatok utolsó, ötödik darabja a gye­rekek között rendkívül nép­szerű Halász Judit és a Boj­torján együttes közös műsora lesz a következő esztendő áp­rilisában. Az óvodásbérletben min­den előadást más-más színház, társulás ad elő. Ez csaknem teljes egészében érvényes az általános iskolás sorozatra is, amely nevét — bizonyára Mó­ra Ferenc és az azonos című gyermekművészeti lap ihleté­sére — a Kincskeresőben je­lölte meg. Három programja azonos a „Gyertek, mesé- lünk!”-ével. A Radnóti Mik­lós Színpad az általános isko­lásoknak is előadja a Hóha, hó., című játékot, az állami bábszínház a Nyári mókákat, a Budapesti Gyermekszínház a Feri világgá megyei. Be­mutatóikat követi — és egy­ben zárja a sorozatot — a Népszínház két előadása: feb­ruár 20-án, A négy süveg, áp­rilis 11-én Színházasát cím­mel. A salgótarjáni gyermek­színházi előadások érdemesek a figyelemre. Sokszínű, kelle­mes, tartalmas szórakozást ígérnek q, legifjabb nézőknek. A három közgazdasági, a kereskedelmi és a gép- és gyors­író szakon százhatvanhatan kezdtek meg tanulmányaikat a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereske­delmi Szakközépiskolában. Érdekesség, hogy a kereskedel­mi szakon az előző évek „fiúhiányát” az idén kilenc diák enyhíti. Szeptembertől új óraterv szerint, heti harminc a kötelező óraszám — a régi harminchárom helyett — a köz­gazdasági szakokon, így több idő jut a délutáni fakulta­tív programokra és szakköri foglalkozásokra. Szeptember közepétől az elsősök egy-egy napot Salgótarján és a megy» megismerésére fordítanak. A felvételen az igazgatási osz­tály a gazdasági és jogi ismereteket sajátítja cl. — Bencze — Nyúl és méz, csak kistermelőktől Együttműködés a kölcsönös előnyök alapján Nógrádban A háztáji termelés és a termelőszövetkezetek egymás­ra utaltsága manapság már mindenki előtt nyilvánvaló. Az együttműködés tapaszta­latainak elemzését napjaink­ban számos tényező teszi aktuálissá. A háztáji terme­lésre a korábbi években jel­lemző mennyiségi fejlesztés napjainkra átalakult. A fő hangsúly a hatékonyságra és a minőségre helyeződött át. A háztáji gazdaságok zöm­mel önfogyasztásra termelő­jellege a közös gazdaságok megerősödésével fokozatosan átalakult, és napjainkban már jelentős részük áruter­melést végez. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek már megala­kulásuktól kezdve együttmű­ködtek a közös és a szűkén értelmezett háztáji termelés­ben. Az elmúlt évtizedben különösen felgyorsult a szö­vetkezetek ilyen irányú mun­kája, jelentősen fokozták, szervezettebbé és hatéko­nyabbá tették a termelést, értékesítést szervező és szol­gáló tevékenységüket. Nógrádban jelenleg a ház­táji és kisegítő gazdaságok száma megközelíti a 49 ezret. A kisüzemi termelésből szár­mazó termékek értéke az 1975. évi 800 millióval szem­ben tavaly megközelítette az 1,2 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy az összes mező- gazdasági termelés egyhar- mada ebből a szektorból származott. Az árutermelés arányának növekedését tük­rözi, hogy a kistermelőktől történő felvásárlás az 1976. évi 138 millióról tavaly 474 millió forintra emelkedett. A felvásárlásban a termelő- szövetkezetek tevékenysége a meghatározó: évi 251 millió forinttal, míg az áfészek 193 millió, az állami gazdaságok 30 millió forinttal részesed­nek. A fontosabb termékek kö­zül a kistermelés részesedése vágómarhából 13—15 száza­lék, vágósertésből 36—40 szá­zalék, tejből 13 százalék, zöldségből és gyümölcsből közel 45 százalék, ugyanak­kor a nyúl és' a méz teljes egészében a háztáji és kise­gítő gazdaságokból származik. ■A növénytermesztésben a hagyományosain termesztett növények — kalászosok, kuJ korica — területe az utób­bi években a háztájiban csők.' kent, viszont az intenzív kulj túrák területe növekedett; Manapság meghatározó á burgonya, a zöldség és a bogyós gyümölcsűek termesz­tése. Tavaly hét termelőszö-^ vetkezetben alakítottak' ki tömbös háztájit, amelyben uborkát, sárgarépát, konzerv­ipari paradicsomot és főzőtö­köt termesztettek jelentős mennyiségben. Jellemző a bogyós gyümölcsűek népsze­rűségére, hogy az idén a háztájiból 194 vagonnal, míg á nagyüzemekből csak 138 vagonnal vásároltak fel. Ta­valy a szövetkezetek 328 va­gon zöldséget és 197 vagon gyümölcsöt vásároltak fel a háztáji és kisegítő gazdasá­gokból. Az állattenyésztésben to4 vább csökkent a szarvasmarJ ha-, illetve tehéntartás. A kis-J üzemi tehénlétszám a 9 év-' vei ezelőtti 3252-vel szemben napjainkban nem éri el a megyében az 1800-at sem. A szövetkezetek a csökkenő te­hénlétszám ellenére évente 2,5—3 millió liter tejet vá­sároltak fel. Vágómarhát át«’ lagosan évente 650—700 ton; na között vesznek át. A serJ tésfelvásáirilás mennyisége ta-J vaily 1753 tonna volt, és ez af megyei összes kistermelői el4 adás több mint felét jelenti; Baromfiból tavaly 414 tonnát; nyálból 941 tonnát vásárol-' tak fel a termelőszövetkezet tek. Az utóbbi években je-' lentősen emelkedett a kis­üzemi juhlétszám, mivel több mint 4 ezer anyajuhot tarta­nak számon. A gyapjúiéivá^ sárlés meghaladta a 13 ton 4 nát. A szövetkezetekben 57 háztáji agronómus tevékeny; kedik, közülük 29 függetlent-' tett. A kisüzemi termelést különböző szolgáltatásokkal segítik a közös gazdaságok. Tavaly a kistermelőknek eW adott termékek és terme-' nyék értéke meghaladta az 53 millió forintot. A kihe­lyezett állatok értéke közel 10 millió forint volt. A naev- üzemek csaknem 26 millió forint értékű szolgáltatást végeztek a kistermelők szá­mára. I

Next

/
Thumbnails
Contents