Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

Ezt láttuk á moziban t SIKLÓS JÁNOS: Visszatérő westernek Zilahy Lajos utolsó évei Emlékeznek még a „Jöttem, láttam, lőttem" című olasz westemparódiára? A moziban aratott közönségsiker után néhány éve a televízióban is „jött”, láttuk és győzött, már­mint újfent meggyőzött bennünket arról, hagy az úgyne­vezett kommersz filmek között is lehetnek időtálló dara­bok, melyeket még a kényes ízlésű nézők is szívesen lát­nak viszont. Mert —■ ha a történetük nem is —, az meg­maradt emlékezetükben, hogy ezen vagy azon a filmen an­nak idején jól szórakoztak. Írásunknak „Ezt láttuk a moziban...’’ címet adtuk, jóllehet e sorokra a salgótarjáni November 7. Filmszínház augusztusi műsora késztetett. Nincs azonban ellentmondás, •z t hónapban esedékes bemutatóknak ugyanis — a film­múzeumi előadásokat ifigyeimen kívül hagyva — épp a fele ismétlés, vagyis a húsz filmből tízet már láthattunk. H« «gy film éveken, esetleg •vtí*edeken keresztül újra és újra helyet kap a mozik mű­sorában, az természetesen nem véletlen, és természete­sen nem csupán annak kö- seonheti egy film az ismétlé­sét. hogy nem járt le a for- fatonazásá joga. Nyilvánvaló > iut is, hogy pusztán az elis­• merő szakmai fogadtatás nem , képes műsoron tartani még- *'ely művészi alkotásokat sem. * Ahhoz több kell — nevező­je »esen közönségsiker. A for- P ga lm azok szempontjából alig­ha van mérvadóbb „kritikus” a közönségnél. De tagadha­tatlan tény, hogy a' közönség fogadtatása utólag nem egy- ; szer módosítja a filmek szak- . mai megítélését Is, ámbár a premiert követően nálunk nem szokás visszatérni a mozikba vissza-visszatérő produkciókra. Talán mégsem érdektelen •zúttai közelebbről megvizs­gálni a salgótarjáni filmszín­ház reprízét. Melyek is azok • filmek, amelyeket láttunk már a moziban, és amelyeket nem csak most, de feltehető­leg még a jövőben is látni fogunk. Legalábbis a mozi­műsorban. Az ismétlések többsége eb­ben a hónapban bevallottan a legfiatalabb — vakációzó moziba járók kegyeit keresi. A „szünidei előadások” időpont­ja is az ifjú filmbarátoknak kedvez, hiszen jó néhány film vetítésének kezdési időpont­ja délelőtt 10 óra, illetve ko­ra délután. Hogy műfaját tekintve mind a tíz kifejezetten szóra- koztató produkció, azon alig­ha csodálkozhatunk, hiszen a „premierfilmprogram” is ki­zárólag krimit, vígjátékot, kalandfilmet j kínál. Most azonban maradjunk anngl a tíz produkciónál, melyeknek évekkel ezelőtt volt a sikeres premierje. Nos, a tíz film közül — s eredendően erre kívántunk hangsúlyosan rámutatni — hat kifejezetten western. Úgymint; a „Volt egyszer egy vadnyugat", „A hét mester- lövész", a „Vadölő”, „A Nagy Medve fiai”, az „Osceola", az „Ulzana”. A sort egy hete­dikkel is megtoldhatnánk, mivel a Sam Peckinpah által rendezett „Konvoj" is abszo­lút westerndramaturgiáva.1 készült, csupán lovak helyett kamionokkal száguldoznak hősei. Kétségtelen, hogy a wes- terníilmeket létező igény hívja elő időről időre a rak­tárakból. Aligha kétséges, hogy ma is, holnap is, hol­napután is népes közönség iz­gulja végig ezeket a'produk­ciókat. Kérdés azonban, hogy a megmutatkozó érdeklődés minden esetben a konkrét filmnek szól-e avagy néhány esetben csak a műfajnak?! A „Volt egyszer egy vad­nyugat”, „A hét mesterlö­vész”, de még a „jól megcsi­nált” kategóriába tartozó ..Konvoj” esetében nehéz vá­laszt adni, de... De félreértés ne essék; nem vagyunk westernellenesek! Ellenkezőleg! Épp a műfaj védelmében véljük szükséges­nek feltenni a kérdést. Ha ugyanis van lehetőség arra, hogy egy műfajnak a maga nemében értékes alkotásai visszaköszönjenek a moziban, akkor a műfaj elleni vétek gyenge, színvonaltalan pro­dukciókat mesterségesen pro­longálni! Nem kívánunk a korabeli kritikákból citálni, végül is elébb már beismertük a köz­tudott tényt; egy film. sorsa felől alapvetően a közönség dönt. Augusztusban — leg­alábbis a megveszékbelven — erre naavszerfí lehetőség nyí­lik. .. Akár ki is írhatnánk a tarjáni mozi bejáratára: „Jöjjön, lásson, döntsön!” De. aki már látta a szóban forgó filmeket, az győzzön meg másokat is arról, hogy nem mind western, amiben lőnek! — pintér — minap olvastam az újságban, hogy váro­sunk közlekedési rend­őrsége uj módszert vezet be az autóvezetők józan áí- lapotának ellenőrzésére. A régi módszer ugyanis csúfos kudarcot vallott — mégpedig egyes tudomá­nyos dolgozók leleményes­sége folytán. Ezek egy olyan összetételű vegyi anyagot eszeltek ki, amely teljesen semlegesíti az alkohol fel­ismerésére szolgáló, min­denféle masina működését. Akkor aztán a régi he­lyett új módszert fundál- tak ki a rendőrök. — Jó napot — szól a közlekedési rendőr az autó­vezetőhöz: — Kérem, gyor­san és pontosan mondja utánam a következőket. Először: „Mit sütsz, kis szűcs, sós húst sütsz, kis szűcs”, azután: „Csetneki csikós itat a Tiszán, sárga cserépcsengő cseng a cset­neki csikós csikaja nya­kán”, végül pedig: „Nem minden szarka farka tar­ka, csak a tarka farkú szarka farka tarka”. Tiszta sor. A kapatos em- ben egyszerűen képtelen kimondani ezeket a nyelv- törő mondatokat. Aki a „Mit sütsz, kis szücs”-ön Új módszer nagy nehezen átvergődik, az a „Csetneki csilcós”-nál már megadőan átnyújtja a jogosítványát... Egy szombati napon kis­sé félve indultam útnak a kocsimmal. Ne gondolja senki, hogy én sűrűn emel­getem a poharat. Amikor vezetek, egyetlen csepp sze­szes ital sem megy le a torkomon. A dolog úgy áll, hogy nekem születésem óta beszédhibám van. Emiatt még az ügyvédi gyakorlat­tal is kénytelen voltam fel­hagyni. Az én beszédeim­ből ugyanis a bírák soha­sem tudták megállapítani, hogy kit is védek tulajdon­képpen. Amikor az egyik útke­reszteződéshez értem, ész­revettem. hogy a közleke­dési rendőrök ellenőrzést tartanak. Bár százszázalé­kosan józan voltam, még­is pánikba estem. Azokat a furfangos nyelvtörő mon­datokat ugyanis soha az életben nem tudtam volna kinyögni. Három megoldás maradt számomra: vagy papírra vetem a nyelvtörő mondatokat, vagy megadom magam a rendőrök kényé- re-kedvére, vagy pedig ke­reket oldok, és a mellékut­cákon keresztül megpró­bálok hazamenni. Én az utolsó megoldást választot­tam. Sajnos azonban most is üldözött a balszerencse. Zegzugos vargabetűket leírva, már majdnem a ga­rázsomhoz értem, amikor az egyik sarok mögül hir­telen nagy sebességgel ki­vágódott egy magánautó, és elvágta az utamat. Én már hiába rántottam félre a kormányt. Amikor nagy iiggvel-baj- jal kimásztam a ripityára tört kocsimból, és ugyanez a kedves partneremnek is sikerült — ő ahelyett, hogy bocsánatot kért, és kárté­rítést ajánlott volna fel azért, mert tönkretette az autómat, angyali nyugalom­mal és a legcsekélyebb fennakadás nélkül ■ sorjáz­ta: „Mit sütsz, kis szűcs...” „Csetneki csikós...”, „Nem minden szarka farka tar­ka. ..” R ájöttem, hogy nekem aztán befellegzett. Az összeütközésért én le­szek a felelős. J. o. 26. A Plaza-Janes kiadó 1974- ben fogja megjelentetni ango­lul írt, 400 oldalra terjedő könyvemet, Dinner postpo­ned. A private letter to Mar­shal Voroshilov. (AZ ELMA­RADT VACSORA, magánle­vél Vorosilov marsallhoz.) Közel tizennyolc éven át ír­tam ezt a hosszú levelet, amely természetesen képze­letbeli levél, sőt azt mond­hatnám, irodalmi műfaj. Nem hasonlít a történetírás ko­morságához, inkább irónia, öngúny, ahogy a marsall re­mek humorérzékkel kezelte a dolgokat. Például: a beveze­tésben, poharazás közben (po­harazás alatt azt' kell érteni, hogy a marsall és asztaltársai bátrabban itták a vodkát, mint én. Én csak számhoz emeltem a poharat), megkér­deztem a marsallt, persze, tolmácson keresztül: „Meglen­nél nekem egy kis szívessé­get?” „Mi a kívánságod?” — kér­dezett vissza. „Te nagyon nagy ember vagy, rólad már életedben három nagyvárost neveztek el Vo'rosilovgrádnak. De csak a Szovjetunióban vagy ilyen nagy, én az egész világon ismert író vagyok, mert huszonöt-harminc nyelv­re fordították le néhány regé­nyemet. Arra kérlek tehát; légy szíves intézkedni. Bu­dapest neve egy ősi szláv szó, mert Pest téglaégető kemen­cét jelent, nem tetszik nekem, de Buda sem. Nem is szeren­csés szó, mert külföldön Bu­dapestet állandóan összeté­vesztik Bukaresttel. Én tehát arra kérlek, marsall, légy szíves intézkedni, hogy Buda­pest nevét Zilahygrádra vál­toztassák.” A marsall hely- benhagyólag bólintott, s bó- lintása az’t jelentette, hogy intézkedni fog. Poharazás köz­ben az ilyen tréfákat mindig szívesen vette. Hruscsov első desztalinációs beszéde után a világsajtó azt írta (igaz, vagy nem igaz), hogy Sztálin titkos magneto­fonokat helyeztetett el Vorosi­lov magánlakásában. Annyira nem bízott benne. Az 1956-os magyar események hírére New Yorkból felhívtam tele­fonon Szent-Györgyi Albertet, s arra kértem, repüljünk azonnal Moszkvába Vorosi- lovhoz. Moszkvai utunkból semmi sem lett, mert indulás előtt hírül vettük, hogy Vo­rosilov, aki akkor már a Szov- ' jetunió Legfelső Tanácsának elnöke, éppen Pekingben jár, valami nagy kínai ünnepsé­gen, abban az időben még nagyon barátságos volt a vi­szony Peking és Moszkva kö­zött. A hosszú levél arról szól, hogy hogyan lehetne az egész világ súlyos problémáit meg­oldani. A hosszú levél keserű és szenvedélyes szemrehá­nyással végződik. Vorosilov marsall anélkül, hogy erre engedélyt kért vol­na tőlem, kilencvenegy éves korában meghalt. S, a terve­zett nagy vacsora örökre el­maradt. A képzeletbeli levél hangja állandóan az évek múlásáról panaszkodott, állandóan arra figyelmeztette a marsallt, nem várhatok tovább, megyek Moszkvába, a vacsorára, de előre küldöm a kérdéseimet, hogy addig is legyen ideje gondolkodni a nagy problé­mákon. (...) (Ez a hosszú levél, sajnos — csak terv maradt.) Vorosilov marsallt Zilahy őszintén szerette. A róla szó­ló levélrészletet beszélgetése­ink alkalmával érdekes törté­netekkel is kiegészítette. 1945 karácsonyán Pesten na­gyon nehéz volt az élet. Zila- by elment a marsallhoz, és kérte, hogy mivel ez nálunk nagy ünnep vallásosak és nem vallásosak körében egyaránt, a társaságban dolgozóknak jó lenne adni valami kis enni­valót, ami szebbé, ünnepélye­sebbé tehetné a fenyőágas otthonokat. FOSZEPK.ESZTO: ZlLAHY LAJOS szecrqyoRqyi „ALBERT 194.6 - AUCUSZT..';. A FT H ■SMS’ A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság Irodalom Tudomány című folyóiratának cím­lapja. A balassagyarmati vasútállomás makettje is megtalálható azon a kiállításon, amelyet Balassagyarmaton, \ MÁV-kul- túrotthonban rendeztek az Ipoly-parti város é.4 Romhány vasútvonalasításának 75. évfordulója alkalmából. Főleg a gye­rekek kedvence egyéb tárgyak mellett a papírból, fából ké­szült makett. Vorosilov meghallgat­ta, bólogatott; de nem vála­szolt sem igen­nel, sem nem­mel. Decem­ber 24-én dél­után a társa­ság székhaza előtt megállt egy szovjet teherautó, ka­tonák ugrál­tak le, és cso­magokat hord­tak föl az emeletre. Név­re szóló cso­magokat. Azonban Szent-Györ­gyi neve nem szerepelt egyik csoma­gon sem. Meg­lepődtek, de egy szót sem szóltak, nap az szürkületben megállt a előtt a marsall kocsija, tiszt és a sofőr kiléptek a hátsó ülésről kihúztak egy hatalmas ládát, hárman meg­fogták, és fölvitték Szent- Györgyi szobájába. Letették, köszöntek és elmentek. Zila- hynak nem hoztak semmit. Fél óra múlva újra megjelent Vorosilov autója, ugyanazok a személyek jöttek vele. Ki­szálltak a kocsiból, a hátsó ülésről kihúztak egy újabb nagy ládát, fölvitték az ügy­vezető elnök szobájába, az volt ráírva: Zilahy Lajos. — Hogy azokban a ládák­ban mi minden volt, azt el­mondani sem tudom. Szól­tam is Szent-Györgyinek: „Ebben a ládában a marsall keze jól benne van. Csodála­tos ember.” Szívesen beszélt a Magyar- Szovjet Művelődési Társaság munkájáról is. Számára az volt a legfontosabb, hogy a magyar közvéleményt megis­mertesse a szovjet kultúrával és irodalommal, amelytől ne­gyedszázadon át el volt zárva. (Folytatjuk) Az­esti ház Két KOSSUTH RÄDIÖ: *.5í: Egyiptom az arab világ szíve (ism.) ».54: Beszélni nehéz (Ism.) ».OS: Népdalok ».38: Kis magyar néprajz 9.43: Tarka mese, kis mese 1.0.05: Folytatásos mese, amely­ben mindenki előbukkan 10.23: Válaszolunk hallgatóink­nak W.U8: A párizsi Polifon együttes Jannequin-madrigálokat énekel 10.47: Zenekari muzsika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Olimpiai híradó 13.15: Házunk tája 13.30: Operaslágerek 14.00: Dzsesszmelódiák: Cola Porter szerzeményeiből 14.29: Képek és Jelképek 15.05: A magyar néphadsereg központi fúvószenekar« Játszik 15.25: A Bíborban született, >. rész 16.05: Kóruspodium 16.30: Operetthármasok 16.49: Kritikusok fóruma 17.05: Programozva. Merza Jenő sorozata 17.30: Sándor Judit dal­felvételeiből 19.15: Gondolat. A Rádlő iro- , dalmi lapja 20.00: Aki civilben is cár volt... Epizódok Fjodor Saljapln életéből, válogatás leme­zeiből 20.51: Nótaest 21.30: A párizsi bolhapiacon találtam 22.25: Tíz perc külpolitika 4 NÓGRAD - 1984. augusztus 8,, szerda ^ 22.35: Jascha Heifetz hegedül, Emanuel Bay zongorázik 23.26: Schumann: IV. szimfónia 0.10: Tardos Péter táncdalaiból PETŐFI RADIO: 8.05: Világhírű tenorlsták éne­Kslnck *.20: Tíz pere külpolitika (ism.) S.35: Idősebbek hullámhosszán: Dallamok, emlékek 9.30: Nyolc rádió, nyolo dala 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család (ism.) 12.05: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.35: Tánczenei koktél 13.25: Útikalauz üdülőknek 13.30: Tündértánc 14.00: A Petőfi Rádlö zenés dél­utánja 14.35: Népdalkörök pődiuma (ism.) 15.13: Slágermúzeum 16.00: Helyettem Írták... Két riport (Ism.) 16.33: Néhány pero tudomány 1.40: F Magazin 17.10: Horváth István cigány- dalokat énekel 17.32: Horthy Miklós, a fehérek vezére. 4. rész# 18.35; Slágerdivat 19.14: Közvetítés, a Thököly­étteremből, Farkas János népi zenekara játszik. Dural István gordonkázik 19.45: A Chicago-zeuekar fel­vételeiből 20.35: Magyarország — 1984. Lenti. Riport 21.25: Fenntartott nely az el­múlt hetek legsikeresebb műsorai számára 23.25: A tegnap slágereiből MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hangversenykró­nika. 17.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 17.30: In­dex. Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Ósdi és szuper- modern berendezésekkel — ösz­tönző bérezés az építőknél — A gabonafelvásárlás miskolci ta­pasztalatai.) Felelős szerkesztő: Paulovlts Ágoston. Szerkesztő: Borsodi Gyula — Sport. 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 10.00: Tv-torna (ism.) 10.05: Utazás egy mosolyért, V11/5. rész (ism.) 10.35: Delta (ism.) 11.00: Alfons, a papám (ism.) 12.10: Képújság 16.10: Hírek 16.15: A Közönségszolgálat tájékoztatója 16.20: A George-szigeti pingvinek 16.45: Képújság 16.50: Fabula (ism.) 17.45: Agrárvilág 18.15: Reklám 18.30: Telesport 19.30: Reklám 19.40: Tv-torna 19Í45: Esti mese 20.00 ■ Tv-híradó 20.:’0: Jogi esetek 21.15: Pap Karoly: Nyolcadik stáció. Tv-fihn 22.35: Tv-híradó 3 2. MŰSOR: 19.00: Képújság 19.05: Haydn; Évszakok. A Magyar Állami Hang­versenyzenekar hangver­senye 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: A tenger titkai 22.40: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-mradó 20.00: Két emlékezetes augusztu­si nap 20.30: Asparun kán. 5. rész (15 éven telülieknekl) 21.30: Kultúra '84. 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Régi ismert melódiák 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Esküvő lesz 20 30: Ma este nyolc után 21.20: A rendőrség naplójából íl.30: Időszerű események 22 00' Hatvanhat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.t King Kong. (14) Színes fantasz­tikus amerikai szuperprodukció. — Balassagyarmati Madách: 5 és 8-tól' Mexikó lángokban. I—(I. Színes. olasz—szovjet—mexikói koprodukció. — Nagybátonyi Pe­tőfi : Szelíd motorosok (16) Szí­nes USA film - Pásztói Mátra: Beszélő köntös. Magyat film. — Karancslapujtő: Gyónás gyilkos­ság után. (10.) Színes, szinkroni­zált amerikai bűnügyi filmdrá­ma. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents