Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-08 / 185. szám

Éjszakai műszak (II.)

Több a vidékről

Éjszaka van. néhány perccel éjfél után. Gépek zúgása veszi körül az embert. Az üzemcsarnok magasan fekvő kitört ablakai jobban szembe -'(köznek, meg a piszkos üvegek. Ki ér fel és rá a magas eceknez?

A köszörűs magányosan dolgozik, egyedül egy kisebb csarnokban. Aztán mee-ra-g,jelenik egy targonca: a tele

vasládát odébb fcmeli, villáján ládát köszörülendő anyagokkal.

A rűzihorganyzób-ir hárman vannak. Vagy ötven métert futnak a szálak a berendezés egyik végitől a másikig. Itt most nem lehet beszélgetni. Az egyik munkás mondja, amikor vastag drótköteget emel a dobról:

— El lehet képzelni, hogy milyen az éjszakai munka. Endrefalvárói járok be. Jó, ha naponta négy-öt órát pihenek. Négy gyerekem van. Az asszony meg kórházban. Ezért most még nehezebb: ram vár a kert körül a nyári munka is.

*

Negyvenszálas horganyzó hosszú csarnokában többen tevékenykednek a gép mellett. A kemence vörösen izzó szájából sűrűn feszülnek a vékony drótok.

Sinkó Sándor harminckét éves betanított munkás, kemencekezelő, tizennégy éve jár három műszakra. Etesen lakik, két gyereke van, felesége a BRG-ben dolgozik.

— Ha jó a drót,' lehet egy ikics.it pihenni, ha viszont a szál elszakadozik, azt meg kell csinálni. Nekem két óra körül a legnehezebb, akkor álmosodom el leginkább. Az éjszakázást nem lehet megszokni. A táplálkozás rendszertelenségét pedig egyáltalán nem, annak ellenére, hogy itt éjfél körül vacsorázom, és általában jól is esik. Még az ötvenszázalékos pótlékkal sem lehet megfizetni az éjszakai műszakot, habár nyolcezer forintot is megkeresek.

Reggel, ha hazamegy, megeteti az állatokat, aztán lefekszik, és két óráig alszik. Ha keveset pihen, akkor a műszakban három óra tájban majd lebukik a feje a melegtől.

— Etesról nem járnak sokan az éjszakai műszakba. Esténként a buszon vagy tizenöten vagyunk. Nekem ez az első munkahelyem, nem érdemes csavarogni. Kell a pénz, dolgozom hát.

*

Ravasz Tibor negyvenhat éves művezető Karamcslapuj- tőről jár be a gyárba. Huüreset hoz, majd ismét tele

szonnégy évet töltött el három műszakban.

— A javítási munkák miatt nem sokan dolgoznak most, tízen. A fluktuáció nem olyan nagy, mint négy-öt évvel ezelőtt, öt-hat fő van a műszakomban, akiknek két- három éves a munkaviszonya, a többieknek ennél hosz- szabb.

Egy műszakban könnyebb lenne, de két gyereke van, az egyik középiskolás, a másik általánosba jár. A felesége is három műszakiban dolgozik, Karancslapujtőn a ro- piüzemben. Műszakjaik eltérőek, hogy a gyerekeikkel mindig legyen valaki. Két és fél éve van ez így. Betanított munkában dolgozik: a

felcsévélő, a motollás, az üs- tös, a kemencekezelő. Az éjszakások között a vidékről bejáró a több, de talán a gyár összes fizikai dolgozói között is ők vannak többen. Akadnak, akik más szakmát hagytak ott az itteni betanított munkáért.

A művezetői irodában éles ciripelés hallatszik. A gépek állandó monoton bugása csak halk kíséret e hangnak.

— Mi ez? — kérdezem.

— Fehér tücsök — mondja a művezető.

Kettő-négy óra között egykét kávéval serkentik magukat az emberek. Az éjszakai műszakban nincs sok sérülés, a délutánosiban ennél több van, pedig a létszám a két műszakban azonos. Az emberek nagy része délelőtt odahaza dolgozik, így fáradékonyabbak délután.

— Nem tudok olyan emberről, aki szereti az éjszakai műszakot, de mégis vannak, akik szabadságukat inkább a nappali műszakra esően vennék ki, mert az ötvenszázalékos éjszakai pótléknak van vonzóereje.

*

A huzalműben körbejárok még egy kisebb csarnokot. A kitárt ajtó csal be. Nagy a zaj, gyorsan pörögnek a drótok a kötegekben. Távolabb néhány munkás a gépek körül: az egyik észrevesz, ahogy nézelődök, s mikor elhaladok

bejáró

az üvegezett fülkéhez megy, ami a csarnokban áll, bekopog, és bóbiskoló, fáradt arc emelkedik fel.

A hengermű kikészítő üzemében nagy zaj sincs, meg nagy fény sem. Feltűnő a többi csarnokhoz képest a félhomály. A csarnok mélyén látok néhány embert. A művezető irodája a csarnok elején van. Fáradtnak tűnik Szupuka Gyula 32 éves művezető. Mondja is, ez nem az éjszakai műszaktól, hanem, mert rossz napja volt. Szakmája szerint gépésztechnikus, két éve dolgozik a gyárban.

— Az éjszakai műszak? Ha a művezetés hivatás, s ha az ember elkötelezi magát és az acélgyárba kerül, ahol a mennyiségi mutatókhoz a három műszak feltétlenül szükséges, akkor azt csinálja. A piaci helyzet szabályozni fogja a műszakokat, ha a rendelésben hiány lesz, bizonyára nem lesz éjszakai műszak sem.

Éjszaka most csak nyolcán dolgoznak, de általában húszán vannak a műszakban. A betanított munkások aránya nagyobb a szakmunkásokénál. A kikészítés nrndig más munkafogásokat kivan, ezért egy jó munkabrigad kialakítása nehéz. Hengerelt anyagok félkész méretre darabolását végzik, amit exportálnak. A műszak kritikus időpontja két óra után jelentkezik. A sérülések lehetősége is ekkor nagyobb és gond az is, hogy a látási viszonyok rosszak, ebben a csarnokban van a legsötétebb.

A körollós kezében bizony nincs csattogatő olló. Csik Miklós egy vezérlőpult mögött áll, keze a fogantyúkon és gombokon, figyeli a gépben futó szalagacélt.

— Egy éve dolgozom három műszakon. Jobban kikészül az ember, a nappali alvás nem ér annyit, mintha éjjel pihennék. De hát egyelőre muszáj csinálni, mert kell a pénz. Négy és fél ezer forintot keresek Havonta. Reggel fekszem le, fél egyig, fél kettőig alszom. A hat óra alvásra szükségem lenne, de ezt nem mindig tehetem meg, mert gyakran akad munka otthon, tüzelőt behordani, meg egyebek, Huszonhat éves vagyok, nős, két gyermekem van, feleségem gyesen.

(Folytatjuk)

Zsély András It1. Ezt kellene gépesíteni

j pályázati feltételek

Mitől kiváló a vállalat?

Minden évben április táján több tucat vállalat teheti ki cégtáblája mellé a Kiváló vállalat kitüntető emblémáját. Köztük jó néhányan szinte minden esztendőben szerepelnek a névsorban. A MEDICOR- on kívül az ország határain túli is hírnevet szerzett magának a Győri Vagon- és Gépgyár, a VIDEOTON, a miskolci December 4. Drrótművek, a salgótarjáni síküveggyár. Vajon mi a titka sikerüknek? Hogyan szerezték meg, tartják évék óta vezető pozíciójukat a vállalatok között hirdetett versenyben? Más. ként közelítve, milyen kritérium alapján tűnhet ki manapság egy cég a nehéz külső és gazdasági feltételek között?

Megváltozott szabályok

Ahogy minden versenynél szokás, a pályázat feltételeit az Ipari Közlönyben megjelenő felhívás foglalja össze. Ám, a Kiváló vállalat címért folytatott küzdelem szabályai az Ipari Minisztérium megalakulása utáni esztendőd ben megváltoztak. Immár két éve kevesebb, de a gazdálkodás egészét jól tükröző adatok alapján hasonlítják össze az eredményeket, S már nemcsak egyetlen esztendő kiugró mutatói hozhatják meg a sikert, három év együttes adatai, az ez idő alatt elért fejlődés számít elsősorban. A vállalatoknál összeállított pályázatnak csak egyik része tartalmazza a száraz számokat, a szöveges részben maga a cég vall munkájáról és eredményéről. Természetesen elsősorban a különböző mutatók körvonalazzák a leendő győzteseket. Ezek egyértelműen a gazdaságpolitika preferált céljait fogalmazzák meg. Például az értékelés szempontjai közétartozik a tőkésexport éveken át tartó dinamikus növelése, az importkivál- tá® konkrét eredményei, az anyaggazdálkodásban és energiafelhasználásban mu. tatkozó, a vállalat kezde.

ményezésére megvalósult megtakarítás. A pályázat szövegébe nem véletlenül került be a „konkrét” jelző. Manapság ugyanis nagyon divatos a máshol, másnál avagy csak közvetett módon mérhető megtakarításokat emlegetni. Nem egyszer hallani a vállalatoknál járva: „a mi munkánk hasznát a szabályozás labirintusában más cégek zsebelik be”. De a Kiváló vállalat cím csak a legjobbaknak jár, olyanoknak, akiknél valutában, vagy forintban mérhetők a gazdálkodás eredményei.

Szigorú a zsűri

A szorosan vett gazdálkodási szempontokon kívül a szociális ellátás, a szocialista brigádverseny alakulásáról szintén számot kell adniuk a vállalatoknak. De a pozitív eredményeket feltüntető adatok mellett olyan táblázatokat is ki kell tölteni, amelyekről nem szívesen beszélnek egyetlen cégnél sem. Például a szerződéses fegyelem alakulása sokat elárul a gazdálkodás színvonaláról. Képes-e a cég időben a vevő igényei szerint szállítani avagy az év végi hajrában fut fel a termelés? Ezeket az ingadozásokat jól tükrözi az évente kifizetett kötbér összege. A mennyiségi eredmények mellett a minőség sem maradhat el. Nem mindegy, hányszor térnek vissza a közületi vagy magánvásárlók a hibás, használhatatlan portékával. Éppen ezért a minőségi kifogások miatt adott engedmények összegét is be kell írni a pályázatba. A munkaügyi bírósági ügyek számáról szintén faggatódzik a szigorú zsűri: hány esetben ítéltek a dolgozók javára a bírák, s mikor került ki a vállalat győztesen? Mint e felsorolásban kiderült, elsősorban a gazdálkodás minőségi mutatói alapján ítélik meg az egyes vállalatokat. Igaz, a mutatók más-más súllyal szerepelnek az értékeléskor, az egyes adatokat különböző nagyságú szorzókkal növelik, így juttatják érvénye re a gazdaságpolitika pre-; fér ált céljait; például az export növelése és a jövedelmezőség három éveni keresztüli változása számít leginkább.

A számszerű adatokat számítógép dolgozza föl, a adja meg a vállalatok köJ zötti rangsort. De ez még nem jelenti a végeredményt, hiszen nem lenne Igazságos pusztán az „okos masinákra” hagyni a döntést. A maximum tízolJ dalas szöveges bemutatkozást a gép rangsorával együtt a szakértőknek kell értékelniük. Döntésük után az ágazati tagozódásnak megfelelően öt csoportban hirdetnek eredményt áprilisban. Külön kategóriákba kerültek az egymással nem vagy alig összehasonlítható cégek, így a ver-’ senyben egyenlő eséllyel —' bár eltérő adottságokkal Indulhatnák.

II rendszer tovább feilődik

Az első két év egyértelműen igazolta az új pályázati rendszert, a megváltozott értékelési szempontokat. Ám a tapasztalatok alapján az Ipari Minisztérium és a szakszervezetek illetékesei már dolgoznak a rendszer továbbfejlesztésén. A népgazdasági prioritások fontossági sorrendje változhat, ezt a súlyzás, nál figyelembe kell venni.' Másrészt jó néhányan javasolták az év elején, hogy a tőkésexnort teljesítését az eddiginél nagyobb súly- lyall vegyék számításba, és a szocialista kivitel is szerepeljen az értékelés szempontjai között.

Az új pályázati rendszer — ahogy a leírtakból kiderül — egy vállalat munkáját, életét átfogóan veszi számításba, főleg a minőségi jegyek alapján dől el, hová kerül a kitüntetés. Kitartó, magas szín-' vonalú munka éveken keresztül — valószínűleg „mindössze ennyi” az állandó győztesek titka.

Hasznosítható fakéreg

Egy bruchsali (NSZK) cég érdekes módját dolgozta ki a fakéreg hasznosításának. A kereganyagot megőrlik és szemcsés szerkezetű anyagot (úgynevezett kéreggranula- tamot) készítenek belőle.

A granulátumot belekeverik n. tégla anyagába (az agyagba), és amikor azt kiégetik, akkor a benne lévő kéreganyag elég. és a helyén üregek maradnak vissza. Az üreges szerkezetű tégla könnyebb és jó hőszigetelő. Egy másik

felhasználási mód“, a granulátummal a talajt porhanyit- ják; lazítja, melegiti szellőzteti a talajt és növeli a viz- megtartó képességét. A talajjavítás céljára készítendő granulátumot megfelelő vegyszerekkel beoltják, és az ennek hatására meginduló kémiai bomlás során az legkevesebb 50 C-fokra hévül fel. A kéregben élő károsítok közül azok, amelyek az őrlést túlélték, a felhevülés következtében elpusztulnak.

Szupermélv fúrások

Á Szovjetunióban, a Kasz- pi-tenger partvidékétől északja egy különlegesen mély fú- í ólyukat telepítettek, amely- lyel pontosan meghatározzák a föld mélyebb rétegeinek szerkezetét. Ilyen szupermély fúrásokat végeztek a Kaukázuson túli területen is, továbbá Nyugal-Szibériában, Kö- zép-Ázsiábán. A Kóla-félszigeten (Sarkvidék) a fúrószerkezet elérte a 12 kilométeres mélységet. A szovjet szakemberek olyan mélységből hozlak fel kőzetmintákat, amelyet korábban elérhetetlennek tartottak.

Környezetkímélő erőmű

Angol, egyesült államokbeli és svéd szakemberek olyan — 64 megawattos — kísérleti erőmű tervén dolgoznak, amely széntüzelésű lenne ugyan, de nem szennyezné a környezetet. A szenet nagy nyomáson egy olyan anyagból álló ágyban (pl: mészágybun) égetnek el, amely a benne levő ként megkötné. így a füstgázok kéndioxidmentesek lennének. Az ilyen tüzelésmod feleslegessé tenné a füstgáztisztító berendezéseket. Az erőmű 64 megawattos teljesítménye a füstgázok hőjének visszanyerésével még javítható

Egy életút tisztessége

Nyolcvan éve született Jeszenszky Aladár

sejtették, mit őriz lakása rej

A Kommunisták Magyar- országi Pártja és a KIMSZ salgótarjáni ke rületi bizottsága 1930-ban röpiratot adott, ki amely arra szólította fel a bányászokat, a gyárak munkásait, hogy álljanak le a gépek, szüntessék: be a munkát május elsején. Legyen ez a nap a salgótarjáni iparmedence dolgozóinak harci napja. Olyan nap. amelyen a csendőr- és rendőrszuronyok árnyékában is megmutatják erejüket. Mert nem akarnak a bányák sötét, levegőtlen mélyén, a füstös gyárakban elsorvadni, munka, kereset nélkül élni, nyomorúságosán éhen veszni.

A felhívás nem kevés követőre talált. Több ismert kommunista — így Eppich Albert, Sulyok András — a losonci május elsejei rendezvényekre indult, hogy együtt fejezzék ki tiltakozásukat a nyomor, a kizsákmányolás, a készülő háború ellen. Fiatal bányász. Jeszenszky Aladár vitte őket úttalan utakon, rejtve valamennyit az árgus szemek elöl. Később már az illegális kommunista párt tagjaként kapra feladatul: segítse át a határon a Csehszlovákiában dolgozó magyar kommunistákat. Nem csak azért bíztak benne, mert jól ismerte a határszakasz legrejtettebb zegét-zugát. A fiatal bányászt a nehéz esztendők elkötelezett, bátor kommun istává érlelték, aki társaiért a legkockázatosabb megbízatásoknak is eleget tett.

Jeszenszky Aladár 1904. augusztus 8-án született Ka- rancsalján. Apja bányász volt,

és maga is, a baglyasaljai bányaüzemnél szabadult, 17 esztendősen. Lakatos volt, munkát azonban csak nehezen, hosszú vándorlás után talált. Eljutott Pilisvórösvárra, majd a nagybátonyi, meg a bocsar- lapu.itöi bányánál kapóit munkát és szerény keresetet. Aztán Macskalyukon, a bányai vasútnál kubikolt és jól megértették egymást azokkal, akik ugyan nem voltak tagjai az illegalitásban dolgozó kommunista pártnak, de egyetértettek a kommunizmus eszméjével és azzal is, hogy a kizsákmányolás, az elnyomás ellen a munkásoknak együtt kell fellépniük. Közösen raktak meg a nehéz csilléket kővel, amelyek alatt Csehszlovákiából érkezett röpcédulák lapultak. Gyakran megtörtént, hogy a veszélyes csomagot otthon rejtette addig, amíg nem szállítottak oda, ahol munkások százai várták a felvilágosító, a tettekre serkentő szavakat.

Nem kisebb kockázatot jelentett az 1930-as években a pártsajtó terjesztése, a Budapestről érkezett üzenetek közvetítése Csehszlovákiába. Jeszenszky Aladárra ebben a munkában is számíthattak a párt vezetői. Tapasztalt pártmunkásként óvatosan, körültekintően tette a dolgát. Közeli ismerősei, barátai sem

tett zugaiban, a műhelyben, a padláson. Megtörtént, hogy a csendőrök gyanút fogtak, figyelni kezdték, mert sejtették, hogy az olvasott, okosan politizáló munkásember fontos megbízatásokat teljesít a kommunista pártban. „Tef- tenérni” azonban nem tudták, pedig sűrűn rá-rányitot- ták az ajtót. A házkutatások rendre eredménytelenül végződték. Jeszenszky Aladar mindig kifogott rajtuk. Olyan helyre rejtette a titkos anyagot, ahol a csendőrök) nem is sejtették.

A háború, az ország német megszállása nyomán erőteljes ellenállás bontakozott ki a megyében is. A karancslejlősi bányászok mintegy háromszázan, 1944 novemberében megtagadták a németek, a németbérenc kormány kiszolgálását, es a fegyveres ellenállást választották. A karancslejtos* bánya mélyén rejtőzködő maroknyi bátor bányász ellenállását végül is megtörték, vezetői menekülésre kényszerültek, Kozik Ferencet, meg másik két társát egy ideig Jeszenszky Aladár bújtatta üldözői elől. Nemigen gondolt arra, hogy a munka amit vállalt veszélyes, neki magának, családjának is baja eshet. Akkor sem igen törődött ezzel, amikor a somoskői ba- zaltbánya gépeit, berendezéseit rejtette el társaival a va-i kon menekülő németek elöl: Minduntalan az járt a fejében, mennyire kellenek majd ezek a gépek, ha vége lesz a háborúnak, és a munkásemberek a maguk gazdái lesznek.

A felszabadulás után sem vonult el pihenni. Művezető volt a bazaltbányánál és a pártalapszervezet titkára. Az 1956-os ellenforradalom zivatarában elkötelezett kommunistaként tette a dolgát az üzemben. Azon fáradozol t; hogy mielőbb helyreálljon a rend, meginduljon a munka, rendezzék a pártalapszervezet sorait. Már nyugállományom» volt, békésen, csendesen pereghettek volna napjai, amikor hírét vette, hogy a somoskői termelőszövetkezetben szükség van minden munkáskézre. Ott dolgozott, amíg csak erejéből futotta.

M unkájáért, bátor kiállásáért több elismerést,' kitüntetést is kapott: Jeszenszky Aladár. Mégis arra volt a legbüszkébb, hogy munkatársai a kőbányánál, a termelőszövetkezetben egyformán tisztelték, becsültek,' szakmai hozzáértést, munkabírását, segítökészségét és mélységek igazságszeretetét.

Két esztendeje, hogy eltávozott közülünk.

V. 6.

NÓGRAD — |19M. augusztus 8., szerda ®