Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-07 / 184. szám

Á derék Derrick, avagy az alibigyilkosságok Amióta Horst Tappert és Fritz Wepper főszerepet vál­lalt a „Főzőcske, de okosan!” egyik epizódjában, azok kö­rében is egycsapásra megnőtt a Derrick című NSZK bűn­ügyi filmsorozat ázsiója, akik máskülönben egy valamire való krimi nyomozóitól acé­los öklöket, még inkább azok használatát várják el. jNoe, Derrick és Harry szá­mára az is ritkán adatik meg, hogy pisztolyaikat használják, a sorozat írói életveszélybe i« ritkán sodortatják őket. Egyáltalán: a Derrick-filmek- nek általában nem a két nyo­mozó a főszereplője. Igen ám, csakhogy egyre több olyan epizódot láthat­tunk, amelyekben ráadásul nem is a bűnügy tettesének kiléte a fontos, ha úgy tet­szik — nem is»« krimi. Az (elmúlt hét csütörtökén látott epizód abszolút főszereplője (például Léna volt, az áldozat süket-néma nővére, a koro­natanú. Vele együtt a néző Ss kezdettől tudta, hogy nem ez a gyilkos, akire a rendőr­ség, pardon: Derrick és Harry gyanakszik, s mert vallomása már a film felénél felmentet­ne a gyanúsítottat, akár ér- he'-telenné is válhatott volna • történet. Hogy mégeem vált azzá, az megint csak nem a derék fel­ügyelőnek, és nem is a nyit­va hagyott titoknak (hogy {tudniillik akkor ki volt a tet­tes) volt köszönhető. Sokkal inkább annak, hogy figyel­münket Léna és az általa fel­mentett férfi kapcsolatának to­vábbi alakulása kötötte le. Magyarán — mint a legtöbb epizódban — a bűnügy okán nagyító alá vett emberi jel­lemek és egymáshoz való vi­szonyuk. A bűnügy néha csak „alibi” az emberi drámákhoz. Mára aligha kétséges, hogy a Derrick-sorozat lélektani krimi, amelyben a hangsúly a lélektanon van. Sajnos oly­kor — mint a legutóbbi epi­zódban is — kissé valóban pszichológiai tanmese jelleg­gel „kerekítik le” a történetet szerzői, de legyen dicsére­tükre mondva, majd mindig hús-vér emberek valós konf­liktusait ágyazzák hol sike­rültebb, hol kevésbé meggyőző bűnügy középpontjába. A realisztikus ábrázolásból következik, hogy a nyomozók sem lehetnek „ember feletti” képességekkel felruházott fi­gurák, már csak azért se, mert a néző velük azonosul­va. Derrick és Harry szemé­vel próbálja kibogozni a — hangsúlyozzuk — nagyon is emberi konfliktusok szálait. Derrick felügyelő — miként a néző — elsősorban szemlé­lő. Mondhatnánk azt is — lé­lekbúvár. Szerepjátéka gyak­ran csupán néhány merengő másodpercre, Harryval való sokatmondó összenézésre kor­látozódik, no és arra, hogy a megfelelő pillanatban érkez­zen oda, ahova kell. Egyéb­iránt egy rendőrségi appará­tus alkalmazottja. Derrick leginkább talán Si­nner,on hallhatatlan hősével Ma.gret felügyelővel rokonít­ható, a néhány évvel ezelőtt nálunk is sugárzott Maigret- sorozat hősével mindenkép­pen. Egy alapvető különbség azonban van kettejük között. Míg ugyanis Maigret borotva­éle* eszével — mesteri logi­kával — kibogozott bűnügy „végeredményeként” derít fényt a lélektani mozgatóru­gókra, addig Derrick a lélek­tani háttér ismeretében talál rá — néha csak úgy melles­leg — a tett elkövetőjére. Épp ezért ritkán kápráztat el bennünket logikai játékkal, nem egyszer később jön rá arra, amit a néző már régen tud, vagy gyanít. Már most mi nézők nyer­tünk-e ezzel a szokatlan dra­maturgiával? Ügy vélem, mindenképpen, hiszen való­ban együtt nyomozhatunk Derrickikel, nem csak a gyil­kos után, de kutathatunk az élők jellemében is. S, ez még akkor is erénye a sorozatnak, ha nyomozó hősét jobbára csak eszközként használja ma­gánnyomozásunkhoz. A derék Derricknél így a tévénéző i* ügyesebbnek vél­heti magát. Persze főzni azért nem biztos, hogy olyan jól tudunk. — pintér — SIKLÓS JANOS: Zilahy Lajos utolsó évei 25. ’ Budapesten — folytatódik Zilahy levele — 1945 január 3 8-án a kora reggeli órákban értem jött a Tisza Kálmán iléren (ma Köztársaság tér) működő kommunista főhadi­szállásról két barát és elvit­tek oda. Itt az a megtisztelő feladat várt rám, hogy én ír­jam meg a felszabadult ma­gyar sajtó első vezércikkét. Szereplésemnek ezek a részletei ismeretesek — a fel- szabadulás 25. évfordulóján ezt a vezércikket mondta el Ajtay Andor. A vezércikk megjelenése után, már január 23-án —, bár akkor még csak önkéntes postások végezték a , levélhordást — sok levelet kaptam, amelynek a tartalma hasonló volt: Te rohadt kom­munista, ezért meg fogsz la- . kölni. E leveleket a Budapes­tén életben maradt nyilasok írták — főként a vezércikk egyik mondatáért: a gyertya­fényben az idősebb, szakállas katona, aki egy nagy katona- kenyeret tett az asztalra, Krisztus arcára emlékezte- ített.. „Néhány hét múlva egy szovjet katonai autó jött ér­tem, feleségemért és 13 éves Mihály fiamért, akikkel együtt Debrecenbe vittek, mert Buda még nem szaba­dult fel. Debrecenben Vorosi- lov marsall és az Ideiglenes Magyar Kormány már meg­kezdte működését. Áprilisban megalakult a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság, amelynek tisztelet­beli elnöke az egyetlen ma­gyar Nobel-díjas Szent- Györgyi Albert, ügyvezető el­nöke pedig én lettem. Mind a kelten fizetés nélkül vállal­tuk ezt a nagy elfoglaltsággal járó, felelősségteljes munkát. Később a szovjet követség és Vorosilov marsall felköltö­zött Budapestre. A Bajza ut­cába nekem propuszkom volt, amellyel átléphettem a „da- vajgitárokkal” őrzött kapu küszöbét és minden bejelen­tés nélkül megnyithattam az ajtót a marsall szobájába. Szinte minden egyes alkalom­mal intett, hogy lépjek be, azonnal csengetett az orosz- magyar tolmácsért és a szobá­jában lévő tábornokokat ki­küldte. Utolsó találkozásom Vorosilovval 1946 májusában történt, amikor nem küldte ki a tábornokokat a szobájá­ból és csak annyit mondott, hogy ma nem tud velem be­szélni, de csütörtökre meghí­vott vacsorára a lakására, ahol nem lesz vendég, csak Gribojev tolmács. „Te kérdezni fogsz, én pedig felelek, ezt a hosszú interjút kétszázezer példány­ban kinyomtatjuk és ingyen fogjuk szétosztani, hogy a magyar nép végre megtudja, hogy a Szovjetunió mit akar Magyarországgal.” Két nappal a csütörtöki va­csora előtt a szovjet követség fölhívott, és angol nyelven közöltét veiem, hogy a vacso­ra elmarad, mert a marsall­nak Moszkvába kellett utaz­nia. Vorosilov sohasem térhe­tett vissza Magyarországra. Hírek szerint valami afférja támadt, és emiatt Sztálin „elcsapta.” És ugyancsak a hí­rek szerint azért, mert túlsá­gosan enyhe kézzel kezelte a magyarokat. (Folytatjuk) Randevú Pusztavacson Sokaknak tetszett a békefesztívál kiállítása. Személyautók, kerékpárok, buszok ezrei keltek útra az elmúlt hét végén, hogy a két­napos pusztavacsi békefeszti­vál résztvevői lehessenek. An­nak a rendezvénynek, amely­nek házigazdája a Hazafias Népfront, az Országos Béke­tanács és a Képes Újság volt, s amelyen — szerény becslé­sek szerint is — több mint kétszázezren voltak jelen. Már péntek délután meg­kezdődött a rendezvények so­ra, a Perget- Lajos kétszeres Oscar-díjas szakácsmester ve­zette zsűri Gergely Gyula debreceni lakosnak ítélte oda a szakácsverseny fődíját. Iga­zából azonban szombaton dél­előtt indult be a programso­rozat, Gerencséri Jenő, a Képes Újság főszerkesztőjének megnyitó szavaival: — Mi, magyarok békében akarunk élni és dolgozni! Építeni akarunk és nem rom­bolni! — mondotta. — Ez­zel szemben a világ országai percenként 1 millió dollárt A Jeltoronynál költenek fegyverekre... ebből a pénzből 20 év alatt új la­kást lehetne építeni a föld minden családjának, termő­vé lehetne tenni a sivatago­kat, meg lehetne szüntetni a világon az élelmiszerhiányt, le lehetne küzdeni a ragá­lyos betegségeket, egészséges­sé lehetne tenni az emberi­séget... össze kell fognunk a világ békeszerető népeivel és együttes erővel meg kell fé­kezni a hivatásos gyilkoso­kat. Ha élni akartok, baráta­im, ha szeretitek a gyerme­keiteket, szüléiteket, testvé­reiteket, barátaitokat, akkor harcoljatok a békéért! — mondotta befejezésül a fő- szerkesztő. A pusztavacsi nagyrét, amely az év többi napjain olyan kihalt, akár egy siva­tag, most átvedlett egy kaval- kádszerű színpaddá. Bazáro- sok hosszú sora közt vezetett az út, volt itt mindenféle kí­nálat: kulcsmásoló, képárus, pecsenyesütő, vattacukros, ki- rakodós, trafikos, fafaragó, lángos- és palacsintasütő, pék, hanglemezárus, mutatvá­nyos... összesen nyolcezer sá­torhelyet béreltek a két nap­ra. Három színpadon zajlottak a kulturális rendezvények, ötven előadóművész, több tu­cat népi és rockegyüttes lé­pett föl. Nagy taps fogadta többek között a berceli disz- kótánccsoport szereplését, akik már tavaly is bemutatták itt műsorukat. A tér közepén állt a vásárfa, amelyet bár­ki megmászhatott — ha tu­dott! Mert bizony, szégyen ide, szégyen oda a huszon­négy méteres fa komoly gon­dot jelentett jó néhány deli fiatalembernek... szombat dél­utánig csak kettőnek sikerült leténnie a sikert jelentő sza­lagot. Sokan indultak az ország geometriai közéopontiát jel­ző toronv és a fesztivál hely­színe közötti futóversenyen, amelvet a nőknél az Ispaits- testvérnár nyert meg. — Nagyon rókát sporto­lunk... vitatkozni meg akkor szoktunk, amikor az anyu azt mondja, hogy valamelyikőtök menjen el a közértbe. Az nyer, aki elszalad, mert még edzettebb lesz — nyilatkoz­ták a győzelem után a lá­nyok, Piroska és Erika. Ellátogattak a fesztiválra a Francia Kommunista Párt aktivistái, s nagy tans kö­szöntötte Jamamoto Hideno- rit japán békeharcost, aki a Tokiói Atomsérültek Szövet­ségének főtitkárhelyettese. valamint személyes résztve­vője es túlélője a harmincki­lenc esztendővel ezelőtti atombomba-támadásnak, — Tizenkét éves voltam akkor, amikor ledobták az atombombát — emlékezett Jamamoto Hidenori. — A rob­banás középpontjától négy kilométerre laktunk... A szél­lökés szinte elíújta a ház ab­lakait, feldöntötte a bútoro­kat. Nemsokára besötétedett az ég, s hullani kezdett a fe­kete eső. A bátyám öt nap múlva kezdett szenvedni, nem volt gyógyszer, nem volt élelmiszer. Sorra haltak meg az emberek, összesen két­százezer áldozata volt a két városra ledobott atombombá­nak... Soha többé háborút, bókét a világnak! — mond­ta befejezésül, s a több tíz­ezernyi tömeg kórusban fe­lelt rá: Békét! Bármennyire is furcsán hangzik, a békefesztiváion néhány tucatnyi rendbontónak ..sikerült” bizonyítania, hegy korántsem ennyire egyéitel- mű az előbbi állítás. Miután szombat délután, a P. Mo'oil- koncert előtt egy csoportnyi ittas társaság semmiképpen nem volt hajlandó leszállni a színpad elülső részéről — veszélyeztetve ezzel a több millió forint értékű hangbe­rendezéseket — a rendezők­nek kissé erőszakosabban kel­lett közbelépniük. A szép szó­ra dinnyedarabnk, sörös­üvegek volt a válasz. S rém sikerült rendet teremteniük a rendőröknek sem, s így egy bő órán át szüneteltek a rendez­vények. Az ügy tanulsága, hogy a rendező szerveknek alaposabb törődéssel kell szemlélniük az eseményeket, s nem kell megvárniuk, amíg a randalírozó huligánok, ot­romba részegeskedők mások szórakozását, pihenését meg­zavarják. veszélyeztetik, ha­nem jóval korábban, törvé­nyes keretek között íegvék meg a szükséges intézkedése­ket. Mindemellett a szombat délutáni intermezzo nem zökkentene ki kerékvágásá­ból a programok sorát, az Első Emelet, a Lord, a Prog­nózis, a V’Moto-Rock, a So­laris koncertje a szokásos formában zajlottak le, s ha­sonlóképpen a vasárnap dél­előtti események is. Pusztavacs tehát ismét bi­zonyította a magyar békemoz­galom demonstrációiét, a néo békevágyát. Tanúságaival és sikereivel együtt. Tanka László íszöv'“") Ber.gze Péter (képek) |l KOSSUTH RADIO: 11,sí: „...nekem szülőhazám Itt j e lángoktól ölelt kis or­i szag...” 6. rész (ism.) j ».#•: A hét zeneműve 1 9.30: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara énekel 9.«: Találkozás a Hang­villában (ism.) 10.05: MR 10—14. Iskolák — őrsök — barátok 10.55: Schubert—Liszt: Wanderer- (antázia 11.44: Vallomások 1942. XXI/20. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.43: Olimpiai híradó 13.15: Törvénykönyv 13.30: A Rádió Dalszínháza 14.31: Gardelli: A vén malom. (Modern rézíúvósegyüttes) 14.42: Arcképek a román iroda­lomból 15.05: Bach: C-dúr szólőszvlt 15.26: A Bíborban született. 16.00: Ifi Sántha Ferenc népi zenekara Játszik, Csányl János nótákat énekel 16.29: Zengjen a muzsikai 17.05: Könyvszínpad 17.35: Filmzene 17.45: A Szabó család 19.15: Márkus László a főszerep­ben: Néró, a legjobb fiú. Hangjáték (ism.) 19.18: Lemezmúzeum 20.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel 21.30: Ami a kormányoknak nem sikerült. Mogyoró Katalin riportösszeállítása az ENSZ^ leszerelési világkampányáról ______________________A \ * 2.25: Tíz pero külpolitika *2.35: Régi blres énekesek műsorából *2.50: Malomkő asztal. Riport 23.00: A dzsessz világa 0.10: Tárogatómuzsika PETŐFI RADIO: 1.05: Pitti Katalin operettdalokat énekel 8.20: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.35: Társalgó. Másfél óra Irodalomkedvelőknek 10.00: zenedélelőtt 12.25: Ifjúsági könyvespolo 12.33: Melódiakoktél 13.25: Látószög 13.30: Muzsikáló természet 13.35: Vidám úttörők. Loránd István gyermekkórusaiból 14.00: A Petőfi rádió zenés délutánja 14.35: Tánczenei koktél 15.20: Könyvről könyvért 15.30: örökzöld dallamok 16.35: Csúcsforgalom 18.00: Amikor én még. Rab Zsuzsával beszélget Szabó Éva 18.35: Részéin! nenáz 18.47: Barangolás régi Hangle­mezek között 19.05: Népdalok kamaraegyüttesre 19.25: Látószög 19.35: Csak fiataloknak 20.35: Magyar anekdotakincs, XXIV/20. rész 21.04: Találkozás a stúdióban (ism.) 23.25: Varázskeringő. Részletek Oscar Strauss operettjéből MISKOLCI STCTDIO: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Fiatalok zenés ta­lálkozója. Szerkeszti: Beély Ka­talin és Zakar János. 18.00: Eszak-magyarorvzági krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőze­tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 10.00: Tv-torna (ism.) 10.05: Utazás egy mosolyért, VII/4. rész (ism.) 10.35: Csutak és a szürke ló. Magyar film (ism.) 11.45: Képújság 16.40: Hírek 16.45: Fanfár. VI/3. rés2 (ism.) 17.15: örsi Ferenc: A Tenkns kapitánya, XII1/3. rész: Buga Jakab ___ 1 7.40: Képújság 17.45: Dél-alföldi krónika 18.15: Reklám 18.30: Telesport 19.30: Reklám 19.40: Tv-torna 19.45: Esti mese 20.00: Tv-hiradó 20.30: Az európai ember. viii/3. rész 21.20: Népzene zenekarra 21.30: A tanú. Magyar film 23.10: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR: 19.3o: Képújság 19.35: Megvalósult álmok 20.00: A Waterlooi csata (ism) 21.30: Tv-hiradó 2. 21.50: Muzsikusvendégek 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.00: Hivatali regény. 2. rész 21-25: A haszonállatok tenyészté­si problémái 22.00; F,z történt 24 óra alatt 22.15: Kamarahangverseny 23.05; Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-turado 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 22.00; En, Claudius 13. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjánt November 7.: de. 10-toi: Szabadlábon Velencében. Színes. szinkronizált francia- olasz bűnügyi filmvígjáték. King Kong. (14.) Színes fantasztikus amerikai szuperprodukció. — Kohász: Gyonas gyilkosság után. (16.) Színes, szinkronizált, ameri­kai bűnügyi filmdráma. — Tar­jái, vendéglő: Zsaru, vagy csir­kefogó? Francia film. — Balas­sagyarmati Madách: 5 és 8-tóif Mexiko lángokban. I—II. Színes, olasz—szovjet—mexikói koproduk­ció. — Nagybatonyi Petőfi: Há­zasság szaoadnappal. (14.) Szí­nes, magyar filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Beszélő köntös. Magyar film — Rétság: Sok pénznél jobb a több. (16.) Szí­nes, szinkronizált francia bűn­ügyi filmvigjáték. — Kisterenyei Petőfi: Kéjnő Kaliforniába ké­szül. (16.) Színes. szinkronizált amerikai film. — Jobbágyi: \ kicsi kocsi újra száguld. Színes, szinkronizált amerikai filmvíg» játék. 4 __ NÓGRAD = 1984. augusztus 7., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents