Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-31 / 204. szám

1 Kapolyi László ünnepi 1 (Folytatás az 1. oldalról), együttműködés keretében. A hetvenes években bekövetke­zett világgazdasági korszak- váltás legfontosabb eleme, hogy a nyersanyagok köré­ben a relatív bőség helyébe a relatív szűkösség lépett. En­nek következtében átértéke­lődött az energiahordozókkal és a legfontosabb nyersanya­gokkal való gazdálkodásban uralkodó szemléletmód, a rö­vid távra értelmezett törek­véseket felváltotta a körülte­kintőbb, hosszabb távra szóló gazdálkodás stratégiája. Ez az új szemléletmód tükröző­dik a KGST-országok együtt­működésében, a komplex programban, az MSZMP és a kormány határozataiban, amelyek a nyersanyagokkal és az energiával való takarékos­kodás mellett a természeti kincsek fokozott igénybevé­telét szorgalmazzák. A ma­gyar ásványvagyon felértéke­lődött, mivel az intenzívebbé vált földtani kutatások segít­ségével részletesebben megis­mertük ásványvagyonunkat. Eredmények születtek a szén­ás szénhidrogén-kutatások­ban, a bauxit, a rézérc, a mangánérc és sokféle építőipa­ri, szilikátipari nyersanyag kutatásában. Az egyes bányászati ágak fejlesztése jelenleg is és hosszabb távon még inkább szerves részévé válik az egész ipar fejlődésének. A bányá­szat aktívan bekapcsolódik a szelektív iparpolitika megva­lósításába, mégpedig cnly mó­don, hogy alapanyagot, energi­át, szerkezeti anyagokat, rit­kafémeket termel a feldolgozó üzemeknek, s olyan minőség­ben szállítja ezeket az anya­gokat, hogy ezzel megalapoz­zák a versenyképes, korszerű gyártmányok előállítását. Va­lamennyi bányászati ágban dinamikus műszaki fejlődésre lehet számítani, s ebben külön hangsúlyt kap a biztonság- technika. A bányászat akkor teljesítheti feladatait, ha a technikai feltételek megterem­tése mellett erősödik a mun­kafegyelem, a technológiai fe­gyelem is. — A bányaipar átfogó fej­lődésen megy keresztül. Az új geofizikai módszereknek nyersanyag-kutatási technoló­giáknak köszönhetően egyre mélyebbre sikerül behatolni a földkéregbe. Máris meg tud­tuk fiatalítani a szénhidrogén­medencéket, ahol a nemzet­közi élvonalba tartozó kiter­melési technológiát alkalmaz­nak, s biztonságosak a bá­nyaművelési rendszerek is, mint például a Mecseki Bá­nyákban. A hosszú távú cél érdekében, hogy az ország nyersanyag- és energiaszük­ségleteinek felét a hazai bá­nyászat biztosítsa, érdemes ér­telmes kockázatot vállalni, de csak addig, amíg a kiterme­lés önköltsége a világpiaci árakon belül van. — Az egész magyar iparban érződik a kedvezőtlen mun­beszéde k'erőhelyzet, s a bányászat is azzal számol hosszabb tá­von, hogy mintegy húszezer bányásszal csökken a lét­szám. Ez esetben is a megol­dást alapvetően a gépesítés jelenti. S nagyon fontos, hogy a korszerű gépekkel' berende­zésekkel dolgozó bányász hasznosítsa azt a sok, értékes szakmai tapasztalatot, ame­lyet a bányászgenerációk év­századokon át nehéz körülmé­nyek között szereztek, s to­vábbadtak a mai bányász­nemzedéknek — mondotta a miniszter. * Ezután Kapolyi László ki­tüntetéseket adott át. Tizen­nyolc bányaipari, illetve mi­nisztériumi dolgozó a Bányász Szolgálati Érdemérem arany, illetve ezüst fokozatát, 26 dol­gozó pedig a Kiváló bányász, illetve a Kiváló .munkáért kitüntetést vette át. Kovács László zárszava után az ipari miniszter fo­gadást adott a résztvevők­nek. * A bányásznap alkalmából a következő napokban, külön­böző munkahelyekén összesen 9720 bányaipari dolgozó veszi át a Bányász Szolgálati Ér­demérem különböző fokozata­it, Kiváló bányász kitüntetés­ben 92-en, Kiváló munkáért kitüntetésben 349-en részesül­nek. Ezekben a napokban több mint 1,2 milliárd forint hűség- jutalmat osztanak ki a bányá­szok között. (MTI) SZMT-ELNÖKSÉGI ÜLÉS Nem béremelésről, bérrendezésről, hanem differenciálásról van szó r Az SZMT elnöksége tegna­pi ülésén, Agner Gyulának, az SZMT közgazdasági és szoci­álpolitikai osztály vezetőjének előterjesztésében megvitatta az új bértarifarendszer beve­zetésének eddigi tapasztalata­it, majd utalt a soronlévő feladatokra. Megyénkben az állami vál­lalatok — ipar, építőipar — májusban kezdtek hozzá a konkrét felmérő tevékenység­hez. Minden termelő-gazdál­kodó vállalati központ, önálló vállalat programot készített a munkakörökre vonatkozó be­sorolások időbeni végrehajtá­sára. A minisztertanácsi ren­delet szerint a munkakörök besorc’ását ez év december 31-tg kell elvégezni. A gaz­dálkodó egységek többsége még a felmérő tevékenység kezdeténél tart, ugyanis a vállalati intézkedési tervekés ütemtervek zöme október vé­géig jelöli meg az úgyneve­zett munkaköri tükrök elké­szítését, amely alapja a be­sorolásoknak. A megye vállalatainál és gyáregységeiben az elkészített ütemterveknek megfelelően folyik a munka. Legtöbb gaz­dasági egységnél elkészültek a nem fizikai munkakörben dolgozók besorolásával. Meg­tehették, mert megfelelő ob­jektív, könnyen bizonyítható tényezők álltak a vezetők rendelkezésére. A fizikai mun­kakörök rendelet szerinti ka­tegorizálásánál viszont sokkal több gonddal kellett és kell megküzdeni a vállalatoknak. A különböző munkafeltételi fokozatok meghatározásához fizikai, terhelési, pszichikus és veszélyességi tényezőket kell figyelembe venni. Nehezíti a helyzetet, hogy a gazdálkodó egységek döntő többségénél nincsenek olyan felszerelések, amelyek alapját képezhetnék a különböző adatok meghatá­rozásának. Több gyár vezető­je az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal szervezésében le­zajlott speciális munkahelyi tanfolyamra küldte el az ezzel foglalkozó dolgozót. Mások — így a BRG, VEGYÉPSZER, Balassagyarmati Fémipari Vállalat — a vállalati központ által javasolt szakkönyveket, útmutatókat rendelte meg. Az Üvegipari Művek a fejlett tőkésországok szakirodalmát használja fel. Legtöbb válla­latnál, illetve gyáregységnél a KÖJÁL által három-négy éve elvégzett vizsgálati adatok felhasználásával, munkanap­fényképezéssel. oldják meg a munkakörök besorolását. A munkakörök meghatáro­zásában sem tapasztalható egységes álláspont, felfogás még az azonos felügyelet alá tartozó vállalatoknál sem. Teljes az önállóság, illetve a választás. A megyében lévő gyáregységek mindegyikének a vállalati központ megfelelő segítséget adott. A munkakö­ri besorolásokat folyamatosan tovább egyeztetik, hogy az azonos vállalathoz tartozó gyáregységeknél a lényeges eltéréseket elkerüljék és a munkaügyi vitákat megelőz­zék. Az előkészítő munkában egyetlenegy vállalatnál sem nélkülözték és nélkülözik a szakszervezeti bizottságok se­gítő tevékenységét. A Salgó­tarjáni Kohászati Üzemekben, a Nógrádi Szénbányák Válla­latnál, a síküveggyárban, az öblösüveggyárban, a BRG és VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyárában, az ELZETT Művek szécsényi gyárában, a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyá­rában, a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál, a Rom- hányi Építési Kerámiagyár­ban, a szakszervezeti bizott­ságok egyetértésével történt az ütemtervek elkészítése és a különböző csoportok kialakí­tása. Az előbb elmondottakból egyértelműen kitűnik, hogy az új bértarifarendszer beveze­tése nem jelent béremelést, bérrendezést. A hosszú ideje jól és becsületesen dolgozók elismerésére teremt tág lehe­tőséget, lehetővé teszi a na­gyobb differenciálást. A vitában felmerült kérdé­sekre Sarló Béla, az SZMT titkára válaszolt. A szocialista országok külügyminiszter-helyettesei Berlinben Fotókiállítás nyílt Vietnamról Vietnam nemzeti ünnepe — a Vietnámi Demokratikus Köz­társaság kikiáltásának 39. év­fordulója — alkalmából csü­törtökön fotódokumentációs kiállítás nyílt Budapesten, a Pataky István Művelődési Központban. A csaknem száz képből álló, a sokat szenve­dett ország életének minden­napjait bemutató tárlat meg­nyitóján részt vett Nguyen Lung, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagy- k öve te és a Vietnami Haza­fias Front hazánkban tartóz­kodó Huynh Tan Phat vezette küldöttsége. Az eseményen részt vettek a városrész üze­meinek és intézményeinek, politikai és társadalmi szer­vezeteinek képviselői. Az NDK külügyminisztéri­uma meghívására augusztus 28. és 30. között Berlinben tar­tózkodtak a szocialista orszá­gok külügyminiszter-helyette­sei. Találkozójuk célja az volt, hogy összehangolják a szocia­lista országok diplomáciai te­vékenységét az ENSZ-köz- gyűlés 39. ülésszakával ösz- szefüggésben. A kölcsönös megértés lég­körében lezajlott vélemény- cserén részt vett a Belorusz SZSZK, a Bolgár Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság, a Kubai Köztársaság. a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság. Magyar Népköz- társaság, a Mongol Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Szovjet­unió, az Ukrán SZSZK és a Vietnami Szocialista Köztár­saság delegációja. Küldöttség­gel képviseltette magát a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa is. A megbeszélés az elvtársi együttműködés és kölcsönös megértés légkörében zajlott le. Szerdán Oskar Fischer, $7 NDK küliivymini.sztere fogad- ,ta a részt vevő küldöttségek vezetőit. (MTI) 2 NÖGRAD - 1984. augusztus 31., péntek J Hol tart ma Vietnam (I.) Korszakos küzdelem Vietnam első számú feladata változatlanul az élelmiszer- termelés növelése. Ma még nagyrészt kézzel történik a rizs palántázása, az asszonyok naphosszat vízben állva végzik a megerőltető munkát. A Ba Dinh tér első pillan­tásra meghökkentő látvány. A látogató, aki napok alatt hozzászokhat a vietnami fő­város zsúfolt utcáihoz, ala­csony házsoraihoz, könnyen rácsodálkozhat a Hanoi cent­rumában levő tágas, beépítet­len, díszes, virágos-pálmafás térségre. A .környéken kor­mányzati, követségi épületek sorakoznak, s itt rendezik a felvonulásokat, demonstrá­ciókat. Kiérve a jókora térre, a Ho Shi Minh-mauzóleum- mal állunk szemben. Az 1969- ben elhunyt Ho apó nyughe­lyét nemzeti tisztelet övezi, s a külföldi látogatók zöme sem mulasztja el leróni előt­te kegyeletét. AZ ORSZÁGÉPÍTÉS LECKÉI A Ba Dinh tér azonban nem csak turisztikai szem­pontból jelentős, hanem ko­moly történelmi emlékeket is őriz. Itt tartották 1945. szep­tember 2-án azt a milliós, forró hangulatú nagygyűlést, amelyen Ho- Shi Minh felol­vasta a függetlenségi nyilat­kozatot. Az ünnepélyes aktus hosszú, hősies küzdelem be­tetőzése volt. A francia, majd japán gyarmatosítókkal ví­vott harc évei után a II. vi­lágháború vége Vietnamban is felvillantotta az önrendel­kezés megszegésének lehető­ségét. 1945 augusztusában fu­tótűzszerűen robbantak ki a megmozdulások. Indokína Kommunista Pártjának, a Vi­etnami Kommunista Párt elődjének kongresszusa az ál­talános felkelés mellett dön­tött, amely napok alatt vé­gigsöpört az országon, Hanoit sem hagyva ki. A hónap vé­gére lemondott trónjáról Bao Dai császár. A nemzeti fel­szabadító bizottság ideiglenes forradalmi kormánnyá ala­kult át. Ilyen előzmények után került sor szeptember 2-án a történelmi jelentőségű eseményre: szabad, független államként megszületett a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság. Mindennek immár 39 esz­tendeje. Az évforduló tehát nem kerek, mégis — mint minden szeptemberben — alkalmat ad a számvetésre, a vissza- és előretekintésre. Igaz. a mérlegkészítés a tá­vol-keleti államban ritkábban nyúlik vissza négy évtized­nyire. Sőt, a beszélgetőpart­nerek nem viszonyítanak mindig az 1975-ös győzelem­hez, az északi és déli ország­rész egyesítésének periódu­sához sem. Annál gyakrab­ban fordul elő, hogy a kül­földi újságíró hanoi beszél­getéseiben az évtizedfordulót, a 70-es évek utolsó szakaszát használják kiindulópontként a magyarázatokhoz, amikor Vietnam jelenlegi helyzetéről, gondjairól, eredményeiről esik szó. A helyi megfigye­lők ugyanis, éppúgy, mint a külhoni szakértők, szinte egy­behangzóan vallják, hogy ek­kor, tehát a 70-es évek végén az országnak súlyos válság- helyzettel kellett szembenéz-’ nie. Addigra bebizonyosodott, hogy a fegyverrel kivívott si­ker önmagában kevés az elő­relépéshez. Meg kellett tanul­ni a helyreállítás és az or­szágépítés leckéit, meg kel­lett birkóznia a társadalom­átalakítás semmivel sem könnyebb feladataival. A/ ÓSZTÓNZÉS MÓDSZEREI A tanulás, a küzdelem ezen új területein — képletesen szólva — meg kellett fizetni a tanulópénzt is. Hanoiban fel kellett, hogy ismerjék: a vietnami kommunisták 1976- -os IV. kongresszusának cél­kitűzései túlfeszítettek, túl optimisták voltak. A szétzi­lált gazdaság, a természeti katasztrófák, a gyorsan nö­vekvő népesség nyomása olyan kihívást jelentett, amelyre a hanoi vezetés az elmúlt években a korábbinál rugalmasabb és kétségkívül realistább politikával igyek­szik válaszolni. A kulcskérdés napjainkban változatlanul a lakosság élet- színvonalának ügye, elsősor­ban az élelmiszerhiány le­küzdése. Ezt, az alapvető szükségletek kielégítését he­lyezte a teendők listáján az első helyre a VKP legutóbbi. 1982-es, V. kongresszusa is. E fórumon — csakúgy, mint azóta több fontos tanácskozá­son — körvonalazták a gaz­dasági struktúraváltás vég­rehajtásához, a mezőgazda­ság felfuttatásához, a falusi lakosság termelőkedvének nö­veléséhez szükséges gazda­ságirányítási módszereket. Az irányváltás lényege,, hogy a parasztcsaládok új, ösztön­zőbb feltételekkel köthetnek szerződést: az előre megálla­pított, s több évre rögzített kvóta beszolgáltatása után szabadon rendelkezhetnek a többlettel. A szakértők jórészt e szer­ződési rendszerhez kötik az elmúlt évek fellendülését. A népéj elmezésben ma is alap­vető rizs termelése három éve átlag egy-egy millió ton­nával nőtt. s jelenleg 17 mil­lió tonna körül jár. Ezzel Vi­etnam tavaly nagyjából el­érte az önellátás szintjét, s nem szorul gabonabehozatal­ra — bár tény, hogy a fej­adagok továbbra is meglehe­tősen alacsonyak. TEENDŐK SORA Történtek persze más in­tézkedések is. Visszafogták a korábbi, túl magas tervszá­mokat. Terjedőben van az ipari üzemekben az ösztön­zőbb fizetés rendszere. A szo­rító infláció letörése érdeké­ben rögzítették a szabadpiaci árak felső határát. A társa­dalmi felszültségeket enyhí­tendő, fokozottan ellenőrzik a kistermelőket, kiskereskedő­ket. Az érvényben levő ter­vek szerint másfél millió em­bert irányítanak át új mező- gazdasági övezetekbe. Az eddig megműveletlen régiók termővé tétele egyben a jnég mindig jelenlevő munkanél­küliek foglalkoztatására is lehetőséget ad. A felsorolt néhány problé­ma is jelzi talán: Vietnam­ban al'g érvényesek a ná­lunk, Közép-Európában meg­szokott kategóriák, fogalmak, egész mások a feladatok. Fél kell számolni az északi és déli országrész közti különb­ségeket. befejezni a földre­formot és megtalálni a szö­vetkezetesítés helyes mód­szereit az egykori Dél-Viet- namban. Hatékony beavatko­zással csökkenteni kell a je­lenleg évi 2.5 százalék kö­rüli, ázsiai léptékkel is ma­gas népszaporulatot, kielé­gíteni az iparcikk-keresletet, bővíteni az egészségügyi és oktatási hálózatot, úrrá len­ni a gátló közlekedési és szállítási nehézségeken. Az alapanyaghiány és az áram- kimaradások leküzdésével növelni kell az ipari terme­lést. S végül, de nem utolsó­sorban az elkerülhetetlen szemléletváltoztatás terjesz­tésével nevelni az embereket, tudatosítani az irányváltás parancsoló voltát. Irdatlan, korszakos küzdel­met követelő teendők sora ez. Jelzi, hogy a szocialista átalakulás sok évtizede« meg­feszített munkát igénvel a ti­voli baráti ország népétől. Á természeti csapások sorozatá­ra. tájfunokra, pusztító árvi­zekre emlékeztetve, tempi k hozzá: sokáig még az időíá- rás kegyére is rászorulnak. Ám a körülménvek, a kiin­dulópont ismeretében az ala­pok lerakását, a lassú előre.- haladást is történelmi siker­ként kell értékelni. Szegő Gábor (Következik: 11. Szemben- állás vagy párbeszéd.) Bo'gár sajtótájékoztató A szocialista forradalom győzelmének Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság magyarorszá­gi nagykövete, hazája nemze­ti ünnepe, a szocialista forra­dalom bulgáriai győzelmének 40. évfordulója alkalmából sajtótájékoztatót tartott a Bu­dapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztatási Központban. Boncso Mitev elöljáróban felelevenítette Bulgária 1300 éves történetének legkiemeL- kedőbb eseményeit, megemlé­kezett azokról a társadalmi évfordulójáról haladást szolgáló népmozgal­maikról, osztályharcokról, amelyek az 1944. szeptember 9-i fegyveres felkelés sikeré­hez, a szocialista forradalom bulgáriai győzelméhez vezet­tek. A történelmi visszatekintést követően Boncso Mitev az elmúlt négy évtized gazdasá­gi fejlődéséről szólva elmon­dotta: a második világháború kirobbanása előtti békeévhez viszonyítva a nemzeti jövede­lem tizenháromszorosára, az ipari termelés nyolcvannégy- szeresére növekedett. Boncso Mitev végezetül Bulgária külpolitikájáról, nemzetközi kapcsolatairól tá­jékoztatta a sajtó képviselőit, majd honfitársai nevében is sok sikert kívánt hazánk ál­lampolgárainak a XII. kong­resszus határozatainak ered­ményes végrehajtásához.

Next

/
Thumbnails
Contents