Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-28 / 201. szám

Ifet _ Áz új főnévre készül az Isko^ofelevízió s^aTf is ivriUkiriLiiiielotti ■ £S55 !?i SSSB S 5& JS ga gg ■ gj Dr. Jekyll és a másik Igazán távol áll tőlem, hogy olyan szerzőt, mint amilyen a Kincses sziget, az Ember­rablás írója — Robert Luis Stevenson — bármilyen cse­kély mértékben lebecsüljek. Különösen most, hogy megle­hetősen szokatlanul a soros heti' műsorújságban olyan, szaktekintély, mint Ungvári Tamás szükségesnek tartotta (!) az elmúlt héten bemuta­tott Dr. Jekyll és Mr. Hyde filmváltozat (Stevenson regé­nye alapján) „utólagosának” megírását. Ebben aztán min­dent elmond a szerzőről, ami­ről nem mindenki tud —, hogy a benszülöttek dzsun- gelkéssel vágtak utat a sírjá­hoz, hogy mielőtt meghalt negyvenegy-néhány évesen, egy egész esztendőt hajózott a polinéz szigetvilágban, ahol „Tusitalának”, mese­mondónak nevezték és per­sze fehér bölcsnek is stb. Stevenson 1850-ben született Skóciában és kalandos szel­leme űzte Európába, a konti­nens országaiba, aztán egy nő után Kaliforniába; élt bá­nyászkunyhóban, indiántele­pülésen, 1886-ban két sikeres regénye is megjelent — kö­zülük az egyik a tévés válto­zat alapját nyújtó „kétrészes ember” története. Az emberi jellem képlete foglalkoztatta « tudomány századának gyermekét (U. T), és már Trend előtt feltárta a ha­sadt lélek rejtelmeit. Korunkban viszont — ami­kor a hasadt lélek a hasadó anyag veszélyeivel együttél­ve és esetleg halva is világ­méreteket ölt, vajmi kevés esélye van Stevensonnak, hogy néhány nagyszerű filo­szon kívül az „átlagosnak” nevezett, de amúgy nem léte­ző néző ezt a szelídített hor­rorba oltott filozófiát komo­lyan vegye és úgy tekintsen rá, mint valami nagy és kor­szakos leleplezésre. ' Mit mondjak? Régen túl vagyunk ezen a történeten. Régen megkettőztük látás'unkat. Ré­gen kettéhasadtunk többféle értelemben is — egy Jekyll és egy Hyde úr (aki ugyan­az más töltettel) már nem­igen tud újat mondani ne­künk. Elég kár bizony, hogy a haladásban idáig jutott a világ. A szer, amivel a re­gény-filmbeli doktor ketté akarja választani a jót és a rosszat az emberben, követ­hetetlenül változatos formák­ban hétköznapi alkalmazás­ban állnak rendelkezésünkre. A világ kettéhasadásához sem kell semmi más, mint egy „rossz széria”, a véletle­nek összjátéka, amely lehet ördögi is vagy bármi egyéb és egy félreértésen alapuló mozdulat következtében ránk­szabadulhat az igazi gonosz, az atomkatasztrófa. „Mit nekem Hekuba. .. ”, hol jön mai vízióinkhoz, mai kétsége­inkhez, mai és holnapi sze­reinkhez szegény jó skót írónk találmánya a jó és a rossz különválasztására? De hát, amúgy is a huszonkettes csapdája ez a regény Vele a film és mindazon elmélet, amelyik mint Ungvárié is, iát benne valami egyáltalán komolyan vehető tanulságot. Az ember elveszti uralmát maga felett — erről szól Je­kyll és Hyde sztorija, ez a „kalandüilmbe oltott filozó­fia”. Mi ebben az új? Miért, mikor volt teljes ura az em-* bér önmagának, mikor győ­zött itt a józan ész egyetlen egyszer is? Amikor már csak a józan észen 'múlik ugyanis valami, akkor megette a fe­ne az egészet — mondják az újra divatos melankólikusok, akik nem nagyon hisznek mindebben. Na jó, vegyük komolyan a képletet — létre­hoz valaki egy szert, amivel kiváltja magából a rosszat hogy ő maga megmaradjon „tüchtig” jónak. Minek, kér­dezem én tisztelettel? Hogy legyen rajtam kívül (aki jó vagyok minden porcikámban) egy abszolút rossz ember is. akitől elvárható, hogy maid engem is eltesz láb alól? Akin — micsoda felismerés! — majd nem tudok uralkod­ni, szóval elvesztem magam felett, a magam rossz szel­leme felett az ellenőrzés le­hetőségét és vele bukók én is. Fából vaskarika. „Az ide­gen alakká formált gonosz elszabadulhat láncaiból” — mondja az „utólagos” szerző­je és hozzáteszi a szentenci­át, hogy ez a korhoz kötött konkrét történés mai korunk­nak is üzen valamit. Hát igaz lehet, ha ennyiféle filozófiai megiközelítéssel ezt vagy azt belemagyarázhatunk ebbe a történetbe. Más szóval, véle­ményem szerint, majdnem minden alkotás alkalmas ar­ra, hogy késői korok bele­gondolják az éppen soros el­méleteiket, de attól a -történet és a szándéka sem lesz más, mint egy mai szemmel nézve átlátszó és gyermeteg valami. Amelyben legfeljebb azt ér­demes komolyan venni, hogy milyen nagyszerű játéklehe­tőség annak a színésznek, aki a kétfedelű embert ala­kítja. És micsoda lehetőség minden kor filmes maszk­mestereinek! Itt valóban ki­élhetik magukat — az átvál­tozások az ember szörnnyé alakulása, a jó és a rossz em­ber közötti ördögi vil^g (?) állomásai, mind megannyi borzongató lehetőség, mes­termunkára sarkalló igazi le­hetőség a sminkes személy­zetnek. Hát borzongjunk csak kedvünkre az átváltozások korában, az ésszerűtlenségek idején, az önpusztítás világ­szép (vagy éppen ellenkező­leg) mezején egy múlt száza­di kalandos történet mai film- változatát nézegetve és ve­gyük komolyan önmagunk csapdá!t. Vagy ne vegyük ko­molyan, éljünk kettős életet, vagy éljünk csak egyet, ami­lyet a legjobb tudásunk és lehetőségünk megenged, vagy, amiben szerepe lehet akara­tunknak és szellemünknek is. (T. Pataki) Oj szignál jelzi az immár •21. iskolatelevíziós tanév kez­detét szeptember 11-én a kép­ernyőn. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is a peda­gógusok továbbképzését segí­tő műsorok nyitják meg az ITV adásait. Mint Székely Ju­dit, az ískolatelevízió helyet­tes vezetője az MTI munka­társának elmondta; Az új évad mintegy 21 ezer percet kitevő programjában két új­donság szerepe! a tanárokhoz szóló műsorok között. For- tocska címmel 11 epizódos film készült el az általános iskolák IV. osztályosainak orosz nyelvi ófSjához kapcso­lódóan, és már forgatják a to­vábbi 19 epizódot. Az iskola- televíziós órákon apró, dra- matikus játékbetétekkel ele­venítenek meg bizonyos nyelv­tani alakokat tartalmazó szi­tuációkat, elősegítve a beszéd- készség fejlesztését, A másik újdonság a Beszédművelés című sorozat, amely elsősor­ban szintén a pedagógusok­nak szól, de az iskolások anyanyelvi kultúráját is igyekszik fejleszteni. Az általános és a középis­kolások ismereteinek gazda­gítására 19 tantárgyhoz kap­csolódó programot sugároz az 1984—85-ös tanévben az Is­kolatelevízió. Felszabadulá­sunk 40. évfordulója alkalmá­ból tízrészes, irodalmi sze­melvényeket tartalmazó soro­zatot készítenek A gyermek és a háború címmel. Tematikus összeállításokkal is jelentke­zik az ITV, mint például a technika- és tudománytörté­neti sorozat, amelyben az em­berré válás témaköre ugyan­úgy megtalálható, mint ,az űrhajózás rejtelmeibe beavató filmek. Új kezdeményezés lesz az Érettségizőknek javasoljuk című program, amelynek anyagát különböző, régebben sugárzott magyar irodalmi és természettudományi ^jelőadá.- sokból válogatták. Közöttük helyet kapott Mensáros László­nak XX. század, valamint az Olvasni, de mit...? „A könyv egyik leghatal­masabb eszköz az egyéniség kiterjesztésére” — írja Sza­bó Lőrinc. Egy másik klasz- szikusunk Kölcsey pedig így igazít útba bennünket: „...a könyvek száma végtelen, a te éveid pedig végesek, s órái­dat, s napjaidat oly sok egyéb foglalatosság kívánja magának. Mint az üres be­szédű társalkodót úgy kerüld a tartalmatlan könyvet.” A középiskolás diákokkal is megtanítja ezeket az isko­la, de vajon kapnak-e meg­felelő segítséget ahhoz, hogy eligazodjanak a könyvek' ten­gerében? A Furák Teréz leánykollé­gium közel 70 másodikosá­nak olvasmányait vizsgálva, egy 1984-ben készült felmé­rés alapján — igen sokszínű képet kapunk. Ez érthető, hi­szen különböző iskolákba járnak, a város hét' középis­kolájába, s érdeklődésük, ott­honi környezetük sem egy­forma. Bizonyos közös színek még­is vannak ezen a palettán. Többségükben a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó mű­vekét olvassák. Az iskola tan­tervi követelményei egyre több tantárgy oktatásában igénylik a hozzáolvasást. A fakultáció bevezetése pedig búvárkodásit, elmélyülést igé­nyel a gyerekektől. így az­tán nem csoda, hogy a tudo­mányos-ismeretterjesztő mű­veket részesítik előnybe a szépirodalommal szemben, míg korábban azonos arany­ban volt a kettő. Persze emellett kedvtelés­ből is olvasnak. Azonban az ötnapos tanítási hét — a na­pi 6—7 óra, s a másnapra való felkészülés annyira túl­terheli őket, hogy erre csak otthon, hét végén van ide­jük. Sokan olvasnak a régi, tör­ténelmi időkről szóló köny­veket, s a szépirodalmi mű­vek közül is az életkoruknak megfelelően romantikusát, ka­landosat (Solohov: Csendes Do«, Tolsztoj: Háború és bé­ke, Móra: Aranykoporsó, Mik­száth: Különös házasság). De népszerűek Rejtő Jenő, Szil- vási és Berkesi könyvei is. Sajnos nem mindenki ol­vas, vagy esetleg csak kri­mit. Szerencsére ezek száma csekély, néhány kevésbé ér­deklődő, gyengébb tanuló. A mai magyar irodalom szinte teljesen hiányzik az olvas­mányuk közül, s kevesen ol­vasnak verset. Ennek főleg az az oka, hogy az irodalom­órák túlfeszített tantervi tem­pója mellett nem nagyon ma­rad idő a gyerekek „szabad­idős” olvasmányainak pallé­rozására. Így a tanulók ízlé­sét főként a házi könyvtár, s a barátok, ismerősök ajánlá­sa formálja. A helyzet mégsem tragikus — a diákok döntő többsége akar és szeret olvasni. No, persze tennivaló még bőven akad — főleg az ízlésformá- lásban, s erre most az 1984— 85-ös tanévben jó lenne még inkább odafigyelni. S ha az iskolákban a túlhajszolt tempó nem hagy rá elegen­dő időt, a kollégium, a ne­velőtanárok sok mindent pó­tolhatnak. Jó! szolgálja ezt a kollégium könyvtára, s a csoDortfoglalkozások beszél­getései. S talán egyre többen lapoznak majd fel Sarkadit, olvasnak Cseres Tibort, s ütik fel Nagy László, Juhász Fe­renc verseskötetét. Javulni fog így a beszédkészség is, kevesebb gond lesz a szó­kinccsel. V. M. Arany János balladáit tolmá­csoló Mindvégig című műso­ra. Újdonság lesz a képernyőn a Játék műalkotásokkal című sorozat is. Szombat-vasárnapi matinén már találkozhattak vele a gyerekek. Ebben külön­böző képzőművészeti kompozí­ciókkal ismerkednek meg a legkisebb tv-nézők. Hasonló sorozat a harmadikos környe­zetismerethez kapcsolódó Épí­tészet, Ebben többek között az iskolatelevíziós oktatásban elő­ször szereplő építészet eleme­it, az épületek tervezését jele­nítik meg a kamerák segítsé­gével. , Iskolatelevíziós • műsor lesz a Testünk sorozat, amely a szívvel, a vérkeringéssel, a mozgással, a csontok és az iz­mok működésével, az ideg­rendszerrel, az érzékszervek­kel és az emésztőszervekkel ismerteti meg az ifjú nézőket. Új vállalkozás lesz a máso­dik félévben a Még megment­hető! című, felső tagozatosok­nak szóló, 11 részes környe­zetvédelmi sorozat. Az epizó­dok ismertetik a . bioszférát keletkezésétől kezdve, sorra véve a levegő, a víz, a talaj szennyezettségét, a zajártal­mat, a hulladékok megsemmi­sítését, bemutatva a védett növényeket, állatokat, vala­mint azt, hogy a gyerekek mit tehetnek a természet meg­őrzéséért. Mind több úgynevezett in­tegrált, tantárgyközi műsor tűnik fel a képernyőn. így levetítik a Mi és a számító­gép című, tizenéveseknek ké­szült sorozat, kiegészítve egy BASIC nyelvi továbbkép­ző tanfolyammal, amely 16x30 percben jelentkezik majd 1985 elejétől. Bekerül a televíziós oktatásba az új mértékegysé­gekkel foglalkozó, tavaly nagy sikerrel sugárzott Sí című filmsorozat. f A legkisebbek érdeklődése re tart számot az Egy osztályban járunk című műsor, amely a környezetismerethez kapcso­lódik, de a tantárgyi ismere­teken túl a kisdiákok megis­merkedhetnek a Bulgáriában, Csehszlovákiában, Ecuador­ban, Kubában és Vietnamban élő gyerekek életével is. Hagyomány már, hogy az Iskolatelevízió angol, francia, német és orosz nyelvi lecke­sorozatokat sugároz. Idén az angolul tanulók harminc újabb leckével ismeredhetnek meg. Az epizódokat az Iskolará­dió adásaival összehangoltan sugározzák. Elterjedőben .van hazánkban is a videotechnika; mind több iskola vásárol videoberende- zéseket. Az Iskolatelevízióban arra törekszenek, hogy a meglévő technikai feltételek­hez tartalmi korszerűsítéssel kapcsolódjanak. Az ITV műsorrendjét tar­talmazó naptárakat a hónap végéig megküldik minden tanintézetbe. (MTI) Áz antifasiszta mecseki bányászok akciója Egy különös — eddig isme­retlen — antifasiszta akció vált ismertté Pécsett: a me­cseki bányászok a nácizmus elleni tiltakozásuk kifejezése­ként 1943-ban, tehát még éle­tében sírkövet állítottak Hit­lernek, ily módon előre elpa- rentálva a harmadik biroda­lom vezérét. A bátor cselek­ményre minden bizonnyal a szovjet fronton történt esemé-' nyék adtak ösztönzést. Mint ismeretes: 1943 nyarán zaj­lott le a sorsdöntő kurszki csata. A szovjet—német há­ború — s azon keresztül az egész második világháború — történetében Sztálingrádnál bekövetkezett fordulat Kurszknál teljesedett be. A Komlón élő Hetényi Varga Károly tanár, a ma­gyar antifasiszta mozgalmak kutatója bukkant ráaHitler- ellenes demonstráció doku­mentumaira. Ezek szerint 1943 nyarán ismeretlen sze­mélyek sírkövet állítottak fel Pécsbányán, rajta a követke­ző szöveggel: itt nyugszik Hitler Adolf. A halotti jel forgalmas helyen állt, az András-akna közelében levő út mellett, ahol az autóbusz­megálló és a bányatársaság élelmiszerüzlete volt A bá­nyászok nagy része azon az úton járt munkába, s napon­ta több százan tartottak erre a bányatelep lakói közül is. A Führernek szánt félre­érthetetlen „üzenet” — a gyil­kos gúny — vihart kavart náci körökben Magyarorszá­gon és Németországban egy­aránt. Mint a komlói kutató kiderítette: az eset hullámai eljutottak Berlinbe, ahol töb­bek között a Wilhelmstrassén, a birodalmi külügyminiszté­riumban is foglalkoztak az üggyel. A dokumentumokból kiderült, hogy az antifasiszta szimbólum valószínűleg so­káig a helyén maradt volna, ha történetesen fel nem figyel rá egy szabadságon levő SS- katona, aki lefényképezte a sírkövet, és a fotót csatolta is a feljelentéséhez. Neki kö­szönhetően maradt fenn az utókorra a mecseki bányá­szok háborúellenes műve. 1984. szeptember 12-én Mária-bál a Karancs Szálló éttermében. Ételárból 10 % engedmény. ZENE — TÁNC — TOMBOLA. Asztalfoglalás az éttermi üzletvezetésnél. 14.28: 14.40: usor KOSSUTH RADIO! *.25: Vesszőparipáink... (ism.) 9.00: A hét zeneműve 9.30: Szovjet indulók fúvószene­karra 9.44: Háry János. 10.05: MR 10—14. 10.35: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik 11.00: Balettzene 11.39: Gösta Berllng TX/4. rész: A bál 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv 17.45: 19.15: 19.27: 19.48: 20.18: 21.18: 22.20: 22.30: 22.50: 23.00 0.10 NQGKÁD - 1984. augusztus 28., kedd A Rádió Dalszínháza: Lili. Nóták ».ős: Élő világirodalom: 8.2«: Nagy-Britannia 8.35: Régi híres énekesek műsorából Szíriusz és a Rettenetes lo.oO: Vendég... 12.35: Kőruspódium 12.35: Délutáni Rádiósztnház: 13,25: Társadalom és iskola 13.30: Bodza Klára és Dévai Nagy Kamilla népdalokat 14.00: énekel A Szabó család 14.35: Janus Pannonius versel 15.2«: Magyari Imre népdalfeldol- 15.30: gozásaiból 16.35: nesznek-e még biokertje- 18.00: ink? 18.3SS Nagy mesterek — világhí­rű előadóművészek 18.55: Rádiószínház: Hotel Sydney, (ism.) 19.25: Tíz perc külpolitika , 19.35: Árpássy Sándor cimbal- mozik. 20.35: Mai várépítők. Riport . Operafinálék 21.03: : Könnyűzene — gitárra 22.03: 23.20: “1 PETŐFI RADIO: Népdalok Tíz pere külpolitika Társalgó. Másfél óra Iro­dalomkedvelőknek (ism.) Zenedélelött Gyermekek könyvespolca Melódiakoktél Látószög A váci állami zeneiskola zenekara Játszik Zenés délután: Operaslá­gerek Tánczenei koktél Könyvről könyvért Örökzöld dallamok Csúcsforgalom Kamasz-panasz A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai Jákó Vera és Bárány Pál nótákat énekel Az idegsejttől a gondolatig Veszélyes szikrák — fel- töltött permetfelhők. Magyar anekdotakincs XXIV/23. rész Nosztalgiahullám. Conway Twitty (Ism.) Kálmán Imre operettjei­ből A mai dzsessz: Zoot Sims felvételeiből MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, Időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: Művészportrék, színháztörténeti érdekességek. Dr. Gyárfás Agnes előadása. 17.15: Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti: Beély Katalin és Zakar János. 18.00: ÉszakTma- gyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 10.00: Tv-torna 10.05: Lábus postás. Csehszlovák kisjátékfilm-sorozat 10.40: A kulcsár. Lengyel fiirt) (ism.) 12.00: Képújság 16.55: Hírek 17.00: Beszédművelés. VI/3. rész (ism.) 17.20: A Tenkes kapitánya, XIII/9. rész: A puska­por (ism.) 17.45: Rallye-bajnokok, VI/2. rész 18.15: Életet az éveknek 18.45: Képújság 18.50: Reklám 18.55: Művész elvtárs 19.25: Reklám 19.40: Tv-torna 19.45: Éstl mese 20.00: Tv-híradó ­20.30: A vörös jel. Angol tv-film 21.20: stúdió, ’84. 22.25: Szép magyar tánc 2. MŰSOR: 18.05: Képújság 18.10: Újdonság az iskolában, 1. (ism.) 18.45: A tejesember. Tv- novellák (ism.) 19.30: Útjaink. Csőre meg a lánya 20.00: Az iraki népi együttes műsora. Iraki film 20.35: Ki vagyok én? Az ifjúsági szerkesztőség műsora 21.35: Tv-hiradő 2. 21.55: Reklám 22.00: Autó-motor sport 22.20: Asszony a kövön 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.10: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.30: Partraszállás. Szovjet film 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Musica Viva. Zenei magazin 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-hiradó 20.30: Fiatalok tv-klubja. 1. rész. 21.30: Időszerű események 22.00: Fiatalok tv-klubja. 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.5 Arany a tó fenekén. Színes, szinkronizált ausztrál—új-zélan- di kalandfilm. — Kohász: Hófe­hér (14). Színes magyar rajzfilm; — Tarján vendéglő: Dutyi dili. Szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati Madách: 5 és 8 órától: Kelly hősei I—II. szí­nes, szinkronizált amerikai há- borús kaiandfilm. — Nagybáto* nyi Petőfi: Donald kacsa és a többiek. Színes amerikai rajz­filmsorozat. — Pásztói Mátra: Halál a felszálló ágban. Színes szovjet kalandfilm. — Rétsás: Kramer kontra Kramer (14), Színes amerikai filmdráma. — Ktsterenyeí Petőfi: A piszkos ti. zenkettő I— II. (14), Színes, szink­ronizált amerikai háborús ka­landfilm. — Jobbágyi: Rossz fill (14). Színes francia film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents