Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-03 / 181. szám

Mátraterenyei kísérlet Légi növényvédelem motoros sárkányrepülővel Akkor idős, ha száz évnél öregebb Hidak a közutakon Nógrádban Motoros sárkányrepülőgéppel végezték el a mátraterenyei Zagyvavölgye Termelőszövetkezet búzatábláin foltokban ke­letkezett vetésfehérítö-fertőzés permetezését, valamint más vélemények lombtrágyázását. A közös gazdaság idén ápri­lisban megalakult sárkányrepülöklubja tavasz óta kísérleti repüléseket hajt végre egy saját építésű, könnyített és „fel­javított” teljesítményű Trabant-motorral meghajtott moto­ros sárkányrepülővel. A gépet szintén saját készítésű per- metszóró szerkezettel látták el, amely egy kis japán szi­vattyúmotor energiájával az első kísérletek során vizet, majd folyékony lombtrágyát, majd a már említett vetésfe­hérítő jelentkezésekor rovarirtó vegyszert szórt ki, teljes sikerrel. AZ ELNÖK IS PILÓTA VOLT A termelőszövetkezet MHSZ-sérkányrepüIőklubjá- nak harminc tagja van, akik közül tízen repülnek; ők már elvégezték a növényvédő-tan­folyamat is. A munkarepüle­si gyakorlatokat Hole ez Jó­zsef oktató irányítja. Részt vesz a kiképzésben Bernáth Lajos, a tsz elnöke is,' a Ki­lián György repülőhajózó tiszti iskola egykori oktatója. A gyakorló repülések mellett folyik az eddigi kísérleti fel­szállások tapasztalatainak összegzése, feldolgozása, már­is egy sor figyelemre méltó következtetéssel. TELJESÍTMÉNY ÉS BIZTONSÁG A tsz kísérleti gépe ötven­ezer forintba került, egyszeri felszállással egyelőre két-há- rom hektárra elegendő per- metanyagat képes felvinni és kiszórni ködpermet-finomsá- gú cseppekben. Egy ilyen felszállás mindössze három percet vesz igénybe. Mind a maximum ötven kilométeres A Központi Statisztikai Hi­vatal adatai szerint a hatodik ötéves tervidőszak első há­lom évében 226 745 új lakás épült fel az országban, s ez a tervezett lakás,szám alsó határát jelenti. Az öt év alatt ugyanis 370—390 ezer lakás felépítése a cél Buda­pesten a 3 év alatt létesített 49 407 új otthon — a magán­lakás-építés lemaradása miatt — alatta marad a tervezett­nek'. Állami erőből az összes la­kás 25,8 százaléka épült, ezen beiül 1983-ban már csak 22,3 százaléka, s ez az arány ak­idén tovább csökken. Ezzel egyidőben jelentős állami forrásokat csoportosítottak át a magánlakás-építés támoga­tására, amelynek eredménye­ként egyre többen vállalkoz­nak magánbázak, -lakások építésére. 1982-ben több mint 2200-zall, 1983-ba, n mintegy 1200-zal gyarapodott a ma­gánerőből létesített új laká­sok száma az előző évihez képest. A három év alatt ma­gánerőből épült lakások 35,8 százaléka társasházban talál­ható, 56,7 százalékuk hagyo­mányos családi házban. Az új lakások átlagos alap­sebesség, mind a stabil ma­gasságtartás, a súlypontáthe­lyezéssel végrehajtható manő­verezés, a domborzat optimá­lis követése — az üzemi biz­tonság záloga. GAZDASÄGI ELŐNYÖK Nincs „sorban állás” mint a légiszolgálat helikopterére. A motoros sárkányrepülő az első olyan szerkezet, amely akár egy MTZ-traktor, min­dig kéznél van; amely alkal­mas a határjárástól az ope­ratív beavatkozásig minden levegőből elvégezhető munká­ra: amellyel akkor és ott szállhatnak fel permetezni, amikor és ahol szükséges. Amikor a gabona, kukorica, napraforgó és még jó néhány vetem,én-y fejlett korában van, lehetetlen a táblákra „földi” munkagépekkel rá­menni. Ilyenkor néha csak egyetlen módon, a levegő­ből menthető meg a termés, vagy fokozható a hozam. Ezért a motoros sárkányre­pülőgép szinte kifej ezhetet- len előnyt jelent, különösen a ladta a 73 négyzetmétert. A legnagyobbak — mintegy 92 négyzetméteresek — a csalá­di házakban lévő lakások, az állami erőforrásokból létesül- teké azonban átlagosan , csak 54 négyzetméter. Az új laká­sok a korábbiaknál több szo­bával épülnek. Csökkent az egy- és kétszobás otthonok aránya, a múlt évben a la­kásoknak már több mint 50 százaléka két és fél vagy en­nél több szobás volt. Az idén az év első felében előzetes adatok szerint 18 024 új lakás épült fel az ország­ban, ami 2,8 százalékkal több, mint y tavaly az év első hat hónapjában. Az állami erő­forrásból létesített új laká­sok aránya 15,4 százalék, ez megfelel a tervezettnek. Nemcsak épülnek, meg is szűnnek lakások. A statisz­tikai adatok szerint három év alatt 49 865 lakást számol­tak fel, főként mert elöreged­tek, lakhatatlanná váltak, ki­sebb részüket pedig városren­dezési okok miatt. Idén az első fél évben 3637 lakást bon­tottak le, mintegy 30 száza­lékkal kevesebbet, mint a lemben használatos helikop­terek, merev szárnyú gépek többségének működéséhez bonyolult rádió-, navigációs és egyéb műszerekre van szük­ség. És természetesen a repü­lő- és földi személyzet ehhez alkalmazkodó kiképzésére. Mindez roppant megdrágítja működésüket, fenntartásukat. Egy légi óra 15—16 ezer fo­rint. A mátraterenyei tsz há­romszáz hektáros őszibúza­tábláinak egyszeri légi per­metezése például nyolcvan- hatezer forintba került. Ugyanez egy ilyen célra ki­fejlesztett sárkányrepülőgép­pel ennek alig negyedébe- harmadába... A TERVEK A mátraterenyei termelő- szövetkezet ilyen és más elő­nyöket követve keresi az anyagi lehetőséget egy olyan második, zárt vezetőfülkés sárkányrepülőgép megépítésé­re, amely nagyobb szárny- felülettel, nagyobb teljesít­ményű motorral százötvpn- százhatvan kilogramm hasz­nos terhet bír el. Egy ilyen gép, amelynek előállítási költ­sége nem haladja meg a 250 ezer forintot, az úgynevezett ULV permetezési módszerrel egyszeri felszállással akár harmimebektárnyi tábla lé­gi növényvédelmét-nö­vényápolását el tudja végez­ni, a legnagyobb hatékony­sággal. NINCS MEGÁLLÁS Ez a terv; de közben zajlik a mátraterenyei tsz sárkány- repülőMiUb tagjainak mun- karepüléBi kiképzése. A cél; személyenként legkevesebb ötvein felszállás. Olyan gya­korlatot kell szerezniük, hogy figyelmük csupán kisebb ré­szét vegye igénybe a repülés maga; hogy. képesek legye­nek a feladat, a muhka mi­nél jobb elvégzésére koncent­rálni. Ilyen felkészültséggel, eredményes és biztató kísér­letekkel a hátúik mögött fog­nak hozzálátni a jövő év ta­vaszán a tsz gabona- és ka- pá »növényeinek intenzív sijJr- kányrepülős növényápolásá­hoz, vegyszeres növényvédel­méhez. Már vagy tíz perce megy buszunk egy irdatlan napra- íorg'ótábla mellett, amikor nem állom meg, hogy ne kér­dezzem meg Simon Istvánt, a ceredi termelőszövetkezet el­nökét, ugyan már, elfogad­na-e egy ilyen táblát odahaza Cereden is? El, válaszolja ka­pásból, csak nem tudnám ho­va tenni... Élni az adottságokkal Havas Ferencnek, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével érkezett a múlt hét szerdáján Győrbe az a mezőgazdasági szakember-de­legáció, amely a Győr-Sopron megyeiek közelmúltban tett látogatását viszonozta. Bár a hazai „találkozón” nem vehet­tem részt, a mostanin igen és nem mindennapi jó érzéssel látom, hogy milyen szívesen fogadják a Győr-Sopron me­gyeiek a messziről jött ven­dégeket. Mintha évtizedek óta' ismernék egymást, pedig többségük most találkozott először egymással. Lombos Fe­renc, a megyei tanács elnöke hamarosan helyettesének, Schmuck Istvánnak gondjaira bízott minket, aki olyan tem­pót diktált a nap hátralévő részében, hogy még sohasem láttuk Győr-Sopron megyét ilyen nagynak... A megyeszékhely megtekin­tése után a Hanság perem­vidékét jártuk be, amelynek egy része a győrsövényházi termelőszövetkezet területe. A hídnak kapcsolatteremtő szerepe van: az egyik partot a másikkal köti össze. Hidat verni könnyű, nehéz? Min­denesetre időt álló munka, munkáskezek formáló építé­sét őrzik, lehet, hogy már névtelenségbe tűnve. Az uta­kon elsuhanunk, gyakran ész­re sem vesszük, hogy a gép­kocsi hídon szaladt át. Ak­kor figyelünk inkább rá, ha a szűk híd miatt lassítani kell, hogy a szembejövő jár­művel elférjünk egymás mel­lett. Nógrád megye dimbes- dombos tájainak jellegzetes­sége a hídépítés szempontjá­ból a kisebb-nagyobb pata­kok jelenléte, és a dombok­ról lezúduló víz is utat ke­res magának: hídnyílást vagy átereszt, amelyen át biztos mederbe juthat. A megye országos közútja­in 365, két méternél nagyobb nyílású híd van. Az összes „műtárgyak” száma azonban ennél sokkal több: 4500 át­eresz, híd biztosítja a csapa­dékvizek és patakok vizének lefutását. A legnagyobbak a Zagyva, és a Tarján-patak fölötti hidak: Salgótarjánban a benzánkúttal szembeni, a kisterenyed, nagybátonyi, mát- raszőlősi, pásztói, szurdok­püspöki, jobbágyi híd. A hídépítési, hídjavításl munkák legnagyobbja a hi­dak kis teherbírású felszerke­zetének cseréje, ilyenkor a hidat teljesen elbontják és az átmenő forgalmat ideiglenes útra, hídra terelik. Jelenleg hídszélesítési munkát Sám- sonházán végeznek. — A sámsonházai híd a Kis-Zagyva fölött ívben, út- kanyarban van, és a mosta­ni hídszélesítéssel az út vo­nalvezetése is javul — tájé­koztat Vilimi Sándor osztály­vezető. — Bár a forgalom itt nem nagy, de a híd így is szűk volt, és az autók a mell­védfalat gyakran leverték. A csendes kanyarban érke­zésünkre narancsszínű nad- rágos munkásember jön elő a lakókocsiból. Guth Pál, a közúti igzgatóság megyei szer­vezeténél a központi hidas­brigád tagja, bemutatja a ki­szélesített hidat. — Éppen befejezzük már ezt a munkát — mondja. — Itt arról győződhettünk meg, hogyan lehet természetvédel­mi területen is okosan, ész­szerűen gazdálkodni, neveze­tesen gazdaságosan húsmarhát tartani. Előkerültek a ter­melőszövetkezeti elnökök fényképezőgépei és kérdések is akadtak bőven, csakúgy, mint utunk következő állo­másán, a bősárkányí termelő- szövetkezetben. Ez a gazda­ság is épp úgy,' mint. a leg­több Győr-Sopron megyei, az alaptevékenységéből él. Van ugyan kiegészítő tevékenység — itt valóban az is — de, ahol 5—6 tonnás hektáronkén­ti búza- és 6—8 tonnás hek­táronként kukoricatermés a megszokott, ezen nem is le­het csodálkozni. Ami a húsmarhatartást, a takarmánytermesztést illeti, arról csak annyit, hogy a le­gelők, rétek nagy részét öntö­zik, esetleg árasztják és még az ilyen száraz időjárásban, is olyan bőséges a fűtermés, hogy az állatoknak nincs szükségük ezen kívül más ta­karmányra. A bőség ellenére is a jó gazda gondosságával bánnak minden talpalatnyi földdel. Igazi intenzív gazdál­kodást folytatnak, a legkor­szerűbb gépekkel és technoló­giával. Erről egyébként mind a hat meglátogatott nagy­üzemben meggyőződhettünk. Hogy jól élnek az adottsá­gaikkal, azt az eredmények is igazolják. A veszkényi terme­lőszövetkezetben az utóbbi években a nyereség átlagosan 32 millió forintot tett ki. Ta­valy az aszálykár miatt „csak” 24 millió volt az eredmény $ Huszonegy napig szikkad a beton, kiszedjük a romoná- dot alóla, kátránnyal leszi­geteljük és mehet rá a töl­tés, az aszfalt. Két nagy beton félhenger nyúlik ki az út alatt az egyik irányban. A végén kész már a beton mellvéd is, rajta az acélkorlát vasoszlopai. A híd nyílása kétlyukú, az egyik alatt még ott van a zsaluzás, a gondosan megácsolt fa tar­tószerkezet. A híd másik ol­dalán a régi mellvéd marad, az még épségben van: takaros megoldás, de így a híd kis­sé felemás képet mutat, a lényeg azonban, hogy a for­galom számára biztonságos legyen. — Az aratógépek csak ara­szolva tudtak átmenni ezen a szűk hídon — mondja Guth Pál. — Mostanában már ér­deklődtek itt nálunk, mikor­ra készülünk el, bizonyára jönnének az aratógépekkel. Az út mellett álló lakóko­csiban még hárman vannak. Dél felé jár az idő, túl a munkaidő felén ebédelnek. — Általában hideg élelmet eszünk, mert hol itt vagyunk, hol ott a megyében — mond­ja Járja Ferenc a brigád egyik tagja. — Ezelőtt is Szá­tokon alapoztunk egy új hi­dat, és lehet, hogy a napok­ban már Somlyóbányán dol­gozunk. Étkezés közben beszélge­tünk. A brigádtagok mind­annyian betanított munkások — Varga Béla, Krupa Már­ton is —, a brigádvezetőj ük­nek, Hám Lászlónak pedig kőműves a szakmája. A köz­úti igazgatóság központi híd- brigádja négy éve alakult, azóta együtt dolgoznak. Cseszt- véről, Balassagyarmatról és űrhajómból szállítja őket na­ponként munkahelyükre az igazgatóság gépkocsija. — Nem könnyű a hídépí­tés — mondják a brigád tag­jai. — Sokféle munkát kell végezni: alapot ásni, beto­nozni, zsaluzni, „vibrátoroz- ni”, a híd alapját a vizes talajon is el kell készíteni. De, ha akarja, megtanulja az ember ezt is — állítják a „hidasok”. — Nehéz munka volt a leg­utóbbi szátoki alapozás, mond­90 milliós növénytermesztés!, 80 milliós állattenyésztési és 22 milliós melléküzemági ár­bevétel mellett. Vélemények a látottakról E számok hallatán akárme­lyik nógrádi nagyüzem ve­zetője is elismerően esetién- tene. No igen, nálunk ideha­za némileg mások az adott­ságok, s ezzel minden szak­ember tisztában is van. Az egynapos tapasztalatcsere, ta­nulmányút utolsó állomásán, a kajárpérci termelőszövetke­zetben tudtak vendéglátóink először igazi „hegyet” mutat­ni. Nógrádi szemmel nézve ez csak afféle dombocska volt, szelíd lankákkal. „Ezen csak szőlőt lehet termeszteni”, ál­lították meggyőződéssel házi­gazdáink. mire nógrádi kollé­gáik ugyanolyan komolyan ál­lították, hogy ők bizony ezen a területen betakarítanának legalább négy tonna búzát hektáronként... Íme néhány vélemény a lát­nivalókban, tapasztalatokban gazdag nap végeztével: — A termőfölddel való gaz­dálkodás gondosságának is­kolapéldáját láthattuk — mondja dr. Hütter Csaba, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke —. A látottak magas fokú hozzáértésről, kultúrált termelésről, a természeti ér­tékek okos védelméről és hasznosításáról tanúskodtak. Hasznos tapasztalatokra tej­tünk szert a gyepgazdálkodás, a húsmarhatartás területén. A nagy szakmai tudással, széles ja egyikük. — Be kellett csö­vezni a patakot, hogy a víz elkerülje azt a helyet, ahol az alapot ástuk. A hidak körül dolgozókkal az arra közlekedők gyakran találkozhatnak, a munkásokat a terület előtt kirakott KRESZ-táblák óvják. Van­nak, akik betartják a szabá­lyokat, de néhányan nemi Ám, a hidakon nap mint nap megfordulók másként véleked­nek, a hídbrigád megjelené­séről. — A közelben lakók, ä közlekedők gyakran megjegy­zik, hogy rá is fér már er­re a hídra a javítás, vagy szükség is van már erre az új hídra — mesélik a bri- gádtagok. A munkások kivonulnak a hídhoz, mi pedig továbbme­gyünk. Szécsény és Rimóe között megint egy felemás mellvédű hidat látok. Ezt évekkel ezelőtt szélesítették, és a kiszélesített oldalon acél­korlátot helyeztek el. A má­sik oldalon még a 30-as években épített betonoszlop áll, közöttük vaskorláttal. A dolog másik érdekessége, hogy itt először a hidat szélesítet­ték, és majd csak utána ke­rülhet sor az útszélesítés­re. Mert általában először az utat szélesítik, s ezt követő­en a hidat. De ez most nem baj, a híd ugyanis széles és biztonságos. A Rimoc községben épült új hidat dicséri Vilimi Sán­dor osztályvezető. — Azelőtt igen keskeny volt a híd és az átfolyónyí­lás. Most kilenc méter szé­les és felülete aszfaltozott. Nincs rajta egy „fia” beázás sem, száz évig nem lesz vele gond — mondja. A hidak hosszú életűek.’ Még akkor is igaz ez, ha a közúti igazgatóság kezelésé­ben levő hidak közül 150—200 híd igényel beavatkozást, legtöbbjük építési jellegű te­vékenységet. De állnak még az 1700-as években épült hi­dak is: Romhányban, néha­iamban, ezeken azonban már nincs gépjárműforgalom. Mert egy híd akkor idős, ha száz évnél öregebb. Vajon a itteni vezetők éppen olyan őszintén szóltak gondjaikról — amelyek jó része közös a mi­einkkel —, mint az elért si­kerekről, eredményekről. J ó érzés volt látni, hogy mire képes ez a megye a mező- gazdasági termelésben a mai, nem éppen könnyű időszak­ban is. — Gyönyörű vidéket, merő­ben eltérő adottságokat lát­tunk — mondja Percze József, a bátonyterenyei termelőszö­vetkezet elnöke —, A 100—200 hektáros táblákat nézve elő­ször az jutott eszembe, hogy gazdaságunkban a tizedekko- ra földeket is villanyoszlopok tucatjai csúfítják, nehezítve mindenféle mezőgazdasági te­vékenységet. A termőföld megbecsüléséből bizony ta­nulhatunk, mert ha néha nem is minket érint ez a kérdés, a „szenvedő alanyai” mi va­gyunk. Értékesnek és hasznosnak ítélte az egynapos tanulmány­utat Havas Ferenc is, akinek Győr-Sopron megyei kollégá­ja, Schmuck István azt vála­szolta, hogy szívesen látták és látják ezután is a Kisal­földön nógrádi barátaikat, mert bizony akad még meg­mutatni való az országnak ezen a táján. Bizakodhatunk benne, hogy ez a kapcsolat a jövőben is megmarad, s ebből mindkét megye szakembereinek — s ezzel mezőgazdaságának is — haszna származik. Tanulni egymástól soha nem szégyen, éppen ellenkezőleg, a hala­dásnak, az előbbre lépésnek egyik kútforrása lehet. S erről sem ott, sem itt nem szabad lemondani, mert ez a jövő záloga. körű ismeretekkel rendelkező Zilahy Tamás NÓGRÁD s 1-9őá. auflHäituj h, fjén telt 3 kis- és középgazdaságok sza­mára. A légi növónyvéde­Statisztikai felmérés a lakásépítésről az elmúlt évben mér megha­területe évről évre növekszik, múlt év első felében. Hidraulikus szivattyúk, hidromolorok, hengerek terhelés alatti próbáját végzik a bátonyterenyei gépiizemben.-SE BJ? ri mostaniak meddig bírjak? Tteély András Szomszédolás Győr-Sopron megyében

Next

/
Thumbnails
Contents