Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

I

Közép-szlovákiai hétköznapok (II.)

Of iparág sae illetett

Kubascsik Lubomir: Az új Nagy Imre: Van saját üdülő- beruházásra nagy szükség volt központunk

Az elmúlt negyedszázad alatt gyárak százai 'épültek Küzép-Szlovákiában. Ezek közül a legfiatalabbak közé tartozik a Závody Vypoctovej Techniky, azaz ahogy Besztercebányán egyszerűen rövidítik: a ZVT.

— Korábban a Tesla céghez tartoztunk. A mai helyen az építkezés 1969-ben kezdődött meg, s az akkori gyáregységet vállalattá nyilvánították. Az új beruházásra nagy szükség volt, hiszen addig a városban körülbelül harminc helyen dolgoztunk. Nehéz volt a munkát zökkenő- mentesen szervezni — mondja Kubascsik Lubomir, a ZVT műszaki fejlesztési igazgatóhelyettese. Ahogy magyarázatából kikerekedik: termelésük szerkezetét folyamatosan finomították, amíg rövid idő alatt eljutottak a számítógépgyártásig. Korábban egy NSZK-ból vásárolt jieene alapján Csehszlovákiában csak a ZVT gyártott erő- •íluíet a központi antennák- h : zömében a vállalat ebbel élt öt esztendővel ezelőtt aztán ráálltak a kis számítógépek előállítására, s ma már van gyáregységük Na- mestovóban, Rimaszombaton Is.

— Négyezer dolgozót foglalkoztatunk, zömmel itt Besztercebányán. Nagyon sok « iiatal gyárunkban, az átlagéletkor alig haladja meg a harminc évet — jegyzi meg a műszaki igazgatóhelyettes és hozzáteszi: — Szükség is van a frissen gondolkodó fejekre. mert az elmúlt években dinamikusan fejlődik a vállalat. Újabban már tesztelőberendezéseket is gyártunk, amelyekkel például vizsgálhatják á mikroprocesszorokat.«

Bekapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Imre, a szociálpolitikai főosztály munkatársa is. Mondja, hogy a dolgotok élet- és munkakörülményeiről igyekeznek sokoldalúan gondoskodni. A vállalat saját bölcsődével és óvodával rendelkezik, több mint ezer lakás tartozik hozzá, amelybe a ZVT munkásai, műszaki szakemberei költözhettek.

— Van saját üdülőközpontunk a Szlovák-érchegység- ben és dolgozóink ■ csereüdültetés keretében eljuthatnak a Német Demokratikus Köztársaságba, Magyarországra.

Önöknél például az Egri Fi- nomszerelvény Gyárral és a budapesti EMG-vel van jó kapcsolatunk — tájékoztat a szociálpolitikai főosztály munkatársa.

— Vállalatunknál összesen 430 kommunista dolgozik nyolc alapszervezetben — mondja Jan Matus, a pártbizottság elnöke. Az alapszervezetek gyáregységenként szerveződtek, ami jó lehetőséget kínál arra, hogy az adott kollektívának állandó információi legyenek a munkájukkal kapcsolatos gondokról és az eredményekről...

A szlovák nemzeti felkelés 40. évfordulója tiszteletére a kerületben széles körű szocialista munkaverseny bontakozott ki.. A brigádok az eves felajánlásukra tettek rá „néhány lapáttal”, ahogy mondani szokás. A ZVT munkásai, mérnökei felajánlásának értéke kilencmillió korona, ami magában foglalja a többlettermelést, a megtakarítást és a társadalmi munkát is. Jan Matus örömmel újságolja, hogy vállalásukat sikerült teljesíteni.

— A pártszervezetek megkülönböztetett feladatnak tekintik a fiatalokkal való foglalkozást. párttaggá nevelésüket, képzésüket. A vállalat ifjúsági szervezete derekasan tevékenykedik, s jó partner ebben a munkában. Egyébként fiatal dolgozóinkat csak dicsérni tudom. Példamutatóan dolgoznak, okos javaslatokat tesznek. A felkelés évfordulójára nálunk ők kezdeményezték a szocialista munkaversenyt.

— Megéri & ZVT-ben dolgozni?

— Az átlagkereset 2880 korona. Ez adódik egyrészt abból, hogy az iparág fiatal, másrészt pedig az alacsony átlagéletkorból. Egyébként

Jan Matus: A fiatalok példamutatóan dolgoznak

vannak dolgozóink, akiknek a havi keresete eléri a 3500 —4000 koronát — válaszol a kérdésre Kubascsik Lubomir.

Nagy figyelmet szentelnek a műszaki utánpótlásra is. A vállalat szomszédságában található egy elektroipari szak- középiskola, ahonnan évente kétszáz fiatal szakember kerül a ZVT-be. Nem új helyre, hiszen szakmai gyakorlatokra is ide járnak, a gyakorlóműhelyekben ismerkednek meg leendő feladataikkal. A vállalat pedig, igyekszik sokoldalú segítséget nyújtani. Műszereket szerez be, anyagi támogatóst ad az oktatási intézmény fejlesztéséhez. Azt mondják megéri!

Ä rövid gyárlátogatás legérdekesebb állomása a „számítógép-laboratórium”. A gyár fejlesztői újabb konstrukciókon törlik a fejüket, s büszkén mutatják termékeiket, amelyeket külföldön is egyre szívesebben fogadnak

A pártbizottság elnöke színes prospektusokat , ad, vigyük hírét számítógépeiknek. Észreveszi, hogy egy albumon időzik tekintetünk, rajta a felirat: „Nógrád megye mun. kásmozgalmi története,

1919—1944”. Képzőművészeti sorozat, nógrádi művészek alkotásai.

— Nem a látogatásuk alkalmából raktuk ki — mondja tréfálkozva. — Kedves emlék...

(Folytatjuk)

A tanácselnök még bizakodik

Lesz-e ajtónyitás Ecsegen?

TÁRSADALMI munkaakciót szerveztek Ecsegen éa nem is akármilyent. A kisközség vezetői úgy határoztak, hogy a lakosság jobb egészségügyi ellátása érdekében 1983-ban egy orvosi rendelőt és lakást építenek. A tervet mindenütt helyesléssel fogadták, egyetértettek vele. Még az építkezés el sem kezdődött, mikor úgy döntöttek: a regi orvosi rendelő hadd szolgálja továbbra is a falut a munkában elfáradt embereket: öregek napközi otthonának ad majd helyet.

A Szervező, Tervező és Lebonyolító Mérnöki Iroda el is készítette az új rendelő tervét. A kivitelezést a Széchényi Szolgáltatóipari Szövetkezet — 1984. június 30-i határidővel — szerződésben vállalta.

Aztán 1983 tavaszán nem kis büszkeséggel figyelték a falubeliek, az ideális környezetben, a nemrégiben átadott új gyógyszertár mellett, hogyan kezdik el a munkát a sarokpontok kitűzésével. Ám utána egy darabig semmi jel nem mutatta az építmény növekedését. Eltelt a nyár, de csak nem akart benépesedni a terep. Nyár végén aztán mégiscsak történt valami. Megjelent egy gép, amely kiszedte a pince helyén a földet. Egy-két teherautó tégla még valahogyan odakerült, de aztán újra kihalt az építkezés környéke. Jött a tél, s így a munkára már . gondolni sem lehetett.

Ez év tavaszán aztán néhány ember megint dolgozni, tenni-venni kezdett a helyszínen. A tanács vezetői újra bizakodtak. Meg a körzeti orvos is, aki nagyon szerette volna már az új rendelőben fogadni betegeit. A község vezetői — az építkezés lassú ütemét látva — július végén társadalmi munkára hívták a

falu lakóit. Jöttek is! De erről a fiatal, tettrekész tanácselnök, Madlena József többet mond:

— Amikor elhatároztuk az orvosi rendelő és lakás felépítését, már tudtam: ha társadalmi munkára kerül sor. a mi falunk lakói kiveszik részüket belőle. Így is lett. Kétszázezer forint értékű munkát ajánlottak fel. Szerencsénk, hogy sok köztük a szakember. Ácsok, vízvezeték-szerelők, kőművesek. Tegnap úgy harmincán, ma pedig húszán tevékenykedünk, próbálnánk siettetni az építkezést.

— Talán sürget a határidő?

— AZ MÁR NEM, mert június 30-ával lejárt, az építkezést be kellett volna fejeznie a szövetkezetnek. De gondolom, a mi munkánk is csak előbbre hozza a befejezést. Tegnap is hat óráig itt dolgoztunk. Dinka János. Váló- czi József, Radios Sándor, Krátki János már második napja húzzák a falat. A tanácsadó, rendelő és a hozzátartozó szociális részek falazás! munkáit teljesen ők végezték.

— S a szövetkezet dolgozói?

— Tegnap egy hattagú kőművesbrigád dolgozott ugyan, de nagyon keveset és igen rosszul. Az elrontott munkát mi hoztuk helyre.. I

— S a kőművesek mellett milyen szakmunkában tudna« még a szövetkezet segítségére lenni?

— Vizeseink felajánlották a vízvezeték • teljes beszerelését, az ácsok pedig a tető- szerkezet kialakításánál akarnak jeleskedni, ha a szövetkezet vezetői ezzel egyetértenek.

A tanácselnök — annak ellenére, hogy csak a tartó- szerkezeti falak és a pince

van megépítve — még mindig bizakodik. Ahogy körülnézek, s látom a szorgos embereket, úgy érzem, ha szükség lenne rá, akár saját erőből is felépítenék a rendelőt.

Mit mond a lassú építkezésről Szekeres János, a mérnoi-ci iroda műszaki ellenőre?

— A Szécsényi Szolgálta lóipari Szövetkezet nagyon kis létszámot foglalkoztat ennél az építkezésnél. Nyár eiejen, mikor Banos Jenőnével, a vb- titkárral és a körzeti orvossal,' Plattner Istvánnal felkerestük Horváth Lajos elnököt, ígéretet kaptunk, hogy létszámot csoportosít át. Ez meg is történt, csak nagyon rövid ideig tartott a munka. A falak már állnak, tető kell rá. A szerelőipari munkáknál bízom a tanácselnök ígéretében. .;

A társadalmi munkához á szövetkezet is elküldte képviselőjét, Lászlók János személyében. Tőle tudakoltuk, lesz-e ez évben ajtónyitás az új rendelőben?

— Sajnos. én nem tudom

— jegyzi meg a fiatalember.

— Remélem, befejeződik ebben az évben, de erre talán az elnök tudja a pontos választ,

Abban a reményben hívtam fel Horváth Lajos szövetkezeti elnököt, hogy kedvező választ kapok. Az orvosi rendelő és lakás, amely több mint két és fél millió forint, költséggel épül — Ecseg lakóinak dolgos keze nyomán is — végre csak elkészül.

— AZ ECSEGIEK által felajánlott szakipari munkákat szívesen vesszük. Szövetkezetünk mindent megtesz annak érdekében, hogy ez év december 31-én átadhassuk az intézményt — így az elnök.

Ezek után mit írhatok még? Bizakodjunk mi is!

Kovács Imréné

Megjelent a Statisztikai Évkönyv

A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Statisztikai Évkönyv, amely a legfontosabb adatokról több évtizedre visszamenően nyújt áttekintést, képet ad az ország társadalmi, gazdasági szerkezetéről, a lakosság életkörülményeiről.

A népmozgalmi adatok szerint az országnak 1984. január 1-én, 10 678 770 lakosa volt, a lélekszám öt év óta folyamatosan csökken. Tavaly 21 ezerrel többen haltak meg, mint ahány an születtek. 127 258 gyermek született, köztük 1352 kettős, 12 hármas, egy négyes és egy ötös iker. ötös ikrek az utóbbi 36 esztendőben tavaly jöttek először világra hazánkban.

A férfiak és nők aránya évek óta nem változik, 48,4, ifle.tve 5^,6 százalék. A városlakók száma és

aránya növekedett: jelenleg Budapesten él az ország lakosságának 19,3, a vidéki városokban 36,7, a községekben 44 százaléka. Az elmúlt évben 75 969 házasságot kötöttek az országban — 419-cel többet mint egv évvel azelőtt —, ugyanakkor 750-nel több volt a válás: 29 337 házasságot bontottak fel.

Az országban 1983-ban 74 214 lakás épült, s 15 449 megszűnt. Tavaly újabb 48 ezer lakást kapcsoltak be a vezetékes vízhálózatba, 54 ezret pedig a közcsatorna-hálózatba. A gázt 47 ezer, a távfűtést csaknem 30 ezer lakásba vezették be. Az átlagos vil- lamosenergia-fog.vasztás tovább növekedett: az elmúlt évben egy háztartásban havonta átlagosan 138 kilowattórát használtak fel,

nyolc kilowattórával többet, mint egy évvel korábban. A személy- gépkocsik száma meghaladja az 1,2 milliót. Az országos közúthálózat 29 6.90 kilométer, mindössze 6 kilométerrel gyarapodott egy év alatt. A# autósok Budapesten 76, vidéken 335 helyen tankolhatnak.

A közművelődés adatai szerint az ország 4*09 nyilvános könyvtárát egymillió 626 ezren látogatták, 21 ezerrel többen mint egy évvel korábban. A mozik 193 filmet mutattak be, 69 millió nézőnek. A színházakban 636 darabot mutattak be, 12 898 előadáson, valamivel több mint 6 millió néző előtt.

A televízió-előfizetések száma egy év alatt 26 ezerrel gyarapodott, s elérte a kétmillió 864 ezret. (MTI)

A falvak népességmegtartó erejének növeléséért

A „számítás ■T' l\bJi'.dóriimib an”

Á népfron t mozgalom megkülönböztetett figyelmet fordít a településpolitifcai kérdésekre, s behatóan foglalkozik a falvak lakosságának élet- és munkakörülményeivel. Testületéi már több alkalommal kifejtették véleményüket, miként fokozhatnák a kisebb települések népességmegtartó erejét. Az élénkülő társadalmi érdeklődés megnyilvánult a falugyűléseken is, amelyeknek egyik kiemelt kérdésköre volt ez a téma — mondotta Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője az MTI munkatársának, összegezve a közelmúltban a falvak népesség- megtartó képességéről megtartott társadalmi viták tapasztalatait.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, felhasználva a korábbi eszmecserék tapasztalatait is, állást foglalt a fejlesztés kívánatos módozatairól. A testület többek között megállapította, hogy a falusi lakosság városokba áramlása hosszabb távon e települések indokolatlan visz- szafej lődéséhez, a hagyományos településszerkezet tor- tuiásához vezethet. Ezt a folyamatot pedig meg kell akadályozni, mert a városok legtöbbje nem képes megfelelő fogadási feltételeket teremteni.

Szinte mindenütt alapvető követelményként fogalmazták meg: a lakosságnak meghatározott távolságon belül jusson munkalehetőség. Arra természetesen nincs mód, hogy minden egyes kistelepülésen új létesítményeket hozzanak létre, de — összhangban az iparvállalatok decentralizálá- si elképzeléseivel — megteremthetők az eddiginél szélesebb körű foglalkoztatás feltételei. A termelőszövetkezetek általában meg is tesznek minden tőlük telhetőt ennek érdekében, ám a többi ágazat képviselőinek egy része még mindig nem ismerte fel az ebben rejlő előnyöket. A legkézenfekvőbbnek azt tartották a tanácskozások résztvevői, hogy az élelmiszeripar telepítsen feldolgozó létesit- ményeket. Ennek viszont elengedhetetlen előfeltétele, hogy e települések gond nélkül elérhetők legyenek. Ez azonban jórészt, sajnos megoldatlan; a vonzásközpontokat nem kapcsoljál} össze kellő szambáé

jól kiépített összekötő utak. Ami ennél is komolyabb gondot okQzi a telefonhálózat, amely nem teszi lehetővé a települések és az emberek közötti zavartalan kapcsolattartást.

A helyi és a helyközi közlekedésben is igen sok ellentmondás korbácsolja föl időnként az indulatokat. Inzsel Ottó arra hívta föl a figyelmet, hogy a közlekedési díjak között aránytalanságok vannak, magyarán: a vidékiek ugyanazért a szolgáltatásért többet fizetnek, mint a budapestiek. A MÁV és a Volán munkáját ellentmondásosnak ítélték meg az eszmecseréken résztvevők, s kifogásuk elsősorban arra irányulj hogy szerintük a viteldíjak növekedésével párhuzamosan sem javult az utazási körülmények színvonala.

Az egészségügyi ellátás minden településen alapvető tényezője a lakosság közhangulatának. Különösen azokon a településeken, ahol a népesség korösszetétele jelentősen megváltozott — a fiaJ talok rovásaira. Az idősebbek pedig az eddiginél lényegesen megbízhatóbb orvosi ellátásra tartanának igényt, s itt az ügyeletek összevonását említették, mint — szerintük — nem kellően átgondolt intézkedést. Főleg a hét végeken kritikus a helyzet, mert a hiányzó, vagy rossz telefonok miatt olykor 30—50 kilométert kell autózni a beteggel, amíg orvoshoz kerül az arra rászoruló. Ezeken a településeken is szeretnének az ott élők megfelelő tartás fogyasztási cikkekhez jutni.

— Az eszmecseréinken elhangzott javaslatok megoldása általában nem újabb anyagi erőforrások feltárását követeli meg, hanem csupán a* idejétmúlt szemlélet megváltoztatását. A kormány ősszel széles körű társadalmi vitára bocsátja településfejlesztési koncepcióját, amelyek révén újabb észrevételek sokasága kerülhet felszínre — mondotta végezetül Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront osztályvezetője.

felOfiRAP s J,?84. augusztus 23,, csütörtöij ^3