Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

Film a filmben Sándor Fái új fíJmet iorgat Major Tamás, a fekete hattyú L ' / 11 Felvétel a magasból idézőben Alighanem a magyar film­gyártás történetének eddigi legnagyobb szabású szabad­téri díszletegyüttese épült fel — több mint két hónapig tartó munkával Pilisvörösvár határában, az ottani kvarc- homokbányában. A kép, amely a meredek ösvényeken ét vezető úton ideérkezett lá­togatót fogadja: valóságos holdbéli táj fantasztikus képe. A hófehéren csillogó, nappal szinte elviselhetetlen hőséget, éjszaka pedig fagyos lehele­tet árasztó kvarchegy alján kék vizű tó ragyog. Csak kö­zelebb érve vesszük észre: nem tó ez, hanem különleges kék műanyaggal borított, 1500 négyzetméter nagyságú tánc- parkett. Körülötte reflektorok tömege, több emelet magassá­gú daru, tetején a felvevő­géppel. A hegytetőkön lakó­kocsi- és sátortábor: a MÁV- tól kölcsönzött lakókonténe­rek, öltözőnek, büfének, rak­tárnak, jelmez- és kelléktár­nak berendezett katonai sát­rak. Itt készül — immár hetek ótfa — Sándor Pál új filmje, * Csak egy mozi. Amíg a ma éjszakai felvételek előkészü­letei folynak, Sándor Pállal új munkájáról beszélgetünk. — A film forgatókönyvét — mondja — Molnár Gál Pé­ter társaságában írtam. Az operatőr Ragályi Elemér. Története: film a filmben. Pontosabban: mi minden tör­ténik egy balettfilm felvéte­leinek , hét végi szünetében, péntektől hétfőig. Ám, ez csak s keret. A lényeg, vagyis a film mondanivalója: azoknak sz embereknek a számára, »kik töményen élik az életet, nincs munkanap és szabad­nap. Nincs pihenés, lazítás. — Sándor Pál minden film­je többé ^kevésbé életrajzi ih­letésű. Vonatkozik ez új pro­dukciójára is? — Természetesen. Az em­ber szinte öntudatlanul is mindig önmagát „csinálja”, életének egy-egy szakaszát idézi fel, és ülteti át filmre. Persze csak nagy vonalakban, átértelmezve és távolságot tartva. A Csak egy mozi fő­szereplője egy filmrendező. Ezt a figurát a világhírű francia színész, Jean Pierre Léaud alakítja. Róla tudnnl- lik: gyerekszínészként tűnt fel, ő játszotta annak idején a Négyszáz csapás főszerepét, és azóta is a legjelentősebb francia, olasz és más nemze­tiségű rendezőkkel dolgozik. Már régi vágyam volt, hogy egyszer közös munkára vál­lalkozzunk — most végre si­került. A női főszereplőt Po­zsonyban találtam meg, Hogy úgy mondjam: félamatőr. Ti­zennyolc esztendős, de már főszerepet játszott egy cseh­szlovák játékfilmben és egy ottani tévéprodukcióban, ősz­től pedig a prágai színművé­szeti főiskola növendéke lesz. Fontos feladatot kapott a filmben Gisella May, az NDK világhírű színésznője és elő­adóművésze, Brecht szongjai- nak egyik íeghivatottabb tol- mácsolója. Prózai ' szerepet játszik a filmben, a rendező édesanyját formálja meg, de természetesen énekel is egyik­másik jelenetben. Nem hi­ányzik a főszereplők közül egyik kedvenc színészem, Ga­ras Dezső sem, aki eddig csak­nem valamennyi filmemben játszott. Ezúttal némaságra van kárhoztatva: egyszer sem szólal meg. mégis nagyon fon­tos funkciót tölt be a cselek­ményekben. A végére hagy­tam a legérdekesebbnek ígér­kező szereplőt. Major Tamást, ővele is gyakran dolgoztam együtt, de csak kisebb-na- gyobb epizódszerepeket ala­kított. Ezúttal ő a film egvik legfontosabb figurája. Egy kiöregedett balett-táncost sze­mélyesít meg, aki a filmbéli film: a Hattyúk tava című Csajkovszkij-balett Rotbart szerepére van kiszemelve, de — a forgatókönyv szerint ter­mészetesen — csakhamar ki­derül, hogy már alkalmatlan a feladatra, képtelen eltáncol- ni a gonosz fekete hattyú szerepét... Hazaküldik, de az öreg megmakacsolja magát. Mintha csak az életéért * har­colna, úgy küzd, hogy meg­másítsa a rendező elhatáro­zását... Közben befejeződtek az elő­készületek. Késő éjszaka van. a forgatáson résztvevő közel félezer filmes — száz statisz­ta, az Operaház balettegyüt­tesének 32 táncosnője és a műszakiak — a helyükön van­nak. A tavat idéző táncpar­ketten megjelenik Major Ta­más, fekete leplekben, két ha­talmas hattyúszárnnyal. Sere­gi Lászlónak, az Operaház ko­reográfusának irányításával körbeveszik a hattyúk — mármint a balett-táncosnők. A hangszórókon ót felhangzik Csajkovszkij zenéje, kezdődik a forgatás. Egyszerre öt film­kamera és két videokamera rögzíti a legkülönbözőbb szemszögekből — a daru tete­jéről, előírói, hátulról és ol­dalról — a kavargó táncot, miközben a hegytetőn magasló hófehér kastély ablakaiból lángcsóvák törnek elő. Termé­szetesen csak látszólag. A tü­zet pirotechnikusok lobbantor,- ták fel. reflektorok, füstkeltö gépek, színes patronok és egyéb trükkberendezések se­gítségével. — Állj! Menjünk vissza az elejére! — utasítja a rende­ző a táncosokat és a zöld tüllruhába bújtatott statiszta­sereget. Először, másodszor, sokadszor. Mert valami mindig „hibádzik”. Nem cso­da: ilyen hatalmas méretű je­lenetet egvetlen rosszul beál­lított reflektor, tévesen lépő statiszta, váratlanul felkereke­dő szellő és tucatnyi más vá­ratlan fordulat elronthat. i.. Mire pirkadni kezd a díszletkastély tornyai mögött, elkészült az aznap éjszakára tervezett jelenetsor is. Megin­dul az álmos autókaraván Bu­dapest felé. Holnap éjszaka minden kezdődik elölről. Két színésznő ül a művész- páholyban az egyik színdarab premierjén. — Nézd — mondja az egyik a színpadra libegő fő­szereplőre mutatva —, micso­da gyöngysor van a nyakán. Három sor valódi igazgyöngy. — Nem három sor, csak egy — legyint a másik —, két sor az ránc. * A szabadságról visszatérő hölgy panaszkodik a barátnő­jének: — Folyton-folyvást zuho­gott az eső. — És mégis lesültél. — Ez nem lesülés, hanem rozsda! Múlt A szécsényi hajdanvolt For. gách-kastély. ma Kubinyi Fe­renc Múzeum, impozáns ba­rokk épülete már messzirő! idevonzza az idegent. Kapu­ján belépve a régmúlt paran­csolni kezd — a látogatónak megjelenik a történelem S. ha már első ámulatából felocsú­dik. s a kastélykerten is meg­pihent szeme — a körbejáró tekintet megleli az egykori vár maradványait: falának egy szakaszát, az északnvuga- ti bástyát, s igaz a kerítésen kívül már de rále! az észak­keleti, vagy kerekbástvára is. Régi viharos kor tanúi, idé­zői ezek. A kerekbástvát néhány hó­nap alatt állították helyre az itteni múzeumbarát kör tag­jai, társadalmi munkában. Ma mar vártörténeti kiállítá­sával várja a látogatókat. Ezután nyomozva keres­tem meg Horváth Bélánét, a kör vezetőjét. — Az idén fi50 esztendeje annak, hogy Szécsény mező­városi kiváltságot kapott Ügy gondoltuk, hogv méltó lesz az évfordulóhoz, ha helyrehozzuk ezt a bár ép, de igen roskatag, elhanyagolt bástyát — mondja. — Meg 1983 februárjában az OMF- től megkaptuk a helyreállítá­si tervet. Kiderült azonban. Két írást is szentel az MSZMP XIII. kongresszusa előkészületeinek a Társadalmi Szemle összevont júliusi—au­gusztusi száma. A bevezető szerkesztőségi cikk egyebek között hangsúlyozza: most az a feladat, hogy minden, a valóságot pontosan érzékelő tapasztalat, a lehetőségeket megbízhatóan felmérő és ve­lük reálisan számoló tudás, minden értelmes gondolat, megalapozott vélemény, min­den felelősségteljes kritika és konstruktív javaslat egyetlen hatalmas szellemi, politikai erőforrássá kapcsolódjék ösz- sze. Az ideológiai munka hely-' zetét, a tudatformálás idősze­rű feladatait tekinti át Laka­tos Ernő írása. Hangsúlyozza: ideológiai tevékenységünk ele­vensége, hatásfoka, az elmé­leti és a tömegpolitikai mun­ka korszerűsége döntő mér­tékben azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek nyomon követni a világban zajló fontos változásokat, tár­sadalmunk gazdasági, politi­kai, kulturális és tudományos fejlődését, az ebből adódó va­HUMOR Egy ifjú festőművész el­vesz egy modern lányt. Né­hány hét múlva megkérdik az asszonykától: — Na, hogy éltek? — Jól — feleli az asszony­ka —, az uram fest, én fő­zök, és azután találgatjuk, mi az, amit ő festett, és mi az, amit én főztem. * A vállalatvezető arról a rendről beszél, ami az ő hi­vatalában van. — Például — mondja —, ha én hétszámra nem megyek be az irodába, akkor is tu­hogy a nagyközségi tanácsnak egy vasa sincs. S ekkor Horváth Béláné hozzálátott, hogy pénzt sze­rezzen. Levelet írt az OMF- nek. Kérte, járuljanak hozzá az anyagköltséghez. Kérését meghallgatták, s 300 ezer fo­rintot adtak a helyreállításhoz, a múzeumok igazgatósága is juttatott 140 ezret, a nagyköz­ségi tanács is biztosított. öO ezer forintot. — Szeptember elején vég­re megvolt a pénz, s azonnal elkezdtük a munkát. Jöttek a műzeumbarát kör tagjai, s itt volt Szécsény sok-sok la­kója. Akadt, akinek lelkesedé­se nagyobb volt fizikai erejé­nél. Segítségünkre siettek a helybeli vállalatok, tsz. de a mezőgazdasági szakközépis­kola diákjai is..s még so­káig sorolhatnám. Nagy do­log volt az, hogv akkor kap­tunk követ, sódert, homokot, s fuvart is, amikor szükség volt rá — csak fel kellett emelnem a telefont. S Horváth Béláné megszál­lottként irányított, szerve­zett. .Jó hasznát vette most annak, amit kőműves édes­apjától tanult, s remek gya­korlati érzékének. A közös összefogás, lelke­sedés meghozta az eredményt. Mert 1984. május 4-én elke­lóságos igényeket és tenniva­lókat. Tudatformáló, érvelő, meggyőző tevékenységünk mércéje, hogy mennyire se­gíti elő világnézetünk fejlő­dését, a rendszerünkkel való azonosulást, mennyire képes fenntartani és növelni a szo­cializmus iránti bizalmat az egyes társadalmi osztályokban, számottevő rétegekben, milyen eredménnyel ösztönöz, mozgó­sít a párt politikájának vég­rehajtására. Az agitáció és a tömegtájé­koztatás — hangoztatja La­katos Ernő írása — csak ak­kor lehet hatásos, ha lépést tart az események, folyamatok alakulásával, egyúttal meg­szabadul a feleslegesen napi­renden tartott kérdésektől, amelyek már nem váltanak ki érdeklődést. A megfelelő gyors reagálás feltételezi az önállóságot, a szilárd eszmei megalapozottságot. A KGST-tagországok párt- és állami vezetőinek közel­múltban tartott moszkvai fel­ső szintű tanácskozásával kap­csolatban Ballai László egye­bek között megállapítja: a KGST keretében megvalósuló dóm, hogy a könyvelők mit csinálnak. — Mit csinálnak? — Semmit. * A vendég bemegy az étte­rembe, és azt mondja a pin­cérnek: — Mondja mit lehetne en­ni? — Lehetne enni idei libát, hagymás rostélyost, bécsi sze­letet, vesepecsenyét, de ahogy én látom, maga gulyást fog enni. — Micsoda szemtelenség ez? Honnan tudja, hogy én gulyást fogok enni? — Onnan, hogy nálunk egyéb nincs. szültek a helyreállítással, s a bástya augusztus 15-én meg­nyitotta kapuit, hogy kiállítá­sával elvezesse a látogatót a végvár XVII. század eleji vi­lágába. A rekonstruált búto­rokkal és eredeti tárgyakkal berendezett konyha, hadna­gyi és legénységi szoba olyan hangulatot áraszt, mintha a végváriak éppen a falakat járnák, de az ajtó nyitva ma­radt — így bekukkanthatunk életükbe. Megelevenedik itt a történelem, többet mond a történelemkönyveknél, töb­bet az üveg mögé bú itatott szokványos kiállításoknál. Csigalépcsőn jutunk le er­ről a szintről a pincébe. Bor­tön volt itt egvkor, most re­konstruálták. Hangulata kö­zépkori tömlöcöt idéz. s kin- zóes7közei. derese. kaloda ;a megeleveníti előttünk az itt raboskodók szenvedéseit. A monda szerint a vár egykori védőjét is itt verték vasra a törökök, amikor Szécsény a kezükre került, A múzeumból távozva a lá­togató gazdagabb lesz vala­mivel, amit nem pótolhat történelemkönyvekből. A XVII. századi végvári élei mindennapjainak levegője érintette meg. V. M. gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés gaz­dasági-társadalmi fejlődésünk biztosítéka, támasza volt, és az marad a jövőben is. Pulai Miklós és Vissi Fe­renc áttekinti a gazdaságirá­nyítási rendszer továbbicj- lesztésének néhány fő össze­tevőjét, az árrendszer, a vál­lalati jövedelemszabályozás, a keresetszabályozás és a vál­lalatirányítás várható alaku­lását, Verebélyi Imre pedig az állami vállalat- és intéz­ményirányítás továbbfejlesz­tését. Három tanulmány is ráirá­nyítja a figyelmet egy aktu­ális belpolitikai kérdésre: a fiatalok helyzetére. Knopp András és Radics Katalin a fiatal diplomások. Harcsa Ist­ván a munkásifjúság, Bálint Csaba pedig a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeit elemzi. Felszabadulásunk közelgő 40. évfordulója jegyében to­vábbi két írás elemzi Ma­gyarország történelmének 1938 és 1944 közötti időszakát. Sipos Péter és Vida István feltárja az ellenforradalmi rendszer felelősségét Magyar- ország második világháborús katasztrófájában, Szita Sza­bolcs pedig beszámol a há­rom történeti intézet e tárgy­körben megtartott tudományos konferenciájáról. Tütő László és Krausz Ta­más szigorúan elméleti síkon vizsgálja Marx, Engels és Le­nin felfogását a szocializmus­ba való politikai átmenet idő­szakáról Bársony Jenő a nemzetközi szemle rovatban a bolgár gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésével foglalko­zik. Kulcsár Kálmán és Á.dám György hozzászólásával foly­tatódik a folyóiratban a szo­ciálpolitikáról, illetve az or­vosi hálapénz kérdéséről in­dult vita. Garai Tárnát Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről A Társadalmi Szem'e úi S7ámából műsor KOSSUTH RADIO: *,25: Gluck: A rászedett kád! ».13: Irodalmi évfordulónaptár ».13: Szólj, szólj sípom: 10.05: A képzelet varázslója. I. rész 19.34: Barokk muzsika 11.251 Számítógép az üzem­ben 11.40: Gösta Berling. IX/2. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Kóruspódium 13.30: Vonzódások 14.00: Zenekari muzsika 14.49: Örkény István: önéletraj­zom töredékekben 15.05: Daloló, muzsikáló tájak. 15.27: Szíriusz és az ősember. 4. rész 16.04: Zenei események a régi Nemzeti Színházban, VI/5. rész 17.05: Románia Szocialista Köz­társaság nemzett ünnepén 17.45: Balettzene — operákból 17.55: Gounod: Faust. Balettzene 19.15: A Rádiószínház bemutatója 20.42: Mi a titka? 21.40: Tudományelmélet — 1984. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Klasszikus operettekből 23.20: Két szonáta 0.10: Virágénekek PETŐFI RADIO: 8.05: Burka Sándor klarinéto­zik 4 NOGRÁD - 1984. augusztus 23., csütörtök 8.20: Tíz pero külpolitika (lsm.) 8.35: Napközben 10.00: Zenedélelőtt 11.35: Csak fiataloknak (lsm.) 12.35: A népművészét ifjú mes­tereinek felvételeiből 13.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 13.20: Régi angol zen* gyerekek­nek 13.30: Éneklő Ifjúság 14.00: Zeneszerző és rádiós. 14.35: Színe-java. 16.00: Helyettem trták 16.35: Idősebbek hullámhosszán 18.35: Hét végi panoráma. 18.35: Tudósítás a kubai vízi­labda-, a trencsényi női kézilabdatorna, a moszkvai úszó-, a balatonfüredi vi­torlázóversenyről, valamin» a békéscsabai m icspdlCS- világbajnokságról 19.55: Slágerlista 20.35: „Tisztesség, értelem, ér­telem. tisztesség...” 21.30: Paul McCartney „Wing­Over America” című nagy­lemeze, no. rész 22.30: Verbunkosok, nóták 23,20: Magnóról magnóra MISKOLCI STÜDIO: 17.00: Hírek, időjárás, műsoris­mertetés. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Eszak-magyarországi képes­lap. Szerkesztő: Zengő Árpád. (A tartalomból: Diósgyőr történeté­nek Írója — Építés, épülés. Gyar­mati Béla jegyzete — Dinnyések) 18.00: Észak-magyarországf króni­ka. 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 10.00: Tv-torna (ism.) 10.05: Orsbéli krónikák. lfl.35: A nagy látszma. 12.15: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Madárkőrház (lsm.) 17.20: Beszédművelés. VT/2. rész 17.40: A Tenkes kapitánya. XIII '8. rész n 18.05: Kéoúiság 18.10: A Román Szocialista Köz­társaság nemzeti ünnepén 19.00: Az Everlandes nemzet* park 19.25: Reklám 19.40: Tv-torna 19.45: Esti mese 20.00: Tv-hiradő 20.30: Alfa Holdbázis 21.25: Panoráma 22.25: Népdalkórusok 22.35: Tv-tükör 22.45: Tv-hlradó 8. 2. műsor: 18.20: Képújság 18.25: Magyarország—NDK női kézilabda-mérkőzés 19.50: Unser Bildschirm 20.10: Egy nyári nap percei Győrött 20.40: Telesport 22.10: Róma 21 óra. H/2. rész 22.40: Képúlság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-hiradó 20.03: Ünnepi műsor a szlovák nemzeti felkelés 40. evő dulója alkalmából 21.25: Gazdaságpolitikai maga 22.05: Ez történt 24 óra alatt 22.20: Nemzetközi sportversenyei ’84. összefoglaló 0.20: Hírek 2. MŰSOR: 18.15: Riportsorozat. 0. rész: i'elsö-NyiUa vidék« 11.10: Nemzetközi sportversenyek ’84. Sportgimnaszttka. Len­gyelország—Csehszlovákia. Nöl kézilabda-mérkőzés *1.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 22.00: A nagyapó ládája. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November *.: dói 10-től: Ulzana. Színes NDK ka­landfilm. Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Arany a tó fenekén. Szí­nes. szinkronizált’ ausztrál—új- zélandi kalandfilm. — Balassa­gyarmati Madách: 5 és 8-tól: Kelly hősei I—II. Színes, szinkro­nizált amerikai háborús kaland- dim. — Pásztói Mátra: Hófehér. *14) Színes magyar rajzfilm. — Szérsényi Rákóczi: King Kong. Színes fantasztikus amerikai szuperprodukció. — Kisterenyel Petőfi: Futásod véget ér. (14) Színes. NDK-beli film. — Nagy- lóé: 1 ni kiskut.va. Színes, szink­ronizált amerikai rajzfilm. — •lohhágvi: Kélnö Kaliforniába ké­szül. (16) Szines, szinkronizál! amerikai film, __

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents