Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

Á robofrepülogép fokozza a nukleáris háború kirobbanásának veszélyét A TASZSZ katonai szemleirójának cikke r X robotrepülőgép, amelyet hogy a Szovjetuniót — « fegy- gépekkel. A Pentagonnak tuó- a Pentagon amerikai „csoda- verrendszer elleni védelem nia kell, hogy ebben az esei- fegyverként” reklámoz, Oiyan megteremtésével kapcsolat- ben igen nagy költséggel új fegyverrendszer, amely egy- ban — óriási költségekbe légvédelmi rendszert kell lét­felől a végsőkig destabilizál- verje, károkat okozzon a szov- rehoznia egész területén, hogy hatja a meglevő • erőegyen- jet gazdaságnak. Washington- az északi, déli. nyugati és súlyt, másfelől pedig — a vá- ban naivan azt feltételezik, keleti irányból jövő robotre- ratlan műszaki hiba, helyte- hogy a robotrepülőgépek tö- pülőgépékké] szemben vétíe­meges rendszerbe állítását a kezni tudjon. Szovjetunió válasz nélkül A kommentátor végezetül hagyja. A valóság az — ír- azt fejtegeti, hogy a robotre- ja a szovjet hírmagyarázó —, pülőgép rendkívül nehezen el­hagy miután Washington nem lenörizhető. Könnyen elrejt' len számítás következtében — rendkívül fokozza a nukleá­ris háború kirobbanásának veszélyét — állapítja meg Vlagyimir Bogacsov, a TASZSZ katonai szemleírója volt hajlandó elfogadni a szov- keddi kommentárjában, jet javaslatot a robotrepülő­Barerngolások Román’óban (II.) Bukarest — a változások városa Valószínűleg alaposan el­csodálkozik az a turista, aki néhány évi kihagyás után mostanában látogat el ismét a román fővárosba. Az ide­gen lépten-nyomon a változás jeleivel találkozhat, új lakó­negyedek, parkok, létesítmé­nyek tanúsítják Bukarest üte­mes fejlődését. amelyben az Egyesült Álla­mok példátlan méretű robot- repülőgép-programját bírál­ja. Bogacsov a többi között rá­mutat, hogy Washington a robotrepülégépekkei politikai­lag zsarolni akarja a szocia­lista országokat, és ennek ér­dekében a nukleáris háború" veszélyének fokozását is meg­kockáztatja. Ugyanakkor tel­jesen figyelmen kívül hagyja a XX. század második felének katonapolitikai realitásait. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között kialakult ka­tonai erőegyensúly kó .ülmé- nyei között az az ország, amely a másik biztonságának csorbítására tesz erőfeszítése­ket, saját biztonságát is ve­szélybe sodorja. A nagy hatótávolságú ro­botrepülőgépek kifejlesztésé­vel az amerikai kormányzat azt is el szeretné érni — mutat rá a kommentátor —, gépek teljes betiltásáról, vagy legalábbis valamiféle korláto­zásukról, mivel gyakorlatilag ezzel az új fegyverre! szereli fel az amerikai haderőt, a Szovjetunió kénytelen volt válaszlépéseket tenni: foiynak a kísérletek a nagy hatótá­volságú szovjet robotrepülp­hető például hajókon. Műsza­kilag, a robbanótöltetek csök­kentésével növelhető hatótá­volsága. Szétszerelt állapot­ban tartható, és igen gyor­san összeszerelhető a had­rendbe állításhoz.' A robotre­pülőgépek tehát növelik a megállapodások megkerülé­sének és megszegésének le­hetőségét. TÁVLATI ELKÉPZELÉSEK Marokkó és Libia államszövetségre lép egymással Marokkó és Líbia szerző­dést kötött, amelynek értek mében a két ország állam- szövetségre lép egymással. A megállapodást rögzítő közös közleményt kedden hozta nyilvánosságra a MAP, a marokkói hivatalos hírügy­nökség. A közlemény sze­rint a szerződés csak akkor lép életbe, „ha mindkét or­szág népe, a helyi eljárásnak megfelelően, jóváhagyja azt”. Marokkói illetékesek szerint a szerződést népszavazásra bo­csátják. A szerződést II. Hasszán marokkói király és Moamer el-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője hétfőn írta alá a marokkói Udzsdá- ban. Kadhafi ezredes az al­gériai—marokkói határ köze­lében fekvő városból még aznap Algériába utazott. Alkotmánynapi készülődés országszerte (Folytatás az t. oldalról) követett szép hagyomány sze­rint, közösen ünnepelnek, s kö­zösen szegik meg az újbúzá­ból készült kenyeret. Bara­nyában a pécsi, a mohácsi, a szigetvári, a szentlőrinci, a görgetegi, a kétújfalui, amá- gocsi, a nagykozári és a som­berek! ipari és mezőgazda- sági üzemelt dolgozói ünnep­ük meg a napot közösen. Meghívták a környékbeli ter­melőszövetkezetek tagjait, dol­gozóit Borsod megye két szo­cialista városának — Kazinc­barcikának és Leninvárosnak — alkotmánynapi ünnepségé­re is. Hajdú-Bihar megyében 9 településen, Hevesben pedig 3 helyen lesz munkás-paraszt találkozó. Komárom megyé­ben a kömlődi szövetkezeti gazdák az oroszlányi bányá­szokkal, a szákszendiek pedig a Duna Cipőgyár dolgozóival töltik együtt az ünnepet. Szol­nok megyében többek között Túrkevére, Mezőtúrra és Jász­berénybe hívtak meg a mező- gazdasági üzemek ipari mun­kásokat ünnepi vendégségbe. Vas megyében körülbelül 20 Ipari, vagy mezőgazdasági üzem lesz színhelye hasonló találkozóknak, s a várpalotai bányászok is városuk terme­lőszövetkezetének tagjaival együtt szegik meg az újke­nyeret. Mohácson, Mezőberényben és Tabán kertbarátok, kister­melők bemutatják legszebb termékeiket, Gyomaendrő- dön, Komáromban, Balassa­gyarmaton és Jászberényben pedig népművészeti kirakó­vásárt rendeznek. Az ünnep alkalmából augusztus 18-án, 19-én és 20-án tartják a haj­dan és napjainkban ismét messze földön híres hortobá­gyi hídi vásárt a kilenclyukú hídnál. E sokadalomban csak­nem 200 népművész és népi iparművész kínálja majd por­tékáját a csárda előtti téren, a vízi színpadon néptáncosok adnak műsort, a mátai lo­vaspályán pedig látványos be­mutatókat és versenyeket lát­hatnak az érdeklődők. Egyébként is érdemes lesz az ünnep idején Debrecenbe menni. Háromesztendei szü­net után ebben az évben is­mét megrendezik a virágkar­nevált: a tíz- és tízezer szál virágból remekelt kompozíci­ók végigvonulnak a város fő­utcáján, a legszebbekben pe­dig este, közvetlenül a napot lezáró tűzijáték előtt ismét gyönyörködhet a közönség. Az ünnep harmadik debreceni kanizsán és Zalakaroson — új látványossága a régi autókés könyvtár nyílik, Székszárdon motorok találkozója, illetve pedig elkészül a művészetek versenye lesz. Csaknem 100 háza. muzeális értékű régi motoros Az új egészségügyi létesít- járművet neveztek eddig tu- menyek közül a iegjelentő- lajdonosaik. sebb az 50 millió forintos A nap gazdag kiállítási költséggel épített és felsze- programjának egyik legfigye- relt szolnoki mentőállomás, lemreméltóbb eseménye a IX. Emellett két új orvosi rende­országos akvarellbiennálé lő*, továbbá szociális otthont megnyitása lesz Egerben. Ba- és öregek napközi otthonát lassagyarmaton idősebb Szabó avatnak fel az idei augusztus István Kossuth-díjas szob- 20—i ünnepségek keretében, rászművész alkotásai kerülnek Űj iskolát, illetve tanterme- közönség elé, a gyulai vármú- két Borsod. Nógrád, Szolnok zeumban pedig Papp Zsig- és Tolna megyében avatnak, mond paraszt-szobrász emlé-. A legnagyobb — 24 tanter- kére rendeznek kiállítást. ' mes — új iskola a Tolna me- Szép hagyományt ápolva az gyei Bonyhádon készül el. A idén is számos új létesítmény Borsod megyei Forró község avatása, átadása történik meg és a Szolnok megyei Alat*yán az ünnepen. A Pest megyei új iskolája 4—4 tantermes Százhalombattán a VI. ötéves lesz, a Borsod megyei Szent­terv legnagyobb vegyipari be- istván és Nógrád megyei Nagy- ruházása — a katalitikus oroszi iskolája pedig 4, illet- krakküzem építése, szerelése ve 6 új tanteremmel gyarapo- — fejeződött be. A 6,5 miili- dik az alkotmány ünnepén. Eltűntek már az 1977 évi márciusi földrengés nyomai is, begyógyították a sebhelyeket Szerencse volt a szerencsét­lenségben, hogy a városren­dezők a helyreállítási munkás során fokozottabban érvénye­síthették a távlati átalakítási elképzeléseket. Bukarest fej­lesztése ugyanis napjainkban jól átgondolt, hosszú távú ren­dezési tervek alapján törté­nik — nem is lehet ez más­ként egy dinamikusan bővülő európai nagyvárosban. A román főváros vezetői­nek (Budapesthez hasonlóan) elsősorban a lakosság gyors felduzzadásából fakadó prob­lémákkal kell megbirkózniuk. Bukarest népessége a máso­dik világháború után alig va­lamivel haladta meg az egy­milliót, a hatvanas évek leg­elején másfél millió körül járt, napjainkban viszont el­éri a 2,25 milliót. Ebből két­millió jut magára a városra a maradék pedig a Bukarest­hez tartozó, s annak közigaz­gatásilag hetedik kerületét al­kotó 29 faluban él. A szak­értők szerint az ezredforduló­ra a lakosságszám — az im­már fél évtizede érvényben lévő beköltözési korlátozások Üj lakótelep a román főváro sban pihenést, felüdülést, sporto­lást szolgáló zöldövezetek ki­alakítására. Bukarestet min­dig joggal nevezték a parkok városának: irigylésreméltóan sok a sétány, a panelrengete­get megbontó virágos közkert. S a távlati tervek további több ezer hektár fásítását ír­ják elő. Pedig — ez is közismert — Bukarest egyben Románia legfontosabb ipari központja is: itt összpontosul az ország gazdasági életének számos kulcságazata. A fővárosban csak úgy, mint a négy évti­zede a haladás új útjára Lé­pett állam más vidékein, új üzemek, gyárak százai léte­sültek. Az ipar gyors előre­lépését érzékelteti, hogy míg 1948-ban például alig egyhar- madát adta a nemzeti jöve­eentrálódott, azóta ezt mint­egy 10 százalékkal sikerült csökkenteni. KELET—NYUGATI METRO árd forintos költséggel létre­hozott üzem évente 1 miilió tonna fűtőolajat dolgoz fel: motorbenzint, propán-bután gázt, propilént és gázolajat ké­szít belőle. Működése feles­legessé teszi motorhajtó anya­gok és több más kőolajtermék importját. Ugyanezen a na­pon Pest megye egy másik te­lepülése — Gödöllő — 2000 ál­lomásos telefonközponttal gaz­dagodik. Komlón új kenyérgyárat avatnak, s ez nemcsak a vá­rost, hanem a környékbeli te­lepüléseket is ellátja jó mi­nőségű kenyérrel, péksüte- ménnyef. Nyíregyháza augusz'- tus 20-ra elkészülő új telefon­központja 4800 új előfizető bekapcsolását teszi lehetővé, s ugyanekkor egy új kisüze­met — kályhacsempegyárat — is felavatnak a városban. Nyírbátorban szövetkezeti édesipari üzem, Szentgotthár- don autóbázis, Bőgőién vízmű kezdi meg a működését, Já- szárőkszálláson pedig új pos­tahivatal nyílik. Fontos dátu­ma lesz az idei alkotmány­napi ünnepség a Zalaegersze­gen működő Zalai Nyomdá­nak is: ezúttal adják át ren­deltetésének új ofszet rotáci­ós üzemét. Nógrádban csaknem 50 la­kást készítettek el az ünnep- re az építők. A Bács-Kisicun megyei Miskén és a Nógrád megyei'Nagyorosziban pihenő­parkot, Egerben, a Szépasz- szony-völgyben, szabadtéri színpadot avatnak. Zala me­gye két településén — Nagy­(MTI) ellenére — körülbelül két és delemnek, addig napjainkban fél millióra emelkedik. annak csaknem kétharmadát Mindebből következik, hogy állítJa eI0' A teendők sorában szomszédunknál a hatékony­ság és a termelékenység mel­lett a takarékos gazdálkodást, az önerőre támaszkodást és a nyereséges termelést rangso­rolják előre. a lakásépítés a román fővá­rosban is kiemelt feladat. Idén például 23 ezer új ott­hont akarnak átadni, s az ál­lami lakásépítés némileg csök­kenő iramát a felújítások, re­konstrukciók előtérbe helye­zése ellensúlyozza. Bukarest új körzeteiben korszerű lakó­telepek emelkedtek, s nem kevés gondot fordítanak a ke­reskedelmi, egészségügyi, ok­tatási és kulturális létesít­mények lehetőség szerint pár­huzamos átadására is. Emellett olyan strukturális és körzeti változtatásokat is érvényesítenek, amelyek Bu­karest jövőjére is kihatnak. A kormányzat ugyanis fokozato­san mérsékelni szándékozik a túlzott fővároscentrikussá- got, persze nem az itteni ipa­ri kapacitás leépítésével, ha­nem úgy, hogy más megyék­ben, az ország távolabbi terü­letein gyorsabb fejlesztési ira­----­- mot diktálnak. Megint csak a számok nyelvére fordítva a Csakúgy, mint a környezet- szót: a hetvenes évtized kö- védelem szempontjainak zepén az ország iparának egy- messzemenő érvényesítésére, a negyede Bukarestben kon­GAZDASÁGI CENTRUM A cél összességében világos: egészségesebb arányok kiala­kítása, s a beruházások egyéb területeinek szem előtt tar­tása. Ilyen fontos feladat pél­dául a bukaresti tömegközle­kedés javítása. A főváros centrumában idestova majd­nem két évtizede nem járnak villamosok, szerepüket autó­buszok és trolik vették át. 1979 óta üzemel a metró el­ső, kelet—nyugati vonala. 1981-ben, majd tavaly újabb szakaszokat adtak át — jelen­legi hossza meghaladja a húsz kilométert, jelentős nagy­üzemeket és lakónegyedeket köt össze. Az évtized végére 50 kilométer fölé akarják bő­víteni, felmerült egy, a vá­ros körül futó villanymagas- vasút kiépítésének ötlete is, amelyhez a metrón kívül a sugárirányban haladó külső villamosjáratok egy részét is csatlakoztatnák. Más elképze­lések szerint pedig az északi tórendszernél kiterjedt kikö­tőt hoznak létre, majd a Bukarest—Duna-csatorná- hoz csatolnák azt. Az átalakítás, a szépítés el­szántsága tehát töretlen, s aki úgy érzi, hogy most többé- kevésbé bejárta -bebarangolta a román fővárost, felfedezte neves vagy eldugottabb látni­valóit, nénány esztendő múlva valószínűleg újból' kezdheti az ismerkedést. Szegő Gábor NÖGRAD - 1934. augusztus 15., szerda SIKLÓS JANOS: Zilahy Lajos utolsó évei 32. Az élelmiszer-termelésről és az emberiség megoldatlan gondjairól a közismert kér­déseket emlegette. Amíg milyensége foglalkoztatta a gondolkodó elmék egy részét, de most azt kell keresnünk, hogy milyen legyen (és mi­lyen lehet) az élet a halál előtt, az atomkor kellős kö­zepén. Ritka kivételektől el­egyik oldalon ipari túlterme- tekintve, az emberek valójá­léssel állunk szemben, amely ben mindenki adós és au­tós, addig a krumpli ára évről évre emelkedik, és nines elegendő élelmiszer, ban egyedül önmaguk iránt Szent-Györgyi érdeklődnek. Mindenki szűk- de a biológiai ségképpen a saját világának a központja. S ez az embe­ri természet egyelőre nem a következő elsatnyulási pe- igen változik. Előadta azt az riódusban már nem is lesz, azóta közismert fölfogást — aki megtermelje a krumplit. Az őrült majomból —, hogy azt, hogy az emberiség rövid történetében egy nagyjából változatlan korszak lezárul, és olyan periódusban élünk, amely az egész emberiség ed­digi sorsát átrendezi az em­beri akarattól függetlenül. — Én ugyan nem olvastam fejtegetéseit. indíttatáson kívül szerintem van még más természetű indoklás is. — Például? — Például egy olyan kor­szerű eszmevilág, amely ar­ra vállalkozik, hogy föloldja maga iránti érdeklődését. S ez az eszmerendszer azzal is próbálkozik, hogy az atom­záfűzte, hogy az Egyenlítő egy korábbi konszakban ma. Az éhségtől is elpusztulhat az az ember világa átalakult, de ember egyedüli csak ön emberiség zöme, már most sem a politika, sem a kor­több mint egymilliárd ember mányzati fórumon levők nem alultáplált. Ázsiát, Afrikát ismerik föl, mert azok az em- hozta föl példáinak, és hoz- berek, akik kormányoznak, korban ” megbékéíjenek-e ^ a,z i emberek egymással és a ter­mészettel. Lehet azonban, hogy miután én is elmúltam már negyvenéves, illúzió ál­dozata vagyok, egy régi kor­szak fölfogását akarom rá­húzni egv egészen más irány­ban fpilődő világra. — Én ilyesmiben nem hi­szek, az Mven ideál sikere felől hatalmas kétségeim alatt nem található homo­szexualitás. és ilyesmi az állatvilágban sem- fordul elő (Valószínű, a civilizációval összefüggésben jutott eszébe a homoszexualitás, mint a hanyatló társadalmak jel­legzetes tünete.) radt gondolkodással igazgat­nak, rendezkednek, termé­szetesen érzéketlenül a tudo­mányok által átalakított vi­lágban, és nincsen semmi­lyen csodálkoznivaló azon, hogy ezt a fiatalok elutasít­ják. A negyven éven felüli em­ber ag'"a az új befogadására Később Szent-Gvörgvj gon. dolatait tolmácsolta. A kö­már képtelen csak a fiatal: vannak, ha az ember biológiai térmékeny agy lehet kénes adottságait nézem, megérteni a mait. és főként — Szerintem nem lehet zépkorban a halál utáni élet a jövő világát. Nevezetesen csak biológiai síkon magya­rázni az embert, sok min­dent érdemes még számítás­ba venni. Egy spanyol lap arra kért, hogy készítsek egy kétrészes interjút arról, hogy milyen világban él az emberiség, és mi lesz —, ha egyáltalán lesz — a jövője? — Elvállaltad? — Igen. Egy tudós és egy író mondaná el a vélemé­nyét. — Ki lenne a tudós? — Szent-Györgyi. — És az író? — Azon még nem gondol­koztam. — Mondd, nagyon zavarná a spanyol lapot, ha nekünk is ideadnád? — Néni hiszem. — Akkor legyél te az író, és Szent-Györgyi a tudós. — Ezt csak Szent-Györgyi megkérdezése után lehet el­képzelni. — Küldd el neki az inter­jú kérdéseit, én meg téged faggatlak, s a karácsonyi számban leközölnénk. — Az nem biztos, hogy nálatok is leközölhető lenne. — Az már az én felelőssé­gem. Persze, ha azt mutatjá­tok ki, hogy az emberiség számára már nincsen más, csak a pusztulás, ami a ci­vilizációtól. atomtól, vagy az éhségtől következik be. ak­kor nagyon elkeserednének a Népszava olvasói. (iolytatjuKi

Next

/
Thumbnails
Contents