Nógrád. 1984. augusztus (40. évfolyam. 179-204. szám)
1984-08-15 / 191. szám
Tiszta csiHa^o? égbo1? (II.) kritikus időpont A orrig utunk következő álló- dést, majd így folytatja: masanoz, III. Az üzemi beszélgetések üzemrészhez Négy óra felé. Erre az időre után Csanádi Andrással még érünk, megbeszéljük'a hallót- törődök el a legjobban.. lakat. Közben bizonyos idő egy sétát teszünk, miiközben több hevenyészve összeállított, — Azért jöttem ide dolgoz enake után találkozunk Hor- ni, mert többet keresek, mint üvegárut tároló tálcákra müve, ki Gáborral, az üzemrész előző munkahelyemen, no meg tatva megjegyzem: — Egy kigépek nem vagdossa össze a keze- csit nagyobb . gondossággal, művezetőjével, aki között figyeli a termelés ala- met az , üveg sem kulását A kalcsö kapcso- odafigyeléssel meg lehetne ionos ismer- lódifc a beszélgetésbe, a jó akadályozni a töréseket, megkezdés után bevezetésképpen el- erőben lévő Oláh Pál, aki egy védeni azt, ami jó, ami pénzt jelent. Fejével bólint, s azzal is mondja, hogy világítási üveg- éve kérte felvételét a kötlek- árut és palackokat gyártanak, tívába. Hogy bírom az éjsza. Számára az éjszaka jól kéz- kai műszakot? — kérdi szinte egyetért, hogy ezt valóban dődött. Ami gond volt a vilá- önmagától. — Gyerekként 14 meg kellene követelni. Ha vi- gitási üvegárut gyártó gépek- éves fejjel kezdtem el dolgoz- szont nem használ a szép szó, r.él, azt a délutámos műszak- ni. Falusi ember vagyok, ott- akkor kártérítésre kellene kőbán rendbe tették. Egyetlen hon is van mivel foglalkoz- telezni a mulasztót. Talán ha megjegyzése van: az üveg nőm. Igen, ki tudom pihenni zsebükön éreznék hanyag minősége lehetne jobb is. magam. Amikor éjszakás va- munkájuk következményeit, Ezt követően a művezetők gyök, akkor ahogy haza ér- akkor másként giondolkodná- egymás 'között megbeszélik ta- kezem rögtön lepihenek, s al- nak és cselekednének. szók két- vagy három órát, Az óra mutatója erősen kö- majd felkelek, elvégzem a ház zeledett ahhoz a kritikus idő- csij: Zoltánnal váltogatom a körüli teendőket, és mielőtt szakhoz, amit nem sokkal szó1', aki 30 évet tud maga műszakba jövök, előtte ismét előbb a dolgozók a beszélgekét-három órát pihenek. Ne- tés során említették. Ebben az Célunk: Hatékonyabbá tenni a pártszervezetek munkáját Beszélgetés Batta Lászlóval, a szécsényi pártbizottság első titkárával A Központi Bizottság 1983. október 12-én határozott a helyi párt- és állami irányítás korszerűsítéséről. Ennek megfelelően 1984. január közepén városi jogi nagyközségi pártbizottság alakult Szécsényben. A megváltozott körülményekről, a politikai munka eddigi tapasztalatairól, a tennivalókról beszélgettünk Batta Lászlóval, a nagyközségi párt- bizottság első titkárával. pasrtalataikat, miközben ón a szikár arcú és termetű Benmögött a gyárban. — Tizenegy éves koromban kém nem okoz gondot az éjsza- időszakban keríti hatalmukba éjsz akásként kezdtem el dói- kás munka. Bevallom egyszer- őket az álmosság. Mielőtt kigozni. Azóta megszoktam. Hat kétszer előfordult, hogy nem lépek a gyár kapuján, az éjH- kettő műszakba járok. Nem pihentem ki magam, akkor szakai portás udvariasan, de tagadom, mire eljön a hét vé- viszont nagyon fáradtnak határozottan nemet mond egy ge, addigra fáradt vagyok, le- éreztem maga n. De ki kellett szesztől erősen átitatott gyengülök, mert a nappali bírnom. Műszak után aznap rattan pihenés nem olyan, mint az odahaza egyáltalán nem ment dénáron most akarta éjszakai. De ezt is valakinek a munka. Azóta csak kipihen- togatni ismerősét, csinálni kell. Az újságban ol- ten jövök, hogy erővel bírná- jam a melót. Nekem a han„vendégnek”, aki min- meglávastam, hogy rövidesen A város többsége az lakóinak igazak döntő álmát kink is felemelik a műszak- gulatomat sem változtatja alussza. Csupán egy-egy géppótlékot. Ez jól jön. r ”ies különösebb kocsi zavarja meg a csendet. Most meg az éjszakázás. Azt viszont kifogásom, én is elmondhatom, ha pénzt Egy ideig engem is elkísér a gépek monoton zúgása. elég tűrhetónek tartom az akar keresni az ember, na- ri eg minőségét is. Hogy ne- gyón oda kell figyelni a muntern mikor a legkritikusabb kára, nem lehet elgondolkod- az éjszaka? — ismétli a kér- ni. Vége — venesz — Szervezettebbé, folyamatosabbá tettük az alapszervezetek inforipálását, hogy egységesebben értelmezzük, hajtsuk végre a központi és a helyi döntéseket. Megváltoztattuk a titkári értekezletek rendszerét, gyakrabban tólái- — A közigazgatás korsze- káját irányítják. A nemzedék- hozunk velük. fs, sűrűbbé tet- rűsítése, Szécsény nagyköz- váltást is figyelembe véve, )uk az ossztitkan eitekez e- ség városi joga milyen váltó- bátrabban meg kell bíznunk |;eke,t- ahol mod nyi rk a ve zások igényét, szükségességét ilyen munkával a tehetséges ^ttSönös cseréiére^ Kialakí- veti fel a politikai munká- fiatalokat. Természetesen mó- kölcsönös cserejere._ tuaia tottuik a területfelelosok rendszerét, megerősítettük az ak- tívahálózatot. A pártbizottság munkatársai rendszeresebben vesznek részt az alapmegemlékezés jo lehetőséget tűk mögött milyen tapasztala- Tapasztalataink1 ^zt€'bizonyít*- kínált arra, hogy áttekintsük tokat össze8.ezhetnek? Tapasztalataink azt bizonyít n tu I — 4- /-rín w\ ftr t TIVP O 1 m I ban? dot kell adni számukra, hogy lelkiismeretesen felkészülje- — Az idén emlékeztünk nek feladatuk ellátására, meg Szécsény városi rangjának 650. évfordulójáról. A — Jó fél esztendővel a hámúltunkat. számot vessünk jelenünkkel és jövőbeni lehetőségeinkkel. Tagadhatatlan, ják, hogy a rendszeres munkakapcsolat hatékonyabbá te- Nálunk a januárban be- SZj az alapszervezetek tevészerepköre — különösen az utóbbi évtizedekben — erősödött. Maga a település is dinamikusan fejlődik, s ez egyfajta biztosítéka annak. tak. Az új körülmények kő- m‘ segítséget a zött az a legfontosabb, hogy az emberek megtanuljanak nagy körzeteikben gondolkodni, s eiineic megfelelően cselekedni. Különösen szükségesnek tartom ezt a kádereknél, akik az ipari, a mező- gazdasági üzemekben, a párt-, Hogvan Él a szovjet ember? Jövedelem és megélhetés A munkabér a szovjet em- Ugyanakkor, a személygép- már problémákat vet fel: berek jövedelmének, alapve- kocsik, színestelevíziók, hű- nincs hely a parkolásra, tő forrása. Ez a családi költ- tőszekrények és hasonló óik- csökken a sebesség, csúcs- ségVetésnek körülbelül 74 bek árait tekintjük, akkor az forgalomban dugók kelotkez- szazadékát teszi ki. Ez átla- átlagfizetés összege terme- nek stb. Amikor pedig a gosan 200 rubel havonta, de szetesen kevés. Ebben nincs telítettség eléri a száz gép- az olyan iparágakban, mint semmi különös. Más orszá- kocsit, száz családra, a vá- a szállítás, a kohászat vegy- gokhoz hasonlóan a Szovjet- ros közlekedési szempontból ipar, a fenj- és ércbányászat unióban is létezik az áruvá- megbénul, eléri,. Xa§y meghaladja a 250 sárlási hitelforma. A kamat Ezért a Szovjet unj óban igen rubelt. , Ugyanakkor a keres- világviszonylatban itt a leg- nagy gondot fordítanak a kedelemben, a szolgáltató- alacsonyabb, 0,5—3 százalék, tömegközlekedés fejlesztésé- ágazatba-n, a fizetések ala- Évről évre nő a személy- re. A személygépkocsik ma. csonyabbak az átlagkereset- gépkocsik eladása a Szovjet- gas ára kompenzálja a várónál, jelenleg 182 rubel ha- unióban. Ugyanakkor az si közlekedésre fordított kivonta. Az 1965-höz képest igény változatlanul nagy. adásokat, ez kétszeres növekedés, 1980- Szinte minden családnak van a szociális juttatásokra — nal összehasonlítva 8 száza- fekete-fehér, vagy szinestele- beleértve az orvosi ellá.ást lékos. víziója, rádiókészüléke, hű-, és az oktatást is — tavaly Tehát 182 rubel. Sok ez, tőgépe, mosógépe. A piac te- több mint 134 milliárd rubelt vagy kevés? — sokszor teszi lítettsége olyan, hogy a leg- fordított az állam. Egy Iáiéi a kérdést a magyar olva- kényelmesebb igényeket is kosra ez fejenként csaknem só, vagy a Szovjetunióba Iá- kielégítheti. 500 rubelt jelent. A szovjet tógáié magyar turista is. A közgazdászok kiszámí- emberek életében' igen je. A munkabér reális vásárló- tóttá!;, hogy a városi köz- lentősek ezek a juttatások, erejét a piacon, vagy a szol- lekedés számára az a légiké- amelyek a munkabérrel gát tat ások szférájában lehet zeníekvőbb, ha 30 személy- együtt biztosítják az ország- fehnémi. Például a Moszk- gépkocsi jut száz családra, ban az életszínvonal állandó váfoan közkedvelt orlovi ke- Ennél több személygépkocsi és dinamikus emelkedését, nyér ára kilónként 18 kopejka, a burgonyának kilója 10, az első osztályú marhahúsé 1 rubel 90 kopejka, 1 liter tej 32 kopejkába, 10 tojás 90 kopejkába kerül. Minden városi ember naponta igényibe veszi a tömeg- közlekedési eszközöket. A metrón és autóbuszon a viteldíj 5 kopejka. A trolibuszon 4 kopejka, villamoson 3. A mozik nappali előadásaira a jegy 25—50 kopejkába, az esti előadásokra maximum 75 kopejkába kerül. A Szovjetunió lakosságának többsége állami lakásban lakit: A lakások 1—4 szobása', nagy részük 2 szobás, ahoi háromtagú család, apa, anvil és egy gyermek él. Ez a családtípus a leggyakoribb a Szovjetunióban. Az ilyen lakás bére a kommunális szolgáltatásokkal együtt havi 14—15 rubelbe kerül. Figyelembe véve, hogy a Szovjetunióban a férj és feleség is dolgozik, a család költségvetésében a lakbér mindössze 4 százalékot jelent. A család állandó kiadásaihoz tartozik a munkahelyi étkezés. Mindkét házastárs átlagosan 1,5—2 rubelt költ naponta, míg a gyermek elhelyezése bölcsődében, vagy óvodában 12,5 rubel havonta. Figyelembe véve a felsorolt árakat és az alapvető szolgáltat ásol; költségeit elmondható, hogy az átlagfize- Csak tőkésexportra készít csempét e napokban a Komhányi Építési Kerámiagyár. A tés viszonylag magas élet- felvételen: Babicska Éva rakja a mázzal bevont csempéket a kocsiba, ami azután a színvonalat biztosit. kemencébe kerül. — Bencze losegeiiuuvei. .idgaunaumau, következett változásoknak mar kenvsé«ét Természetesennem hogy Szécsény kozigazgatasi vo,t bizonyos előzményük. A ”á«uk szécsényi járás 1979-ben szűnt gondjainkat is. Szécsényben meg, és a települések túlny®- hasznos volna tervszerűbbé, mó többsége a balassagyar- folyamatosabbá tenni az alapmati járáshoz csatlakozott, szervezetek munkáját. Endho°v testületéi iól élnek az- Annak idején bizonyOS , fe" refalván a politikai képzésre Ll a tehetőséggel amelyet a “?lt8.**et okozotb hogy kellene nagyobb gondot forCárasi iookör fetent Nogradmegyer es Karancssag dítani, de másutt is vannak városi jogkor jele lakossága a salgótarjáni iá- hasonló tapasztalataink. A megye lakossaganak 11 ráshoz került. Hiszen mindszázaléka, mintegy 26 ezer két településen erőteljesen ember él Szécsényben és a érződik Szécsény hatása. Mos- környező tizenöt^ településen, tanra már rendeződtek a dol- A kialakult vonzáskörzet^szá- gok Szóval Szécsényben a mára meghatározó jelentőség- helyi párt-, állami és tömeg- gel bír Szécsény. Emellett szervezetek eddig is önállóan Hollókő^ néprajzi hagyorna- dolgoztak. A létrejött testű- tJdLLCLLC^lclíc nyai, novekvo idegenforgalma letek folyamatosan tették a részterületek vizsgálatát egeszen sa,latos vonzerőt je- dolgukat, az átállás így vi- - — — lentenek. Ugyanakkor számol- szonylag törésmentes volt. nunk kell azzal a ténnyel, hogy Szécsény körzetében je- Jó légkört teremtett az lentős a cigánylakosob szá- igényesebb politikai munka ma. Társadalmi beilleszkedé- számára az is, hogy az ipari sük —, életük figyelemre és mezőgazdasági üzemek az méltó változásait is követve idén is eredményesen doigoz- —, nem kevés munkával jár. nak. A nógrádi termelőszö- Esztendőfc -óta visszatérő gon- vetkezetek földterületének 14 dunk, s önerőből aligha ta- százaléka tartozik Szécsény- lálunk megnyugtató megoldást hez és körzetéhez. Ez a terürá, az ivóvíz mennyisége, mi- let a megyei szövetkezetek ... ... . -t,w__ nősege. Mindezekről azért nyereségének 24 százalékát llletoen' ,Az ‘Sf szóltám, mert a kedvező adott- adja. Termelékenyen, jól Ságokkal, ,,és feszültségekkel dolgoznak az ipari üzemek Jove e m z " ° ’ egyaránt számolnunk kell a is. Az ELZETT gyáregysége, politikai munkában. a bútorgyár telephelye, az Úgy gondolom, a tartalmas ®T’®ZÖy nem csupán munmunkához szükséges szerve- kalehetoseget jelent a szecsé- zeii keretek a közigazgatási nyleknek a környező telepüváltozást követően kialakul- lftsek lakossaganak, társánál- pártbizottságot, a pártvezetanacsoknak. tő/égeket és Baz’ .^övezeteket. Fontosnak tartjuk; hogy Szécsény és vonzáskörzete harmonikusabb egységben, egymást kiegészítve; együtt fejlődjön. Igyekszünk a politikai munka eszközeivel erősíteni azokat a törekvéseket, amelyeket a nagyközségi tanács, a helyi tanácsok tesznek a települések gyarapításáért. Az elképzelések széles körű támogatásra — Kérem, szóljon a párt- bizottság előtt álló legfontosabb feladatokról! — A XIII. pártkongresszusra, a megyei, a nagyközségi pártértekezletre készülünk. A már elkezdtük. Ennek során folyamatosan elemezzük gazdasági egységeink helyzetét. A! termelőszövetkezetek, Szécsény kivételével kedvezőtlen adottságok között gazdálkodnak. Mégis az elmúlt években a hatékonyabb gazdálkodás olyan új elemeit hozták létre, hogy magasabb követelményeket támaszthatunk munkájukat, eredményeiket ipari üzemekbe a a szervezettség, a munkafegyelem javítása a legfontosabb teendő. A területfejlesztési célkitűzések megvalósítása is aktívabb tevékenységre serkenti a településfejlesztési tervek megvalósításához. A nagyüzem, a munkásság jelenlétének politikai, ideológiai hatása is számottevő. Jelentős szerepet játszik a lakosság jó színvonalú ellátásában, közérzetének folyamatos javításában az évi 640 millió foraz állami, a társadalmi és . , tömegszervezetekben kisebb bonyolító afesz. vagy nagyobb közösség mun- „ .... — Hogyan alakult a partbi j . , , lesei-c sze zoltsag es az -alapszervezet találnak az ,izemi kollektíkapcsolata. vákban, a lakosság körében.' . , , A társadalmi segítség szép — A negyvenhárom part- példájaként tartjuk számon a alapszervezetben ezerketszaz nógrádmegyeri óvodát, a szé- pailtag dolgozik. A partszer- csénvi művelődési ház építészetek mintegy fele Szécsény- sének előkészületeit, ben tevekenykedik, a többi a környező településeken. Ugyancsak az alapszervezetek fele tartozik pártbizottságunk közvetlen irányítása alá, másik részük pedig a községi és az üzemi pártvezetőségek irányításával teszi a dolgát. Munkájuk segítéséA gazdaságban, a települések fejlődésében bekövetkezett változások ideológiai, világnézeti sokszínűségben tükröződnek körzetünkben. Ezért a párttagok, a települések lakosságának eszmei, politikai nevelése fontos feladatot ad a továbbiakban is. Ebben az iskoláknak, a kulturális inre, irányítására, ellenőrzésére többféle módszert talkalma- .. . , , zunk. A testületi ülesek na- ^menyeknek éppúgy megvan pirendjén gyakran szerepel- a tennivalójuk, mint a part- nek gazdaságpolitikai, telepü- érveknek, az -alapszerveze- lésfejlesztésd kérdések. A közelmúltban megvizsgáltuk a párttagság aktivitását is. Célunk az volt, hogy a térteknek. Igényesebben kell élnünk adottságainkkal, hagyományainkkal, felhasználva ezeket új, szocialista érsadalmilag kívánatos nagyobb tekéink gyarapításában. Mind................... . ... O •y form rao'yia-f cvco.i-» V-*-» i a ktivitással erősítsük a párt- egységet, javítsuk az irányító munkát, a kapcsolatot a ez természetesen megköveteli a pártszervek, az -alapszervezetek munkájának, szervezeti lakossággal. A helyszínen tar- további javitasat, az tott testületi ülések, többek aSltaclos> a propagandaközött Nógrádmegyerben ta- rnjlnk? fejlesztését. Arra tö- nácskozott a végrehajtó bi- r®ltszunk, hogy a partmunka zottság, a körzettel való is- e§ymassal _szt>ros kapmerkedés-t, a munka alapo- “fiatban, egymásra eptilve sabb elemzését, a tennivalók s®Sitsek a politikai tevekeny- pontosabb meghatározását se- segeb,,az tisztánlátást, gítik. Arra törekszünk, hogy a Póttagok aktivitásának nö- döntéseink a pártszervezetek. ve^®t valamennyi alapszer- a tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek önállóságának további erősítését, a te- test/ rulett munkát szolgálják. v. G. vezetünkben. Köszönöm a beszélgeNÓGRÁD = 1984. augusztus 15., szerda ?
