Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-13 / 163. szám

Bemutató Szarvason Akik feltalálták a melegvizet Természetesen nem egyedül é szarvasiak „találták fel a meleg vizet”, azaz nem egye­dül a szarvasi Dózsa Terme­lőszövetkezetben igyekeznek jól hasznosítani a geotermi­kus energiát, de az ő komp­lex és sokirányú hévízhasz­nosítási módszerük sok tekin­tetben példaaaó. Hazánkban, mindenekelőtt az Alföldön meglehetősen nagy mennyiségű geotermikus energiakincset rejt a föld mé­lye, ez köztudott. Az is köz­ismert, hogy e kincs haszno­sítása régóta foglalkoztatja a szakembereket. Az utóbbi idő­ben az úgynevezett szénhid­rogénre meddő lezárt kutak kerültek a figyelem közép­pontjába, mert ezek megnyi­tásával a költséges kútfúrás nélkül is lehet hévizet nyerni. Persze, nem egykönnyen. A fejlesztő munka a het­venes években arra irányult, hogy a geotermális energia­hasznosítás műszaki kérdése­it tisztázzák. Ahhoz, hogy aa említett kutakat megnyithas­sák, előbb át kell alakítani ezek zárószerkezetét, s hozzá­férhetővé kell tenni a hévizet. Emellett gyakran gáztalaní- fót is fel kell szerelni, és gondoskodni kell arról, hogy * meleg víz a lehető legki­sebb hőveszteséggel jusson el a fogyasztóhoz. Itt olyan hő­központ kialakítására van szükség, amelynek révén az úgynevezett fáradt, gyakorta agresszív víz elvezetése is megoldható anélkül, hogy ká­rosítaná a környezetet. Az alföldi mezőgazdasági üzemek időben felismerték a kedvező adottságok által kí­nált lehetőségeket. Több he­lyen — és ezt külön érdemes ha ngsúfyomi — józan, meg­fontoló» ntím épültek M a ceotermftHa energiafelhaszná­lás •sehöaeí. Ma / már nem megy aítfeaságeaétnha, hogy Júliusi Gazdag tartalommal jelent meg a Pár »élet júliusi száma. Berecz Frigyes, a BRG Hír- ftdástechnlilkai Vállalat vezér­igazgatója az új vállalatveze- *é«i formáikról ír. Elemzi azo­kat a tenni vallókat, amelyek a. gazdaságirányítási rendszer .továbbfejlesztéséből fakadnak. .Többek között ír a vállalatok ónállóvá válásénak lehetősé­geiről, amelyre eddig csak „felső” rendelet adott módot. Hangsúlyozza, hogy a lehető­ségek közül bármeflyiiket is „választja'’ a vállalat, ered­ményes gazdálkodása nagy­mértékben attól függ, meny­nyire sikerül növelni a de­mokratizmust az irányítás­ban, mennyire sikerül bevon­ni a vezetésibe, mozgósítani gtzoikat az erőiket, amelyek a fejlődés újabb erőforrásait jjeientik. Mindennek szüksé­gességét indokolja, hogy a dolgozók személyi jövedelme jelentősen függ a vállalat gaz­dasági síiíkeawiltől. Csizmadia János, a Köz­ponti Bizottság párt- és tö­megszervezetek osztályának munkatársa a személyzeti munka korszerű módszereiről írt. A személyzeti munka új formáiról megjelent határo­zat, mintegy másfél éves ta­pasztalatait elemzi a cikk a szakminisztériumokban és 46 .vállalatnál végzett vizsgálatok alapján. Szól a vezetők pá­lyázati úton történő kiválasz­tásáról, a módszert kísérő szélsőséges felfogásokról. Ér­tékeli a munkáltatói jogkö­rökben végbement decentrali- fzálást, jelezve, hogy vannak vállalatok, ahol e tekintetben Ikövetkezetlenek voltak és sok helyen elfogadhatatlannak tartják még a gondolatát is, hogy a gyáregységek, nagyobb egységek vezetői személyi ki■' ésekben a jelenleginél »■M jobb önállóságot, felelős­séget kapjanak. Az írás vé­egy-egy növényházat, szárítót, esetleg állattartó létesítményt hévízzel fűtenek. Kétségkívül korlátozza a felhasználást, hogy szűkösek a beruházási lehetőségek is, ám ez a tény alaposabb mérlegelésre kész­teti a vállalkozókat. Ezért el­sősorban ott foglalkoznak a hévízfelhasználós bővítésével, ahol a lezárt kút közelében már van fogyasztó, azaz ahol felhasználó üzemet nem utó­lag kell megépíteni, mert ez esetben a vállalkozás gazda­ságossága lehet kérdéses. A geotermális energiahasz­nosítás bonyolult összefüggé­seinek tisztázása érdekében került §or — központi segít­séggel — néhány modell megvalósítására. Ezek között kiemelkedő jelentőségű a szarvasi Dózsa Mgtsz és a szomszédos állami gazdaság­ban létrehozott rendszer. Itt szemléletesen és a gyakorlat­ban sikerült bizonyítani, hogy amennyiben a környezeti té­nyezők kedvezőbbek az átla. gosnál (amennyiben tehát egy nagy vízhozamú kút közelé­ben már korábban is működ­tek energiaigényes objektu­mok), akkor a vállalkozás fel­tétlenül gazdaságos. Szarvason sokirányú, folya­matos, komplex hasznosítást valósítottak meg. Baromfite­lep, gabonaszárító, zöld takar­mány-szárító és még egy sor más létesítmény szinte egész éven át hasznosítja a meleg vizet. A megvalósult és jól üzemelő rendszer szélesebb körű megismertetése érdeké­ben rendeznek Szarvason ma szakmai bemutatót. És ebben nem ez a fontos, hogy Szarva­don feltalálták a meleg vi­zet”, hanem az, hogy a bemu­tató hozzájárulhat a geoter­mikus energia mezőgazdasági felhasználásának tárgyszerű műszaki-gazdasági megítélésé- hét, Pártélet gül szól a vezetőkkel szem­ben támasztott növekvő köve­telményekről s úgy összegezi, hogy a pályázati rendszer ed­digi tapasztalatai, gyakorlati eredményei jók. A lakosság széles körét fog­lalkoztatják a szociálpolitika kérdései, jelenlegi gyakorla­ta, s az is, hogyan alakul szociálpolitikánk a jövőben. Abban rendszerint megegyez­nek a vélemények, hogy gya- koriatuúk változtatásra szo­rul. De milyen irányú legyen a változás, hogyan szolgálhat­ja méginkább a társadalmi igazságosságot? Ezekről a kérdésekről szervezett kerek- asztal-heszélgetést a szerkesz­tőség, amelynek résztvevői: Bornemissza Sándor, a XIII. kerületi Tanács elnöke, Czra- vero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Cseháik Judit, a SZOT titká­ra, Huszti Györgyné, a BHG Híradástechnikai Vállalat sze­mélyzeti-szociális igazgatója, Juszt Lajos egészségügyi mi­niszterhelyettes, Kulcsár Kál­mán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Markó István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője voltak. A beszélgetést Lakos Sándor, a Pártélet felelős szerkesztője vezette. Mindezek mellett hasznos, jó írásokat olvashatnak az ér­deklődők a tanácsi ügyinté­zés egyszerűsítéséről, az alap- szervezetek agitációs munká­járól, a politikai, mozgalmi munka szervezéséről, továbbá a politikai továbbképzés új formáiról. Hevesi Ákosról, a spanyol polgárháború önkén­teséről Petrák Katalin emlé­kezik meg, végigjárva a fel­készült, művelt ember fegyel­mezett ember életútjának fon­tosabb állomásait. V. 8. Egyenlő jogok a kisvállalkozóknak Adós. fizess! Hugo Ä legutóbbi nagy eső­zések gondot, jelentős anyagi károkat okoztak a lakosságnak, s a követ­kezmények elhárításán fáradozó műszakiaknak, munkásoknak is. A Sal­gótarjánt körülvevő ma­gaslatokról, hegyekről hir­telen lezúdult víz, s a magával sodort horda­lék számos csatornadugu­lást okozott, s az ilyen­formán felszínre kénysze­rült víz az utakat torla­szolta el iszappal, erdők és építkezések hordalé­kával. Mindezekért a termé­szetre aligha lehet hara­gudni. A bosszankodó munkások is azokat cé­lozták meg haragúkkal, akik trehányságukkal, fe­lelőtlenségükkel megne­hezítették amúgy sem könnyű dolgukat. Mert az már bizony nem az eső műve, hogy számta­lan csatornaszakasz be­ömlő és tisztítónyílásából téglát, gumiabroncsot, deszkát, fémdobozokat ko­tortak ki a városgazdál­kodási üzem, a segítségül hívott Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat, valamint a regioná­lis vízmű emberei. Há­romnapi, igen kemény munkába került, míg vég­re sikerült megtisztíta­niuk a Pécskő úti ga­rázssorok közötti Pécskő- patak vizét levezető csa­tornát. A nagy erőkkel felvo­nult műszaki gárda csak­nem kénytelen volt meg­adni magát. Lenn, a tisz­títóaknában állhatatosan küzdöttek a dugulást okozó „erődítmény” ellen, míg végre megindult a víz. A víz leeresztése után elképesztő látvány tárult a munkások szeme elé. amit találtak az a követ­kező volt: nyolc dúcoló palló, egy négyzetméter farostlemez, három da­rab autógumi, két kipu- fogőeső, egy darab komp­lett ködlámpával felsze­relt lökhárító, s mind­ezek koronájaként egy ré­gebben, talán engedély nélkül beépített vízkivite­li mű tartozékai — kel­lő biztonsággal rögzítve, nehogy véletlenül könnyű dolguk legyen a tisztítók­nak. Hogy kik rakták, dug­ták mindezt oda, az ter­mészetesen utólag már kideríthetetlen. Senki nem látott semmit, nem em­lékszik semmire —, fő, hogy a garázsok végre megszűntek árvízsújtot­ta terület lenni. A „du­gót” meg takarítsák el azok, akiket ezért fizet­nek... Valóban ez a fő? Gon­dolkodjunk csak el kicsit rajta: a Salgótarjáni Vá­rosgazdálkodási Üzem­nek csak a csapadékcsa­tornák tisztítása több mint egy és negyedmil­lió forintjába került az idén. Nem túlságosan vaskos ez a summa? Nem volna vajon sokkal ol­csóbb, ha szemetét, hul­ladékát ki-ki arra való . helyre rakná, nem pedig csatornába gyömöszöl­Idén, a májustól csapadé­kosra fordult időjárás kelle­metlen meglepetésekkel is szolgál. Komoly károkat ©ko­zó jégverés is előfordult Nóg­rádiban. A jégkár csökkenté­sére a gyors, hatékony nö­vényvédelem alkalmas. A nö­vénykultúrákat különböző fej­lettségben érte a jég, a korai gyümölcsöt, málnát, érésben, de a dinnyét; zöldségféléket, dohányt sem kímélte. A legfontosabb feladat a megmaradt termés és lomb védelme a sebzéseken ke­resztül támadó gombabeteg­ségek ellen. Erre a legalkal­masabbak a hagyományos réz-, kéntartalmú készítmé­nyek, illetve azok szerves gombaölő szeres kombinációi. A szocialista gazdálkodás ma már megszokott, dinami­kus résztvevői a kisvállalko­zások Nógrádban is. A kis tő­keerejű cégek léte is attól függ, hatékony-e a gazdálko­dásuk, körültekintő-e az üz­letpolitikájuk, vagyis attól, hogy jól mérték-e fel a fo­gyasztók igényeit, időben és megfelelő minőségben szállí­tanak-e a megrendelőknek, Válaszol a bank Van még valami, ami lét­kérdés a kisszervezetek szá­mára: időben és pontosan fi­zet-e a vevőjük? Ez még sok­kal nagyobb tartalékokkal rendelkező közép- és nagyvál­lalatok számára is fontos, hi­szen ha néhány nagyvállalat nem tud fizetni a bedolgozók­nak — márpedig -ez gyakran előfordul —, akkor e vállalat fizetési zavara végiggyűrűzik az egész gazdaságon. Mások is nehéz anyagi helyzetbe kerül­nek miatta, s nő azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek érkezési sor­rendben várják a pénzüket a banknál. Minthogy a kisszervezetek­nek nincs említésre méltó tartaléktőkéjük, igencsak ne­héz, sőt kritikus helyzet ala­kul ki náluk, ha a velük partneri viszonyba álló kö­zép-, vagy nagyvállalat az adósuk marad. Az elmúlt hó­napok során több száz kisvál­lalkozás panaszkodott emiatt. Szóvá tették azt is — és jog­gal —, hogy a fizetési mó­dok megválasztásában, a kö­vetelések behajtásában nem élveznek azonos jogokat, az úgynevezett első szektorral, vagyis a közép- és nagyválla­latokkal. Látva a problémákat, az il­letékesek megpróbálták lega­A gyors védekezést már a levélzet felszáradása után kell elvégezni, a szerekre előírt töménységgel, lemosásszerű- en. Különösen veszélyes a túl­adagolás és a helytelen szer­kombináció. A rovarkártevők elleni vé­dekezést ne végezzük egy me­netben, a megmaradt, sérült lombozat/ védelme érdekében, megelőzve a perzselési ve­szélyt. Fontos, hogy a réz-, illetve kénérzékenység figye­lembevételével végezzük a kezelést! Érzékeny kultúrák, illetve fajták esetében szerves gombaölő szereket (Zineb, Di- tha-ne M 45, Antracol, Funda- zol) használjunk. A gyors tápanyagellátás ér­dekében a gembaölő szerekhez lább csökkenteni a kiszolgál­tatottságot. Hiszen a nagyoké­hoz hasonló jogokkal már a kisvállalkozók is jobban véd­hetik magukat a nefn fizető cégekkel szemben. Első lépésként valamilyen módon információt kell sze­rezniük partnerük anyagi helyzetéről. Szerencsére a módszer már régóta ismert az első szektorban gazdálkodók körében. Az állami vállalatok és szövetkezetek a banktitok megőrzése mellett információt kérhetnek a Magyar Nemzeti Banktól leendő üzletfelük fi­zetési helyzetéről. A válasz­levélben a pénzintézet megír­ja, hogy az elmúlt egy év so­rán a kérdéses cég rendben, időben eleget tett-e a fizetési kötelezettségeinek. Arról nem ad felvilágosítást, hogy a le­endő üzletfélnek mennyi pénz van a számláján, de informá­ciójából következtetni lehet a vállalat pénzügyi helyzetére. Hamarosan talán már az év második felétől új bankári szolgáltatásként a kisvállalko­zók is díjtalanul megkaphat­ják ezeket az információkat. Fontos záradék Ám, pusztán ezzel a lépés­sel még nem szűnik meg az alárendelt helyzetük. Csak ak­kor lehetnek a közép- és nagyvállalatok egyenrangú partnerei, ha a szerződésköté­sek idején a fizetési feltéte­ket is meghatározhatják: mi­lyen módon, s főleg, mikör köteles számukra a vevő a pénzt átutalni? Eddig a szer­ződésekbe ilyen záradékot nem írhattak, s megbízásai­kat a pénz behajtására a bank nem fogadta el. A tervek sze­rint hamarosan már mód lesz erre. Tehát. kérhetik például azt, hogy a vevő előre zárolt számlára utalja a pénzt, de a ramid stb.) kell keverni, fi­gyelembe véve a keverhető- séget. A fertőzés elterjedését mechanikus úton is megelőz­hetjük a sérült hajtások zöld- metszésével, a jégvág’ta gyü­mölcsök eltávolításával. Fo­kozott gondot kell fordítani a faápolásra, a mézgásodó se­bek kezelésére. Az elvesztett termést már megmenteni nem lehet. Fő cél tehát a megmaradt lom­bozat egészségesen tartása a jövő évi termés érdekében. bank is kezeskedhet az idő­ben fizetésért. A jogok mellett kötelezett­ségeket is tartalmaz az új szabályozás. Csak akkor kér­heti a kisvállalkozó követelé­seinek ilyenfajta biztosítékát, ha maga is vállalja ezeket. A tervek szerint a kisvál­lalkozók az év második felé­ben kapcsolódhatnak be a szállítók jogait érvényre jut­tató szabályozásba. Annak, aki él a jogokkal és vállalja a kötelezettségeket, külön szám­lát kell nyitnia az OTP-nél, mert csak ilyen módon lehet őt a többiektől megkülönböz­tetni. Másrészt csak a külön számla ad garanciát arra, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének képes ele­get tenni. Új erőviszonyok Persze mondhatnánk, a két szerződő féltől függ, hogy megállapodnak-e a fizetés feltételeiben. És akárhogy vesszük, ez a mindenkori erőviszonyok függvénye. Ha a vállalat az erősebb, mert máshol is megrendelheti azt a munkát, csak jószándékától függ, ad-e biztosítékot a maj­dani fizetségre. Ha viszont a nagy cég termelése függ a fil­léres, de egyedi alkatrészt szállító kisiparostól, vagy gmk-tól, minden valószínűség szerint a szerződésben szó lesz a fizetési kondíciókról. Ezen a helyzeten semmiféle központi utasítással, szabályo­zással vagy az előírások mó­dosításával változtatni nem iehet, de a piaci verseny ki­bontakozása, a vevők és a szállítók növekvő száma és konkurrenciája minden bi­zonnyal kiegyensúlyozottabb erőviszonyokat teremt. A SPHERO-EVIG exporttervei A SPHERO-EVIG Kft. maJ gyár—svájci—NSZK vegyes­vállalat még az idén megkez­di a Magyarországon készülő szférikus szivattyúk értékesí­tését az Egyesült Államok­ban. A vegyes vállal at igazgatójaj Menyhárt József az MTI munkatársának elmondotta, hogy USA-beli partnerükkel már a múlt évben megkötöt­ték a szerződést. Felkértek egy amerikai intézetet a sváj­ci licenc alapján gyártott szi­vattyúk minőségi és bizton­ságtechnikai vizsgálatára.’ Amint megkapják erről a ta­núsítványt, megkezdik a gyártmány tengerentúli ex­portját. Amerikai partnerük már'kedvezi értesítést kapott az intézettől. A vegyesvállalatban részt­vevő NSZK cég az Egyesült Államokban közös vállalatot hozott létre, amely többek között a Magyarországon ké­szülő szivattyúkat fogja érté­kesíteni. A szerződés alapján egyelőre mintegy 60 ezer szfé­rikus szivattyú exportjával számolnak, a kivitel értéke meghaladja az egymillió dol­lárt. A megállapodás kereté­ben szállítanak fűtő vízkeringj tető és használati vízkering­tető szivattyúkat és különbö­ző részegységeket. Az ame­rikai partner a szállítások fi J nanszírozására már 400 ezer dollár értékű számlát nyitott; A tervek szerint még az idén mintegy 15 ezret exportál a SPHERO-EVIG a tengeren­túlra. A magyar—svájci—NSZK vegyesvállalat 1982-ben kezd­te meg svájci licenc alapján a szférikus szivattyúk gyártá­sát. A társaságban résztvevő Egyesült Villamosgépgyár ceg­lédi telephelyén üzemrészt rendeztek be a svájci és az NSZK-beli tagvállalatok ál­tal szállított gépekkel. 3983- ban termékükből mintegy 40 ezret gyártottak, elsősorban belföldi piacra. (zsinka) NÓGRÁD — M84. július 13., péntek 3 ne? (szénül) Lakatos Mária Kartonokat újít fel a szurdokpüspöki Béke Termelőszövet­kezet, A hulladékból, így visszanyert csomagolóanyagot a COMPACK Vállalatnak szállítják. — bencze — Növényvédelem jégverés után levéltrágyákat (Wuxál, Mik-

Next

/
Thumbnails
Contents