Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-12 / 162. szám
Nyugtalan optimizmus Kérdések Vámos Tiborhoz Kelendőnek bizonyult a könyvpiacon Vámos Tibor tanulmánygyűjteménye: a Hazánk és a műszaki haladás című Gyorsuló idő-kötet. A gondolatébresztő eszmefuttatás-'k számos kérdést keltenek az olvasóban. A Számítástechnikai és Automatizálási Ku látó Intézet igazgatója készséggel adta meg válaszait a NÓGRÁD számára. — Könyvének bevezetőjében „egy kirándulás emlékeinek” nevezi dolgozatait. Azt jelenti ez, hogy fölhagy a közit ássál"! — Mint a bevezetőben is írtam, nekem van egy olyan szakmám, amit művelnem kell. Minden igazi mesterség állandó tanuláson és megszakítatlan gyakorlaton épül. Aki egy kicsit hosszabb ideig is abbahagyja és másfelé kalandozik, elveszett. Ezért szeretnék a következő időszakban sokkal többet dolgozni szakterületemen. Még egy hozzáadni való van: új gondolatok nem mindennap születnek, sőt alapvető új kérdések sem. Ha az ember túl sokat irkái általános ügyekben, hamarosan saját magát ismétli csak es egyre igénytelenebbé válik. — „Legfőképpen optimizmusomat vetették Kernemre” — Írja egy helyen. Milyen külső megerősítésekre lel ex az optimizmus? — Ä« optimizmus legfőbb megerősítése történelmi tapasztalat. Az emberiség keresztül ment már mindenféle vészeken, és általában — előbb-utóbb korábbi értékeit restaurálva, de valahol — megerősödve került ki a bajokból. Ezt tapasztaltam a magam életében is; csak, hogy két mélypontot említsek} 1944 és 1-930; mind a kettő után nagy fellendülés következett, és sohasem olyan, mint amire korábban gondoltunk. Minden életnek van mozgástere, lehetősége, és aa optimizmus az, ami energiát ad annak a mozgástérnek a kihasználásához. Erre is hosz- szú élettapasztalat tanított meg — aki lemond, nem nyerhet, aki nem mond le, annak, ha nem is biztos esélye de, mindenképpen valamilyen valószínűsége van a győzelemre. — Mint említi: „vezetői bátorságban gyönge végrehajtás miatt ott is sorra vereséget szenvedtünk, ahol objektív feltételeink voltak a győzelemre.” Miért hiányzik néhol nálunk a vezetői bátorság? — A vezetői bátorság nem néhol hiányzik, hanem csak néhol van meg. Ennek sok oka van. Majdnem minden konszolidáció elpuhítja a cselekvést és szürkévé teszi a kiválasztást. Optimizmusomat többek között az is táplálja, hogy a mostani válságos időszakban nagyobb szükség van és lesz a bátrabb cselekvésre és a bátrabb cselekvőkre. — Fejtegeti, hogy „a húszas évek közepe már a cselekvésé”. A bölcs belátás elég-e ahhoz, hogy huszonéves emberek teret kapjanak a cselekvéshez? — Ha az előző generációk történetét nézzük, méghozzá nemcsak az úgynevezett „fényes szelek”-ét, hanem visszatekintünk például a múlt század nagy időszakaira, akár a reformkorra, akár a kiegyezés utáni pezsdülésre, mindenütt ott találjuk vezető helyeken a húszasok nemzedékét. Bizonyos, hogy államfőnek, vagy bírónak nem tennék meg ilyen korú embert, ha élettapasztalat kell. Az eny- nyire fiatal nemzedék természetesen nem magától kerül pozícióba, hanem szükségállapotok idején, nagyszabású nemzedékválásokkor, történelmi törésvonalakon. Láthattuk azt is, hogy a magyar mezőgazdaságban milyen gyors és radiális nemzedéki váltás következett be az új technológiák belépése nyomán. A belátás ehhez csak részben elegendő, talán az idő előbb említett kényszere is segít. — Leírja könyvében, hogy alapvető szerkezeti változások folynak az emberi munka módszereiben. „Létkérdésünk, hogy ezeket a változásokat ne oly elkésett csodálkozással fogadjuk, mint ahogy a hetvenes években jártunk az akkori, hasonlóan előre látható, kitapintható fordulatokkal.” Ma létezik-e valami biztosíték arra, hogy a csodálkozás ne ismétlődjön meg? — Semmiféle biztosíték nincs; egyáltalán, semmire nincs biztosíték. Ha sok ember állandóan fújja a harsonákat, mint ahogy én is tettem, a faiak gyorsabban omlanak le. — Azt állítja egyik esszéjében, hogy „A termelésnek — szocialistának és kapitalistának — egyre inkább önálló személyiségre van szüksége.” Milyen közéleti teendők a feltételei annak, hogy az önálló személyiség rangja növekedjen? — Rengeteg ilyen közéleti teendő van, és ennek egyik fő iskolája a különböző szervezetek demokráciája egészen az állami élet csúcsáig. Lépegetünk a vállalati irányításban, egy igen keveset a választási rendszerben, vannak törekvések a közoktatásban. Mint látható, ez utóbbit is nagyon vitatják. Egyébként a kérdés nagymértékben az, hogy az előrelátás érvényesül-e jobban vagy a válságig fokozódó szükség. Ugyanúgy mint az előző kérdésekre adott válaszoknál, itt sem tudnék megnyugtatót mondani. A megnyugvás persze már önmagában is baj. Ezért is fontos egy ésszerűen, megfontoltan és nem hisztérikusan nyugtalan optimizmus. Rlolnár Gazdasági munkaközösséget — de hogyan? Interjú dr. Fekete Mihállyal, a Nógrád megyei Tanács ipari osztályvezető-helyettesével Az immár két és fél éve létrehozható gazdasági munka- közösségek munkáját, szervezetét és anyagi helyzetét talán csak felületesen ismerve, a munkaközösségek közmegítélése ellentmondásos. Sokan a kereset és a teljesítmény összhangjának hiányát „felfedezve” munka nélküli nagy jövedelemszerzést emlegetnek. Akik pedig tagjai egy-cgy gmk- nak, erős túlzásnak tartják ezeket a rebesgetéseket. A „hivatalos” álláspont pedig azt mondja: szükség van rájuk. A megyében manapság inkább szervezésbeli problémák adódnak, mint nagy jövedelemből fakadóak. Energetikai óriás Szibériában Szibéria ltnasznojárszki területén épül a száján! területi-termelési komplexum, amely méreteit tekintve a Szovjetunió viszonylatában is egyedülálló ipari létesítmény lesz. Energetikai magja a száján—susenszkojei erőmű- amely elkészülte után évente 14 milliárd kilowattóra villamos energiát termel. Első gépegységét 1978 végén helyezték üzembe, s azóta több mint 31 milliárd kilowattóra elektromos energiát adott. Műszaki megoldás tekintetében a száján—susenszkojei erőmű felülmúlt minden eddigi hasonló létesítményt. Gátjának magassága 250 méter. Tíz aggregátja egyenként 840 ezer kilowatt energia előállítását teszi lehetővé. Az idén helyezik üzembe az erőmű hetedik és nyolcadik gépegységét. Földrengésálló házak A sok évszázadon keresztül a legerősebb földrengéseket is túlélő ősi minaretek építészeti elveit hasznosítják szovjet Tádzsikisztánban a lakóépületek építésénél. A köztársaság fővárosában. Dusanbeban felépült az első tizenhat emeletes, henger alakú lakóház. Eddig ezen a vidéken, ahol gyakoriak a földrengések, túlnyomórészt négyemeletes házak épültek. Mint azt a vizsgálatok bizonyították, a gyűrű alakú alapokra nem jelentenek veszélyt a föld alatti viharok. Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv, 1983 Egyik népszerű statisztikai kiadványunk a mezőgazdaság legfontosabb és legújabb adatait tárja a szakmai körök és a téma iránt érdeklődő szép számú olvasóközönség elé. Fejezetei sorra veszik az ágazat valamennyi területét, szektorát az erdő- és vízgazdálkodást is beleértve. A közölt adatok többsége országos helyzetképet tükröz, és főként az elmúlt év eredményeit jellemzi. Sorra veszi a termelés személyi, anyagi, technikai feltételeinek és eredményeinek alakulását, külön kimutatva m állami gazdaságok és kombinátok, valamint a termelőszövetkezetek részarányának jellemzőit. Közli a mezőgazdasági termékek értékesítésére és az árak alakulására vonatkozó táblázatokat is. A megyei adatokra kitérve, a kötet nemzetközi adatokat is közöl, és publikált mutatók összehasonlítási lehetőséget nyújtanak a KGST-tagorszá- gok, valamint az egyéb — fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok termelése között. i A közelmúltban szakmai tanácskozást szervezett az ipari osztály. Miért volt erre szükség? — A gazdasági munkaközösség új jogi formát hozott, és ez kezdetben gondot jelentett. Ennek áthidalását kívánta a jogszabály megoldani azzal, hogy alaki kellékként a társasági szerződések ellenjegyzését írta elő. Ezt pedig csak ügyvéd, vagy jogtanácsos végezheti. De jelenti ez a szerződések tartalmi vizsgálatát is, mert a gmk működése jogszabályok széles körét érinti, és biztosíték egyben arra, hogy a megalakulást rögzítő szerződés ne ütközzön jogszabályba. Az ellenjegyzésben való bizalom azonban sok esetben nem igazolódott: a szerződések sablonossá váltak, nem a legjobb szerződési modell után készültek. Éppen a megállapodásnak azt az egyedi jellegét nem biztosították, ami lényege lett volna. A pontos, szakszerű szerződés biztos támpontot kell, hogy adjon egy későbbi, esetleges jogvitához. Ezért rendeztük a tanácskozást az ellenjegyző jogászok részére. — Hogyan Érvényesült * tanácsi szervek munkája a szerződések jóváhagyásánál? — Növekvő számú szerződéseket kellett jóváhagynia a tanácsi szerveknek, erre polgári jogi és szerződéselméleti ismeretek hiányában felkészületlenek voltak. Nem volt olyan helyzetben az apparátus, hogy a szerződések tartalmáról megfelelő érvekkel vitázzon á gmk-t létrehozókkal és az ellenjegyzőkkel. Sok esetben a jóváhagyásnál jobb meggyőződése ellenére is engedeti* kifogásolható tartalommal is hagyott jóvá szerződéseket. Ez pedig csak bonyodalmakat szült, mert az adminisztrációs út ezzel még nincs lezárva. Ugyanis szükséges a gmk cégbejegyzése is. — Felmerültek hát további problémák. Mi jellemezte ezeket? — Először is a cégbírói bejegyzésnek már régóta nincs mindennapos gyakorlata. A fiatalabb jogászok ezt az eljárást alig ismerték. Előfordult a bejegyzés megtagadása, és előállt az a helyzet, hogy a hatóság által már jóváhagyott szerződés alapján sem jegyezték be a gazdasági munkaközösséget • cégjegyzékbe. A megtagadás indokai szerint a szerződő feleknek a társasági sezrződést módosítaniuk kellett, majd ezt a módosítást ismét a tanácshoz kellett jóváhagyásra benyújtani. — Milyen hatással volt a szerződő felekre a hivatali „bizonytalankodás?” — Ezek az eljárás bonyolultságát mutatták a feleknek. Áttekinthetetlenné tették az engedélyezés menetét, ezért a vállalkozóirat meggondolásra késztette. A megalakulás körülményeinek visszássága mellett a statisztikai és egyéb kötelezettségek is visszafogták a vállalkozói kedvet. — Mégis alakullak a megyében gmk-k. Hogyan és milyen tevékenységre jöttek ezek létre? — 1982-ben nem alakult sok munkaközösség. Ezeknek is zöme „önálló” gmk volt. A vállalati gazdasági munkakö- zöségek nehézkesebben jöttek létre, mert a vállalati vezetők a vállalat és a gmk önálló partneri kapcsolatában nehézségeket láttak: a tevékenységre egymással szerződést kötnek, ugyanakkor a vállalatnak mégis felelősséget kell vállalni a vgmk munkájáért, tartozásaiért. Eleinte a dolgozók kívántak inkább munkaközösséget létrehozni a vállalaton belül, majd a vezetők szorgalmazták megalakulásukat. Ugyanis rájöttek arra, hogy a gmk-val lehetséges a javító, karbantartó és egyéb háttéripari szervezet kialakítása, de áthidalható a termelői tevékenységet „akadályozó” bérgazdálkodási rendszer is. Ma a vállalati gmk-k zöme ugyanazt a termelést végzi, amit a vállalat munkaidőben munkaviszonyban álló dolgozókkal is végeztet. Tehát a gmk-tagok szakmájukban , ha nem is ugyanabban a munkakörben — a vállalat profiljába tartozó termelést végeznek. — A más-más tevékenységet ellátó gmk-k belső szervezetének mik a jellemzői? — A társasági szerződésekbe és így a gmk szervezetébe a szövetkezet szervezetéből kölcsönözték a főbb elemeket, így kerültek olyan fogalmak és intézmények ide, mint például a közgyűlés, szótöbbség. Ám a gmk nem szövetkezet. A szervezeti kereteket ügy kell meghatározni, hogy az igazodjék a létszámhoz, a tevékenységhez, sőt, bizonyos esetben a tagok lakóhelyét, munkaidő-beosztását is figyelembe kell venni. A sablonos szerződések helyenként anomáliákat tartalmaztak: háromfős gmk-nál mikor kell rendes és rendkívüli közgyűlést tartani, vagy minősített többséget írtak elő. — A gmlt-k létrehozása vagyoni hozzájárulást is igényel. Szükség van erre vállalati gmk esetében is? — A vagyoni hozzájárulást sokan — így a cégbíróság is — formálisnak tartják, mert végül is a tartozásokért a vállalat felelősséget vállal. A tanácsi álláspont azonban az, hogy a hozzájárulás kötelező,' és ezt a szerződésben rögzíteni kell. Ez azt is jelenti, hogy a jövőben' olyan szerződéseket hagy jóvá a hatóság; amelyekben a vagyoni hozzájárulás módja és mértéke szerepel. Ennek indoka az is, hogy előállhat oiyan eset, amikor az elvégzett munkáért a vállalat fizetni még nem tud, de például a társadalombiztosítási kiadások már jelentkezhetnek. Arra azonban van lehetőség, hogy a szerződésben egyes tagokat a vagyoni hozzájárulás alól mentesítsenek. — H* ennyi gond volt a megalakulással. jutott-e idő az ellenőrzésre? — Nagyobb ellenőrzést a tanácsi szervek eddig nem végeztek, mivel a gmk-k zöme 1983-ban alakult. Az ellenőrzések most már megkezdődnek, ami kiterjed nem csak a tevékenységre, hanem a társasági szerződésben foglalt egyéb előírások, megállapodások betartására is. — Ezek szerint a vitás kérdések tisztázódtak. Milyen jelenleg a vállalkozói kedv? — Várhatóan a megalakulás gyorsabb, egyszerűbb lesz,’ és a jogszerű gyakorlat a vállalkozói kedvet csak növelheti. De olyan ugrásszerű növekedés nem volt ez évben’ mint 1983-ban. 1983. december végéig 206 gazdasági munkaközösség alakult 1752 fővel,' ebből 160 vállalati gmk 1537 fővel. Jóval kevesebb tehát az „önálló” gmk, ezek is főleg olyan tevékenységre jöttek létre, amelyek jelentősebb eszközöli nélkül megvalósíthatók és a tagok saját pénzének bevitelét a vállalkozásba nem igénylik. Újfajta tevékenységet végző gmk-k alakulására is lehet számítani. Jó példa erre a Bátonyterenyén alakuló gmk, amelynek gazdasági célja a gmk-k számviteli munkájának ellátása. Erre akkor1 lesz majd igazán szükség, ha az általános hatósági és számviteli ellenőrzések a gmk-ki irányában fokozódnak. — fejezte be gondolatait dr. Fe-; kete Mihály. Z. A. Nagy sorozatban készülnek az automata csiszológépen a díszes kelybek » salgótarjáni öblösüveggyárban ki Hőszigetelés — hegesztésnél Forrasztáskor, hegesztéskor* és egyéb hőkezeléskor gyakran szükséges védeni a hőérzékeny rétegeket a túlságos felmelegedés ellen. Erre a célra Svájcban nemrégiben egy hőszigetelő és -elnyelő anya-i got kísérleteztek ki. Egy pép-' szerű, vízben oldható és ve-J gyileg semleges masszát; amely az elektronikában is alu kalmazható, amikor érzékeny alkatrészeket forrasztanak. Á’ masszát felhordják a védendő részekre, és a forrasztás vagy hegesztés után ismét eltávoz lí thatják. Az új anyag közlekedési balesetek alkalmával a beszo^ rult áldozatok kiszabadítása-! kor is ió szolgálatot tehet,' Kiszabadításkor ugyanis az áldozat a hegesztőpisztollyal átvágandó fémek hővezetése következtében rendszerint égési sérüléseket szenved. Ilyen esetekben a massza felkenhető a fémre és a puszta bőr-- re, és így védelmet nyújt a| égések ellen,’ . j
