Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-12 / 162. szám
1 Ryári színházi esték SIKLÓS JÁNOS: Négyen éjfélkor Két feleség beszélget a parkban, éjszaka. Együtt jártak valamikor középiskolába, titkon és titoktalan gyakran egymás fiúiba voltak szerelmesek. A háztartásbeli, az autószerelő-feleség kérdezi a vendéglátós üzletvezetőtől, a taa;áriéieségtői: Mennyit keres a férjed? Háromezerkettőt — feleli amaz. Ja, úgy! — húzza el száját az unatkozó divathölgy. — Szóval értelmiségi. Az efféle rátapintó és humoros jelenetek sokaságával van tele Káló Flórián, a neves színművész zenés vígjáté- 3ía, a Négyen éjfélkor, melyet a budapesti Radnóti Miklós Színpad mutatott be a salgótarjáni József Attila városi-megyei Művelődési Központban. Persze a vígjátékban vannak ennél vitrio- losabb megjegyzések éppúgy, mint szelídebbek, megbocsá- tóbbak, meg olyanok is, amelyek bizony már nem hatnak semmiféle újszerűséggel, nélkülözik a megnevetteíő erőt. Mégis (esztétikailag, drama- turgiailag) sikeres darabnak tartjuk Káló vígjátékát. Néhány az indokok közül: mert könnyeden kacagtató stílusban tud szólni aktuális társadalmi, családi kérdésekről; mert profi módon ért a színpadhoz, a helyzetekhez, jele- netezéshez; mert remek típusokat teremt; mert ízléssel kokettál az ordenáréval; mert... De ne folytassuk. A fontosabb magyarázó okokat ezzel ugyanis már elmondtuk. Inkább jegyezzük meg: Káló darabja megáll a saját lábán, * a jó rendezés és színészi játék ezt az érzésünket csak megerősíti. Persze sorolhatnánk kifogásainkat is — egyfajta sablonosság végig kísért •z alakteremtésben; az autószerelő izgalmas szituációkban való vizelési ingere rövid idő múltán ballasztként hat; bár igaznak érezzük, de komolyságával kilóg a sorból a tanár csendes kijelentése: a társadalom nem becsüli a pedagógust, és as ilyen értelmiségi érthetően vonul ki a közéletből a családba..., szerencsére azonban ezek alulmaradnak a mérlegeléskor. — A József Attila Művelődési Központ e darabnak a fogadásával következetesnek mutatkozik szórakoztató koncepciójának képviseletében. Ebben a jegyben fogadta az intézmény a legutóbbi színházi szezonban a Mikroszkóp Színpad, a budapesti Nemzeti Színház együttesét is, csak míg azokkal félig-meddig, de inkább úgy sem járt jól, addig most jó lóra tett. A befektetett tőke — a nézőszámból gondoljuk — megtérült, kellemesen szórakoztunk és egy kicsit el is meditálhattunk életünk fonákságain, házasságunk, családi kapcsolataink furcsaságain. Nincs szándékunkban a vígjátékot érdemtelenül felmagasztalni, de méltányoljuk értékeit, a szórakoztatást és a közösségi mondandót egyaránt felvállaló törekvéseit. Könnyű észrevenni, hogy a két pár mikrovilága tágabb horizontok felé mutat, magába sűríti és jelképezi a magyar társadalmat, vegyes családjaival, kacifántos és egyáltalán nem tudásra, teljesítményre orientált elosztási viszonyaival, maradi szokásaival, egymást romboló önzésével és merevségeivel. S mindent összevetve, végül, is ezért „díjazzuk” a Négyen éjfélkort a szokásosnál és a hasonló daraboknál magasabban. Eszményünk szerint színház nem lehet meg időszerű, közösségi gondolatok nélkül. A privatizálás, az önkínzó köldöknézegetés maradjon azo- ké, akik ezt már régóta élvezetesen, ám teljesen felületesen csinálják, a francia bulvárszerzőké. Bencze Zsuzsát dicséret illeti a vállalkozásért, hogy felvállalata a színész színdarabját. Lehetősége született íav arra, hogy maga is beleszóljon egy vitába, amely a magyar társadalom széles köreit foglalkoztatja lévén alao- kérdés a műveltség, a tudás és azok anyagi és erkölcsi elismerésének témaköre. Állás- foglalásával — azaz rendezésével — az írói nézeteket erősíti, és a felülvizsgálat, a változtatás mellett voksol. Másik igyekezte a vígjáték humorának kiaknázására irányul, legtöbbször eredménnyel. Különösen a tanár alakját sikerül mulattatóan és pontosan megrajzolnia, mozgásban, mimikában, hangban, beszédben teljesen összehangolva színpadra állítania, noha ebbéli törekvéseiben páratlan partnerre lelt a szerepet formáló Kalocsay Miklósban. Mert a színészen, köztudott nagyon sok múlik. Az egekbe emelheti, vagy a porba ejtheti a produkciót. Ezt a színházi igazságot akkor láthatjuk megerősítve, ha Balázsovits Lajos autószerelőjét állítjuk Kalocsay alakítása mellé. Balázsovits alig-alig ismeri, érzi, érti az eljátszandó figurát, éppen ezért nem is csodálhatjuk, hogy alakításában a külsődleges jegyek az uralkodó- ak, és nagyon sokáig idegennek, erőltetettnek érezzük a figurateremtést. A legmagasabb osztályzatot Kalocsay Miklós érdemli ki a „négyesfogatból”. Mulatságosabb, leleplezőbb az egvéb- ként kitűnő női szereplőnél. Pécsi Ildikónál és Hámori Ildikónál is. Pécsi ideális párja a tanárnak, s ez elmondható Hámori filigrán, dévai asz- szonykájáról is. Ráadásul az utóbbi kiválóan énekel, ahogyan arról korábban a tévénézők is meggyőződhettek. A vígjáték zenéjét Aldobo- lyi Nagy György szerezte, 6 is kísérte zongorán*’ az~ előadást, Muzsikája ezúttal is dallamos, magával ragadó. A díszlet és a jelmezek tervezőit nem tudjuk megdicsérni — a szinlap, a műsorfüzet nem jelzi a nevüket. Minek a fény, ha árnyékban kell élni — éneklik a házasság zord kötelékében kecmergő asszonyok. Talán ezt a gondolatot vették készpénznek a tervezők, s önként mondtak le a színlapon való szereplésről, mivel egy produkcióban ők rendszerint árnyékban maradnak. .. No, de ez csak feltételezés! Sulyok László Ismertető A Jászkunság új számából r A Szolnokon negyedévenként megjelenő társadalom- politikai, irodalmi és művészeti folyóirat immár harminc éve fóruma a megye kulturális életének, s nyújt publikációs lehetőséget a helyi társadalomtudományi, helytörténeti kutatásoknak. A megyén kívül kevesen ismerik, pedig a helyi viszonyok tudományos elemzései, a megyei keretben adott társadalom- szerkezet vizsgálatai tanúságul szolgálhatnak más megyék számára is. Az ez évi 2. számban dr. Vincze Sándor Diplomások Szolnok megyében című tanulmányában statisztikai módszerrel, rendkívül alaposan elemzi a felsőfokú végzettségűek arányát, helyzetét a megyében, sokoldalú összevetésekkel felvázolja az elmúlt évtizedek tendenciáit, s megalapozott elemzései, következtetései bizonyára jól hasznosíthatók a hosszú távú művelődéspolitikai tervezésben is. Tanulságos a Tiszafüred városi szerepkörének múltja és jelene című tanulmány is, amelynek második része az oktatás, a szolgáltatás, a munkaerővonzás és az egészségügy területén keresztül vizsgálja, hogy az idén városi rangot kapott település mennyiben felel meg városi, középfokú központi funkcióinak, s reális következtetéseivel rámutat a teendőkre is. A megye múltjáról két írás tudósít. Dr. Nagy Rózsa statisztikai módszerekkel elemzi a megye felszabadulás előtti demográfiai helyzetét Szolnok megye társadalomszerkezetének vizsgálata a Horthy-kor- szakban a 40-es évek elejéig címmel. Megrázó emberi dokumentum a negyven évvel ezelőtti deportálásokról Varga Béla írása, amelyet tizenöt éves korában írt naplójának részleteivel, a személyesség hitelével idéz fel. A múzsáknak — az egyébként tartalmas számban — kissé kevés hely jutott: Szenti Ernő versei és Ágotha Margit grafikái, (s a róla írt cikk) képviselik a művészeteket. a. j. Zilahy Lajos utolsó évei Tintacsöpp Különböző korabeli lapokat préselve. A lakók nagy szá- is megnéztem, és futtában el- zaléka menekült orosz arisz- olva&tam a Zilahyról szóló tokrata, cári udvaronc vagy véleményeket. E közben akadt egyéb gazdag előkelőség volt, a kezembe egy írása, a Tin- akik mint taxisofőrök vagy tacsöpp, a Magyar Szó, 1966. pincérek keresték a kenyerü- október 23. számában. Ezen a két, de emberi méltóságukat címen jelentek meg a Pesti a francia nyomo-ban is meg- Napló vasárnapi számaiban őrizték. Zilahy arasznyi, néhány so- Tudták rólam, hogy író varos írásai, az író állandó ro- gyök, és a rpilliónyi magyar vatában. Ezt a címet vette hadifogoly szibériai drámájá- elő, és egészen eredeti módon rói írom regényemet. Vacso- mesélt el benne két kis tör- ra után a kis étteremben ösztönélet. Annyira érdekes és szetoltuk az asztalokat, papírélvezetes, hogy néhány rész- lappal, ceruzával előttem én letét ismertetem: _ voltam a kérdező, és ők £e„A húszas évek végén, ami- leltek. Ahogy minden számkor a Két fogoly című regé- fizetésben, az egy tájról valók nyem már túl volt a tizedik egy utcában, egy hotelben ve- kiadásán, egy vacsora alatt rődnek össze, az én orosz ba- idősebb hölgy volt az asztal- rátáim is valamennyien to- szomszédom.” bolszkiak voltak, élükön To— Hány évet töltött To- bolszk volt kormányzójával, bolszkban? — kérdezte. a hegyes szakállú, törékenv — Sohasem jártam To- Volkonszkij herceggel, akinél bolszkban. elegánsabb férfit nehéz elkéoFejmozdulat nélkül, a sze- zelni, bár ruhája néhol már me sarkából nézett rám: annyira kopott volt, hogy mi— Ezt velem akarja elhi- kor egyszer egyik barátja azt tetni? Én huszonkét évig él- kérdezte tőle: — Van nálad tem Tobolszkban. Férjem mint egy kis tükör? — Volkonsz- bányamémök került oda. Ha kij a legkomolyabb arccal a maga sohasem járt Tobolszk- könyökét nyújtotta a barátja ban, honnan tudja, hogy a felé. főutca milyen fával volt búr- Ezek után érthető, hogy a kolva, milyen hajigja volt a regény meséjét Tobolszkba húzós csengőnek a Licharov vezettem. Ők szívesen felel- patika ajtaján, és honnan tek minden kérdésemre, jóltudhatná, hogy Krukov Igor- esett nekik Tobolszk legkisebb nak hívták a Laszkutjana részletére emlékezni, hol volt szálloda kövér igazgatóját. Ml az ortodox templom... melyik a Licharov patikával szemben volt a legismertebb szálloda laktunk, és évekig törzsven- és étterem... melyik utcában dégek voltunk a Laszkutja- volt a patika... milyen volt nában. az utca burkolata... És így — A magyarázat nagyon tovább. így jutottam a pon- egyszerű — feleltem, — Én a tos tobolszki adatokhoz. Gya- regényt 1925 telén a Hotel kori vendégünk volt a Hotel Berryben írtam, Párizsban. A Berryben két nagy író: Di- szegényes hotel olajnyomá- mitrij Mereskovszkij és sós liftje olyan kicsi volt, Alexander Kuprin, hogy ha egy férfi s egy nő Szomszédnőm felhúzott sze- egyszeíre szállt fel, úgy egy- möldökkel hallgatott, nem máshoz voltak préséivé, hogy hitte eI a párizsi meséti pe_ mire a negyedik emeletre ér- dig Isten latja a ivemet, tek, ez mar majdnem hazas- hogy minden szavammal iga- sagtóresnek számított. A töb- Mt mondtam.” bi lakó, ha nem is testileg. de lelkileg volt egymáshoz (Folytatjuk> Televíziónézés és autóvezetés Amerikai kutatók az autóvezetők látásélességét vizsgálva megállapították, hogy az hosszú tévézés után csökken, hasonlóan ahhoz, mintha alkoholt fogyasztottak volna. A tévézés annyira igénybe vehetik a szemet, hogy a látás- élesség átmentei leg 30 százalékkal is csökkenhet. A magyarázat az, hogy a sötétben váló jó látáshoz a szervezetnek szüksége van kellő mennyiségű A-vitamin- ra. Ám a hosszú tévézés, esetén az A-vitamin-felhaszná- lás az ötvenszeresére is megnőhet, így aki' ezután ül éjjel a kormányhoz, csak homályosan lát, mert hiányzik szervezetéből a szükséges A-vitamin-mennyiség. Ez a halas szinestévé nézésekor erősebD, mint a fekete-fehér nézésekor. Szemorvosok azt tanácsolják, hogy tévézés után éjjel legalább egy órát pihenjen a vezető, mielőtt kormányhoz ül. Szomjat oltva 3. Valamikor régen, 1954-ben az újvidéki szerb kiadó, a Testvériség-Egység, a szerző hozzájárulása nélkül kiadta az Ararát című regényét szerb nyelven. A könyv kiadása valamilyen úton-módon Zilahy tudomására jutott. Az Ember című magyar nyelvű amerikai lap akkori főszerkesztője, dr. Deák Zoltán szemrehányással Illette a vajdasági írói köröket ezért a szokatlan lépésért. A Testvériség kiadó a csorbát úgy köszörülte ki, hogy meghívta Zilahyt Újvidékre azzal a szándékkal, hogy műveinek további kiadásáról személyesen tárgyaljanak. Az író elfogadta a meghívást, és a Vajdaságba utazott. Ezzel kezdődött az író második világháború utáni jugoszláviai pályafutása. A hangsúly a második világháború utáni időre esik, bár előbb már 1923-ban megjelent Jugoszláviában, Zágrábban a Halálos tavasz című regényének horvát kiadásával. A következő években Bécs, Milánó, Barcelona, Párizs és London után 1929-ben érkezett először Amerikába, amikor Hollywood meghívta, hogy írja meg A tábornok című (Nemzeti Színház) darabjának forgatókönyvét. (Amerikában 1931-ben jelent meg első regénye a Two prisoners, a Két fogoly.) A beszélgetésekből kiderült, hogy Jugoszláviában 1952 es 1970 között Zilahy negyvenegy címszó alatt szerepel szerb-horvátul és nyolc esetben magyar nyelven. A Fórum kiadó útján megjelentetett magyar nyelvű regényei átkerültek Szegedre, és a feketepiacon rendkívül borsos áron jutottak el az érdeklődőkhöz. Könyveinek olvasói sikerét a Vajdaságban személyesen átélte, valószínűleg ezért is érezte jól magát ott. műsor KOSSUTH RÁDIÓ: 1.25: Albinoni: A-dúr szvit. (Budapesti rézfúvós- együttes) *.:i4: Bizet: Dzsamile 9.44: Nefelejcs 10.05: Brumi 10.2«: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek 11.24: Fizess az életedértI 11.44: Vallomások, 1942. XXI 9. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Régen találkoztunk 13.00: Paganini: d-moll hegedűverseny 13.30: Napjaink magyar irodalmából 14.00: Czanik Zsófia és Fodor János operafelvételeiből 14.30: . .és a fuvola elhallgatott” 15.05: Daloló, muzsikáló tájak 15.28: Thyl Ulenspiegel kalandjai — 4. rész 16.00: Kálmán Imre operettjeiből 16.49: Major Tamás: Téli rege a színpadon 17.05: Szeretők voltak 17.30: Schubert: Esz-dúr trió 18.15: Hol volt, hol "'nein volt... 19.15: Napjaink magyar irodalmából 19.55: Verdi: Traviata — Violetta áriája a III. felvonásból 20.05: Kapcsoljuk a Pesti Vigadót Kb.: 21.15: Népdalok 21.40: Miért írta meg? 22.20: Tíz perc külpolitika 4 NOGRAD - 1984. július 12., csütörtök 22.36: Visszatérek 22.45: Lemezmúzeum 23.42: Nóták PETŐFI RADIO: 1.45: Népdalok népi hangszereken I. 2«: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 3.35: Napközben lo.oo: Zenedélelőtt 11.27: Orosz nyelvű hírek II. 35: csak fiataloknak! 12.35: Nemzetiségek zenéjéből 13.0«: Kapcsoljuk a győri körzeti stúdiót 13.2«: Éneklő Ifjúság 13.3*: Farkas Ferenc: Nyári kirándulások (Szabó Csilla — zongora) 14.00: Lelátó Sportmagazin 15.10: ,,A ml rádiónk” 10.00: Látogatóban 10.35: Idősebbek hullámhosszán 17.30: Helyettem Írták 13.30: Hét végi panoráma 10.35: Lente Lajos nótákat énekel 10.55: Slágerlista 20.55: Szociológiai figyelő 21.10: Zenés Uabarécsütörtök 22.20: Magnósok, figyelem) 23.20: Jolánt,ha MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Hirek, időjárás, műsor- ismertetés. 17.05: A Tiszától a Dunáig. Eszak-magyarországi képeslap. (A tartalomból: Tiszala- dányi séta — Szálljunk repülőre — Nyári táborban) Szerkesztő: Pongrácz Judit. 18.00: Eszak- magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ) 10.00: Tv-torna (ism.) 10.05: Katica. VII/«. rész; 10.30: Tarzan és a vadásznő 11.35: Köböl és fából 11.55: Képújság 10.20: Hírek 16.25: Popzene műhelyei. 17.00: Jöjj a szőlők völgyébe 18.30: Lovagtemplom a Maroson 18.45: Szivárvány 18.55: Képújság 19.00: Telesport 19.25: Reklám 19.40: Idősebbek Is elkezdhetik. 19.45: Esti mese 20.00: Tv-hiradó 20.30: Alfa Holdbázis 21.25: Panoráma 12.25: A hét műtárgya — Aba- Novák Vilmos: Körhinta (U-20: Tv-híradó, 3. 2. MŰSOR: 10.25: Képújság 18.30: Váltás. Kapcsolásos riportmüsor 11.1« t Gippsföld. Ausztrál rövidfilmsorozat, IV/I. rész. 19.40: Ecranul nostru 20.00: Mendelsshon: Dalok, ozöveg nélkül 20.30: Tudósklub 21.40: Tv-híradó >. 22.00: Reklám 22.05: Pastorale, 1943. Holland tv-filmsorozat, IV/«. rész 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 17.45: Hírek 17.30: Tanácsadó műsor 18.00: Sportrevü. Magazin 18.30: Esti mese 18.40: Tv-fórum 19.30: Tv-híradó 20.00: Restauráció. Tv-.1áték 21.10: Pár perc könnyűzene 81.20: Gazdaságpolitikai magazin 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Szórakoztató vetélkedő 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 15.15: Esti mese. (ism.) 19.30: Tv-híradó 20.00: Aram Hacsaturján-est 21.00: Hatvan nap. Dokument««»» íilm. (Ism.) 21.20: A rendőrség naplójából 21.30: Időszerű események 22.00: A türkizkék hegyek jegyében MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 10 órától: Hüvelyk Matyi. Színes, amerikai mesefilm. Házasság szabadnappal. Színes, magyar film- vígjáték. — Balassagyarmati Madách: "5 és 8 órától: A piszkos tizenkettő. I—II. (14) Színes, szinkronizált amerikai háborús kalandfilm. — Pásztói Mátra: A Tű a szénakazalban. (16) Színes, szinkronizált angol kémfilm. — Szécsényl Rákóczi. Kelly hősei. I—II. Színes, szinkronizált amerikai háborús kalandfilm. — Kis- terenyei Petőfi: Napló gyermekeimnek. (14) Színes, filmdráma. — Nagylóc: örült nők ketrece, (16) Színes szinkronizált francia—olasz ftlmvígiáték. — Jobbágyi: Kincs, ami nincs. Színes, szinkronizált olasz film- vígjáték. i
