Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

I J Magyar vezetők üdvözlő távirata Mongóliába JUMDZSÁGIN CEDENBAL elvtársnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége el­nökének. ZSAMBIN BATMÖNH elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. . Ulánbátor. ! Kedves Elvtársak! A Mongol Népköztársaság nemzeti ünnepe, a népi forradalom győzelmének 63. évfordu­lója alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertaná­csa, egész népünk nevében szívélyes üdvöz­letünket és jókívánságainkat küldjük önök­nek, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának, a Mongol Népköztár­saság Nagy Népi Hurálja Elnökségének, Mi­nisztertanácsának és a testvéri mongol nép­nek. Pártunk, kormányunk és népünk nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket a mongol nép a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a forradalom győzelme óta elért a szocialista társadalom építésében, a gazdaság, a kultúra fejlesztésében. A Mongol Népköztársaság aktív külpoliti­kája hozzájárul a népeknek a békéért és a biztonságért folytatott harcához, és elisme­rést vált ki az ázsiai kontinensen és min­denütt a világon. örömünkre szolgál, hogy pártjaink, orszá­gaink és népeink testvéri barátsága és szé­les körű internacionalista kapcsolatai ki­egyensúlyozottan fejlődnek a marxizmus— leninizmus elvei alapján. Nagyra értékeljük a közelmúltban lezajlott államfői találkozót, amely hozzájárul együtt­működésünk elmélyítéséhez. Meggyőződésünk, hogy az új barátsági és együttműködési szer­ződés szilárd alapul szolgál kapcsolataink to­vábbfejlesztéséhez. Nemzeti ünnepükön kívánjuk önöknek, az egész mongol népnek, hogy érjenek el újabb eredményeket a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a VTI. ötéves terv teljesí­tésében. hazájuk felvirágoztatásában, vala­mint a béke és a haladás ügyének szolgá­latában. ' KADAR JANOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, LOSONCZI PÁL a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, LAZAR GYÖRGY a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A mongol nemzeti ünnep alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban kö­szöntötte Bat-Ocsirin Altangerelt, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának elnö­két. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, az Országos Béketanács és a MagVar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban üdvözölte mongol partnerszerve­zetét. (MTI) Egyezmények aláírása után Várkonyi Péter befejezte madridi tárgyalásait Várkonyi Péter külügymi- A hivatalos tárgyalásokon Fernando Moran spanyol kül- niszter, aki Fernando Moran áttekintették a magyar—spa- ügyminisztert, aki a meghí- spanyol külügyminiszter meg- nyol kapcsolatok helyzetét és vást köszönettel elfogadta, hívására kétnapos hivatalos megvizsgálták azok továbbfej- Külügyminiszterünk kedden látogatást tett Madridban, lesztésének lehetőségeit. Meg- este elutazott a spanyol fő- kedden befejezte tárgyalásait, állapították, hogy bár az városból. A magyar diplomácia veze- utóbbi években a kapcsolatok tőjét kedden fogadta János fejlődésének üteme felgyorsult, Károly király. de még mindig nem éri el a Ezt megelőzően a két ország kívánatos és lehetséges szin- külügyminisztere átfogó esz- tét. Mindkét külügyminiszter mecserét folytatott a nemzet- lehetőséget lát az együttmű- közi helyzet időszerű kérdé- ködés továbbfejlesztésére, el- seiről. Egyetértettek abban, sősorban a gazdasági, vala­hogy minden érintett állam- mint a műszaki-tudományos nak hozzá kell járulnia a bi- kapcsolatok területén. Ennek zalom légkörének javulásához, a törekvésnek a szellemében az' európai béke és biztonság került sor a gazdasági és ipa­megszilárdításához. A külügy- ri kooperációs megállapodás, miniszterek kifejezték kormá- a kettős adóztatás elkerülé- nyaik elkötelezettségét arra, séről szóló egyezmény aláírá- hogy nemzetközi kapcsolataik- sára, valamint a magyar—spa- ban a helsinki záróokmány és konzuli egyezményt élet­, -j- t üli a if — be lepteto megerősítő okira- a madridi találkozón elfoga- tok kicSerélésére dott elveknek megfelelően te- 1 várkonyi Péter magyaror- vékenykednek. szági látogatásra hívta meg Barátaink életéből Füvészkert, állatkert Zebrabüszok Havannában az érdeklődő szakemberek, Zebracsíkos autóbuszok Üj színfoltokkal gazdago- lekciókat gyűjtöttek egybe, dott nemrégiben a kubai fö- összesep körülbelül 4 ezer­város látványosságainak, szó- féle növényt honosítottak itt rakozási lehetőségeinek pa- meg, a teljes növényleltár lettája: megnyitotta kapuit a pedig 150 ezer körül jár. Az botanikus kert és az új állat- orchideák több mint 500 fa.i- kert. Az ehhez hasonló léte- táját, a kaktusz csaknem 1100 sítmények helyigényét ismer- válfaját, páfrányok és trópusi ve érthető, hogy mindkettőt virágok százait nézhetik meg Havanna külvárosaiban he­lyezték el, lehetőséget teremt­ve ezzel a célszerűbb terve­zésre, beosztásra, s netán a későbbi terjeszkedésre. A botanikus kert még a karibi szigetország természeti paradicsomában is meglepő gazdagságot kínál. Három fő részre osztották: az első Ku­ba növényvilágát, a második a távoli földrészek flóráját mutatja be, míg a harmadik területen speciális növénykol­életét. Az állatvilág legtöbb itteni képviselője az afrikai szavannákat képviseli: ele­fántok, zebrák, zsiráfok, struccok és még vagy 6—7 tucat állatfaj példányai kó­szálnak fel-alá háborítatlanul. Hogy a vendégek biztonsága ne szenvedjen csorbát, őket mozgékony kis autóbuszok illetve a felüdülésre vágyó -szállítják a terepen. A jármű­felnőttek, vagy az oktató sé­tára érkező gyerekek. Az új állatker* szintén sok érdekességgel dicsekedhet. Voltaképpen inkább szafari­parkról beszélhetünk, mint­sem szabályos, európai érte­lemben vett ZOO-ról, hiszen á látogatók szabad környezet­veket az ötletes kubai nép­nyelv máris elkeresztelte: te­repszínű csíkozásuk nyomán hamarosan mindenki „kis zebráknak” kezdte becézni. Az állatkert első látogatói egyébként — követésre méltó, nálunk sem ismeretlen hagyo­mány — a beruházás építői, Földi támaszpontok az űrhadviseléshez Európában Az amerikai kormányzat szeretné bevonni NATO-beli szövetségeseit a világűr mi­litari zálását célzó veszélyes terveibe. George Keyworth, Reagan elnök tudományos fő­tanácsadója az Amerika Hang­ja rádióadóban nyíltam szólt ezekről az elképzelésekről. El­mondta, hogy az amerikai el­nök által -bejelentett nagysza­bású rakétaelhárító rendszer kozmikus telepítésű egységei­nek megvalósításához szük­ség van néhány nyugat-euró­pai támaszpontra is. A Baltimore Sun című ame­rikai lap szerint attól a pil­lanattól fogva, hogy tavaly márciusban Reagan bejelen­tette az űrhadviseléssel kap­csolatos programot, magától értetődő volt, hogy annak megvalósításához nemcsak űr­ben. nem pedig rácsok közé munkásai, illetve családtagja- szoritva szemlélhetik meg az *k voltak (természetesen a állatokat, követhetik a vadak gyermeksereget is beleértve.) Okét dr. Abelardo Moreno igazgató külön köszöntötte. Bemutatta a most megnyitóit területeket (ahol a szafari- parkon kívül égy játszótér, egy vízilómedence és egy külön oroszlánkörzet találha­tó —, hiszen • ez utóbbiakat mégsem lehet mondjuk a bé­kés antilopok közé engédni...) és . bejelentette -azt is, hogy a tervek szerint hamarosan létrehoznak egy. speciális gyermekállatkertet is. Itt a kicsik kedvenc háziállataik­kal ismerkedhetnek meg. A távlati elképzelések szerint pedig egy. pingvineket, és, fó­kákat bemutató medence­komplexumot is készítenek. (szegő) béli, de földi támaszpontokra is szükség lesz a lézer- és su­gárfegyverek, valamint .a nagy kezdeti sebességű lövedékek tüzérségi indítóállásainak el­helyezése céljából. Keyworth most azt tette vi­lágossá, hogy e fegyverfajták­hoz az' európaji kontinensen is szükség van támaszpontok­ra. (MTI) Magyarország német meg­szállásával (1944. III. 19.) az ellenállási mozgalomban is új szakasz, a fegyveres küzde­lem szakasza kezdődött el. A párt harci csoportok alakítá­sára, a nemzeti ellenállás szervezésére hívott fel. „Ne legyen se éjjele, se nappala hazánk földjén a német meg­szállóknak. Ne hagyjatok ne­kik egy nyugodt pillanatot sem. Gyújtsátok rájuk a há­zat, pusztítsátok őket tűzzel - vassal” — hangoztatta a Bé­kepárt. PARTIZÁNCSOPORTOK Az ellenállás első látványos megmozdulása a sátoraljaúj­helyi börtön politikai foglyai­nak fegyveres kitörése volt. Ezt azonban a helyőrség és a városba érkező német csa­patok leverték. A felkelést követő bírói megtorlás, a har­cok és az üldözés során 62-en vesztették életüket. A szerve­ződő ellenállásra súlyos csa­pást jelentettek a Gestapo és ez SD (Biztonsági Szolgálat) akciói is. Alig másfél hónap alatt politikai okokból 8225 zsidót, antifasiszta ellenállót, külföldi polgárt fogtak el, hurcoltak koncentrációs tá­borokba. Az ellenállás politikai ve­zető szerve a demokratikus, 40 éve történt A magyar antifasiszta ellenállási mozgalom II. Fegyverrel a kézben antifasiszta pártokból 1944 májusában létrejött Magyar Front lett. A fegyveres harc vezetésére Pálffy György ve­zérkari százados irányításával megalakult a KP katonai bi­zottsága, amely 1944 nyarán és őszén Budapesten 14 ki- sebb-nagyobb partizáncsopor­tot szervezett. Közvetlen irá­nyításukat Fehér Lajos látta el. A fedőnévvel jelölt cso­portok közül említsük meg a városi színházi nyilas nagy­gyűlés elleni robbantást vég­rehajtó „Marót” csoportot, a több kézigránátos akcióval je­leskedő „Szír”, vagy a vas­utat robbantó „Laci” csopor­tokat. Fegyveres akciógárdá­kat szervezett több úgyneve­zett „polgári” antifasiszta csoport, valamint a Magyar Diákok Szabadságfrontja ne­vű szervezet is. Budapesten a munkáslakta peremvárosokban — Újpes­ten, Kőbányán, Pesterzsébe­ten, Csepelen — jöttek létre nagyobb létszámú fegyveres csoportok. Ezek szervezetileg z NÓGRÁD — 1984. július 11., szerda többnyire valamilyen katonai, légoltalmi, karhatalmi stb. alakulattal, szervezettel lega­lizálták tevékenységüket. Az újpestiek például politikai foglyokat szabadítottak ki, megvédték a robbantás elől a városrész víztornyát. A kő­bányaiak hátba támadták az ott védő németeket. A csepe­liek pedig nagy népi meg­mozdulással (1944. december 4—6.) akadályorták meg a vá­rosrész kiürítését. KISKA ES TARSAI A magyar ellenállás törté­netében sajátos formációt je­lentenek a több kerületben (VIII., XIII., XIV.) létrejött KISKA (Kisegítő Karhatalmi) alakulatok, amelyekbe az el­lenállóknak sikerült beépül­niük. A zuglói KISKA-ban te­vékenykedett például a fia­talokból szervezett Vörös Brigád nevű partizáncsoport, amelynek 11 harcosát a német fasiszták kivégezték. Vidéken elsősorban az ipari közpon­tokban, Miskolcon, Diósgyőr­ben (itt szerveződött meg a híres „Mokan-komité”), Győ­rött, valamint a bányavidé­keken, Tatabányán, Sárisápon, Pécs, Komló környékén és Salgótarjánban jöttek létre an­tifasiszta és partizáncsopor­tok. A karancs-lejtősaknai bányászok levonultak a föld alá, s e jelentőssé vált népi megmozdulással fejezték ki szembenállásukat a nyilas rendszerrel. 1944. augusztus »-a és októ­ber 15-e között sorban raj- zottak ki a kijevi partizánis­kolán felkészített, s az or­szág területére ejtőernyővel ledobott szovjet—magyar ve­gyes állományú partizáncso­portok. Kijevben egyébként 666 honfitársunk kapott par­tizánkiképzést. Ezek a cso­portok főleg az ország erdős­hegyes területein, valamint Szlovákiában és Kárpátalján szálltak le, ahol megkísérel­ték partizánbázisok létreho­zását. Néhány csoport, mint a Fábry- Úszta-, Nógrádi-cso­portok eredményes harci te­vékenységet folytattak, de a többségük elvérzett a fasisz­tákkal vívott egyenlőtlen küz­delemben (Szőnyi, örley, Mo- lontay és más csoportok.) NYILASTERROR A nagyobb méretű, a lakos­ság széles köreit bevonó par- tizánhárchoz sem az ország ' természeti feltételei, sem a belső politikai viszonyok nem voltak kedvezőek. Az államha­talmi szervezetek, a csendőr­ség, majd a nyilasok terror­osztagai hatékony ellenőrzést gyakoroltak az ország terüle­te és lakossága felett. Október 15-e után újabb internálási hullám kezdődött. Ezreket tartóztattak le, vittek német koncentrációs táborba. 1944 novemberében például a komáromi várerődben 7— 8000 politikai foglyot őriztek. 1944 november 22-én a nyi­las Nemzeti Számonkérő Szék árulás révén elfogta a Baj- csy-Zsilinszky Endre és Kiss János altábornagy vezette Magyar Nemzeti Felkelés Fel­szabadító Bizottságát. Ez a szervezet a Magyar Front in­tézménye volt a németellenes szabadságharc vezetésére. A Felszabadító Bizottság kato­nai vezetői egy részét decem­ber 8-án a Margit körúti fog­házban kivégezték. Az október 15-én hatalom­ra juttatott Szálasi-rendszer- rel szemben tömeges méretű népi ellenállás bontakozott ki. Az emberek tízezrei szöktek meg a hadseregből, nem vo­nultak be, nem teljesítették a kiadott utasításokat. A lakos­ság keresztülhúzta a kiürítési, ki telepítési rendelkezéseket. Menekülni csak az menekült, akinek volt oka félni, hogy régi bűneiért a felszabadult Magyarországon majd felelnie kell. ITTHON ÉS KÜLFÖLtiCW A magyar ellenállási moz­galom méreteiben nem volt olyan átfogó, mint például Lengyelországban, Jugo­szláviában, Bulgáriában stb. volt. Hazai földön 38 kisebb- nagyobb pártizáncsoportban kb. 2500—3000 ember harcolt fegyveresen a szabadságért. A külföldi országokban mintegy 8000 magyar antifasiszta küz­dött. A Vörös Hadseregael együtt harcoló Budai önkén­tes Ezred honvédéinek száma pedig 2500 fő volt. A fasiz­mus elleni harcra szerveződő új néphádseregben. az Auszt­riába elvonult 1. és 6. had­osztály somiban. a szovjet hadsereg alárendeltségébe tar­tozó vasútépítő alakulatokban pedig kb. 40 ezer honvéd szol» gált. Gazsi József

Next

/
Thumbnails
Contents