Nógrád. 1984. július (40. évfolyam. 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
\ Félidei számvetés TÉiSeifesítette árbevételi tervét a Nógrádi Szénbányák Három rekord megdőlt Kányáson — Zsuffa Miklós gratulált Nehéz; körülmények között eltelt fel esztendő után értékelték a termelési-gazdálkodási eredményeket a Nógrádi Szénbányáknál. A szénterme- lesi mennyiségi tervet minimális — 2696 tonna — lemaradással zárták, ami 99,5 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A .széntermelő üzemek közül ezúttal is a külfejtés vágta ki a rezet, mert több mint 44 ezer tonnával túlteljesítette féléves előirányzatát. Kányás nem tudta teljesen kihasználni a lehetőségeit a jelentős létszámhiány miatt. Ezecr. szükségszerű volt a bányászok átcsoportosítása Tiri- besről. A 18 ezer tonna fölötti lemaradásuk igen soknak tűnik még akkor is, ha ennek egy részét jobb minőségű szén termelésével ellensúlyozták. Ménkesen 864 tonnával maradtak el a tervtől, ami ném rossz teljesítmény, ha figyelembe vesszük a júniusi fejtési nehézségeket. Szorospatakon sem sikerült megvalósítani a termelési tervet é.s 17 ezer tonna fölötti adósságuk pótlása nehéznek tűnik a jó júliusi indulás ellenére. Összességében a mennyiségi lemaradás ellenére a vállalat teljesítette legfontosabb feladatát: kitermelték a tervezett hőmennyiséget, a 3,3 millió forint árbevételi terv túlteljesítés pedig jelzi, hogv javult a szén minősége. Az elővájásoknál rosszabb a helyzet. A vállalat 1274 méterrel maradt el a terviéi, Mónkes 75 méteres lfvT~-’K*5si- sa viszonylag könnyen íwSv.v,- ható. Ám a kányási több mint 700, méter és a szorospataki 500 méteres lemaradás pótlása elszánt erőfeszítéseket igényel. A minimális termelési hátrány már júliusban teljesíthető. A szénmedence több mint százéves történetében egyedülálló teljesítmény végére tettek pontot tegnap reggel Kányáson, amikor Zsuffa Miklós vezérigazgató gratulált a Vályi László vezette 30 fős Április 4. Ágazat kiváló szocialista vágathajtó brigádnak. amely negyedszázada vesz részt a szocialista munkaversenyben. A komplex- brigád három rekordot is megdöntött. Átvéve a csehszlovák versenyformát, s vállalták, hogy július 4-től 3r munkanap alatt a korábbinál jóval több vágatot készítenek el, sőt. megdöntők a vállalati rekordot. Ígéretüket beváltották. A Paulik József szoros- pataki brigádja által két évvel ezelőtt felállított 183 méteres vállalati rekordot túlszárnyalva, 295 métert értek el. A szakállas havi medencerekord pedig 1976 októbere óta tartotta magát, melyet Bakois József brigádja 233,8 «léterre produkált. Vályi észló brigádja az idén júniusban 248 méterrel e kategóriában is csúcsot állított fel. Gyorsvágathajtásban a komp- iexbrigád a negyedéves vállalati rekordot szintén megjavította. Az eddigi 314 méter helyett 378 métert értek el, Miként a tegnap reggeli méltatáson is szó esett róla, e remek teljesítmények vájárok, műszakiak, iparosok és szállítók közös, szorgos munkájának gyümölcse, melyhez az objektív feltételeket is megteremtették. Zsuffa Miklós vezérigazgató kérte al kollektívát, hogy a munka lendülete továbbra se lanyhuljon, és a .vágathajtás minősége úgy alakuljon, miként eddig történt. Vályi László brigádvezető elmondotta, hogy elhatározták: az' idén rnegdön- tik az éves 1170 méteres vállalati vágathajtási rekordot is. egyúttal csatlakozásukat fejezte ki a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyhez. A jó munkának nem marad el a jutalma: A kollektíva teljesítményét termelési tanácskozásokon méltatják, ahol a díszes oklevél átadására, is sor kerül. A remek eredményékért a brigád tagjai között 125 ezer forint kerül szétosztásra. Rozgonyi István A pávások már kezdik érezni Lényeges változás az anyagi érdekeltségben NSZK és svájci exportra készített 300—500 db-os tételeket női ruhákból és blúzokból & Páva Ruhagyár mátraterenyei üzeme. — Bencze — A Pásztói Szerszám- és Készülékgyárban 25 szakközépiskolás tamló tölti nyári szakmai gyakorlatát. Lakatos, szerszám- készítő és esztergályos diákok tanulják a szakma fortélyait a négy hét folyamán. Képünkön: Mucsinyi Ottó esztergályos ellenőrzi a fiúk munkáját. — Bencze — Ipari zsebkönyv 1983 A zsebkönyv gazdag számanyaggal, színes grafikonokkal mutatja be a magyar iparban az elmúlt évben, illetve a 70-es évek óta végbement változásokat. Ismerteti az ipar szerepét és helyét a népgazdaságban, és összefoglalja á legfontosabb eredményeket. Részletesen tartalmazza az ipar szerkezetére, termelésére, a termelékenységre és az árak alakulására vonatkozó adatokat. Külön fejezet foglalkozik az anyagos energiafelhasználással és a műszaki-technikai színvonal változásaival, különösképpen annak egyik lényeges jellemzőjével: a beruházásokkal. A munkaügyi adatok között helyet kapott a munkaerőhelyzet, a bérek és keresetek, valamint a balesetek alakulásának mutatói. A kötet számot ad az ipar pénzügyi és jövedelmezőségi jellemzőinek változásairól, ágazatonként kimutatva az exportjövedelmezőségek alakulását is. A legfontosabb adatok területi bontásban is megtalálhatók a zsebkönyvben. Tubusgyártó gépsorok a Szovjetunióba A Chemokomplex Külkereskedelmi Vállalat több mint 17 millió rubel értékű szerződést irt alá szovjet partnerével — a Tyehnopromimport Egyesüléssel —, komplett alumíniumtubus és tárcsagyártó gépsorok szállítására. Ezeket a gépeket a Chemimas Vegyigép Tervező és Fővállalkozó Vállalat mérnökei fejlesztették ki a közelmúltban és e vállalatnál állítják elő a berendezéseket. A Chemimasnál hasonló gépeket eddig is gyártottak egy tíz évvel ezelőtt vásárolt licenc alapján, de az új berendezés azoknál sokkal korszerűbb, teljesen automatizált. A Chemimas véleménye szerint a következő években megéri továbbfejleszteni a tubusgyártó-berendezést az élelmiszeripar számára is, mert a szovjet vevők jelezték, hogy hosszabb távon több tucat gép vásárlására készek. Rába járművek jugoszláv exportra Újabb harminc Rába tehergépkocsi-alváz szállítására írt alá szerződést a MOGÜRT jugoszláv partnerével, a belgrádi Din ara céggel. Ezkél az üzletkötéssel az idén összesen több mint 530 Rába járművet exportál a külkereskedelmi vállalat déli szomszédunknak. A vezetőfülkével, motorral, fékrendszerrel kompletten egybeépített alvázakra a ju- goszlávok szerelik fel a kamion, a tehergépkocsi, vagy más haszonjármű karosszéria- elemeit. Jugoszlávia a magyar külkereskedelemben fontos szerepet tölt be, az árucsere-forgalom 40 százalékát kooperációban készülő termékek teszik ki. A járműiparban különösen sok együttműködés jött létre a két ország vállalatai között, például Rába és Csepel autóalvázakért a jugoszláv partnerek öntvényeket és járműipari alkatrészeket szállítanak. Egy másik ismert kooperáció révén különféle magyar gépipari termékekért Zasztava gépkocsikat kapunk. Az együttműködés az újabb szerződéskötéssel bővül, s a partnerek további tárgyalásokat folytatnak magyar nyergesvontatók és különféle alkatrészek kiviteléről. Vajon a Páva Ruhagyár 2. i sz. jánosaknai telepének dolgozóira is áll az a megállapítás, mely szerint nem érzik a szigorúbb közgazdasági szabályozókból adódó magasabb követelményeket, mert a központjuk nem továbbítja, hanem lefogja, illetve más módon eltéríti az egyébként olyannyira hangoztatott és kívánt hatást: a termelékenység. a hatékonyság, a gazdaságosság növelését. Megszűnt a bázisszemlélet — Az év elején lényeges változás történt az anyagi érdekeltségi rendszerünkben. Megszűnt a bázisszemlélet. Az idén, akár bér-, akár más jellegű fejlesztésről legyen szó, csak akkor tudjuk megvalósítani, ha teljesítjük a jövedelmezőséggel kapcsolatos követelményeket — kezdi a beszélgetést a derűs hangulatot ,/nagáhál Földi ístvápné műszaki vezető. — Nincs még kiforrott formája az előbb közölt friss, új módszerünknek — kapcsolódik á beszédbe Tótok Istvánná adminisztratív vezető, — A mérleg elkészítése után végezzük el a tapasztalatok figyelembevételével az elemzést, az értékelést. Egyébként költségtervet is készítettünk... — Ez utóbbiban mi szerepel? — Azok a költségek, ahol mérsékelni kell a kiadásokat. Közülük a fogyóeszközöknél kis mértékben csökkentettük a költségeket, ugyanakkor más • területeken, mint az energiánál, annak ellenére, hogy a drágább tüzelőről az olcsóbbra álltunk át —, nem hoztuk a kívánt eredményt, ellenkezőleg, túlszárnyaltuk a költségeket. Ezt az év végére a kívánt szintre hozzuk — közli határozottan Tótok Istvánná. Úgy tűnik, hogy az először készített költséggazdálkodási terv még magán viseli a gyermekbetegségeket. bár annak idején Angyal Béla. a telep volt vezetője, aki jelenleg a nagyvállalat általános igazgatóhelyettese — központi utasítás nélkül, saját maga informálására, a vezetői munka segítésére elindította útjára a költséggazdálkodás elemzésének, feltételeinek kialakítását célzó értelmes, hasznos folyamatot. Ebbe a gondolatkörbe ágyazva szinte kikivánkozik az újabb kérdés: — Milyen szintig jutottak el az elképzelések? Mennyire tudták a konkrét tennivalókat forintban tételesen és területenként lebontani a dolgozókra, beépíteni a szocialista munkaversenjr-vállalá- sokba? — Eddig még nem sikerült a munkapadokig lebontani — kér ismét szót a műszaki vezető. — Csupán a brigádok munkájának értékelésénél, illetve a különböző címek odaítélésénél vesszük figyelembe az elért eredményeket. Az előbbiek utalnak arra, hogy az egész vállalatra, vonatkozó 10,5 százalékos jövedelmezőségi szint eléréséhez szükséges költségek csökkentéséhez még kis mértékben járultak hozzá a homoktere- nyeiek. Egészen más a helyzet, ha a teljesítménykövetelményeket nézzük. — A normaóra-előírást 100, a bérfelhasználást az előzetes számítások szerint. 101 százalékra használtuk fel az első fél évben, amelyben a túlórák is szerepelnek, s ez utóbbi több mint tavaly ilyenkor — érzékelteti eredményük egyik eredőjét Tótik Istvánná. Kisszériák — szűk határidők A másikról a műszaki vezető a következőket mondja: — A Werner nyugatnémet cég üzem_ és munkaszervezése által korábban elért eredményünk mérséklődött, mert termékösszetételünk egészen más, — nem fehérneműk, hanem női ruhák — ugyanakkor hallatlanul megnőtt a kisszériák aránya. Ha 600 darabra szól a tőkésmegrendelés, akkor annak nagyon örülünk, Kétféle termék adja a nézsai Május 1. Tsz műanyagüzemének fő árbevételét. Az Őri' ónnak szállítandó 70 ezer garnitúra televíziócsomagnlő lap, és a felvételen látható esem pebézagoló, ami S millió darabos tételben kerül a Rumhányi Építési Kerámiagyárba. azon gondolkoduhk, most melyik szalagnak adjuk oda — utal a megváltozott körülményekre. — Egyhetes határidőket kapunk, amit teljesíteni kell. Ehhez szükséges a sok túlóra. Ugyanakkor igen elenyésző a visszatérő fazonok száma. Ami pedig jelentkezik, az is bizonyos tekintetben változik. A múlt évben például 25 százalékra nőtt a három nap alatt lefutó fazonok száma. Ez az arány ebben az esztendőben még magasabb. • Azt hiszem nem szükséges ezt külön magyarázni... — Ilyen alaposan megváltozott gazdálkodási körülmények között milyen új módszerekkel próbálják a teljesítményeket növelni? — Először is új bérelszámolási rendszert vezettünk be — folytatja az előbbi gondolatot Földi Istvánné. — A bérosztály naponta kiszámolja minden dolgozó teljesítményét és keresetét, amit aztán kiraknak a faliújságra. Nagyon jó ennek- a módszernek a húzóhatása, ugyanakkor felhívja a vezetés figyelmét az operatív feladatok gyors megoldására. A második a személyes érdekeltség többirányú fokozása. Azok a dolgozók, akik mennyiségi tervüket teljesítik és jó minőséget adnak, átlag 400 forint prémiumban részesülnek. Akik kistételű tőkésexportot gyártanak, hogy anyagilag ne kerüljenek hátrányba, úgynevezett kistételű százalékot kapnak. Ez azt jelenti, ha az általuk gyártott termék egy nap alatt kifut, akkor az elért teljesítményre még 60 százalékot kapnak, négy nap után ez 5 százalékra apad le. Harmadszor: az idei bérfejlesztést nem a munkakategóriák emelésére használtuk fel, hanem mozgóbérként fizetjük ki azokat, akik egy műszakban, háromnál több műveletet végeznek. Az ilyen dolgozó húsz- forintos bont kap a művezetőjétől. Negyedszer: a tőkésexport után járó bérpreferenciát differenciáltan osztjuk szét azok között, akik ezzel dolgoztak. Az előbbiek eredményeként akik korábban nem szívesen vállalkoztak a tőkésigények kielégítésére, bejelentették: ők is bekapcsolódnak a tőkésexport-tevékeny- ségbe. Az előbbiek mellett a keresetek nagysága nagyban függ attól, hogy kinek, milyen ügyes a keze. Azt viszont állíthatom, hogy a jelenlegi személyes érdekeltséggel a gyakorlatlanabbak sem járnak rosszul. Növelni az értékteremtő képességet Az egy fő teljes munkaidős fizikai dolgozóra jutó követelménynövekedés pedig jól jelzi, hogy a homokterenyeiek is egyre jobban érzik azokat a fokozódó terheket, amelyeket a népgazdasági szabályozó- rendszer közvetít az egész vállalathoz. Például az idén a tavalyihoz képest személyenként 73 ezer forinttal kell növelni értékteremtő képességüket, j yeness Károly j
